Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

Egy óra az országút mellett mi lehet az oka annak, hogy a 4-es számú útvonalnak ez a legveszélyesebb szakasza? Itt is, éppen úgy, mint Albertir- sán, a falu közepén halad ke­resztül az út, ami a helybeliek főutcája is egyúttal. Ez termé­szetesen azzal jár, hogy itt zajlik az élet, itt vannak az üzletek, hivatalok. Nagy lélek­számú község mindkettő, je­lentékeny a belforgalmuk, s mindez az amúgy is túlterhelt országúira irányul. Mindenki értse meg: felelősséggel, fe­gyelmezettséggel kerülhető csak el baj. De van több olyan lehetőség, éppen Ceglédberce- len, amellyel biztonságosabbá lehetne tenni a közlekedést. A betonút mellett mindkét olda­lon 5—6 méter széles földút van. Mindenki rendben tartja a maga háza előtt, de csak azért, hogy esténként, ünnep­napokon ide állíthassák a pa­dokat és innen szemléljék az autókat, járókelőket. Egyszerű lenne: ezeket a jó utakat némi kiigazítás után meg kellene nyitni a forgalom számára. Itt bonyolíthatnák le a falu teljes belső forgalmát. Jutna itt ké­nyelmes, biztonságos hely a vontatók, fogatok és legfőkép­pen az autósokat nagyon za­varó kerékpárosok számára is. Ezzel biztonságosabb és gyor­sabb lenne a közlekedés az or­szágúton áthaladók és a hely­beliek számára is. Nagy költ­ségről nem lehet szó, csupán egy sürgető kezdeményezés hiányzik a község vezetői ré­széről, mert ez minden más tervezgetésnél fontosabb. S az illetékesek megértése, segítsé­ge, kikerülve a bürokrácia kacskaringóit. Egyszer már jelöltek ki gya­logátkelőhelyeket, de rendőri ellenőrzés hiányában senki sem vette észre. Pedig ezt kel­lene újból megcsinálni minden utcatorkolatnál, mert sok bal­esetet okoz a nagy forgalom közé váratlanul belépő gyalo­gos. Ügy gondolom, nem alap és lehetőség nélküli javaslatok ezek. Tehát megvalósíthatók! A.rról is értesültünk, hogy a következő 5 éves terv során néhány méterrel kiszélesítik a 4-es számú főútvonalat, s meg­szüntetik Ceglédbercelen a forgalmat lelassító és nagyon veszélyes vasútvonal-országút kereszteződést. Aluljárót vagy felüljárót építenek. Már öt-hat évvel ezelőtt Is méricskéltek itt, de semmi sem történt. Pe­dig fontos lenne ez az építke­zés. Megszámoltam: általában ötpercenként engedik le a so­rompót, és ilyenkor 30—40 jár­mű is összetorlódik mindkét irányból. A napokban a betonúton egy rohanó autó elgázolt egy ke­rékpárost A szerencsétlen em­ber a helyszínen meghalt. Ten­ni kellene valamit, tenni, hogy senki ne rettegjen: ki lesz a következő! Kohlmayer Adám Mostanában tették közzé a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság baleseti statisztikáját, amely szerint a 4-es számú or­szágos főútvonal legveszélye­sebb pontjai: Albertirsa és Ceglédbercel. Délután öt óra. Ceglédber­cel központja felé igyekszem. A gyógyszertár előtti pádon foglalok helyet néhány mé­terre a betonút mellett jegy­zetfüzettel a kezemben. Innen jól ellátni mindkét irányba. Már előre elkészítettem egy kis statisztikai lapot, feltüntet­ve rajta minden erre közleke­dő járművet. Figyelem az órát és néhány perc múltán látom: megdöbbentő nagy a forgalom. A’z ország közlekedésének egyik fő ütőere lüktet itt, ro­hanó iramban. Figyelek, s mindent jegyzek. íme, „házi­statisztikám” meglepő számai. A községen 212 személyautó haladt át egy óra hossza alatt. Ebből 78 magyar rendszámú, 134 külföldi. 104 Budapest fe­lé, 108 Cegléd irányába Néz­zük csak, mit is mondanak ezek a számok? Kitűnő idegen­forgalmunkra vall, hogy sok­kal több külföldi kocsi robog útjainkon, mint hazai. (Igen, robog, sőt száguld, széles autó- sztrádáikon elkényeztetett úr­vezetőik, s bizony megszokott átlaguk nálunk hajmeresztő mutatványnak tűnik.') Érdekes az is, hogy ezekben a napok­ban nagyobb a lefelé irányuló forgalom. Minden bizonnyal a szegedi szabadtéri játékok vonzása ez éppen a külföl­dieknél. A legtöbb kocsi CS és D jelzésű, de nem ritka a francia, svéd turista sem. Szí­vesen látott és hasznot hozó vendégek, csak az országuta­kon viselkednének „magyar módra”: lassabban hajts! Százkét teherautót jegyez­tem fel, Budapest felől 68 ér­kezett, a legtöbb üresen. A főváros szorgos „hangyái” ezek, élelemgyfljtők, s ilyen­kor indulnak beszerzésre. Az éjszakai órákban igyekeznek visszafelé, friss gyümölcsök­kel, zöldségfélékkel megra- kottan. Színes gyufafejek, merev tartással robognak: ők a bukó- sisakosok, az utak cikázó ve­szedelmei, a motorosok. Het­vennyolc suhant tovább, ér­dekes módon a többség kö­zülük is Cegléd irányába. Busz 12 haladt át a községen, mindegyik külföldről érkezett Feljegyeztem a hatalmas for­galom helybeli részvevőit is. A KRESZ tilos almáiba ép­pen ők harapnak bele a leg­többször, s rendkívül növelik a balesetveszélyt a belforga- lomban. Tíz vontató pöfögött el előttem, s a 24 lovaskocsi ha nem is nagy sebességével, de ügyetlenségükkel, nehéz ra­kományukkal „mumus”-ok a száguldozó benzinhajtányosok között. A végére hagytam, de a forgalom talán legtöbb gon­dot okozó részvevői a pedálta- posók fantasztikusan nagy se­rege. Egy óra alatt 147! Cikáz­nak le s föl az utcákon, az­után merész kanyarokkal rá­hajtanak az országúira. Ülök a pádon és hitetlenke- dek: csupán öt és hat óra kö­zött 585 jármű! Közel hatszáz tehát, ami azt jelenti, hogy minden percben majdnem 10 jármű közlekedik az ország­út egyik pontján. Még azt is megfigyeltem, hogy meddig van „csend”, amikor semmi sem halad el itt előttem. A leghosszabb idő 35 másodperc volt! Nem üres órák szórakoztató kíváncsiságával ültem egy órát a betonút mellett. Nagyon ko­molyan foglalkoztatott: vajon Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó Ismerő­seiknek. jó szomszédaiknak, a Vasipari Ktsz dolgozóinak, akik szeretett férjem, édesapánk B-a- nai Benő temetésén megjelen­tek részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. A gyászoló család. PEST MEGYEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 16., KEDD A VÁROS TSZ EIBEN jó az idei zöldségtermés Teljesítik a szerződéses szállításokat — Jövőre új növényházak épülnek A város termelőszövetkeze­teiben is folyik a kertészetek időszerű munkája, a különbö­ző zöldségfélék betakarítása. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán tájékoztattak a termelőszövetkezetekben folyó kertészeti munkákról. Elmon­dották, hogy különösen a pap­rika ígér kiemelkedően jó termést. A Kossuth Termelő- szövetkezet 3-as üzemegységé­ben levő kertészetben várnak szép eredményt. Ebben az üzemegységben jól sikerült az uborkatermés is. Mivel a betakarításhoz ke­vésnek bizonyult a tsz-ből biztosítható munkaerő, a ta­nulók segítségét is igénybe veszik ezeknél a munkáknál. Minden termelőszövetkezet­ben állandóan működnek az öntözőberendezések. Az Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben jó paradicsomtermés mu­tatkozik. Itt az évek óta ismétlődő ká­rokat az idén megfelelő növényvédelemmel sike­rült megelőzni. A legjobb kertészeti felsze­reléssel a Táncsics Termelő- szövetkezet rendelkezik. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezet a hajtatásban jár az élen. Több éves tapasztala­taikkal szép eredményeket mutatnak fel. Ebben a tsz-ben kis, 2—3 holdas parcellákra oszlik a kertészet, amelyet vállalásos alapon gondoz a tagság és jó termés mutatko­zik. A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben a jövőben más te­rületre kell telepíteni a zöld­ségtermesztést. Paprikater­mesztésük már nem felel meg a mai követelményeknek. Az a cél, hogy azonos területen nagyobb terméshozammal ér­jenek el jobb termést. így kell fokozni a zöldségellátást. Az értékesítés és a szerződé­ses kötelezettségek teljesítése eddig zavartalanul folyik, nem mutatkozik fennakadás a termelőszövetkezeteknél. A harmadik ötéves tervben bővítik a tsz-ek kertészetének felszereléseit is. A jövő évben az Alkot­mány Termelőszövetke­HOOLVADÁSTÓL A FAGYOKIG védekeznek a növényi kártevők ellen a Dózsa Tsz-ben Mi a dolga a növényvédel­mi felelősnek egy három és fél ezer holdas gazdaságban? — Ezzel a kérdéssel leptem meg Mészáros Józsefet a Dózsa Né­pe Tsz-ben. — A kukorica, cukorrépa, burgonya, kenyérgabonák és takarmánynövények gyomirtá­sa, vegyszeres kezelése és min­den ezzel összefüggő növény- védelmi munka a mi felada­tunk. A gazdaság hatholdas gyümölcsösének és tizenkét holdnyi spárgatelepének vé­Kigyulladt a motorkerékpár Tűzoltás az utcán — vízköddel A tószegi vásárra indult szombaton hajnalban Cegléd­ről oldalkocsis motorkerék­párján Balázs János fehérne­műkészítő kisiparos. Jól felkészült az útra, mo­torjának tankját teleöntötte üzemanyaggal. A világítás miatt sem kellett aggódnia, hiszen nagy teljesítményű, gépkocsihoz való akkumulá­tor lapult az oldalkocsi hajó­jában, az éjszakai utazáshoz. A Sajtó utcából a város felé vette az irányt. Azonban alig haladt egy utcasarkot, mikor láng csapott fel a motorból. Az út szélére kanyarodott és a növekvő lángok elől az ol­dalkocsi rakományát igyeke­zett biztonságba helyezni. A közeli mentőállomásról siet­tek segítségére. Értesítették a tűzoltóságot, és gázzal oltóval próbálták el­fojtani a hatalmasodó lángo­kat. A mentősök igyekezete nem járt sikerrel. Kis készü­lékük nem tudott már úrrá lenni a nyitott benzincsap táp­lálta tűzfészken. A pillanatok alatt kiérkező tűzoltók már nem is kísérleteztek kézioltó­val, s még mielőtt a robbanás bekövetkezhetett volna, ma­gas nyomású vízköddel ta­karták be az égő járművet. Megállapították, hogy a tűz­esetet elektromos zárlat okoz­ta. A balszerencsés kisiparos ezúttal nem jutott céljához. Jelentős anyagi károsodás is érte, bár a tűzoltók a motor hátsó részét és az oldalkocsit megmentették az elégéstől. Csak kötelező biztosítása volt, így a saját járművében kelet­kezett kárért nem fizet a biz­tosító. J. Z. delmét is mi látjuk el. Mi ka­száljuk a füvet és a lucernát is. Cinege Jánossal ketten vé­gezzük a munkát, és hűséges munkatársunk két RS 09-es — mondotta Mészáros József. — Eredetileg vegyipari szak­munkás voltam a rákoskeresz­túri vegyiműveknél. Már ott megismerkedtem a különböző vegyszerekkel. Ezért is vállal­tam a tanulást, amikor a gaz­daság vezetősége jelentkezőt keresett, hogy elmenjen a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tangaz­daságába, ahol tanfolyamon tanítják a vegyszeres gyomir­tást. — A kilenchetes tanfolya­mon hetven különböző vegy­szerrel ismerkedtünk meg. Megtanultuk a vegyszeres gyomirtás körülményeit, a sze­rek adagolását, a gépek mű­ködését és a munkával kap­csolatos balesetvédelmi szabá­lyokat. — Meddig tart a kéttagú brigád munkája? — Hóolvadástől egészen a fagyokig. — A gépek körülbelül tizen­ötezer kilométert tettek meg ebben az esztendőben. — Szükség szerint porozunk vagy permetezünk. Az idén körülbelül százötven mázsa vegyszert használtunk fel. Gé­peink sokoldalú masinák, ame­lyek a szántástól a betakarí­tásig minden munkában részt vesznek. — Szabó Dénes, a város nö­vényvédelmi felügyelője igen sok segítséget nyújt munkánk­ban. (—ssi) zetben 100 négyzetméteres növényházat építenek. Ugyancsak 1967-ben kerül sor a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben is egy 120 négy­zetméteres növényház építé­sére. Ünnepi készülődés Albertirsa termelőszövetke­zeti tagsága nagyszabású ün­nepséget rendez augusztus 20. tiszteletére. A Dimitrov Tsz-ben nem ezen a napon lesz a központi rendezvény, hogy a ceglédi ünnepségre eljuthasson a tag­ság. Hagyományos aratóbál­jukat, küldöttgyűléssel és kö­zös ebéddel egybekötve, ké­sőbbi időpontban, 27-én tart­ják meg. A Szabadság Tsz-ből há­romszáz főnyi csoport készül a ceglédi nagygyűlésre. Szál­lításukat a tsz teherkocsijai és vontatói végzik. A munkás­paraszt találkozóra régi patro- nálóikat várják, a Láng-gyári munkásokat. A megvendégelés után be­szélgetéssel, közös mulatság­gal, egymás munkájának is­mertetésével töltik az időt a vendégek és vendéglátók ezen a napon. J. Z. Paprikassüret (Fekete Zoltán felvétele) SPORT LABDARÚGÁS Ceglédi VSE—Pénzügyőr 1:1 (0:0) A közönség csalódottan tá­vozott ezen a vasárnapon, mert hiányzott a mérkőzések sava-borsa: a gól. A ceglédi csapat ezzel a döntetlennel nehéz helyzetbe került, miután a Miskolci Bá­nyász is döntetlent ért el, Kiskunfélegyháza pedig győ­zött. így — ha vasárnap Miskolcon vereséget szen­vedünk —, elképzelhető, hogy a tabella utolsó helyét fog­laljuk el. Reméljük, ez nem következik be, hiszen a fiúk legalább akartak a Pénzügy­őrök ellen futballozni. Kecskeméti Tápiószele— Ceglédi Bem USE 1:5 (0:2) A labdarúgó-mérkőzésre já­ró szurkoló sajnálattal ál­lapította meg, hogy két év alatt mennyit romlott a CVSE labdarúgócsapata, vagy legyünk jóindulatúak, meny­nyivel többet fejlődtek el­lenfeleink. Két évvel ezelőtt könnyedén 4:2-re győztük le az azóta nem sokat változó Pénzügyőröket. Azóta pedig a ceglédi csapat erősített is. Ceglédi támadásokkal kez­dődött a játék és mindjárt az első percben gólt érhet­tünk volna el, azonban Csur- gai és Pintér egymás után hagyta ki a jobbnál jobb helyzeteket. Már itt nem lehetett véletlenről beszélni, hiszen az erőnlét hiánya okozta a helyzetek kihagyá­sának nagy részét. Sokszor az elfutás után nem volt erejük a játékosoknak, hogy befejezzék az akciót. Most még azt sem mondhatják a labdarúgók, hogy a kapus okozta a döntetlent, ugyan­is Hamza jól védett ezen a mérkőzésen. A védők is megállták a helyüket. Szünet után teljesen át­vette a Pénzügyőr csapata a játék irányítását és a ceg­lédiek csak vergődtek a pá­lyán. A Pénzügyőrök meg is szerezték a vezetést, azon­ban a lelkesedés meghozta eredményét és sikerült a dön­tetlent kiharcolni. A területi labdarúgó-bajnok­ságon a ceglédieknél a 10. percben a kapus lesérült, és Máté védett, igen jól. A tápió- szelei közönség igen tárgyila­gos volt és sportszerűen visel­kedett. A Ceglédi Bem HSE csapa­tából az igen heves iramú mér­kőzésen jól szerepelt Milus, Cirnák, Koska, Kuti. Góllövők: Koska 2, Kuti, Cirnák, Bugyi 1—1. — Sz — MEGÉRKEZETT - MEGÉRKEZETT! A BALKÁN NAGYCIRKUSZ ABONYBA VIII. 16-17-én a szokott helyen tartja előadását. Jegyek a Művelődési Háznál válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom