Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

MIT TUD a Pionír? A Gépipari Tudományos Egyesület ceglédi szervezete augusztus 16-án, kedden a KGV Dózsa Művelődési Házá­ban és a KGV telepén tudo­mányos ülésszakot rendez „C —25 aszfaltkeverőcímmel. A „C—25 aszfaltkeverő” név mögött a ma már külföldön is ismert és használt Pionir gyártmány húzódik, amely a tudományos ülésszak tárgyát képezi. Ezen az összejövetelen Fogarassy Mihály igazgató fő­mérnök mond megnyitót, majd a magyar útépítés jele­néről és jövőjéről és ezen be­lül a C—25 szerepéről Fülöp István főmérnök tart előadósj, Fehér János főmérnök, a Pionírt, mint gyártmányt is­merteti, majd a hozzászólá­sokra kerül sor, végül filmet vetítenek. A tudományos ta­nácskozás a KGV telepén a Pionir üzem közbeni bemuta­tásával ér véget. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zászlófelvonás a táborban A CEGLÉDI JÁRÁS ES CECH X. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP A MÉH TEL EPEN jól zárult a félév A három hétig tartó leltá­rozás után kerestem fel a MÉH-telep vezetőjét, Karcza- gi Károlyt, az új telepen, aki a tervteljesítésről, jelenlegi SORZENE, MOZGÓÁRUSOK Augusztus 20-ra készül a vendéglátóipar és az fmsz Elegendő étel, ital, fővárosi divatbemutató A Vendéglátóipari Vállalat­nál és a földművesszövetke­zetnél is erősen készülődnek augusztus 20-ra. Reggel Ger-{ zson, a Vendéglátóipari Válla­lat áruforgalmi osztályveze­tője elmondotta, hogy az ün­nepre tíz új létesítményt he­lyeznek üzembe. A Kossuth téren, a játékbolt előtt sörpa­vilont állítanak fel, s a Sza­badság téren is több italozó lesz. Tíz-tizenöt mozgóárus hordja körbe a hűsítőket, négy fagyialtos és főtt kukorica árus kínálja portékáját. A vállalat két kisvendéglő­jében, a Körösi úti Malom kisvendéglőben és a Zöldfá­ban speciális ceglédi módra készített birkaételel^et fo­gyaszthatnak a vendégek. Me­leg ételt ehetnek a Kábák, a Bajcsy-Zsilinszky úti kocsma és a Vigadó látogatói is. A Kossuth-szobornál már 19-én, pénteken felállítják a Ceglédi Ősz ünnepségeiről már ismert díszes borkimérő sát­rat, amelynél az ünnep előtti estén Farkas Elemér és népi zenekara muzsikál. Húszadi­kán és huszonegyedikén a Kossuth és Magyar étterem­ben délben sörzene lesz. A vendéglátóipari segédüze­mek teljes kapacitással mű­ködnek az ünnep idején is. ötven hektoliter többletsör, elegendő mennyiségű bor és egyéb italféle áll az emberek rendelkezésére. Mindenütt je­gelt italig kaphat a vásárló, s az ellátásban nem lesz fenn­akadás, nyomban feltöltik az elárusítóhelyek készleteit. A földművesszövetkezet virslit, hurkát, kolbászt, sört, bort és a rövid italok gazdag választékát vonultatja fel, s több büfét állít fel a város központjában. A földműves­szövetkezeti áruház udvarát feldíszítik és kerthelyiséggé alakítják erre az alkalomra, ahol meleg ételt is felszolgál­nak. r r ­Szombaton este a Kossuth Művelődési Ház színháztermé­ben divatbemutatót rendez a földművesszövetkezet. A belé­pődíj nélküli bemutatón a Ru­házati Mintatervező Vállalat fővárosi manekenjei mutatják be az őszi és téli női és férfi ruhadivatot. A divatbemutató műsorában a közismert Tompa Sándor négy művésztársával lép fel — zenekar kíséretében. Hétfőtől szerdáig kerül bemutatásra a Szabadság Film­színházban A hős, aki fél című magyarul beszélő cseh­szlovák filmszatíra feladataikról és gondjaikról beszélt. Elmondotta, hogy az első félévet eredményes munkával zárták. A kirendeltség begyűj­tési terve 1,8 millió forint volt, ezzel szemben 2,4 millió fo­rint értékű hulladékot vettek át. Értékesítési tervüket is túlszárnyalták. Az előírt 2,8 millió forint helyett 3,45 mil­lió forintnyi anyagot értéke­sítettek. — Ha a második félév­ben is hasonló eredményt érünk el, akkor a IX. pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásunkat is a tervezettnél jobban tel­jesítjük — mondotta a telepvezető. — Bélrészlegünk is folyama­tosan kapja a nyersanyagot, s megfelelő raktári készlettel rendelkezünk. Már a jövő évi munkához is biztosítottuk a feldolgozásra váró juhbelet — Azok az asszonyok, akik ennél a részlegünknél dol­goznak, egész nap a bűzben végzik munkájukat. Délután, a műszak végén, amikor mo­sakodni, fürödni mennek a modern mosdóba, nem folyik a víz a csapokból, vagy ép­pen csak csöpög. Nincs nyo­mása a víznek, így hiába sze­reltettük fel a tust és a vil­lanybojlert, ha alig lehet használni. — A Cipőipari Vállalattal azonos vízvezetékhálózaton van telepünk is, s éppen a legszükségesebb időszakban nincs víz, pe­dig a bélfeldolgozás a jó vízellátásra épül. — ígéretet kaptunk, hogy a jövő évben felújítják a csőhá­lózatot, és akkor nagyobb ke­resztmetszetű csöveket he­lyeznek el. — A közeljövőben rongy- gyűjtő heteket rendez vállala­tunk. Aki öt kilogramm ron­gyot átad, sorsjegyet kap, amellyel értékes tárgyakat le­het nyerni — mondotta Kar- czagi Károly. Rejtőző birodalom Hogy mekkora terület két­száz négyszögöl? Jó lábú ember tízszerre komóto­san keresztülugorja. Nemegy­szer hallom, a panaszt az újonnan építkezőknél: — Ügyan mi az a kétszáz öl! Nem fér az ember. Semmi­nek sincs helye. Kisfaludy utca 2. A porta pontosan kétszáz négyszögöl. Az egyik oldalán kényelmes családi ház, kamrával, veran­dával. A többi pedig lát­ványosságba illő rendben zöldell, színesedik. Magyar Benő, a házigazda, nyugdí­jas vasutas. Bőven van ide­je, s mindet az udvarra és a parányi háztáji szőlőcské- re áldozza. — Nyugdíjas embernek va­ló ez a motoszkálás — mond­ja. — Nagyon szeretem a rendet, a tisztaságot és bo­londja vagyok a kertészke­désnek. Együtt járjuk végig az ud­vart. Minden talpalatnyi földnek rendeltetése van. A hatalmas eperfa sátort terít a disznóól fölé. Okos dolog, az epret alig kell szedni, egyenesen odapottyan a ma­lacok elé. Nyolc szőlőtőke lugasa hosszú szálvesszőkön rin­gatja a fürtöket. Erzsébet királynő, olasz fekete. Pár lépéssel arrébb haptákban állnak a karózott tőkék. Minden fajtából mutatóban: Csabagyöngye, Mathias, ham­burgi muskotály, piros és fehér csaszla. Két lépésnyi területen dús paradicsomtöveken terem rr.eg- a család évi paradicsomszük­séglete. Mellette öklömnyi cecei paprikák színesednek. Ezt sem kell a piacról meg­vásárolni. .gáromméfestes .dró­ton pyútiíí 'a'Sql'ari'd málna, amely ;arról nevezetes, hogy tavasztól őszig állandóan hoz gyümölcsöt. Nem lehet megállni szótla­nul a két gyönyörű sham- pion őszibarackfát sem. Lát­ványosság számba menő bő­ségben, valósággal fürtök­ben illegetik az óriási gyü­mölcsöket. Helyet kapott az illatos sárgadinnye is. A kerítés tövében néhány szál cse­megekukorica a vasárnapi ebédek befejezésére. Egyet­len bokor ánizsról kerül ki az évi gyógyteaszükség- let. A bejárattól jobbra ap­rócska sziklakért. Három leánder és két fenyőfa zsan- dárkodik büszkén. A sorba rakott terméskövek között fukszia, rózsák, cliviák, több­féle kaktusz. A fenyők hő­sében megbújnak a páfrá­nyok, a napfényben legyező­pálmák fürdenek. Minden a helyén, dicsérve a Magyar házaspár hozzáér­tését, szorgalmát. Csak va­lamit nem találok a keríté­sen. Azt , a kis alumínium táblát, néhány elismerő szó­val: Tiszta udvar, rendes ház. Megérdemelnék. Rossi Károly A balatonszárszói úttörőtáborban százötven úttörő nya­ral. Képünkön: a zászlófelvonás naponta ismétlődő ün­nepélyes pillanata, amikor az őrsvezetők jelentést tesznek a táborparancsnoknak. (Ottohál Vilmos felvétele) A petróleum lámpától az ostornyelesig A hét folyamán a járókelők érdeklődéssel figyelték a Rá­kóczi úton, hogyan helyezik el az új ostornyeles villanyoszlo­pokat. A végrehajtó bizottság idei és a következő évekről szóló jelentésében a közvilágí­tás korszerűsítésével is foglal­kozik. A kisfeszültségű hálózat felújítására, kábelfektetésre és a transzformátorházak építésé­re mintegy 10 millió forintot fordítanak. E nagy munka egy részletét valósítják meg most a Rákóczi úton. E munkákat látva eszükbe juthat a városunkban élő idős embereknek, hogy ,bizony a villanyvilágítás nem is olyan régi nálunk. Cegléden hosszú vita előzte meg használatát. Villany vagy acetilén? Pár éven keresztül ettől volt han­gos minden akitori tanácsülés. Erről cikkeztek a helyi lapok, s fontos szóbeszéd tárgya volt úton, útfélen. Végül a villany- pártiak győztek. Ezerkilencszáztíz tavaszára már „készen volt » vasútállo- ■ipás ’;jnelletta kis-igépjuiz,- amelyben az--áramrtt-fejles7'álti'i ték. Mire a gépek beszerelése megtörtént, 270 fogyasztó 3100 „lángot” vezettetett be. A fo­gyasztók között volt a város is a főbb útvonalak közvilágítá­sával. A próbaüzemeltetések jól si­kerültek, s ezt követően 1910- ben március idusának előesté­jén, hétfőn este 7 órakor ki­gyulladtak városunkban a vil­lanylámpák. Ünnepélyes pilla­nat volt ez. A városháza előtti főtéren nagy sokadalom várta a nagy eseményt. Kigyulladt, majd elaludt az erős fény, többször is megismételte ezt a játékot. Az érdeklődő és fe­szülten figyelő tömeg még táncba is kezdett. Az egykorú lapok króniká­jában ilyen mondatot olvas­hatunk: „Nem szép dolog a dicsekvés, de elmondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, hogy az országban nincs jobb vilá­gítás, mint a mienk”. A körö­siek is átjöttek látni a csodát. A Nagykőrösi Hírlap például így írt erről a nagy esemény­ről: „aki azt a fáradságot ve­szi magának, hogy az esti 8 órai személyvonattal átmegy Ceglédre, annak pazar látvány táru' szemei elé. A hatalmas Rákóczi út, mely a vasúttól a református templomig vezet, szemkápráztató fényárban úszik. A talán túlságosan sű­rűn egymás mellett álló osz­lopokról világító wolfram iz­zólámpák és a 12 hatalmas ív­lámpa oly impozáns fényárt terjesztenek, amely elég volna a mesebeli tündérországba. Ér­demes ezt megnézni.” íme a közvilágítás, illetve a villanyvilágítás kezdete Ceg­léden. Azóta nagyot fejlőd­tünk. Ma már tereinken és utcáinkon mintegy 1400 lámpa szórja a fényt. Sokan mond­ják, hogy a mellékutcákban gyenge a közvilágítás. Gondol­junk arra, hogy nem is olyan sok idővel ezelőtt, még hatvan éve sincs, hogy az utcasarko­kon csak egy-egy petróleum- lámpa világított. Ma a város­széli utcákon is villany ég, s alig van ház városunkban, ahová ne lenne bevezetve az áram. A villany annyira hozzá tar­tozik már az életünkhöz, mint a víz és a levegő. Elszaporod­tak a villannyal működő ház­tartási gépek. Tavaly egy év ■ alatt szaküzleteink 711 televí- m |, 663 Tádjótft 633 !»mosógé- -%76 ^orázívót' 243 hűtőgé­pet, 72 villanytűzhelyt és 60 lemezjátszót adtak el. Jelen­leg a televízió előfizetők szá­ma majdnem eléri a három­ezer főt városunkban. Tízezer háztartást véve figyelembe, ez a szám azt jelenti, hogy majd­nem minden harmadik ház­tartásban van televízió. A fejlődés üteme e számokat figyelembe véve látszik iga­zán. S mindez addig jut eszünkbe, amíg a gépkocsiról leemeli a daru az új póznát. Előbb csak faoszlopok voltak. Később, a harmincas években jötteka rácsos szerkezetű vas­oszlopok. Ma már ezek sem korszerűek. Az ívelt, karcsú, úgynevezett ostornyeles lám­patartók elhelyezése folyik. Egy-egy oszlop beemelése a kiásott gödörbe 5—6 percig tart. Szép és érdekes munka. Szomorú István SZTK-KÖZLEMENY Az SZTK rendelőintézetben a szemészeti szakrendelés egyelőre változatlanul folyik. A szabadság miatt elirányí­tott betegek Cegléden jelent­kezzenek gyógykezelésre. • • ’ JÓN! ♦ A BALKAA^NAGYCIRKUS» A SZOKOTT HELYEN TARTJA ELŐADÁSAIT ABONY: Vili. 16-17-IG CEGLÉD: Vili. 18, 19, 20, 21-ÉN ELŐADÁSOK KEZDETE: hétköznap este 8 óra, vasárnap és ünnepnap 4 óra és este 8 óra JEGYEK ELŐVÉTELBEN A MŰVELŐDÉ?! HÁZNÁL MÁR VÁLTHATÓK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom