Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
I Hétfőn: járási tanácsülés A Monori Járási Tanács hétfőn délelőtt kilenc órakor ülést tart. Napirenden: Monori Községi Tanács és szervei gazdasági szervező munkája (mezőgazdaság kivételével^ és kulturális-nevelő tevékenysége. Jelentés a járási tanács kereskedelmi állandó bizottságának tevékenységéről és a járás kereskedelmi helyzetéről. Beszámoló az 1966 első félévi költségvetés végrehajtásáról. Egyéb ügyek: Ideiglenes bizottság alakítása az Üllői Községi Tanács irányító, szervező tevékenységének, a testületi szervek működésének vizsgálatára. Előterjesztés a termőtalaj védelmének intézkedési tervére, mely magában foglalja az erróziós és deflációs károk elhárítását, a belvizek rendezését és a monori legelők felújítását. A járási NEB 1966 második félévi munka tér vének jóváhagyása. A tanácsülés nyilvános, azon az érdeklődők részt vehetnek. VB-ULES lesz hétfőn Gyomron, 14 órai kezdettel, ahol a szeptember 2-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Monoron ugyancsak 14 órakor az OTP és az Állami Biztosító számol be tevékenységéről. Búcsúzunk Ványai József pár nappal ezelőtt tragiküs körülmények között — élete delén — váratlanul elhunyt. Ványai József több éven keresztül a monori mentő- állomás főápolója volt. Kedélyes, barátságos arcát Monoron és környékén sokan ismerték. Hivatása — a betegek érdekében kifejtett segítő tevékenység — szerves része volt életének. Aktív, életvidám ember volt: felettesei is elismerték sokoldalú szakmai fel- készültségét, tudását. Családos ember lévén, három gyermeket hagyott hátra, amelyből kettő kiskorú. Az utóbbi években mint a budapesti Korányi Szanatórium főápolója dolgozott, professzora legnagyobb megelégedésére végezte fontos egészségügyi munkáját. Sok ember életét segítette megmenteni, fájdalmukat enyhíteni. Az övét már nem tudták — a halál erősebb volt. Szerkesztőségünk, mint egykori külső munkatársától búcsúzik tőle. VJ BUS ZVA RO Már a szép formájú váró- helyiség előtt állnak meg Üllőn a buszok, ahol az újságok mellett cukorkafélék, trafikáruk és apró dísztárgyak árusításával is foglalkozik az fmsz. Vecsési zöldség _ nemzetközi versenyen A vecsési Zöld Mező Tsz már tízszer küldött zöldségszállítmányt Erfurtba a nemzetközi versenyre. S nogy nem is eredménytelenül, azt pedig a tsz-iroda falát borító, elismerő, dicsérő oklevelek bizonyítják. MOZIMŰSOR Ecser: Az aranyesempész. Gomba: A katona apja. Gyömrö: Játék a múzeumban. (Matiné: Szén: Péter esernyője.). H: Hétköznapi fasizmus. Maglód: Hétköznapi fasizmus. Matiné: Ludas Matyi. H. Játék a múzeumban (széles). Mono,-: A bős aki fél. Matiné: Néma barikád. H: Vanina Vanini (széles). Nyáregyháza: Iszony. Ifjúsági előadásra: Szeretet jogán. Pilis: A becsületes szélhámos. H: Amerika, Amerika 1—II. Tápiósáp: Fügefalevél Tápiósüly: Fény a redőny mögött. Úri: A gyilkos ha- ála. UUö: Az első esztendő (széles). Matiné: Boldogság madara H: Nyomoz a vőlegény (szélet:) /asad: Zöldár. Vecsés: Keresztesek I—n (széles). Matiné: A császár parancsára. H: Hófehérke és ! hét vagány (széles). Mi lehet ott? A PEST M.E-G Y E , L O N K.í ADA S A Vili. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1966. ATI GUSZTUS 14., VASÄRNAP Törvények, törvényszegők i1 népi ülnökök műnkét jut értékelte a monori tnnúesülés Pénteken Monor Község Tanácsa a népi ülnökök tevékenységéről és az ezzel kapcsolatban felmerült problémákról, feladatokról tanácskozott. A napirend előtt a végrehajtó bizottság elnöke a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számolt be, és a cigánytelep egészségügyi helyzetéről beszélt. Az 1966-ban újraválasztott népi ülnökök tevékenységéről Birkás Róza ülnök írásban tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit. Több mint másfél évtizede, hogy a bírói emelvényen a jogban járatlan, de az életet ismerő, tapasztalt munkások, parasztok vesznek részt. Az alapvető jogi ismeretek megszerzését hivatott biztosítani az ülnökaka- démia, melyre a járás 100 ülnöke közül 79 jelentkezett. Néhány ülnök — másfél éve — igen nehéz, felelősségteljes munkát végez. Másfél éve békéltetik a pereskedő feleket, ami a pereskedőknek költségmegtakarítást jelent, a bírák munkáját megkönnyíti, mert minden energiájukat a komoly ügyeknek szentelhetik. Mi a tapasztalat, melyek a Leggyakrabban előforduló bűncselekmények? A könnyű testi sértés, a rágalmazás, a durva becsületsértés. Biíti Ferenené népi ülnök 13 hónap alatt 480 esetben békéltetett, a szó szoros értelmében, mert „ügyfeleinek” 70—90 százaléka valóban megbékélve ment haza. Sok a bontóper, a gyerektartási, gyermekelhelyezési, szülőtartási per, a huligánkodás, verekedés, garázdaság. A társadalmi tulajdon megkárosítása is gyakran szerepel a bíróság napirendjén. Laza, hanyag az ellenőrzés. A hozzászólók többsége a humanizmus — illetve az enyhe ítéletek jogosságát vitatta. Sziget János, a Monori Járási Bíróság elnöke válaszában elmondotta, hogy az ítéletek nem általában enyhék. A bíróság csak a pontot teszi az ügy után. De ha egy olyan fiatal kerül a vádlottak padjára, akinek születése óta elrontották az életét, soha nem nevelték, nem szerette senki — ilyen is van! — hogy hozzon, nyugodt lelkiismerettel elretteniö ítéletet a bíróság?! Bármennyire banálisnak hangzik is, van szülői felelősség, van társadalmi felelősség is. Példaként elmondotta, hogy a napokban rendelte el egy fiatalember előzetes letartóztatását. A gyereke az anyját soha nem látta még, apja egy nővel költözött össze. A gyerek 17 éves, szakmája nincs, szak- képzettsége nincs, és fél éve otthona sem volt. Csavargóit, s mert éhes volt, elszegődött egy utcai árushoz. Ellopta a kerékpárját, eladta és a pénzt egy barátjával elköltötte.' Most már ketten, felkeresték egy közös ismerősüket, és két napra elcsalták hazulról. A harmadik — rendezett családi körülmények között élő gyereket két napig nem keresték a szülei. Van egy másik eset. Panasznapon egy asszony elmondja, a járási bíróság elnökének, hogy nem bír húszéves fiával. A fiatalember még soha nem dolgozott, és nincs is a munkához kedve. Az anyjától követel pénzt. Az asszony pedagógus volt. Az edzés elmaradt... Csütörtökön délután nem gyülekeztek edzésre a Gyöm- rői Spartacus SE labdarúgói. No, nem azért, mert nem akartak, hanem azért,* mert a „tanár úr”: Lázár Gyula hiányzott. Az edzés elhalasztva ... — hallottuk. A „tanár úr” és társai Budapesten, az Üllői úti Fradi pályán izzadtak. Barátságos mérkőzést játszott ugyanis ezen a napon a Ferencváros és a Budapesti Honvéd öregfiúk csapata. Népes szurkológárda volt kiváncsi az érdekes mérkőzésre. Persze, ezúttal nem az eredmény volt a fontos, hanem az erkölcsi siker, A bevételből síremléket emelnek Kispéter Mihálynak és Gyulai Lászlónak, akik nemrég még aktív sportolói, illetve szakvezetői voltak a két nagy egyesületnek. Nem csoda hát, hogy' mérkőzés közben a szurkolók körében sok szó esett a fiatalon elhunyt két neves sportemberről. Mennyivel jobb lett volna a hangulat, ha Kispéter Miska is kergette volna a labdát Tátraival, Lázárral, és a többiekkel egyetemben. A neves edzővel és Gyulai Lászlóval is gondolatban együtt volt a két csapat és a szurkolótábor is. <g> Selejtcipók Jó ideje nem esett se jó, se rossz szó legfontosabb élelmi cikkünkről, a kenyérről, Sajnos, most elma- rasztalólag kell írni róla. A fehér kenyér minőségére nincs kifogás. A legtöbb esetben igen ízletesnek találják. Nemegyszer kijelentik, hogy jobb, mint a pesti kenyér. Ebből az tűnik ki, hogy tudnak jól is sütni a gyömrői pékek. A barna kenyérrel azonban baj van. A szőllősi asszonyok csak *osszat tudnak mondani róla. Legutóbb csupán barna kenyér érkezett áz üzletekbe. Már messziről lehetett látni, hogy sületlen a kenyér. A héja külön vált. A belső része csirizei volt, akár ragasztani is lehetett volna vele. A kenyéren azonnal észre lehetett venni, hogy a sütés minden fázisa el volt nagyolva rajta. A lényeg csupán az volt, hogy meg legyen minél hamarább sütve a szükséges mennyiség. Meg is sütöttek, de ez már a minőség rovására ment. Mindezek után a szőllősi háziasszonyok arra kérik a gyömrői sütőipari üzem dolgozóit, hogy a barna kenyér sütésénél is térjenek át a jobb munkára. Annál inkább is, mert hogy tudnak ízletes kenyeret is sütni, nemegyszer megmutatták már. Nem érdemes jó hírüket ilyen selejtcipókkal elrontani! A szőllősiek megszokták már, hogy jó kenyeret visznek haza a boltból. Most azt mondogatják, hogy Ismét kénytelenek lesznek Pestről cipelni a kenyeret, ha hamarosan nem javul a minősége. (—ky—) Három konzervgyár a kiállításon A Monoron augusztus 20— 21-én megrendezésre kerülő zöldségtcrmelési versenyen és kiállításon három konzervgyár — a hatvani, a nagykőről és a budapesti — mutatja be készételeit. A felsorolt példák bizonyítják, hogy indokolt esetben a bíróság feladata nem az, hogy amit a szülő elrontott, azt büntesse elrettentő ítélettel, kilátástalanná téve a fiatal életét, hanem a viszonylag enyhe ítélettel próbára bocsátja a fiatalt. Az ellenőrzés hiányosságáról is szó esett. A Termény forgalmi Vállalatnál évekig vagon- szám lopták a termést, senkinek nem tűnt fel? Evekig kifogástalan volt a leltár, és az ellenőrök nem találtak semmi hibát. összefoglalva az elmondottakat, egy bírósági ítélet meghozatala előtt meg kell nézni a bűncselekményt, és az embert, aki elkövette. Második napirendi pontként, az „egyéb ügyek” között a tanácsülés megszavazta az 1S86. évi községfejlesztési terv módosításával kapcsolatos határozati javaslatot, mely szerint a községi tanács 15 ezer forintot a főtéri lakóház építésével kapcsolatban felmerült szanálási költségek kifizetésére, a járási szolgáltató ktsz-nek fizet ki. Az eredetileg parkosításra betervezett 50 ezer forintot utak javítására használja fel a községi tanács. A Bocskai, Liliom — és ha erre anyagi lehetőség lesz, a Dobó István utcában végeznek útjavítást. Háromezer forinttal pedig a monori-erdei sportkört támogatják, melyből a mo- nori-erdeiek .sportfelszerelést vásárolnak. - ''-eV (dm)' Péterffy István felvétele Szeptemberre készülve Kezdődik a szőnyegszövő tanfolyam A monori nőtanács vezetősége értesíti azokat, akik a szőnyegszövő tanfolyamra jelentkeztek, hogy a tanfolyam augusztus 15-én hétfőn este hat órakor kezdődik, de nem a Kossuth Lajos út 103 szám alatt (KISZ-helyiségben), hanem a művelődési otthon nagytermében. A nőtanács kéri a jelentkezettek pontos megjelenését. II. Az ifjúsággal, a holnap felnőtt nemzedékével szemben a családnak és a község társadalmának fontos feladatai vannak. A szülői szeretet esetenként olyannyira erős, hogy gyermekük esetleges fogyatékosságát önmagukban hordozzák anélkül, hogy a szükséges következtetéseket levonják és orvoshoz, pszichológushoz fordulnának segítségért. Mások hiúságból, az ismerősök esetleges „véleményétől” títrtva nem népnek szembe a-Jfpj^ágga!. 6$ nem orvosoije’: gyermek ük fogyatékosságát. Ismét mások nak felhívásával egyetértve — a meglevő kisegítő osztályok jobb körülményeinek megteremtése érdekében 1967. évben tanterembővítést végez saját erejéből, állami támogatás igénylésével. Köszönet és elismerés illeti az ilyen testületet. Gyomron is lesz a következő tanévben kisegítő osztály, a községi tanács, a művelődés- ügyi állandó bizottság és a négy iskola igazgatója céltudatos munkájának eredményeként, akik tettel bizonyították a járási tanács, vb határozatá- .n^k aiegéfiéséfc; Nem lesz ideálig az új tanulócsoport otthona. de ha az illetékesek mind— sajnos ilyenek is vannak, nem is kevesen —, Icényelem- ből, vagy saját gyermekükkel szembeni közömbösségükből nem tesznek semmit. A felsorolt végletekhez tartozó szülők között gyermekükhöz való viszonyuk szempontjából nagy különbség van, de a következmény mégis azonos: később kerül felszínre a fogyatékosság, amikor a gyermek esetleg már maga is érzi, hogy társainál kisebb értékű, amely a bajt csak tetézi. Hogy mi a társadalom feladata? Definiált válasz helyett követendő példákat idézek. A Pilisi Községi Tanács a járási tanács végrehajtó bizottságáBaba a kirakatban — A LEGUTOLSÓ DIVAT SZERINT Monoron, a Petőfi Sándor utcában, az utóbbi hetekben egyre több arra haladó nő áll meg egy-két percre a Pilisi Ruházati Szolgáltató Ktsz monori részlegének kirakata előtt. A ktsz július 10-e óta már nemcsak férfiruhák, orkánok készítésével foglalkozik. Javítás, fordítás, alakításon kívül, újabban női ruhák készítését is vállalják. A kirakatban pedig megjelent egy női baba is — naponta más öltözetben. Bajkai Imréné női szabó öltözteti — az éppen elkészült, legtetszetősebb fazonnal. A ktsz az ötvenes években alakult, s hosszú ideig Körmendi Károly dolgozott itt, néha egy-két tanulóval. Jelenleg öten vannak már, s ebben az évben került sor a kis műhely korszerűsítésére, átalakítására. Marosfalvi Pál részlegvezető sorolja örömmel, hogy a felesleges szekrények, polcok elszállításával megnagyobbították, próbafülkével, válaszfallal látták el a helyiséget, s így már jobban megfelel a követelményeknek. — Átlagban 30—40 ezer forint a havi forgalmunk — tájékoztat a részlegvezető —, de ilyenkor, nyáron van egy kis pangás. — S a női megrendelők ideszoktak-e már? — Olyannyira, hogy ősszel már ipari tanulót is szerződtetünk Bajkai Imréné mellé. Belelapoztunk néhány divatlapba — a legfrissebbekbe, sőt: már az 1967-es divatot is kifürkészhetjük. Közben befejeződtek az utolsó simítások egy nagyot) ízléses, csinos rózsaszín sa- lome-ruhán, fekete gombokkal, rövid ujjal. Ráadják a kirakati babára, hogyan áll rajta. Bajkainé megjegyzi, hogy a ruha tulajdonosa valamivel teltkarcsúbb, rajta tehát minden bizonnyal még jobban érvényesül ez a ruhakreáció. (f.) ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Péterffy Gusztáv. Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. egyike megtalálja a segítés lehetőségeit, Gyömrőn is végleges megoldást nyer e fontos feladat. A nevelői hivatás szép példája: Burján Ilona tanítónő elhatározása, aki önként vállalta az áttelepített gyermekekkel való foglalkozást, ami lényegesen nehezebb, türelmesebb munkát igényel. Gyógypedagógiai szakember akut lenni, s ezért vállalta a továbbképző nehézségeit is. E két példa is bizonyítja, hogy a helyi erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás és a lehetőségek jó kihasználása olyan feladatok megoldását teszik lehetővé, amelyek másként csak állami beruházásból valósulhatnának meg. Még egy a fontos, meggondolandó kérdés: a gyógypedagógiai alanyok létrejötte pedagógiai értelemben csak a született, vagy későbbi fiziológiai (élettani) okokra vezethető vissza? A nem megfelelő családi és szúkebb értelemben vett társadalmi hatások, a fokozatos követelménytámasztás, ellenőrzés és rendszeres munkáltatás hiánya is eredményezhet szellemi, vagy erkölcsi deformálódási, sőt súlyosabb esetben — a kettő együttese is létrejöhet Nem eléggé megalapozott felmérések, vizsgálódások alapián — ebbe a hibába pedagógusok és körzeti orvosok egyaránt beleesnek — a pbzi- -tív hatások elmaradása (a fentieken túl még igen fontos az érzelemszegénység) önmagában is. de különösen a negatív hatások következtében a gyermek sem értelmileg, sem érzelmileg, sem akaratilag nem fejlődik: „gyógypedagógiai alanynak” minősítik. Megítélésem szerint ez napjainkban igen fontos pedagógiai probléma, mellyel számolni kell a családban és az iskolákban egyaránt. Sokan azt mondják, hogy a szellemi fogyatékosságnak száma növekvő tendenciát mutat. Meggyőződésem. hogy ha ezt elfogadjuk, saját pedagógiai tevékenységünkről mondunk elmarasztaló véleményt. Rétvári Gyula
