Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

10 rear heg vei kMiritw 1966. AUGUSZTUS 14., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A. határozóit iáőre szóló man- iVariszony megszüntetéséről. . . A mnnkaüggi vitákról... és a részegség miatti SZTK-korlá— tozásokról. . . A határozott időre szóló munkaviszonyt felmondással akkor le­het megszüntetni, ha a dolgozó munkája ellá­tására nem alkalmas. N. K. dunaharaszti olva­sónk írja, hogy munkaviszo­nyát, amelyet három hónapra kötött, létszámfelesleg címén mondta fel a vállalat. Sérel­mesnek tartja az intézkedést, és kérdezi: hova fordulhat jogorvoslatért? A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a meghatáro­zott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszony a meghatározott munka befe­jeztével, illetőleg a határozott idő elteltével felmondás nél­kül megszűnik. Annak a dol­gozónak, akit meghatározott munkára vagy meghatározott időre alkalmaznak, felmon­dással csak egy esetben lehet megszüntetni a munkavi­szonyt, ha a dolgozó munkája ellátására nem alkalmas. Lét­számfelesleg címén az ilyen dolgozó munkaviszonyát megszüntetni nem lehet. Olvasónknak azt tanácsol­juk, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottság­hoz. Itt válaszolunk F. M. mag- lódi olvasónknak is, akit szin­tén meghatározott időre alkal­maztak az egyik gépgyárban, és a meghatározott idő eltelte előtt azonnali hatállyal elbo­csátották munkahelyéről. Vele szemben nem követtek el sza­bálytalanságot, mert fegyelmi úton elbocsátható a dolgozó, természetesen akkor, ha olyan súlyú fegyelmi vétséget köve­tett el, ami miatt indokolt volt kiszabni a legsúlyosabb büntetést. Azon a címen, hogy meghatározott időre alkal­mazták, a vállalati intézke­dés tehát nem támadható, csupán abban az esetben, ha nem követett el fegyelmi vét­séget, vagy pedig nem áll arányban az elkövetett cselek­ménnyel a kiszabott büntetés. Ha olvasónk úgy gondolja, hogy ez utóbbi eset áll fenn vele szemben, akkor panasszal támadja meg a vállalati in­tézkedést. Elsőfokon minden munkaügyi vita a mun­kaügyi döntőbizottság­hoz tartozik. Több olvasónk fordult hoz­zánk az utóbbi időben azzal a kérdéssel, hogy a munka­ügyi döntőbizottság határozata ellen lehet-e bírósághoz for­dulni? A Munka Törvénykönyve szerint a munkaügyi döntő- bizottság határozata ellen a területi munkaügyi döntőbi­| nZONNULM BELÉPÉSRE FELVESZÜNK szerkezetlakatos szakmunkásokat, valamint vidéki munkára qép- és szerkezetlakatost. lánghegesztőt, férfi segédmunkásokat és portást Jelentkezni lehet ORSZÁGOS BANYAGÉPGYÁRTÖ VALLALA1 Bpest IV., Baross u. 91—95. zottsághoz lehet fellebbezni. Nincs helye fellebbezésnek fegyelmi ügyekben, ha a munkaügyi döntőbizottság vagy szigorú megrovást meg­állapító, vagy ilyen fegyel­mi büntetés elleni panaszt utasított el. A munkaügyi döntőbizottság határozata el­len a járásbírósághoz felül­vizsgálati kérelmet nyújthat­nak be a felek azokban a munkaügyi vitákban, amelyek a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiányára, a dolgozó életének, egészségé­nek vagy testi épségének meg­sértése miatt felmerült ká­rára, valamint bűncselek­ménnyel okozott kár megté­rítésére vonatkoznak. A felül­vizsgálati kérelmet a munka­ügyi döntőbizottságnál kell előterjeszteni és a döntőbi­zottság továbbítja azt a járás- bírósághoz. Itt válaszolunk S. F. kocséri olvasónknak is, aki elmulasz­totta a vállalati DB hatá­rozata ellen a 15 napos felleb­bezési határidőt, és most azt kérdezi, véglegesen elkésett-e? A rendelkezések szerint fel­lebbezni a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 na­pon belül lehet Ha ezt olva­sónk elmulasztotta, csak ak­kor mentheti ki magát, ha be­tegség, vagy hasonló helyzetet előidéző körülmény, illetőleg önhibáján kívül bekövetke­zett komoly akadály adott okot a mulasztásra. Ezt a kö­rülményt természetesen iga­zolni kell. A társadalombiztosí­tási szolgáltatások kor­látozása részegség miatt. R. Gy. budapesti olvasónk sérelmezi, mert sem táppénzt, sem díjtalan kórházi ápolást nem kapott, mivel ittas álla­potából kifolyólag vált kereső- képtelenné. Kérdezi: jogosan vonták-e meg tőle a szolgál­tatásokat? Olvasónk közlése nem pon­tos, mert nem írta meg, hogy hány napig volt kórházban, illetve mennyi ideig volt ke­resőképtelen. Ilyen esetben ugyanis csupán az első három napra nem jár a táppénz, és a díjtalan kórházi ápolás. Úgyszintén a mentő költségei is a biztosítottat terhelik. A 42/1964. Eü. M. számú utasí­tás azonban azt is kimondja, hogy olyan esetben, ha a ré­szegséggel összefüggésben sé­rülés is keletkezétt, vagy a részegségtől függetlenül lé­pett fel betegség, akkor a ke­resőképtelenség első napjától jár a táppénz. Hasonló a ren­delkezés az ápolási költségek tekintetében is. Dr. M. J. MPeniissonpalitiku nagyban * Önkéntesek A hegy magába rejti kincséit. ?sak a mélybe hatoló tudhatja aeg, az arany s drágakövek ér­ékét őrzi-e. Az emberi szív tar- almát, tetteit tárják fel. Aki kész á, hogy másokért, a koz ügyéért áradjon, a legértékesebbek kő­iül való .. • Négyen a gödöllői árammérőgyárból. Befejeződött a nyomozás a tápiósági tsz vezetőinek ügyében Befejeződött a rendőrségi nyomozás a tápiósági Kos­suth Termelőszövetkezet több vezetőjének — elnök, főköny­velő, főállattenyésztő — ügyé­ben. A több hetes vizsgálat bebizonyította, hogy az emlí­tett vezetők visszaéltek a tag­ság bizalmával, nem óvták a gondjaikra bízott közös va­gyont. Rövidesen bíróság előtt felelnek tetteikért. Ez a tény. Itt kivehetnénk az írógépből a papírt, hiszen ele­get tettünk a közvélemény kí­vánságának — tájékoztattuk a történtekről. A rövid tudósí­tás mögött azonban sokkal több van annál, hogy egysze­rűen napirendre térjünk a dolog felett. Nem is annyira a szóbanforgó összeg nagysá­ga indítja az újságírót arra, hogy jobban utánanézzen az ügynek, hanem az: társadalmi­lag veszélyes jelenséggel ál­lunk szemben. Schmutzer Istvánt és az ügy­ben szereplő vezetőket 1964- ben választotta meg a terme­lőszövetkezet * tagsága. Ebben az időben ugyancsak mély­ponton volt a gazdaság. Az idegenből hozott elnökök sű­rűn váltogatták egymást, tel­jesen indokolt volt a tagság­nak az a követelése, hogy so­rai közül válasszon vezetőt. Schmutzer István helybeli, nem sokkal előtte, Zsámbékon a vezetőképző iskolán tanult tíz hónapig. A választás rá esett. A tagság egy része fél­tette tőle a gazdaságot, mond­ván, gyenge jellemű ember, könnyen befolyásolható. Akik mellette voltak, azzal érvel­tek, hogy az iskolán sokat ta­nult, s ez önbizalmat ad neki. Az utóbbi nem egész kétes fél esztendő, nem hozott je­lentős gazdasági felemelke­dést a gazdálkodásban. Az egyébként elég jó 'termelési viszonyok ellenére is évről évre dotációban részesült a szövetkezet. Legutóbb több mint egymillió forintban. Az elmúlt évben mérleghiánya is volt. Schmutzer István, s a szóban forgó vezetők érezték, hogy nekik produkálni kellene, előbbre vinni a szövetkezet ügyeit. Erre azonban nem vol­tak képesek, mint ahogy arra sem, hogy levonva az ered­ménytelen gazdálkodás követ­kezményeit, így tehetségesebb vezetőségnek adják át a he­lyet. Ragaszkodtak tisztségük­höz, mégpedig olyannyira, csaltak is azért, hogy eltüntes­sék a hanyagságok miatt be­következett hiányokat. A múlt év végén például a leltározás­nál 124 birka hiányzott a kö­zösből a gondatlan vagyon­kezelés következtében. Jel­lemző erre: egész évben szál­lítottak kimérésre a helybeli szövetkezeti húsboltba birkát. Olyannyira megbíztak azonban annak vezetőjében, — ő az elnök sógora —, hogy sem az áB. A vendéglátóiparban is népszerű a BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT 25 000 Ft-ig terjedő balesetbiztosítás 15 000 Ft összegű élet- biztosítás , A biztosítás nemcsak a munkahelyen, hanem bármikor, bárhol be­következő balesetre érvényes. Az Intéző Bizottság a taqok számára társasutazást szer­vezhet, továbbá rendkívüli segélyt adhat házasság, szülés, hosszantartó beteg­ség esetén. MINDEZT HAVI 20 FT TAGDÍJÉRT NYÚJTJA A CSÉB (Csoportos élet- és balesetbiztosítás) élő, som pedig a vágott birká­kat nem mérlegelték. A rend­őri vizsgálat során a hentes azt vallotta, hogy a birkák egy része a szállítás közben elpusz­tult, s ő azt a dögkútba dob­ta. Hogy mikor és hány pusz­tult el, soha senki nem ellen­őrizte. Hamis jegyzőkönyvvel akar­ták eltüntetni a hiányt. Fel­vették a jegyzőkönyvet — eb­ben Maczó Károlyné — aki ugyancsak rokona az elnöknek — is segédkezett —, s úgy gondolták, hogy ez évben a tényleges hiányt, mint elhul­lást könyvelik majd el. Ugyanígy próbáltak „eltüntet­ni” 1024 zsákot is. Az idén ta­vasszal népi ellenőrző bizott­ság is járt a tsz-ben, s annak tagjai előtt is eltitkolták a szabálytalanságokat. Most utólag a főkönyvelő azzal vé­dekezik: úgyis elég sok sza-' bálytalanságot tárt fel a vizs­gálat. Az elnök azzal igyek­szik menteni magát: félt, ha a hiány kitudódik, a szövetkezet nem kapja meg az állami tá­mogatást. A rendőrségi vizsgálat nem bizonyította be, hogy az el­nök, vagy a többi vezető eltu­lajdonított volna a közös va­gyonból, helyesebben anyagi előnyük származott volna eb­ből. Közben azonban fény de­rült olyan ügyekre, amelyek világosan bizonyítják, hogy ebben a szövetkezetben buján tenyészett a korrupció, a „de- mizsonpolitika, mégpedig nagyban. A vállalatokkal való kapcsolatban nem a törvény, a jogszabályok szelleme érvé­nyesült, hanem az ajándéko­zásé, az egyéni haszonszerzésé. Néhány példát. Tavaly a termelőszövetkezet 90 ezer forint hitelt kapott a borjúfiaztató korszerűsítésé­re. A korszerűsítés munkáit a Megyei Beruházási Irodának kellett ellenőriznie. A szö­vetkezet vezetői azonban a költségvetés elkészítésére az iroda ellenőrét, Képessy Bé­lát bízták meg. Ö „társadal­mi” munkában vállalta is en­nek elkészítését. A rendőrségi nyomozás során azonban ki­tudódott, hogy 1965 szeptem­berében 700 kiló csöveskuko­ricát szállítottak az ellenőr lakására. Ezt újabb „termé­szetbeni” szállítások követték. Októberben 440 kiló csövesku­korica, majd 3 mázsa burgo­nya. Ugyancsak októberben 20 csirkét adott a szövetkezet Képessy Bélának. Az ellenőr a nyomozás során azt állította, hogy a szövetkezet vezetői az ő tudta nélkül szállították la­kására a terményeket, s ami­kor megkérdezte, hogy mit fi­zet, azt a választ kapta, hogy semmit! Képessy Béla a vizs­gálat során igyekezett leta­gadni, hogy a tsz honorálta az ő „társadalmi” munkáját, s csak akkor ismerte el, ami­kor ezt a mérlegelési jegyek­kel bizonyította a rendőrség. Jól tudja ugyanis, hogy neki nem lett volna szabad költ­ségvetést készíteni. A termelőszövetkezet 1965- ben bekötőutat épített. A Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalatnak a megbízást a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatósága adta. Az ügyek inté­zésével Abonyi István műsza­ki ellenőrt bízta meg. A szö­vetkezet vezetői, hogy „zöld- utat” biztosítsanak az útépí­tésnek, 2000 forint célprémiu­mot helyeztek kilátásba Abo- nyinak. Az út elkészült — a határidőnél semmivel sem előbb. Abonyi felvette a 2000 forintot. Az átadási ünnepsé­gen egy malac fogyott el, s tekintélyes mennyiségű bor. Ez még csak hagyján, de va­jon mivel érdemelte ki az ellenőr a célprémiumot, a mintegy 300 forint értékű hús­véti ajándékot — sonkát, to­jást —, s azt a 70 liter ben­zint, amit csak úgy átvett a szövetkezettől? Talán azzal, hogy „engedélyezte” az egyéb­ként is törvényesített út épít­kezéséhez a kifizetéseket? A sißj* 3" jf'***^4 'f — A magánéletre nem sok idő jut. Járom az esti technikumot. Azután szolgálat, ha rám kerül a sor a munkásőrségben. Az asz- szony nem lelkesedett eleinte, de most már szent a béke — vallja Imre József. $ — Még sohasem kérdezték, miért $ vállalom. így szólt a megbízás, s $ én nagyra becsülöm. A társadalmi bíróság helyi tanácsának egyik el- ^ nöke lettem. A másik poszt is ad elfoglaltságot; a járási munkásőr­ség egyik katonája vagyok. A ^ miértre nehéz lenne válaszolni. ^ Egyet tudok: szívesen csinálom — $ ez Szőke Károly meggyőződése. f s (Foto; Gábor.) — Kevés az ilyen ifjú műveze­tő, mint én — tudom. Aki hoz­am hasonlóan négy testvérével lyomorogva cseperedett fel, az agyon tudja becsülni. Az alap- zervezeti és üzemi pártvezetőség- en ezért is vállalom szívesen a aegbizatásokat. Ügy érzem, hogy zzel tartozom ... — válaszolja Zászlósi Béla. „célprémiumot” azóta vissza­fizette Abonyi István, a töb-; bivel — nyilván abban a hi-; szemben, hogy áriról senki sem tud — azonban még adós. Hóka József, a Pest me­gyei Kőbánya és Útépítő Vállalat munkavezetője is kihasználta a termelőszövet­kezet vezetőinek „jószívűsé­gét”. Magyar Árpád építés- vezetővel együtt — engedély nélkül — tervdokumentációt és költségvetést készítettek, nyolcezer forintért. Ezzel azonban nem ért véget a „juttatások” sora. Hóka Jó­zsef 10 mázsa kukoricát, 234 kiló burgonyát kapott a tsz- től. Két ízben vett fel pénzt a szövetkezettől — 1900 és 3850 forintot — kőösszera­kás címén. Ezt a munkát azonban emberei nem végez­ték el. A pénzt a nyomozás megkezdése után fizette csak vissza. További 5020 forintot is felvett, ugyan­csak kőösszerakás címén, amelyet kifizetett ugyan a dolgozóknak, de hamis el­számolást készített. Hóka' József odáig is elment, hogy: a termelőszövetkezet trágyá-i jából, annak szálh'tóeszközé- i vei Tápióságról Gödöllőre’ — oda-vissza mintegy 100; km — szállíttatott. Mondani; sem kell talán, hogy az el-; lenértéket, csakúgy mint aj kukoricánál és a burgonyá-j nál, nem fizette ki. Sorolni lehetne tovább is: a példákat. Kirendeltségveze-; tő, igazgató, a szomszédos; járás egyik tsz-ének nagy; jövedelmű elnöke és mások; hordták a szövetkezet barom-! fitelepéről az egészséges, to-> vábbtenyésztésre alkalmas! csirkét — 16—18 forintért 5 kilóját. Az ügyletre ráütöt-S ték a „selejt” bélyegzőjét. ; A szövetkezet tagsága meg-; vonta bizalmát az arra mél-1 tatlan vezetőktől. Érdemes j azonban meghallgatni, hogy j miként vélekedik a volt elnök és az egyik ér-i dekelt, Hóka József az egész | ügyről. Schmutzer István; — Féltünk a következmé-; nyéktől, azért vettük fel ai hiányzó birkákról a hamis I jegyzőkönyvet. Nagy hibát; követtünk el. A termény-1 ügyben azonban nem érzem j hibásnak magamat. A tsz j érdekében tettük, azért, hogy! ne feküdjenek aktáink éve-: kig a fiókokban. El is értük: a célt, mert gyorsan megépült: az út és elkészült a borjú-i fiaztató. — A juttatások nélkül nem; készült volna el? — Nem hiszem! Hóka József: — A kukoricát és a búr-: gonyát úgy vásároltam! — Van róla befizetési jegy­zék! — Most már van! — Mikor fizette be a pénzt? — A közelmúltban! — Miért nem előbb? — A szövetkezet vezetői nem szóltak, hogy fizessem ki, én pedig megfeledkez­tem róla ! ! ! , — Miben érzi hibásnak! magát? —■ Csak abban, hogy az: elszámolásra magámhoz vett; pénzzel nem számoltam el j idejében. A vásárlást és a: trágyaszállítást szabályosnak i tartom. Nem nagy összegekről van ! szó, mégis veszélyes jelen- j séggel állunk szemben. Sző- j vetkezeti vezetők, akiknek az: lenne a feladatuk, hogy fog-i gal-körömmel védjék a kö-i zös vagyont, herdálják, aján-; dákokat adnak, boldognak, i boldogtalannak. Szocialista i intézmények és vállalatok; ellenőrei, vezető beosztású dolgozói, akiknek feladatuk az ellenőrzés volt, kapzsi­ságból juttatásokat fogad­tak el, vagy éppen kértek. A kapitalista világban minden­napos az ilyen és ehhez ha­sonló ügylet, nálunk azon­ban a törvény bünteti. Miliők Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom