Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

A r

REST MEGYEI HÍRLÁP

KÜLÖNKIADÁSA

X. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM

1966 JULIUS 10., VASÁRNAP

Kajszibarack, sárgadinnye exportra

A gyümölcs- és zöldségíel- vásárlás üteméről, az első féléves terv teljesítéséről, a helyi ellátásról, a hazai és külföldi piacon váló értékesítésről tájékoztatott a Szövetkezetek Értékesítő Központja járási kirendeltségének vezetője, írházi Gyula.

— Első féléves tervünket szépen teljesítettük, összesen 522 vagonnyi árut értékesítettünk. Különösen

ban mutatkozott nagy emelkedés

a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Az idén több mint tíz súlyvagonnyi mennyiséget vásároltunk fék a járásban.

— A többi gyümölcsfélének nem kedvezett túlságosan az időjárás. Meggyből 566 mázsát vettünk át eddig, cseresznyéből csupán jelentéktelen mennyiséget, alig 167 mázsát.

— Megkezdődött a kajszibarack átvétele is. Telepünkön 28 dolgozó végzi a barack

válogatását, molyozását. Eddig 15 vagon árut szállítottunk exportra az NSZK-ba és Svájcba. Szállítunk a fővárosnak és az iparvidékeknek is — mondotta a kirendeltség vezetője.

— Folyik a körte és a nyári alma felvásárlása is. Az uborkánál, paradicsomnál és a zöldpaprikánál a hűvös időjárás lemaradást okoz.

Sárgadinnyéből pénteken

érkezett az első nagyobb primőrszállítmány.

Húsz mázsa érkezett az abo- nyi termelőszövetkezetekből. A jövő hétre már valószínű exportlehetőség is ígérkezik.

— Az AKÖV ceglédi telepével és a MÁV-állomással jó a kapcsolatunk. Szállításainkhoz

elegendő kocsit, vagont kapunk, s ennek jelentősége a harmadik negyedévben egyre növekszik, hiszen tervünk ekkor a legmagasabb, 1987 vagonnyi áru felvásárlása és értékesítése.

— Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetnek és a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezetnek egy-egy paprikaválogató szalagot

adunk át.

Ezzel megnő a válogatás teljesítménye, s a méret szerinti, csomagolt áruért magasabb átvételi árat fizetünk. A jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezetnek és a kocséri Űj Élet Termelőszövetkezetnek Unifrukt III. rendszerű gépet biztosítunk a paradicsom exportra történő válogatásához.

— Terveink között szerepel a közeljövőben elárusítóhely létesítése a ceglédi piacon.

• földieper fclvásárlásáPISTÄT VISSZAVÁRJÁK

Segít a szocialista brigád

Pista anyátlanul maradt. Édesapja önmagával is tehetetlen beteg. Szerény nyugdíja éppen csak a puszta megélhetést biztosítja. Pista állami gondozásba került. Elvégezte az általános iskolát és jelenleg a közgazdasági technikum harmadik évfolyamán tanul.

Politechnikai oktatásra a Budapesti Csemegekereske- delmi Vállalathoz jár, és egyhónapos gyakorlatra — a nyári szünidőben — a ceglédi 22- es boltba jött

A bolt kollektívája szívesen fogadta a fiatalembert Két szocialista brigád dolgozik a boltban: a Béke és a Szabadság. Mindkettő már négy esetben elnyerte a szocialista brigád címet Arról is nevezetesek, hogy a vállalásaikban szerepel egymás kölcsönös segítése, támogatása, a fiatalok patronálása. Ezeket a vállalásokat mindig a legnagyobb gonddal és igyekezettel teljesítik.

Két hete annak, hogy Füle Pista megkezdte a munkát a boltban. Az első reggelen az egyik dolgozó csak úgy mellékesen megkérdezte: — Pista, mit reggeliztél?

— Még semmit Nem volt aki elkészítse.

A kérdező gyorsan cselekedett. Pista megkapta a fél liter tejet, hozzá a süteményt De elterjedt a híre a dolognak nemcsak a boltban, hanem a vállalat központjában is. A szakszervezet még a délelőtt

folyamán leküldte a boltba a Kossuth Étterembe szóló ebédjegyeket a fiatalember számára.

Egymás után jelentkeztek a dolgozók. A szocialista brigádok tagjai ruhaneműt ajándékoztak. A személyzeti osztályról új ruhát kapott Füle Pista. az áruforgalom dolgozói cipővel és melegítővel lepték meg

Amikor lenn jártam a bolt raktárában, javában folyt a csomagolás. Füle Pista részt vett a kollektíva munkájában. Kérdésemre elmondotta, hogy két hetet töltött a boltban. most majd két hétre táborba megy és onnan két hét múlva visszatér újabb, tizennégy napos gyakorlatra.

Veres Mihály boltvezető is a dolgozók segítségéről beszélt.

— Nagy örömömre szolgál, hogy a két szocialista brigád tagjai ilyen lelkesén támogatják a fiatalembert Különösen annak örülök, hogy ez nem pillanatnyi fellángolás. Mert azt is elhatároztuk, hogy a fiatalember a tanév alatt minden hónapban csomagot kap tőlünk.

— Füle Pista évente ezernégyszáz forintot kap államunktól ruhára. Azt hiszem, hogy a két brigád és a vállalat központjának dolgozói jóvoltából úgy elláttuk ruhával, hogy az ősz folyamán az egész állami ruhakeretet egy szép télikabát megvásárlására fordíthatja.

(-ssi)

A Szabadság moziban holnaptól szerdáig a Fő a bizalom című szélesvásznú NDK—csehszlovák jégrcvüfilm kerül bemutatásra. Főszerepben: a Divin házaspár. Korhatár nélkül megtekinthető.

A Nagykőrösi Híradóban olvastuk

A KERTÉSZMÉRNÖKNŐ

A Szabadság Termelőszövetkezet szép tavirózsáiról híres virágoskertjében egy fiatal- asszony kapálgatja a virágot.

Kecskeméti László brigádvezető mutatja be:

— Nagy Tibor né kertészmérnök. Tegnap jött Budapestről, a szakmai gyakorlatát. fejezi be termelőszövetkezetünkben.

— Miért lépett erre a pályára és hogyan került Nagykörösre? — kérdeztük.

— Gyermekkoromban szüleim otthon kertészkedtek — mondja többek között — én sokat segítettem nekik. Az általános iskola után a budapesti Kertészeti Technikumba mentem, majd a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára iratkoztam be, s ott januárban megszereztem a kertészmérnöki oklevelet.

— Mint kertészmérnök mihez kezdett?

— Gyakorlati munkára elmentem a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezetbe, mely főleg virágkertészettel foglalkozik. Miután megismertem az ottani kertészke- dési és adminisztratív munkát, még általánosabb gyakorlati ismeretekre vágytam, s úgy gondoltam, hogy azt Vidéken találom meg. Bementem hát a megyei mező- gazdasági osztályra, ahol Nagykőröst ajánlották, s így kerültem ide. A Rozmaring Termelőszövetkezetben mondogatták, hogy ne jöjjek vidékre, jobb Pesten. De én úgy látom, megszeretem itt a „vizet", s a férjem is Kőrösre jön dolgozni. A vezetőségnél és mindenfelé szívesen fogadtak, s kedvesek a munkatársak és a termelőszövetkezeti tagok. (kopa)

Ismerik a dörgést

Delel a nap, húzzák a levesnótát a Kossuth rádió hullámhosz- szán. Az úttörőtábor felett összeborul a faóriások lombkoronája.

— Újságírók, fényképezőgéppel! — süvölt a sátorsor felé az ügyeletes kapus. Ha lehet, ettől az

„előrejelzéstől’’ még lázasabb lesz a sürgés-forgás.

Természetesen, megkapjuk a belépési engedélyt. Egy lurkó a jelszót is odasúgja sebtiben, ami biztos, az biztos ... Azután kezdődik a munka. Életemben nem jártam ilyen szolgálat- kész indiánok között.

— Rendezzünk egy sátorellenőrzést? — Ja, nem tetszettek vakut hozni? Ügy meg nem lesz jó a kép!

— Akkor zászlófelvonást! Igaz, a kürtös még a strandon van, de öt percen belül előkerítjük. A zászlófelvonás, az mutat az újságban ...

— Ha így állunk, jó lesz? Elég a fény, vagy verjünk fel egy másik sátrat a parton, ahol nem éri a fák árnyéka?

Ok adják az ötleteket. Tényleg, valamennyi „igazi képtéma” — sőt, nagyon is ismert képtémák.

Egyikük-másikuk pózba vágja magát. Szalmakalapot a fejre; majd rögtönöznek olvasó truppot, sakkcsatát imitálnak a sátor előtt, a jelszót súgó legényke törülközőt ka- nyarít a derekára, egybekötött reggeli fogmosást rögtönöz — a téma kedvéért — déli fél egy előtt öt perccel.

— Gyerekek! Stop! Ne fáradjatok: öt perc múlva ebédosztás — ez a mi témánk — igyekszem csi- títani a nyüzsgő,

ötletkölcsönző gyerkőcöket. Az ebéd hallatán valamennyinek fülig húzódik a szája.

Ügy látszik egyetértenek a „témámmal”. Még a tábori gömböc is (Mazsola névre hallgat időnként,

ha jó a kedve) elrugaszkodik támaszpontjáról, a zászlórúd tövéből. Megigazítja nyakkendőjét, s a minket kísérő slepp- hez szegődik. Arcáról sugárzik a barátkozó szándék, pedig az imént még meglehetősen ellenszenvvel nézegette a fényképezőgépünket.

— A kajaosztás. Tényleg, az lesz a legjobb téma! — lelkesedik szaporán. — Már azt hittem, hogy meg tetszik velünk ismételteim a reggeli tornát... mert az is jó képtéma, azt szeretik fényképezni a riporterek... de abból — a tornából — naponta egyszer untig elég!

A srácok gurulnak a nevetéstől.

— Szegény Mazsola! — Tetszik tudni, négy éve, minden nyáron olyan táborban volt, ahová újságírók is mentek, meg fotóriporterek és mindegyiknek a reggeli torna volt a hobbyja... (eszes)

Cvffiéd sogiíhvín«

A földszintes város épülő emeletei

A város nyújtózkodik. Emeleteket növeszt a magasba, s terpeszkedik a ti igék felé is, újabb és újabb porták épülnek be a széleken. A ceglédiek kinőtték városukat, sok-sok új lakás kellene.

A toronydaruk feszülő traverz-ívén előregyártott betonelemekkel, téglával teli kasokat röpít fel a surranó drótkötél. Mint nehézkes fekete pille emelkedik, süllyed a rakomány. Egyre kevesebb a piros téglafal, helyettük szürke panel-elemek, beemelhető szobafalak tűnnek fel a többemeletes épületek születésénél.

A Bács megyei Építőipari Vállalat munkáinak jelentős részét Cegléden végzi. Az építésvezetőség már egész főhadiszállásra növekedett. Innen irányítják a KGV-ben épülő csarnok munkálatait, a kórháznál folyó munkákat, a létesülő új tűzoltólaktanya munkásait, a készülő új gimnázium építését és a mellette indult állami lakásépítkezést

Egyelőre három négyemeletes épületet készítenek, összesen százharminchárom lakással. Kettőnek az alapozása rövidesen befejeződik. A művezető munkatársával a terveket nézegeti, betonkeverőgépek elhelyezéséről tárgyal. Uj ember ennél az építkezésnél.

Alig a napokban érkezett a

ceglédi Vasipari Ktsz-hez fordultunk segítségért. Ök azonban csak jóval későbbi időpontra vállalták a gyártást, így pedig megakad a munka — tájékoztat az építésvezető.

— Már az első napokban érdekes tapasztalatra tettem szert — folytatja. — Ceglédet nem a ceglédiek építik fel. Vállalatunk munkásai Bács, Szolnok, Csongrád és Békés megyéből valók. Ceglédi szakember alig néhány dolgozik nálunk.

— Gondot okoz a szakmunkásokban és a segédmunkásokban mutatkozó hiány is. Jelenleg még a munkafegyelemmel is sok a baj. Munkásaink szombatonként eltűnnek — ha nincs szabad szombat, akkor

Az alapok elkészültek. Megkötött a cement. A művezető és munkatársa a tervrajzon további eligazítást keres.

városba Tóth István építésvezető is. Még csak most ismerkedik a tennivalókkal, elvégzendő feladatokkal.

— A három épület közül kettőnek az alapozása a napokban befejeződik. Leállnak a vákuumszivattyúk, összeszereljük a toronydarut, s megkezdődik az előgyártott 1,1x2,8 méteres falelemek beemelése.

— Munkánkat két tényező

is —, egy-egy brigádból alig marad a tíz dolgozóból két-há- rom ember.

— Ilyen körülmények között nehéz a több millió forintos program teljesítése. A városi tanács illetékesei abban tudnának nagy segítséget nyújtani, ha csak azokat a munkára jelentkezőket irányítanák hozzánk, akiknek a munkakönyvében nem szerepel évi öt-hat

Az ÉPFU hatalmas teherautója befutott a 45 tonnás daru egy részével. A gépkocsivezetők terepszemlét tartanak, hol is kezdődjön a lerakodás?

nehezíti. Az úgynevezett panelrögzítő teleszkópok hiányoznak, amelyek alapvető munkaeszközeink, s ideiglenesen tartják a helyükre emelt falrészeket.

— Mivel legkésőbb a hónap végéig szükségünk volna erre a 14 darab munkaeszközre, s kapni nem lehet sehol sem, a

munkahelyváltoztatás. Vándormadarakkal megnehezül terveink teljesítése.

— Pedig még az idén tető alá kell kerülnie mind a három épületnek. A lakásokat jövő őszre át kell adnunk. Ezzel azonban még nem fejeződik be itteni munkánk, további állami lakások építésével növeljük a várost.

Még alig emelkednek a talajszint fölé a szürke beton alapok, de hányán számítgatják máris, miitor kapják meg az új lakás kulcsát. Gondolatban talán már tervezgetnek ők is, hogyan rendezik majd el a bútorokat, hogy a lakásból otthon is legyen.

Ehhez azonban a ceglédiek segítsége is kell. Szakemberekre, segédmunkásokra van szükség. Segíthetne a Vasipari Ktsz is, hiszen a szerszámok gyors elkészítésével szépülő városunk fejlődését könnyítené.

Tamasi Tamás

k-