Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

Egyetértésben (Tóth Ambrus felvétele) Az ilyen tsz-ben szívesen dolgoznak az emberek Akkor reggel is esett, meg előtte való nap is. Csak a vasárnap, meg a hétfő aján­dékozta meg az aratókat ra­gyogó napfénnyel. Bár a szombati nap sem. nevezhető szerencsétlennek, hiszen a ve- esési Zöld Mező és Ezüst­kalász tsz-ben aznap fejez­ték be az őszi árpa betaka­rítását. Vasárnap a kombáj­nok el is költöztek a község­ből Üllőre, segíteni. Emlékszem, tavaly ilyenkor Moór Nándor, a Zöld Mező elnöke fejfájással küszködött — a kombájnok miatt. S az Mén? Hiszen most már két tsz gondja nyomja a vállát, megkétszereződött a megol­dandó feladatok száma, s em­bereké is, akikkel törődnie, foglalkoznia kell. Ebben az évben 4000 hold „gazdája” tett. Körülbelül 700 hold ke­nyérgabona várja a kom­bájnokat, aranyszínűre ér­ve. A Zöld Mezőben 100, az Ezüst- kalászban 80 hold rozsot már rendre vágtak. Magas tarlón fekszik, így az eső nem áztat­ja el, a szél átfúj alatta. Csak jó idő kellene, meg munka­bíró gépek — s akkor idő­ben befejeznék az aratást, a eséplóst. A munkacsapatokat már márciusban megszervez­ték, a betakarítási munkák­ban résztvevők nagy része üze­mi, gyári munkás. A szabadsá­gukat töltik a határban. S mivel foglalkoznak most az Ezüstkalász tagjai? A ku­korica harmadik kapálásával, s a zabosbükköny betakarítá­sával. A lucerna betakarítá­sát már befejezték. A témához hozzászól az Ezüstkalász Tsz párttitkára is. Arról beszel, hogy egyik tsz-ben sem kell az embere­ket noszogtatni. Igaz, mielőtt bevetették volna a táblákat, megbeszélték az emberekkel, mi a vélemé­nyük, hová, mi kerüljön. Hiszen a tsz — „közös”. Az olyan tsz-ben szívesen dol­goznak az emberek, ahol meg­hallgatják őket, ahol adnak a szavukra. (dm) MOHOS ’VroiKI L O N KJ AP A S A VIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1966. JÚLIUS 10., VASÁRNAP Az árpát betakarították — a búsát is már aratják Számítanak a tíz ösztöndíjasra a mendei Lenin Tsz-ben Jókor érkezünk a tsz-irodá- ba, Fazekas Károly elnököt az íróasztalánál találjuk. Éppen a soros munkák állását értékeli, így közvetlenül, a legfrissebb adatok birtokában tud érdek­lődésünkre válaszolni. — Jó ütemben halad ná­lunk az aratás — mondja. — Az árpa betakarítását már hétfőn befejeztük. A százöt­ven holdas táblát két kombájn vágta le, s rögtön utána már kazaloztunk. Kézierővel csak a hét holdnyi dombos részen arattunk. Tervünknek megfelelően tizennégy mázsás átlaggal fizetett az árpa, Száz család sürgős segítséget kér Szőllősnyaraló közepe táján egy hosszú árok húzódik vé­gig. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt ez a csatorna még be­töltötte a feladatát. Az itt-ott feltörő forrásokat és esővi­zet a fokozatosan mélyülő árok szépen elvezette. Az idők folyamán azonban a csatorna eliszaposodott. Mint­egy öt-hat évvel ezelőtt a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat részéről olyan ígé­ret hangzott el, hogy a vizes­árkot hamarosan rendbehoz­zák. A szép ígéretet azonban nem követte tett. Sőt, a hely­zet hirtelen rosszabbodni kezdett. Három évvel ezelőtt a Virágzó Tsz a Szőllősnya- raló északi részén elterülő 430 holdnyi földterületét át­adta a Kátai Állami Gazda­ságnak. A gazdaság itt a víz elvezetésére a Káka felé ve­zető műút alatt csatornát épí­tett. A szennyes víz, különö­sen nagyobb esőzések után, most teljes erővel a szál­lási területre ömlik. Ennek következtében a levezető árokban most még nagyobb iszap gyűlt egybe. Kisebb- nagyobb szigetek keletkeztek. A helyzetet még az is súlyos­bítja, hogy Káka határában az erdősávot teljesen kiir­tották. Most a sokszor zord északi szél kedvére hordja a sok homokot a szőllősi tájra. Ilyen körülmények között a nagy téli és tavaszi esőzé­sek megkezdhették romboló munkájukat Szőllősnyaralón. Az ezelőtt oly szépen viruló kis telep most egyre sivá- rabb képet mutat. Itt-ott ingoványos mocsarak is ke­letkeztek, a békák ezrei örö­mére. Ezenkívül a szúnyogok milliói rajzanak szerteszét a lakott házak közelében. A ta­lajvíz mindenütt magasra emelkedett. A kutak nagy ré­szét elöntötte a szennyes víz. Sok pincében most a nyár kellős közepében is félmé­teres víz áll. Az esti órák­ban a munkából hazatérő dolgozókat a Lenin út men­tén kibírhatatlan bűz fo­gadja. Az idén, kora tavasszal a talajvíz felszívódott az épü­letek falaiba is. Igen sok melléképület megrongálódott. Honkiséri András és Ácsai Lajos háza pedig összedőlt. Honkiséri házépítési kölcsön­höz folyamodott. Ennek ér­dekében kilincselt már Gyom­ron, Monoron, sőt Pesten is. Ügye azonban eltévedt a bü­rokrácia útvesztőjében. Há­rom hónapja lót-fut, de az építkezéshez hozzá sem tu­dott még fogni. Mit csinál ezek után a víz­gazdálkodási társulat? — kér­di egyszerre száz család Szől­lősnyaralón. Na, nem kell őket nagyon bántani. Mentségükre legyen mondva, hogy minden év tavaszán ellátogatnak ők azért Szőllősnyaralóra. Há­rom-négy szakember ilyen­kor már kora reggel munká­hoz lát: gyönyörűen betájol­ják az egész környéket. Egy nagy füzetet teleírnak rej­télyes számokkal és kora délután elégedetten távoz­nak. Útjukban minden járó­kelőt megnyugtatnak, hogy nemsokára megkezdődik a nagy munka. Három éve tart már ez az áldatlan állapot. A bűzös mo­csár és a megszámlálhatat­lan sok szúnyog harmadik éve fertőzi már Szőllősnyara­ló környékét és fenyegeti száz család egészségét. Ez a száz család nagyon szeretné, hogy ügyükben végre történ­ne már valami komolyabb in­tézkedés. Krátky László Jó labdarúgó - még jobb játékvezető Nem is olyan régen még a bőrlabdát kergette többi játé­kostársával együtt, előbb a gyömrőiek, később a mendeiek színeiben. Az utóbbi időben pedig mind gyakrabban talál­kozunk vele, mint játékvezető­vel, járási és területi bajnoki mérkőzésen is. Még Gyomron se tudják sokan — ahol pedig jól ismerték, mint játékost, hogy Tóbiás Gyula játékve­zető azonos az egykori labda­rúgóval. Ügy gondoljuk, ér­deklődésre tarthat számot a korban még fiatal ember „pálfordulása”, ezért használ­tuk fel egy barátságos mérkő­zés félidejét néhány érdeklő­désre számot tartható kérdés feltevésére. — Mi volt a döntő oka, hogy abbahagyta a játékot és a bí­rói sípot választotta? — Kora ifjúságomtól fogva szívesen kergettem a labdát, amely előbb csak rongyfoci volt. Vittem is valamire, leg­alábbis helyi viszonylatban, hiszen elég fiatalon — alig húszéves fejjel — már Gyom­ron az első csapatban játszot­tam. Teltek az évek, de sokkal előbbre nem jutottam. Sok ta­pasztalattal rendelkező sport­vezető tanácsát megfogadva, jelentkeztem a monori járás labdarúgó szövetségénél, ahol szűkében voltak a játékveze­tőknek, és nem kellett sokat várni az első „küldésre”. — Melyik mérkőzés volt az első, ahol felnőtt csapatot ve­zetett? — A Maglód II—Gsévha- raszt járási bajnoki mérkőzé­sen mutatkoztam be. Sima mérkőzés volt, Maglód nyert 9:0 arányban. Később még több járási mérkőzésen mű­ködtem, majd sor került fel­sőbb osztályban való szereplé­semre is. Ezt az Üjhartyán— Abony területi ifjúsági mérkő­zés vezetése jelentette. Közben elég jó vélemények alakultak ki játékvezetésemről, és igen nagy öröm, de egyben nagy szorongás fogott el, amikor megkaptam „küldésemet” az első területi felnőtt mérkőzés — Tápiószele—Abony — veze­tésére. Erre sokáig fogok em­lékezni. — Volt-e „rázós” mérkőzése a még nem túl hosszú pálya­futása alatt? — tettük fel a következő kérdést. — Igen, éppen az első terü­leti mérkőzés volt az, annak ellenére, hogy utólag „sima” mérkőzésnek kellett tekinte­nem az említett első területi felnőtt mérkőzést. A helyi csa­pat győzött 4:0 arányban, de a mérkőzés végén az ellenfél vezetői is megköszönték a mérkőzésvezetést. Mi tagadás, jól esett, hogy az else és har­madik helyen álló csapatok mérkőzésén sikerült úgy átes­nem a tűzkeresztségen, hogy nem hoztam „szégyent” sem a felsőbb osztályba delegáló já­rási labdarúgó szövetségre, sem azokra a sporttársakra, akik érdeklődéssel, s talán né­mi aggodalommal „engedtek el” erre a mérkőzésre. — A játékvezetésen kívül jut-e még szabad ideje sport­ra? — Aktív sportolással már nem foglalkozom. De minden mérkőzésre lelkiismeretesen készülök, elvégzem azokat a gyakorlatokat, amelyek az erőnlét tartásához szükségesek, mert korszerűen a mérkőzés menetét végig követve szere­tek vezetni, hiszen ezt el is várják egy fiatal játékvezető­től. S ezen kívül bejárok a já­rási szövetséghez, ahol az el­nökség munkájában segédke­zem. Korai lenne a jövőről be­szélni, de azért indokolt a kér­dés: — Mit szeretne elérni mint játékvezető? — Nehéz és mégis könnyű a válasz. Szeretnék elismer­ten jó iátékvezető lenni. S ha ezt elismerik az erre hivatot­tak, bízom abban, hogy sike­rül még magasabb osztályba lépnem. Erre jó példák adód­nak megyénkben is, s én igyekszem a jó példát követni. Lejárt a félidő. A játékosok már gyülekeznek, Tóbiás Gyu­la, a játékvezető, sípjába fúj, és gurul a bőrlabda. Közben a nézők között mind többször hallani az elismerő szavakat a játékvezető működéséről. S az őt dicsérők között egyaránt van fiatal és idősebb „sport­szakértő” és egyszerű néző is. De az elismerés egyhangú. Ta­lán nem kell külön kiemelni, hogy milyen nagy dolog elis­merést kivívni „saját hazá­ban”, s azokét is. akikkel nem régen még együtt rúgta a ke­rek labdát. (Kép és szöveg: dr. Fodor István) jóllehet mintegy hetven hold gyenge minőségű földünk is volt. — A négyszázharminchá- rom holdas búzatáblánkat a héten kezdjük aratni. Kom­bájnjaink remélhetőleg időben megérkeznek. A Bezosztája fajtából tizenhat mázsát, a magyar búzából tizenkét má­zsát várunk holdanként. E te­rületből is csupán nyolc-kilenc hold vár a kézi kaszára, első­sorban a dombokon és a sar­kokon. Egy idősebb gazdaember, Ruzsányi János érkezik. — Kellene egy erőgép a ka­zalozáshoz, elnök elvtárs — mondja, és Fazekas Károly azonnal intézkedik. A takar- mánykazalozás nem állhat le egy percre sem! A tsz egyébként 182 holdon termelt lucernát és egyéb ta­karmánynövényt. 122 holdról már betakarították a termést. Itt is teljes egészében gé­pekkel dolgoztak, mint­hogy a kazalozást, is ele­vátorral végzik. Hatvan holdon magnak hagy­ták meg a lucernát, ugyanis az utóbbi időben nem lehet lucer­navetőmagot kapni, s a tsz most így biztosítja magának a jövőre való magot is. Megtud­juk Fazekas Károlytól egyéb­ként, hogy Ruzsányi János bá­csi a nyugdíjasok brigádjának vezetője. Ök a kazalozásnál ál­landó szolgálatosok. Tapaszta­latokban gazdag, szakmaértő emberek. A brigád legaktí­vabb tagja a 80 éves Homa Pista bácsi. A tsz-ben a közelmúlt­ban alakult meg a 16 tagú szocialista brigád. A kis kollektíva a „Béke” ne­vet vette fel. A IX. kongresz- szus tiszteletére tett vállalásu­kat díszkönyvben rögzítették. A szocialista brigád vállalá­sának ossz értéke 56 ezer fo­rint. Ebben ötszázalékos — 44 ezer forintos — tervtúlteljesí­tés, és háromszázalékos — 12 ezer forintos — nyersanyag­megtakarítás szerepel. A bri­gádtagok ezenkívül felajánlot­ták, hogy valamennyien to­vább folytatják iskolai tanul­mányaikat. A 2500 holdas Lenin Tsz- nek 1700 hold a szántója, 352 pártoló és 234 rendes munka­viszonyú tagja van. Ez utób­biak közül 110-en már nyug­díjasok, úgy, hogy a munká­ból effektive csak 124-en ve­szik ki részüket, akiknek élet­koruk ugyancsak a 30-on túl van már. Az „elöregedés” ve­szélye tehát e gazdaságban is fennáll. A fiatalok innen is in­kább az iparba mentek. Pedig a tsz a múlt évben irigylésre méltóan jó eredménnyel dolgo­zott, a tagok meg is kapták a szép keresetet. A közös gazdaság ez idő sze­rint jól gépesített, és van tíz mezőgazdasági ösztöndíjasa is a tsz-nek. öten gépkezelést, hárman állattenyésztést, ketten pedig tejkezelést tanulnak. Mint Fazekas Károly elnök mondotta — a tsz nagy remé­nyeket fűz a fiatalokhoz, akik élethivatásul választották a mezőgazdasági pályát... Velkei Árpád Káposzta, kara'ábé, paradicsom Hárommillió meg egy fél A vecsési Zöld Mező Tsz- ben már statisztika őrzi a „le­futott” zöldségfélék idei sze­replését. A káposzta ebben az évben sem okozott csalódást, egy holdról 70 mázsát szüre­teltek le. A kelkáposzta hol­danként átlaga a tervezett 40 mázsával szemben 150 mázsa volt. Két holdról 29 162 csomó karalábét szedtek le, két hol­don 61 180 fej saláta termett. A középkorai káposztát most szedik, a holdankénti át­lag 200 mázsa. A paradicsom még csak az előszedés stádiu­mában van, úgy tervezik, hogy a jpvő héten 100 mázsát tudnak belőle szállítani. Nyolcszáz mázsa főzőtökre kötöttek szerződést, eddig 600 mázsát sikerült leszedniük. A tervezett 36 hold helyett csak 34 holdon sikerült új burgo­nyát termelniük, de még így is túlteljesítették a tervet, 40 mázsa helyett 60 mázsa ter­mett holdanként. A statisztikához tartozik még, hogy az összes másodve­téseket elvetették már. S még egy szám: a Zöld Mező két öntözéses kertészete évente hárommillió forinttal gyara­pítja a közös vagyont. Ez így is szép összeg, de az eddigi eredmények alapján joggal remélik, hogy a kertészet a várt hárommillió helyett há­rom és fél millióval hálálja meg a lelkiismeretes, gondos munkát (d) MŰSOR Mozik Ecser: A gyilkos halála. Gom­ba: Zöldár. Gyömrő: Phaedra. Ma­tiné: 66. szélességi foktól északra. H: Ütitársak. Maglód: Szívfájdal­mam, Hirosima (széles). H: Phaed­ra (széles). Monor: A mi házunk (széles). Matiné: Komédia a ki­linccsel. H: Szentjános fejevétele (széles). Nyáregyháza: A hazug lány. Ifjúsági előadásra: Éva és Vera. Pilis: Szentjános fejevéte­le. Matiné: Egy fiatal tiszt nap­lója. H: Egy amerikai Párizs­ban. Tápiósáp: Fantomas. Tápió- süly: Az „I” akció. Úri: Az or­vos halála. Üllő: Az óceán ván­dora. Matiné: Halál ösvényein. H: A fekete tulipán (széles). Va­sad: Bolondos história. Vecsés: Az új kapitány (széles). Matiné: Omlás (széles). H: A párizsi Not­re Dame (széles). ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Pi­lisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Túry István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron az Ady End­re úti, Vecsésen a János utcai. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazon rokonainknak, ezom szédaimknak. i smer ő sö kn ek. valamint a Kézműipari Vállalat dolgozóinak, akik szeretett édesanyánk özv. Molnár Antal né temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, rész vé tü kkel fáj d a1 m unkát eny hitették. Molnár család. MA: A TÁPIÓ MENTI KUPA első fordulóját bonyolítják le. Péterire Tápiósáp, Mendére Tápiósüly látogat délután öt órakor. NYÁRI BOLONDSÁGOK Apropó ^fagylalt — Nem tudom, mi ennek a Kovácsnak a titka, hogy min- dif kar or“’-'iiimot? (Pásztor karikatúrája) i t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom