Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
X. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1966. JULIUS 31.. VA8AKNAP Jegyzőkönyv a Dózsában 14 aláírással A kalászok 20—25 százaléka kicsépeletlenülmaradt A termelőszövetkezeti tagokat nemcsak erkölcsiek, hanem anyagiak is érzékenyebben ösztönözik, hogy meglássanak minden hibát, védjék a közös vagyont. Vajon milyen az ellenőrző bizottság munkája a Dózsa Termelőszövetkezetben? — Erre a kérdésre próbáltam választ keresni. A bizottság — bárcsak néhány taggal — jól dalgo zik. Erről tanúskodnak az egyre szaporodó jegyzőkönyvek. De jelenleg nincs a bízott-. Ságnak elnöke. A régi elnök brigádvezető lett, és. ez összeférhetetlen az ellenőrző bizottsági elnökséggel. De nemcsak ez van a lemondása mögött ... Erről tanúskodik az a jegyzőkönyv, amelyben az ő neve te szerepel — és nem mint ellenőrzőé. Sok .észrevételt, panaszt mondanak el a lapok és igazolnak nehéz kezek aláírásai. Vajon mi lesz ezekből az ellenőrzésekkor tett észrevételekből? Tanszervásár Mit hoz az ősz? Beszélgetés a művelődési ház őszi terveiről Az igazgatói irodában kopog az írógép. Itt kérdezzük Kis István művelődési ház igazgatót: — Mit hoz az ősz a közönségnek, mit hoz a klub tagjainak, a művelődési ház látogatóinak ? — Csütörtökön ül össze a művelődési ház társadalmi vezetősége. Ezen a beszélgetésen az elmúlt évben végzett munkákról — itt természetesen népművelési évadot értünk év alatt — a hibákról és eredményekről számolunk be. Ez lesz az est egyik napirendi pontja. — Ezek szerint van másik is. — Igen. A másik „napirendi pont” a jövő népművelési szezon feladatainak megvitatása. A célok megjelölése. Ezek között olyasmi szerepel, mint a termelőszövetkezetek klubjainak tartalmi munkája, annak elmélyítése, azok segítése. Tovább kell fejleszteni az ismeretterjesztő előadások színvonalát, mégpedig úgy, hogy egyben vonzóbbá is tegyük azt, de nem a téma vagy az előadás színvonalának rovására. Nem olcsó sikerre van szükség. A KISZ-bizottság segítségével az ifjúsági klubéletet szeretnénk végre újjá éleszteni, újra teremteni. — Milyen előadásokat szerveznek például a gyári munkásoknak? — Ennyire még nem konkrétak a terveink, hiszen időpontokat, előadókat ennyire előre egyeztetni — meddő dolog lenne. A cél ezeknél az előadásoknál feltétlenül az, hogy a szocialista munkaerkölcs kialakulásának, erősítésének legyen eszköze. A szocialista brigádok élete is ad témát. — Az új gazdasági mechanizmus — gondolom — ebben a tervben is helyt kap majd. — A termelést elősegítő ismeretterjesztő tevékenység egyik alappontja az új gazdasági mechanizmus kérdésének alapos megismerése, ismeret- terjesztő előadásokon való megvilágítása. Egyelőre ennyit a tervről. A konkrétumokról néhány hét múlva bővebbet tudunk mondani, majd ha megtörténtek a színházakkal a tárgyalások. (b. h.) van felvéve. Nagykőrösön, 1966. VII. hó 8-án.” Három ellenőrző bizottsági tag és tizenegy (!) termelőszövetkezeti tag aláírása bizonyít, közöttük S. Juhász Jánosé is. Először Klingl József elnököt kérdezem erről a jegyzőkönyvről. — Akik a jegyzőkönyvet felvették és aláírták, eltúlozták a kárt. A négyzetméterenkénti 30—50 kalász a termésnek maximálisan 8—10 százaléka. — De a kombájnok maximálisan 4—5 százalékos szemveszteséggel dolgozhatnak. — Az időjárás miatt volt nagyobb a veszteség. A viharok sok kalászt letörtek és a lefelé lógó kalászokat a kombájn nem volt képes elcsépelni. Kérdésemre Tanai István mezőgazdasági osztályvezető is ugyanezt mondta. Szakemberekkel nem vitat- kozhatom. De elgondolkoztat, még ha túloz is tizennégy ember aláírása ... Nem lehet alaptalan. A régi gazdákat bosszantja, hogy a termelőszövetkezet termésének egy része a tarlón marad, és ebben nekik van igazuk. A bizottság észrevette a hibát és jelentette. Ez a feladata, azt teljesítette. Azonban a hatástalan intézkedés, a hiba nem orvoslása, az esetleges visszautasítások fékezően hatnak az ellenőrző bizottság mindenképpen hasznos munkájára. — PP — Gépbemutató A konzervgyár új paradicsomszedő gép működését mutatta be a környező termelő- szövetkezetek szakembereinek, a ceglédi Táncsics Termelő- szövetkezetben. A bemutatón a termelőszövetkezetek kertészeti és gépesítési szakemberei vettek részt. Egy barna kisfiú lépett ki az ajtón, kék szemében öröm csillogott. Kicsit félve kapaszkodott az édesanyja kezébe és pergő szóáradattal kérdezte: — Édesanyám, biztos, hogy j mindent megvettünk? Ebből derítettem ki, hogy a kisfiú egyike a több száz elsősnek, azoknak ez apró kislányoknak és kisfiúknak, akik idén szeptemberben lépik először át az iskola kapuját. Neki vette meg az anyuka az új táskát és a tanszereket. Ez adta a kérdést: — Hogyan készült fel az irószerbolt az őszi tanszervásárra? — Nem vártuk meg az őszt — válaszolt a kérdésre a vezető — hanem már július elsejére megrendeltük az iskolakezdéskor szükséges teljes tanszer- és füzetmennyiséget. A fény feszesre húzta húrjait inig megzendült a víz fölött a hajnal és gyantás rügyek gyöngyöző kacajjal ragyogtak rám a bokrokon, amint megcsodáltam, hogy homlokodra hin. aranysebhellyel ékes nyírfagallyal scherzoiból a májusvégi kardal egy glóriát, míg vágyam körbekering. Friss ízeket ropogtatott a reggel virgonc szelek futottak el nevedde. mellettem és magára büszke, telt fehér testét a nap felé kitárva megreszketett a gesztenyék virágja s kibomló szirmuk téged ünnepelt. Karai László S Karai László s A hetes pont A Gépjavító Ktsz a közelmúltban egy esztergapadot szállított fel a Szerszámgép- és Gördülő- csapágy Javító Ktsz-hez Budapestre. Az úton egyikük viccesen jegyezte meg: — Mit szólna hozzá, ha nekünk kellene levenni az esztergapadot? Aztán el is feledkeztek az egészről. Megérkezve, a műszakvezetőnek átnyújtották az iratokat, mire az kicsit megdöbbenve kérdezte: — Csak ennyien jöttek? — Ennyien — volt a válasz. — Hát akkor ide állnak, és Nem tudok „belga nyálul“ KECSKEMET Fiirdőző nők a fedetfyszoda előtt Rövidesen újabb képzőművészeti alkotással gazdagodik Kecskemét. Makrisz Agamemnon készít háromálakos szobrot az alföldi város számára. A fürdőző nőket ábrázoló kompozíciót a jövő év első felében felépülő kecskeméti fedettuszoda előtt állítják majd fel. MIT LÁTUNK A MOZIKBAN ? A szélhámosnő. Szélesvásznú magyar filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Legerősebbek. Előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Matiné A 66. szélességi foktól északra. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Katonazene. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Margitka. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Tl^eiifótöclször a Ibírósag előtt topta azokat, akit» befogadták ötvennégy éves ember áll a bíróság előtt. Debrecenben született, nőtlen, gyermektelen, alkalmi munkás, jövedelme nem állapítható meg — önmagukban nem túl sokat mondó személyi adatok. Régi „ismerőse” a hatóságnak — vaskos bűnügyi jegyzőkönyv tanúskodik eddigi tevékenységéről. A felszabadulás előtt hat alkalommal volt büntetve, 1945. óta pedig nyolcszor került összeütközésbe a törvénynyel vagyon elleni bűntett miatt. Legutóbb tavaly augusztusban szabadult. Akkor telt le a két év, melyre társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt ítélték. S mint már annyiszor, tavaly augusztusban is elhatározta, hogy megpróbál másképp élni. Ügy látszott, talán sikerül. Egy család — Csató Mihályék, a IV. járás Ludas dűlő 13-ban-laknak — jóhiszeműen befogadta. S a férfi, Tóth Béla gondozta a gyerekeket, bevásárolni járt, segített az otthoni munkában — szinte családtagként kezelték. Nem titkoltak előtte semmit, azt is tudta, hol tartják pénzüket és értéktárgyaikat. Ez év májusában Csatóné megbízásából Tóthnak 1100 forintot kellett volna átadnia az Állatforgalmi Vállalat egyik emberének, de ő nem ezt tette. Magához vette a konyhaszekrényben levő pénzt, s a szomszédból kölcsönkért kerékpárral bevásárlás címén a városba ment. A KIOSZ-ban megivott egy pohár sört, majd busszal átment Ceglédre. Innen vonattal Debrecenbe, ahol egy régi rabtársával egy nap alatt elszórakozták az 1100 forintot. Innen újból a börtönbe vezetett az útja, előzetes letartóztatásba helyezték. A bíróság előtt betegségére, a szemén levő hályogra panaszkodik. — Otthoni munkámért járó jogos bérem volt az az 1100 forint. Ruhát is ígértek, de nem vették meg, arra kellett a pénz — így védekezik. Lehet, hogy kopott volt a ruhája. Talán egy kicsit kihasználták. De ez nem enyhíti cselekedetének súlyosságát. Lopott — szerinte ruhára —• s egy nap alatt el- dorbézolta a pénzt. Nem először, nem másodszor, — tizenötödször hirdettek felette ítéletet. Házközösségben élő személy sérelmére elkövetett lopásért 3 évi szabadságvesztésre és a közügyektől való 5 évi eltiltásra ítélte a városi bíróság. nul —, hiába is beszélnél nekik, úgy sem értenek meg! — Gondolod? — próbáltam meggyőző hangsúllyal kérdezni az ifjú urat. — Tudom! — bizonygatta határozottan. — Mert a fehér az süket, a szürke meg csak belga nyulul tud! És most játszd el még egyszer a tv-macit, jó? (eszes) ide rakják le a gépet, — rendelkezett a műszakvezető. A mi két- emberünk csak hápogott. Végre egyikük alkudni próbált: — Ne haragudjanak, de ez a gép tíz mázsán felül van ... — Kérem, mi nem tehetünk semmit — volt a válasz. — Önöknek a szerződésben megírtuk, hogy az ide- és az elszállítás, a fel- és lerakás a megrendelő dolga. A hetes pontban írtuk meg. Embereink az elnökhöz fordultak. — Sajnálom kérem, nem tudok segíteni, mi erre nem vagyunk berendezkedve. A gépet szállító két ember végigjárta fél Budapestet, mire alkalmi munkásokat tudott szerezni a gép leemelésére. Az ugyan hatszáz forintot jelentett, de így legalább, este 6 órára az esztergapad is a többi javításra váró gép között állt. Az ügyhöz még annyit: ha már a budapesti ktsz nincs berendezkedve a gépek leemelésére, akkor a Gépjavító Ktsz illetékesei figyelmesebben olvassák el a szerződéseket, Mert így megtakarítható hatszáz forint munkabér felesle= ges kifizetése. ((ót h) Befejezés előtt a Hangácsi út A Hangácsi útnak az Alpári út felé eső végén még felhalmozott föld- jés kőkupacok mutatják, hogy még nincsen egészen készen. Pedig már sokan várják a Hangácsi út elkészülését, hiszen a Szolnoki útról jövők most nagy kerülőt tesznek. Ez az út csökkenteni fogja a Kecskeméti és Ceglédi, valamint a Szolnoki út kereszteződésében levő nagy forgalmat is. Reméljük hamarosan... Vadas János és Dorogi István a felesleges földet hordja le az útról. &mm Zetorral hordják a hordós szurkot a szurokfőzőknek mm; • , Sasi* I <***, A hatalmas úthenger nagy robajjal egyengeti a szétterített köveket és a zajt az arra lakók — kivételesen — szívesen hallgatják. (Fleischmann—Bányász) 1 » 4 Átnéztem néhány jegyző- íönyvet és a leghosszabbat kiválasztottam. Idézem: „Felvéve a Nagykőrösi Dózsa Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben a Prumik Ádám féle tanyánál. Jelen vannak: az ellenőrző bizottsági tagok, és a területen dolgozó szalmakazalozó csapat. Megállapítást nyert, hogy az őszi árpa kombájnnal való aratása folyamán 1 négyzetméteren mintegy 30—50 telt kalász kicsépeletlenül maradt, amely a termésnek mintegy 20—25 százaléka. Megjegyezzük, hogy ez a megállapítás azután történt, hogy a termelőszövetkezet juhászai körülbelül egy hete járatják a tarlót, és mások is szedik a kalászt. S. Juhász János és felesége a Rácz István tanyája mellett lévő ősziárpatarlón mintegy 65 kilogramm (!) tisztaszemet dörzsölt ki a tarlón maradt kalászból, nem egészen egy nap alatt (!). • Aláírásunkkal igazoljuk, hogy a jegyzőkönyv helyesen Attila abban a korban van, mikor roppant komoly dolgokkal lóvá lehet tenni a magafajta kislegényt. A gólyamese még nem izgatja a fantáziáját, elleniben a Télapó és a nyuszi annál inkább. A tudatában a „nyuszi” szó hallatára csokihegyek zizzenö cukros zacskók, képeskönyvek, piros tojások táncolnak körbe-körbe az eszterlánci cérna dallamára. Nemrég két. kis tapsit, kapott ajándéjiba, két eleven mozgó orrú pamacsot. Az egyik fehér és piros a szeme, a másik szürke bundás, belga óriás fajta. — Ha jó leszel és dolgozni hagysz, akkor beszélek a nyu- laiddal, hogy jövőre sok csokit hozzanak — agitáltam egyik este a fickót, aki se- hogysem akart belenyugodni, hogy juszt se játszom el neki — immár hetedszer — a tv-macit. — Nem is tudsz velük beszélni! — replikázott vissza. — Miért ne? Azt hiszed, nem tudok „nyulul”? — Hihi — kuncogott kajaHAJNALI SZERENÁD
