Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-29 / 178. szám

2 "zJCívtav 1966. JULIUS 29., PÉNTEK DJAKARTA SUKARNO BESZÉDE Sukarno elnök csütörtökön az új indonéz kabinet beikta­tása alkalmából a Merdeka- palotában több mint egyórás beszédet mondott. Az elnök kijelentette, hogy az 1945-ös alkotmány értelmében továbbra Is 6 az ország miniszterelnöke. Hangoztatta ugyanis, hogy az alkotmány szerint a minden­kori elnök egyúttal miniszter- elnök is. Sukarno saját március 11-i rendeletére utalva, amikor a végrehajtó hatalmat átruházta Suhartóra, kijelentette, hogy az nem jelentett hatalomát­adást. Az indonéz elnök azt is kö­zölte, hogy a Malaysiával való szem­benállás politikája tovább­ra is érvényben vám. mivel Malaysia neokolonialis- ta képződmény. Sukarnónak a malaysiai kérdésre vonatkozó kitételei leforrázták azokat. akik a konfrontációé politika gyors befejezésével számoltak. A Kremlben megkezdődtek I a tárgyalások Koszigin szov- | jet miniszterelnök és Bazzaz | iraki miniszterelnök között. Abdel Rahman AI Bazzaz, iraki miniszterelnök csütörtö­kön koszorút helyezett el a A kora hajnali óráktól kezdve egyébként géppuskás, szuronyos katonai alakula­tok vették körül az elnöki pa­lotát és Djakarta többi straté­giai fontosságú pontját is ejtő­ernyősök őrzik. Lenin-ma.uzóleum talapzatá­nál, majd lerótta kegyeletét Lenin koporsója előtt. Délben a Kreml nagypalotá­jában a szovjet kormány ebé­det adott Bazzaz iraki minisz­terelnök tiszteletére. WILSON ELINDULT WASHINGTONBA Harold Wilson brit minisz­terelnök csütörtökön délután repülőgépen elutazott az Egye­sült Államokba. Elindulása előtt részt vett a kabinet újabb maratoni ülésén, amely négy órán át igyekezett „tisztába tenni” a kormány ár- és bér­ellenőrzési terveit, majd az al­sóház ülésén néhány interpel­lációra válaszolt. Kozmosz 126. A Szovjetunióban föld körüli pályára bocsátották a Koz­mosz-sorozat 126. mesterséges holdját A mesterséges holdon elhelyezett tudományos beren­dezések kifogástalanul mű­ködnek. A Kozmosz—126 pá­lyájának főbb adatai: kezdeti keringési idő 90 perc; maxi­mális földtávolság 359, mini­mális földtávolság 212 kilo­méter; pályasíknak az egyen­lítővel bezárt szöge 51.8 fok. MOSZKVA Bazzaz Kosziginnel tárgyalt Kommentár nélkül Sok hazánkfia tölti szabadságát külföldön. Zsúfoltak az IBUSZ-irodák, vannak, akik most készülődnek a nagy | útra. Nem kevés azoknak a száma sem, akik a Német Szövetségi Köztársaságba utaznak. Ezek dolgát meg­könnyíti, hogy minden IBUSZ-fiókban valóban ízléses, színes képekkel gyönyörűen illusztrált prospektus kap­ható — teljesen ingyen —, mely bemutatja az NSZK leg­szebb tájait, nevezetességeit, tájékoztat a legfontosabb szórakozási lehetőségekről, közlekedési módokról, ismer­teti a klimatikus viszonyokat, egyszóval: mindent, amit egy gondosan szerkesztett tájékoztatótól elvárhatunk. Miért kell erről írni? Mert a prospektus összeállítói, az NSZK hivatalos politikájának képviselői, most sem tagadták meg önmagukat. Országukat ismertetvén, a kö­vetkezőket írják, szó szerint: „Németország az 1937-es területi állapot szerint 470 ezer négyzetkilométeren fekszik. A légitávolság... a nyugati német határtól Aachentől a keleti határig Kc- let-Poroszországig 1200 kilométer, Berlinig kereken 600 kilométer. Mivel a keleti részek az Odera és a Memel között ez idő szerint lengyel, illetve szovjet fennhatóság alatt vannak, s a középső vidék egyrészt a thüringiai erdők és a Harz között, másrészt az Odera és a Neisse között szovjet befolyás alatt áll, az Északi tenger és az Alpok közötti nyugati területek a Német Szövetségi Köz­társaságban egyesültek, Bonnal, mint kormányzati szék­hellyel ... A szovjet zóna a Németország közepén levő egykori államokat és tartományokat. Szászország. Thu­ringia ... foglalja magában és az úgynevezett „Német Demokratikus Köztársaságot” képezi.” Ugyancsak szó szerint: „Németország romantikus váraival és kastélyaival, meghitt tájaival és kedélyes vendégfogadóival várja önt és már most szívélyes isten hozott-tal köszönti.” Isten hozott az 1937-es határok között... Kommentár felesleges. Bruckner József Az ebéden beszédet mondott Alekszej Koszigin. Bazzaz csütörtök délután megtekintette a szovjet nép­gazdaság eredményeinek kiál­lítását. Az iraki kormányfő több órát töltött a hatalmas kiterjedésű kiállítás területén. Jugoszláv statisztika Jugoszlávia lakosságának száma jelenleg 19 millió 750 ezer fő. CSAK RÖVIDEN... AZ AMERIKAI SZENÁTUS 792 millió dollár értékben megszavazta külföldi országok­nak nyújtandó katonai segély- programját. GOMULKA, a LEMP KB el­ső titkára üdülésre Romániába utazott. PÉNTEKEN valószínűleg aláírják az új berlini határ- forgalmi egyezményt AZ AMERIKAI LÉGIERŐ folytatta bombázásait a VDK területei ellen, de a kedvezőt­len légköri viszonyok miatt a támadások színhelye most nem az ország északi része, hanem a 17. szélességi kör fe­lett levő övezet. AZ ANGOL ALSOHÁZ 325: 246 arányban bizalmat szava­zott a kormánynak a gazdasági kényszerintézkedésekkel kap­csolatban. p HÉTFŐ ÓTA ülésezik Ad- disz Abebában az az „ad hoc” bizottság, amely a Tinduf oá­zis miatt keletkezett algériai— marokkói határviszályt tár­gyalja. FANFANI olasz külügymi- | niszter lengyelországi tartóz- | kodása során Krakkóba láto­gatott. MAURER román minisz­terelnök Ankarában Demirel török miniszterelnökkel tár­gyalt. A JAPÁN KORMÁNY visz- szautasitotta Liu Ning-ji kínai szakszervezeti elnök beutazá­si vízumát. AZ UTÓBBI 19 ÉVBEN nem' volt ekkora hőség Teherán­ban, mint az utóbbi napokban; a hőmérséklet délben 43 fo­kot is elért; sokan kaptak napszúrást és hőgutát. LETARTÓZTATTAK 10 fe­hér zsoldost kinshasai Kongó­ban. JAPÁNBAN Minakami vá­ros közelében egy folyó gát­építésénél folyékony beton­nal töltött tartály élve elte­metett 22 építőmunkást; kö­zülük hét meghalt, tizet sebe­sülten megmentettek; öt mun­kás sorsa ismeretlen. •yyysssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss' lom adóssága 1 millió hatszáz- § ezer forintra rúgott, amelynek ^ fedezésére a Grassalkovich- ^ unoka 2 millió forint névér- ^ tékben kölcsönkötvényt bo- ^ csátott ki (ez volt a hírhedt emissziós kölcsön); ebből Gö- döllőre 850 000 forintot tábláz- $ tak be. Ezt a megterhelést az ^ uradalom már nem bírta ki, ^ és 1841-ben, az utolsó Grassal-^ kovich halálával, anyagilag ^ végérvényesen összeomlott. ^ A birtokrendezéssel és tago- ^ sítással összefüggő 1850 utáni ^ úrbéri periratok Gödöllőt vál- ^ tozatlanul mezővárosnak tűn- ^ tetik fel, így szerepel még az J 1863-ban keltezett alispáni bí-| rósági végzésen is. Persze ez $ már csak puszta címet jelen- ^ tett a számára, minden külö-1 nősebb tartalom és súly | nélkül. Mindinkább elő- ^ téfbe került a járási igaz- § gatósági szervezet központi | szerepe, a szolgabírói hatás- ^ kör, amely az úrbéri perek el- § sőfokú fóruma volt. Nyilván ^ az 1886. évi XXII. te., az ún. $ községi törvény rendezte Gö- ^ döllő fonák helyzetét, jogilag § nagyközség lett és járási szék- ^ hely maradt. Mintegy száz- ^ éves mezővárosi múltjából ^ csak vásárai maradtak meg a ? jó öreg kalendáriumok útrnu- ^ tatása szerint. ^ Az elmúlt két évtized alatt | Gödöllőn megvalósultak az $ újkori és modern városfoga- $ lom tartalmi követelményei: ^ gyáraiban a nagyüzemi tér- $ melés, Agrártudományi Egye- ^ temén pedig a kor színvona- § Ián álló szakműveltség szolgá- § lata. | Várossá nyilvánítása fejlő- ^ désének megfelelő következe- ^ tes intézkedés volt. $ I Dr. Farkas György ^ Vége St Gödöllő, Pest megye legifjabb városa (4) Gödöllő, mint főúri székhely és egy hatalmas birtokrend­szer igazgatási központja, 1763-ban nyerte el a mezővá­rosi rangot, vásártartási jog­gal, amit az ez évi és későbbi keletű összeírások hűségesen fel is tüntetnek. Mint mező­város azonban sohasem hord­ta magában az újkori értelem­ben vett város feltételeit, ezért korszerűtlen jelenség volt, mert annyi önállósággal sem rendelkezett, mint bár­melyik középkori mezőváros. Megmaradt mindig birtok­igazgatási központnak, amely­nek súlya alatt mezővárosi jellege egy évszázad alatt tel­jesen elsorvadt és a járási közigazgatás, a főbírói hata­lom székhelye lett. Mint mezőváros — az évi vásáraitól eltekintve — egyál­talán nem mutat fel élénkebb áruforgalmat, még kora szint­jének megfelelően sem. Tudunk arról, hogy Gödöllő és az uradalom gyapjútermé­sét az 1762-ben alapított hat­vani „posztógyár” vásárolta fel; majd komolyabb méretek­ben megindult a fakitermelés is 1783 után, Pest és más vá­rosok gyorsütemű építkezése tniatt. Gabonaértékesítése fezonban tisztán konjunktúra kérdése volt, és előfordult, hogy 2—3 évig a magtárban Vesztegelt piachiány miatt Az egyes kézműipar kiala­kulása sem támasztja alá meggyőző erővel a mezővárosi rangra való emelést, amely éppen társadalmi vetülete lett volna a virágzó áruforgalom­nak. Az uradalom gazdasági feljegyzése szerint maga a kastély állandóan foglalkozta­tott 4 vargát, egy-egy csizma­diát, sütőt, fésűst, süvegest, 7 kőművest, de ugyanakkor a mezőváros taxális összeírásai mindössze egy-egy mészárost, molnárt, kovácsot és kocsmá- rost sorolnak fel. Ebből a szempontból sokkal tagoltabb képet mutat Aszód, amelyet az 1762—63. évi taxá­lis adókivetés szintén mezővá­rosnak nevez, ahol 16 kisipa­ros és 26 kereskedő volt. A kisiparosok között szabó, csiz­madia, szűcs, harisnyakötő, kalapos, takács, pék, szeszége­tő, szerepel a taxalistákon annyira megszokott molnár, mészáros, kovács és kocsmá- ros mellett. Az Aszódról szóló taxális összeírások a későb­biek folyamán is feltüntetik a szélesebb skálájú foglalkozási ágakat. Gödöllő mezőváros nemcsak a vásártartási jogával emlé­keztet a középkori mezőváros­ra, hanem azzal is, hogy egy összegben meghatározott ter­het viselt földesurával szem­ben. Ezzel azonban nem járt együtt a középkori mezőváros szabad földhasználata és egy­re fejlettebb önkormányzata, mert itt mindent a földesúr, a Magyar arany duránci meg bronzos elberta (Folytatás az 1. oldalról.) voltak. Az ő asztalukra került a XV. század utolsó éveitől fogva ez a valóban királyi, s csak mostanság mindenki szá­mára elérhető csemege. Vajon ki hozta hozzánk, tette mag­ját vagy csemetéjét először magyar földbe? Ez most már örök titok, de a nevéből, ahogy régente nevezték: du­ránci, sejthető, hogy a Bal­kánról, talán éppen Durazzó- ból került ide. Oda pedig, ahogy sok más nálunk ter­melt gyümölcs, nyilván Kis- Ázsiából. Mai neve: őszibarack, elő­ször Mikes Kelemen egyik ro- dostói levelében olvasható. „Körtvély, alma, szilva nin­csen, hanem a sok ősziba­rack.” — jegyzi fel a nagy­ságos fejedelem íródeákja. Ám egy 1753-ban megjelent magyar gyümölcs­könyv szerzője, a kajszitól megkülönböztetendő közönsé­ges baracknak nevezi és be­szél sokféleségéről, a nem magvaváló duránciról, meg a magvaváló fehér, sárga és vö­rös húsú barackról. Tehát a XVIII. században már sokfaj­ta termett kertjeinkben. A diósdi kiállítás kapcsán akaratlanul elkalandozik az ember az őszibarack történe­tében, mely épp oly érdekes, mint minden história, mert ez a kiállítás minden eddigi és eztán következő budai járási kiállítástól abban tér el, hogy — amint az a plakátjáról lát­ható — egyúttal Magyar Gyu­la-emlékkiállítás is. Az ember, akinek emléke előtt áldoz új iskolaépületében két napon át, július 30-án és 31-én, szombaton, valamint vasárnap tartó kiállításon az egész járás és Diósd, férfikora delétől 1945-ben bekövetkezett haláláig Diósdon élt. Újfajta gyümölcsöket és virágokat te­nyésztett ki és bejárt a fővá­rosba a Kertészeti Főiskolára, ahol a növénynemesítés tudo­mányának tanára volt „Az első alaposan képzett hazai növénynemesítő” — a kerté­szek így emlegetik. Már az apja is híres kertész volt, a Margit­sziget főkertésze, mesterségé­nek szerelmese, főiskolára já­ratta a fiát. Magyar Gyulá­nak viszont nem volt fia, egyetlen lánya korán férjhez ment, remekül kezelte félhol­das kis barackosát avval a tudománnyal, amit apjától el­lesett. Sohasem gondolt rá De- ményi Jánosné Magyar Ibo­lya, hogy megszerezze a ker­tészoklevelet, a nagynevű kertészelődök utódjának ki­sebbik fiát szánta. A gyerek azonban nem szerette a i könyvbőltanulást, a gimnáziu­mot abbahagyta, kertész­szakmunkás lett belőle. Ké­sőbb azután, amikor a fiú mégis beiratkozott a kertésze­ti technikumba, hogy gyerme­kének a tanuláshoz nagyobb kedvet csináljon, Deményiné is vele együtt lett növendéke ugyanennek az iskolának. Idén karácsonykor érettségi­zik, s természetesen ott lesz most a diósdi kiállításon. De ott lesz egy szekrénnyl nyitott könyv, meg bekötött szakfolyóirat: bemutatják a látogatóknak Magyar Gyula 160 cikkét, négy eredeti mű­vét, és minden magyar meg idegein nyelven megjelent könyvet, amelyben eredmé­nyeiről szó esik, hivatkozik kí­sérleteire, tudományos meg­állapításaira. Nem lesz ott azonban számos nemesített növényfajtája, még a nagysze­rű diósdi félpapírhéjú man­dula, sem a magyar arany duráncija, s a késői bronzos elberta, mert csak szeptember második felében érnek a diós­di szakszövetkezet, meg a la­kosok barackosaiban. Kár. Mert mind a két barack nem­csak szép küllemű, egyébként I is igen jeles. Egyik húsa sem rostos és nincs fanyar, keser­nyés utóízük. Nemesített gyü­mölcsei tehát nem, csak az emléke vonul be két napra a diósdi iskolába itthoni és kül­földi kertekből, ahol mind­máig és sokáig munkássága eredményeiben él. Ha ősszel arany duránci, vagy bronzos elberta remek ízű húsába harapunk, vajon eszünkbe jut-e alkotójuk, Ma­gyar Gyula neve? És akad-e, aki őszibarack láttán gondol a névtelenre, e szép és kedves gyümölcs Magyarországba át- plán tálójára? — szokoly — ISKOLARUHÁT, TANSZEREKET már most vásároljon Tankönyvért sem kel! utazgatni, mert a helyi FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET minden iskolát közvetlenül lát el a szükséges könyvekkel t i * i bérlök és az ispánok meghatá­rozott termelési rendje irányí­tott, a kétnyomásos gazdálko­dástól kezdve a pénz- és ter- ményteher, valamint a robot behajtásáig. Az egy összegben való te­herviselést egyébként az 1770. évi úrbérrendezés megszün­tette azzal, hogy a terheket az egyes telkekre rótta ki, ami természetszerűen vonta maga után a jobbágyság anyagi romlását. Különösen súlyos volt a helyzet a bérlők gaz­dálkodása idején (1782—1798), amikor a gödöllői uradalom­ban. a telkek száma 51 száza­lékkal, a robot mennyisége vi­szont 81 százalékkal emelke­dett. A két Grassalkovich-utód, a fiú és unoka idejében lassaij, de biztosan vesztette el jelen­tőségét Gödöllő, és mezőváros jellege a „cifra nyomorúság” látszatát kelti. A két földes­úr szívesebben tartózkodott külföldön, és uradalmukban csak pénzszerzési lehetőséget láttak költekezéseik és adóssá­gaik fedezésére. A terheket pedig a jobbá­gyok viselték; így 1796 után a zárgondnokság alá került hit- bizomány talpraállítását, amelyből főképp Gödöllő és Hatvan vette ki az oroszlán- részt. Jobbágyokat terhelte a nepóleoni háborúk rendkívüli katonai adója és az 1811—16- os évek pénzügyi válságai. Ezidőtájt a gödöllői urada-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom