Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-29 / 178. szám

A VARSÓI SZERZŐDÉS ORSZÁGAINAK KÖZÖS HADGYAKORLATA A Varsái Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői parancsnokságának ter­veivel összhangban, július 20 és 27 között a Balti-ten­geren hadgyakorlatot tar­tott Lengyelország, a Szov­jetunió és az NDK hadi­tengerészeti és légierőinek »észvételével. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM ARA 50 FILLER 1966. JÚLIUS 29., PÉNTEK U Thant Leningrádban A szovjet kormány meghí­vására Moszkvában tartóz­kodó U Thant ENSZ-főtit- kár szerdán megismerkedett a Lomonoszov Egyetem mun­kájával. U Thant csütörtök reggel Leningrádba érkezett. A leningrádi városi tanács ebédet adott U Thant tisztele­tére. Az ebéden a világszerve­zet főtitkára és Georgij Tro- ickij polgármester-helyettes mondott pohárköszöntőt. U Thant egynapos lenin­grádi látogatását befejezve csütörtök este repülőgépen visszautazott Moszkvába. Véget ért a kelet-afrikai csúcs Szerda este Dar es Sa­laimban befejeződött négy kelet-afrikai ország — Tan­zánia, Uganda, Kenya és Zambia — háromnapos el­nöki szintű tanácskozása. November 28-án ül össze az MSZMP IX. kongresszusa A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1966. július 28-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain és pót­tagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai, a Budapesti Párt­bizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai és a Központi Bizottság appará­tusának osztályvezetői. L Kállai Gyula elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének be­számolója után a Központi Bizottság megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette a Nagyobb feladatok, újszerű együttműködés Uj gazdaságirányítási rend­szerünk jelentős előmozdítója lesz annak, hogy a jobb mun­kával bőségesebb termést ta­karítsunk be, az egész társa­dalom hasznára és javára. Mindez azonban nem követ­kezik be önmagától; a célok valóra váltása az eddiginél magasabbfokú szorgalmat, hozzáértést és felelősséget, ak­tívabb közreműködést igényel mindenkitől. A minőségükben új körül­mények érlelték meg annak szükségét is, bogy változzék a gazdasági irányítás és a társa­dalmi szervezetek tevékenysé­ge, hogy elhatároltabb és ugyanakkor jobb együttműkö­dés alakuljon ki munkájuk­ban. Ennek jegyében és érde­kében jött létre a közelmúlt­ban az a megbeszélés is, ame­lyen egyrészről a kormány el­nöke és elnökhelyettesei, más­részről a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa titkársága vett részt. Noha társadalmi ren­dünkben természetesnek kell tekintenünk az állam és a szakszervezetek képviselőinek közös tanácskozásait, ez utób­bi mégis kiemelkedően jelen­tős volt. Az itt született dön­tések — amelyeket a Minisz­tertanács és a SZOT elnöksé­ge ülésén is teljes mértékben jóváhagytak — nagy hordere­jűek a napi gondok megoldá­sában, a távlati célok megíté­lésében és a sajátos, valamint közös feladatok kialakításá­ban. Annak érdekében, hogy alá­támasszuk a tanácskozás je­lentőségével kapcsolatos meg­állapításunkat, szolgáljanak bizonyításul a napirenden volt kérdések és döntések. A kor­mány és a SZOT vezetői egy­öntetűen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden erejüket a távlati célokat megalapozó mai feladatokra kell összpontosítani. Mind a kormánynak, mind a szakszer­vezeteknek elsődleges érdeke, hogy valóra váljanak az idei tervek, különösen olyan célki­tűzései, amelyek az életkörül­mények alakulására, a legdön­tőbb befolyással vannak, mint a kifogástalan minőség, a tár­sadalmi hasznosság, az előállí­tás költségeinek csökkentése, termelésünk értékesíthetősége belföldön és külföldön egy­aránt. Az eddigieknél jobban szükséges hangsúlyozni e fel­tételek maradéktalan teljesíté­sét, hiszen csak ezen az ala­pon van mód és lehetőség ar- Ta, hogy fokozatosan kielégít­hessük a dolgozó emberek egészségvédelmi, szociális, kul­turális igényeit, amelyekre a kormány és a szakszervezetek egyöntetűen törekszenek. E felfogás érvényesítése érdeké­ben oly megállapodás született a kormány és a SZOT vezetői között, amely szerint a szak- szervezetek részt vállalnak már az elgondolások, feladatok kidolgozásában is. A minisz­tériumok és főhatóságok vi­szont felelősek azért, hogy az érintett kérdések, javaslatok kidolgozásába a szakszerveze­teket bevonják, véleményüket figyelembe vegyék és haszno­sítsák. Nem kisebb kérdések­ről van szó, mint például ar­ról, hogy a szakszervezetek részt vesznek a különböző idő­tartamú népgazdasági tervek kidolgozásában, a beruházási, rendszer kialakításában, külö­nösen a szociális, kulturális, munkásvédelmi beruházások meghatározásában. Nem kevésbé jelentős a jo­gok nagyobbmertékű kiter­jesztése. Ilyen például a vétó­jog, amely azt eredményezi majd — ha a szakszervezetek helyesen élnek vele —, hogy törvénytelen, rendelkezéselle­nes, a közös megállapodást sértő intézkedéseket nem le­het foganatosítani. A szak- szervezetek felhatalmazást kaptak arra, hogyha ilyen kí­sérlet történne, akkor ne já­ruljanak hozzá. Sőt, a törvé­nyes rendelkezések megsze­gőivel szemben kezdeményez­zenek eljárást illetékes állami szerveknél és szükség esetén tárják a nyilvánosság elé til­takozásukat a megállapodások megszegőivel szemben. E jog­gal szorosan összefügg az a kölcsönös megállapodás is, amely szerint a szakszerveze­tek véleményét ki kell kérni az üzemi, üzemegységi gazda­sági vezetők tevékenységének megítélésénél, tisztségükben történő megerősítésénél vagy leváltásuknál. Ennek módját és rendszerét részleteiben ki­dolgozni a közeljövő felada­tainak egyike. Noha a kormány és a SZOT közötti megállapodás­nak csak néhány pontját emeltük ki, indokolt ismétel­ten hangsúlyozni, hogy a kö­zös határozat nagy jelentősé­gű a szakszervezeti mozgalom szerepének továbbfejlesztésé­ben, társadalmi és gazdasági életünk további demokratizá­lásában. Timmer József magyar küldöttség jelentését a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek 1966. július 4. és 6. közöt­ti bukaresti üléséről, valamint a KGST tagállamok kommu­nista és munkáspártjai veze­tőinek és miniszterelnökeinek július 7-i találkozójáról. II. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titká­rának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvi­tatta a IX. kongresszus politi­kai és szervezeti előkészítésé­nek a kérdéseit. O A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusát 1966. no­vember 28-ra hívja össze. O A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a IX. kongresszus irányelveit és a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét o A Központi Bizottság el­határozta, hogy az irány­elveket és a szervezeti sza­bálytervezetet augusztus 10-ig a pártalapszervezetek rendel­kezésére bocsátja azzal, hogy a párttagság taggyűléseken és küldöttei útján a pártértekez­leteken vitassa meg őket és foglaljon állást. Állásfoglalá­saikat, észrevételeiket juttas­sák el a Központi Bizottság­hoz. III. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára jelen­tést tett a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemel­kedő harcosainak helyzetéről és társadalmi megbecsülésé­ről. A KB a jelentést tudomá­sul vette és megfelelő hatá­rozatokat hozott. A Központi Bizottság elfo­gadta a II. félévi munkatervé­re vonatkozó javaslatot. Com de Murville Budapesten Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter — Péter János külügyminiszter párizsi látogatásának viszon­zására — feleségével együtt csütörtökön délelőtt hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett. A vendégeket ünnepélyesen fogadták a francia és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Fogadásukra megjelent Péter János kül­ügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és felesége. A francia vendégeket hozó különrepülőgép néhány perc­cel tíz óra után ereszkedett le a repülőtér betonjára. Péter János, majd a többi magyar személyiség szívélyesen üdvö­zölte a Francia Köztársaság külügyminiszterét és feleségét, Jacqueline Couve de Mur- ville-t, valamint kíséretének tagjait. Szilágyi Béláné virág­csokorral köszöntötte a fran­cia külügyminiszter felesé­gét. Couve de Murville megér­kezése után rövid nyilatkoza­tot adott a sajtó képviselői­nek. — Véleményünk szerint ez a látogatás új állomást jelent Magyarország és Franciaor­szág kapcsolatainak fejlődésé­ben és szorosan hozzátartozik a kapcsolatok általános fejlő- déséhez, amely napjainkban egyrészt Nyugat-, másrészt Közép- és Kelet-Európa or­szágai között megmutatkozik. Ezt a látogatást tehát úgy le­het tekinteni, mint újabb lé­pést az enyhülés és az euró­pai nagy problémák békés megoldása felé vezető úton. Csütörtökön délben a Kül­ügyminisztériumban magyar— francia kulturális, műszaki­tudományos együttműködési és konzuli egyezményt írt alá Péter János és Maurice Couve de Murville. Az aláíráskor Péter János és Couve de Murville beszé­det mondott. Péter János csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Maurice Couve de Murville-t. Délben a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—francia tárgyalások. A tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttséget Péter Já­nos, a francia küldöttséget Maurice Couve de Murville vezeti. Maurice Couve de Murville és kísérete délután a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Augusztus 10-re befejezik a cséplést a dabasi járásban Segítség az északi járásoknak ♦ Győzött a Bezosztája Az első kérdést — bennün­ket is megelőzve — Sári Jó­zsef, a dabasi járás főmező­gazdásza adja fel a telefon­ban: — Milyen az idő Budapes­ten? Amikor megmondom, hogy éppen zuhog az eső, bosszan­kodik: — No, akkor előbb-utóbb nálunk is rákezdi, máris sze­merkél. Pedig július 21-e óta jó pár nappal hátráltatott bennünket a betakarításban! Nagy baj azért nincsen, hi­szen a dabasi járás közös gazdaságai elsők között vé­geztek megyénkben az aratás­sal, pedig a termelőszövetke­zeti csoportokban kézi kaszá­sok dolgoztak. — A géppel aratott terület nagy részén, kilenc és fél ezer holdon már a szalmalehúzást és a kazlazást is befejeztük. A többivel is végzünk a hét végére — ígéri a főmezőgaz­dász. — Hogy haladnak a talaj­munkákkal? — Július 26 óta 65 univerzá­lis erőgép és tíz lánctalpas­traktor szánt. A tsz-tagság szorgalma és a vezetők jó munkaszervezése mellett feltétlenül ejtsünk néhány jó szót a járás segítő­készségéről is: július 21-e óta 18 kom­bájnjuk dolgozik a váci és a szobi járásban, így viszonozzák a szobiak szí­vességét, akik az aratás kez­detén négy kombájnnal segí­tettek a dabasiaknak. — A csépléssel — mondja Sári József — augusztus 10-re akarnak végezni. Az eddigiek szerint, a járás termésátlaga búzából 12,1 mázsa, rozsból hét és fél, őszi árpából 12,9 má­zsa lett. Ezt azonban a tszcs-k eredményei még módosítani fogják. — Érdekes összehasonlító kísérleteket végeztek a sári Fehér Akác Termelőszövetke­zetben: ugyanolyan talajon, azonos agrotechnikai eljárá­sokkal a szovjet Bezosztája 1- es búzafajta 15,8 mázsát, a Fertődi 293-as pedig csak 12,4 mázsát fizetett holdanként. IL-62 Iljusin, a világhírű szovjet repülőgéptervező a „Polgári légiforgalom” című szovjet szaklapban közli, hogy próba- útón van néhány IL—62-s tí­pusú interkontinentális utas- szállító repülőgép, amelybe — mint írja — a tervező kollek­tíva több, mint három évtize­des tapasztalatát sűrítette. A gép forgalmi sebessége tízezer méteres magasságban 850 kilométer felett van. Ha üzemanyaggal maximálisan van ellátva és 10 tonna árui, illetve podgy ászt szállít, akkor 9200 kilométert tehet meg le­szállás nélkül. Ebben az eset­ben egyórai repülésre való tartalék üzemanyaga marad meg. Az új szovjet interkontinen­tális repülőgép tetszés szerint berendezhető 85—186 utas szá­mára, akiknek az út hosszú­ságától függően kétszeri, vagy háromszori étkezést biztosíta­nak. A kezelőszemélyzet 5 fő: két pilóta, egy navigátor, egy rádiós és egy mérnök, akik egy fülkében helyezkednek el a gép orrában. Magyar arany duránci meg hronzos elberta Diósd növénynemesítő emlékének hódol a budai járás kertészeti kiállítása Minden évben másutt ren­dez kertészeti kiállítást a bu­dai járás. Idén Diósd közsé­gét érte az a tisztesség, hogy házigazdája legyen a nagy mustrának, amikor a termelő­ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. Stadion - hátulról szövetkezetek, állami gazdasá­gok, szakszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok és házuk táján kertészkedők ter­mékeik javát bemutatják. Több mint száz kiállító vonul fel, teszi közszemlére földjé­nek büszkeségeit. Lesz ott kerti termékből minden, ez idő szerint érőben levő zöld­ség- és főzelékféle csakúgy, mint gyümölcs. Vörösszilva, nyári körte meg alma, sárga­barack, talán egy-két fajta korai szőlő szintén, de a járás tájjellegénél fogva legfőkép­pen őszibarack és abból leg­alább húsz, már megédesült fajta. Olyan sok lesz ebből a zamatos gyümölcsből, nem is csoda, ha most, ahogy más években szintén, a járás ker­tészeti kiállítását általában barackkiállításnak mondják. Hiszen úgyszólván Buda kö­rül van a hazája, Diósd pedig különösen jeleskedik termesz­tésében. Senki se tudja, hogy mióta, de annyi biztos, évszázadokkal ezelőtt is megtermett ez a nagysze­rű gyümölcs Budán és körü­lötte a hegyek lankáin, meg a völgyekben, ahol egykor a ki­rályok és királynék birtokai (Folytatás a 2. oldalon) A felvétel kivé­teles alkalmat nyújt arra, hogy egy óriási épít­mény feljáratát, hátsó frontját lás-: suk — asztalon, i A Középületterve- j ző Vállalat az al­gíri olimpiai sta- j dión terveit készí-j ti. A helyszínen: már megkezdték a i földmunkákat, i hozzáláttak az ala- j pok ásásához. Aj vázlattervek után j egy évig tart aj kivitelezés végle- j ges programjának j elkészítése. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom