Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1966. JÜLITJS 3., VASÁRNAP WST MEGYEI xMiviap KOROMBÓL MÉREGBŐL gyomirtó Részleges oxidáció, tökéletlen elégetés révén számos fontos anyaghoz juthat a vegyipar. Tulajdonképpen tökéletlen elégéssel gyártják a kormot is, amely fontos ipari nyersanyag. A földgázt kevés oxigénnel égetilt el és a lángot zárt kamrákban, hűtött felületekre irányítják. E hűtött felületeken válik ki a korom. Űjabban rátérnek a kőolajfeldolgozás más alkalmas melléktermékeinek hasonló elégetésére is. A legnagyobb koromfogyasztó a gumiipar napjainkban; az autó-abroncsoknak kb 30%-a korom. A szénhidrogének tökéletlen elégetésével alkoholok és szerves savak is előállíthatok. Régebben az erjesztés volt az etilalkohol egyetlen nyersanyagforrása. Erjesztéssel előállított etilalkoholból gyártották például az etilént, a polietilén és számos más termék nyersanyagát. Ugyancsak erjesztéssel előállított etilalkohol volt az első műkaucsuk kiindulási anyaga is. Később már annyi alkoholra volt szüksége a vegyiparnak, hogy a mezőgazdaság nem tarthatott lépést a szükséglet növekedésével: egyszerűen nem bocsáthatott elegendő mennyiségű szénhidrátot az erjesztése® ipar rendelkezésére. Lényegesen egyszerűbb és olcsóbb is földgáz vagy benzin bontásával' előállítani az etilént, mint az erjesztéses alkohol feldolgozásával. Sőt az etilén oxidációjával előállított szintetikus etilalkohol is lényegesen olcsóbb az erjesztéses alkoholnál. Ma már jóformán sehol nem alkalmazzák az erjesztéses eljárást ipari célokra, csak emberi fogyasztásra állítanak elő vele alkoholt. Ha a szénhidrogéneket ammónia jelenlétében égetik el, ciánhidrogén fejlődik; ez a vegyület ismét számos fontos vegyipari tennék kiinduló anyaga. Növényvédőszereket, gyomirtókat, műanyagokat és más bonyolult összetételű szerves vegyületeket gyártanak belőle ... KOPÁSMÉRŐ KEVERÉKJELZŐ MÉRETELLENŐRZŐ IZOTÓP Üvegből: főzőedény, textilanyag, műszerrugó A hagyományos üvegfajták mellett az élet minden területén egyre nagyobb szerepük van a különleges üvegeknek. Ezek közül legismertebb a háztartásokban alkalmazott (Jéna és Pyrex), közönségesen tűzállónak nevezett üveg. Ezeknek az üvegeknek a hőtágulása nagyon csekély, ezért nagy hőmérsékleti különbségek hatására csak nagyon kis feszültségek lépnek fel bennük, és nem repednek el akkor sem, ha erősen felhevítve hideg vizet öntenek rájuk. Egyre nagyobb szerep jut az üveg alkalmazásának — textilanyagként. Ezt még Reaumur vetette fel, de az általa készített hajszálvékony szálak túl rövidek voltak ahhoz, hogy szövetté lehessen szőni. A most gyártott üvegszálakat nagy húzószilárdság és igen kis nyomás jellemzi. Legfőbb előnyük, hogy nem gyúlékonyak, a tűzben nem égnek, vegyi anyagokkal szemben általában nem érzékenyek és a moly nem rágja, penész nem támadja meg. Ugyanakkor kitűnően szigetelnek. Ezért egyik legnagyobb fogyasztójuk a villamosipar, amely fonal, szalag és szövet alakjában használja fel, nagy teljesítményű gépek. transzformátorok szigetelésére. Az üvegszöveteket előnyösen használják fel szűrőszövetnek is. Elsősorban a vegyiparban és a cukoriparban alkalmazzák a könnyen pusztuló szerves szálakból készült szövetek helyett. Különleges szűrőbetéteket gyártanak folyadékok tisztítására és különválasztására, amelyeket a festékgyártásban az olajok és üzemanyagok szűrésénél alkalmaznak. Nagyon finom levegőszűrő betétek is készülnek, orvosi operáló álarcok, filmgyárak, kórházak, atomkutató laboratóriumok és elektronikus üzemek részére. A.z ilyen szűrők még a 0,0003 rím nagyságú porrészecskéket tg kiszűrik. A különleges üvegek felhasználásának szinte korlátlan lehetősége van. A tudomány és a technika a legutóbbi időkben megteremtette a habszerkezetű üveget, amely úgy úszik a vizen, mint a parafa. Készített kenőanyagot üvegből, amely alkalmas az acélcsövek 1200 C fokon történő bevonására; rendelkezésünkre bocsátotta az ibolyántúli sugarakra érzékeny üvevisszaverődéséhez, azzal a különbséggel, hogy itt nemcsak a felület, hanem a besugárzott anyag belseje is részt vesz a sugárzásban. Az így visszaszórt sugárzás ereje és energiája függ a sugárforrás, valamint a tárgy geometriai alakjától, nedvességtartalmától és más jellemzőitől. A visszaszórt sugárzás erősségéből következtetni lehet bármiféle változásra, amely ezekben az anyagokban végbemegy.. A készülék ilyenkor égyesiti magában a sugárforrást és a mérőműszert," mégpedig úgy, hogy a sugárforrás a számláló felé árnyékolt, ez utóbbi tehát, csak a visszaszórt sugárzást észlelheti. FAGYOTT VEZETÉKET KIKAPCSOLTÁK A FORGALOMBÓL ÉS ÜGY MELEGÍTETTÉK FEL, HOGY RENDKÍVÜL ERŐS ÁRAMOT BOCSÁTOTTAK ÁT RAJTA. AZ ÚJDONSÁG LÉNYEGE, HOGY FÉLMÉTERES SZAKASZONKÉNT ALUMÍNIUM BORÍTÁSÚ, ALACSONY HŐFOKÚ ÖTVÖZETBŐL KÉSZÜLT GYŰRŰVEL FOGJÁK KÖRÜL A VEZETÉKET. A GYŰRŰ FAGYOS IDŐBEN MÁGNESESSÉ VÁLIK, HŐT GERJESZT A VEZETÉKBEN. HA BEVÁLIK — NAGY JELENTŐSÉGŰ. ÉRDEMES LESZ IDEHAZA IS FOGLALKOZNI VELE. ÉRDEKELT TÖBBEK KÖZÖTT A SZÁZHALOMBATTAI ERŐMŰ, AMELYNEK TRANSZFORMÁTOR-SORÁT LÁTJUK A KÉPEN. Foto: Tóth is megfigyelhetünk, így a felszálló csövekben keletkező gőz—víz elegy tulajdonságainak megismerését. Az elegy hőmérsékletének és nyomásának mérése eddig sem okozott nagy problémát, annál inkább áramlásának sebessége és sűrűségének a meghatározása. Itt tudniillik maga a mérőeszköz zavarja az áramlást és nemegyszer meghamisítja a mérési eredményt. Ezeket a nehézségeket a sugárforrások alkalmazásával tudjuk elkerülni. Hasonló elvek szerint mérik a hengerdékben a hengerelt lemezek vastagságát is. A termelés gazdaságossága tudniillik jórészt attól függ, hogy sikerül-e a méreteltéréseket, gáz- és salakmaradványokat, felületi hibákat, szennyeződéseket a hengersoroknál — menet közben — azonnal észrevenni. így ugyanis megakadályozható, hogy a selejtes részek tovább jussanak a gyártási folyamatban, vagy hogy a hiba csak a végtermék ellenőrzése során derüljön ki. Az izotópokkal a lemezek vastagságát is szabályozhatjuk. A vastagtságmérés: pontossága kb. 1 százalék, és ez az érzékenység akkor sem csökken, amikor a lemez vékonyodik. Alumíniumfóliáknál a folyamatos mérés pontossága egy ezredmilliméter alatt van. Nemcsak fémek, hanem más anyagok, celofán, légipostapapír vastagsága is mérhető ezzel a módszerrel és a gyártás a mérések alapján automatikusan szabályozható. Az anyagba hatoló sugárzás a tér minden irányában szétszóródik. Ez a jelenség hasonlít a fény Barkács laser A tasmániai Launceston- ban él a 17 esztendős David Eberhardt amatőr technikus, aki elenyésző költséggel és a lehető legegyszerűbb eszközökkel működő laserkésziiléket barkácsolt. Az ausztráliai sziget lakója vasúti hordár, aki semmiféle matematikai kiképzést nem kapott. Ennek ellenére olyan la- sersugarat állított elő, amely 18 méter távolságról átlyukaszt egy ólomlapot. A tehetséges fiatal technikus érdeklődését a laser- technika iránt egy televízióprogram keltette fel. Ennek nyomán könyveket szerzett és addig tanulmányozta őket, amíg el nem sajátította mindazt, amely egy ilyen komplikált műszer elkészítéséhez szükséges. Láthatatlan terápia Titokzatos, majdnem misztikus körülmények között jut a kezelendő beteg szervezetébe. A jól elszigetelt szobában áramvonalas, rakétaszerű test nyúlik a paciens fölé. Egy gombnyomás s enyhe búgás közben gyógyító sugarak érik a beteg testrészt. A sugárzó anyagok — ez esetben a kobaltágyú — így is az ember szolgálatába szegődik. Féntmunkálás - robbantással zel. A vízszint alatt rögzítik a robbanóanyagot, majd elektromos gyutaccsal begyújtják. A robbanás hatására a vízben Már a második világháború tás és az atomtechnika ma lökéshullámok keletkeznek sa éveiben alkalmazták egysze- már el sem képzelhető a folyadékban tovaterjedve rubb változatát. a robbanó rozsdamentes acélok, a titan olyan nagy nyomást hoznak szegecset. Segítségével a repü- és a különböző különlegesen létre, hogy az acéllemez rá- lőgépek sérült fémszárnyait ja- ötvözött anyagok nélkül. Ezek- simul a negatív formára, any- vitottak. A. golyo ütötte nyi— nek a hoallo es nagy szilárd- nyiva pontosan hogy még a lások foltozásánál a szege- ságú anyagoknak közös tulaj- finom karcolások is meglétesek csak egy oldalról lapít- donságuk, hogy nehezen ala- szódnak rajta, hatók, alátámasztásuk lehe- kíthatók a kívánt formára. tetten, ekkor segített a rob- Érthető, hogy a szakemberek Ás eljárás gazdaságosságát bánó szegecs. Elektromos figyelme a robbantásos meg- jól jellemzi, hogy nincs szük- szerszámmal melegítették a munkálásra irányult. Az el- ség költséges présgépre, szerszegecs fejét, a kellő hőmér- járás lényegét megértjük, ha számra és a megmunkálási idő séklet elérésekor az üreges figyelemmel kísérjük egy gép- js lényegesen megrövidül, szár végében elhelyezett spe- burkolat szívós acéllemezből például egy rozsdamentes acél ciális töltet: felrobbant és a való elkészítését: rakétaalkatrész gépkalapácsszétdudorodó szegecs biztos Gipszminta alapján leöntik csal történő megmunkálása, kapcsolatot létesített. Az el- alumíniumból, műanyagból a a közbeni hőkezelésekkel járást napjainkban üzemsze- negatív formát. Erre helye- együtt 8 és fél órát vesz rűen alkalmazzák, például a az alakítandó acélle- igénybe, robbantással 15 perc híradástechnikában. mezt. A robbantó kamrát 2 alatt sikerült a kívánt alakra A rakéta, a repülőgépgyár- méter magasan feltöltik víz- formálni. RÄS EGYSZERŰBB ÉS OLCSÓBB IS AZ EDDIGINÉL, MELYNEK LÉNYEGE AZ VOLT, HOGY A ŰJ ANGOL ELJÁRÁS SZÜLETETT A MAGASFESZÜLTSÉGŰ VILLANYVEZETÉKEK FAGY- TALANÍTÁSÁ- RA, ILLETVE A FAGYKÉPZÖ- DÉ3 MEGELŐZÉSÉRE. AZ ELJÁget, amelyet majdnem olyan könnyen lehet szögezni, mint a furnérlemezt. A rendkívül érzékeny műszerek részére üvegből készült rugókat gyártanak, amelyek még nagyon magas hőmérsékleten is pon- tosák. Ma már készülnek a hajszálnál tízszer vékonyabb üvegszálakból álló rugalmas kábelek és folytathatnánk a sort a rakéták elektronikus berendezéseinek hő elleni védelmet szolgáló hőálló üveggel, és azokkal a különleges üvegekkel, amelyek az atomreaktorok nélkülözhetetlen alkatrészeivé váltak. A szakemberek véleménye szerint a több mint ötezer éves üveg „igazi karrierje” még csak ezután fog elkezdődni. A radioaktív izotópok ipari alkalmazása egyre újabb területeket hódít meg. Ennek elsősorban az az oka,- hogy az izotópoknak rendkívül kicsi mennyisége is felfogható jelet ad, valamint, hogy a sugárzó izotóp atomjai — fizikailag és kémiailag — nem térnek el az anyag többi atomjától. Az ezen alapuló nyom- jelzős technika például igen alkalmas a kopás megfigyelésére. Régebben a dugattyúgyűrűket, szerszámokat és csapágyfelületeket sok száz órás kopási próbajáratásnak tették ki. Ma ez néhány perc alatt elvégezhető. A dugattyúgyűrűről leváló izotóp az olajjal a motorteknőbe jut. Ez a mennyiség pontosan lemérhető és ebből a kopás „visz- szaszámítható”. Az izotópok segítségével, a kazánok belsejében lejátszódó eddig hozzáférhetetlen részleteket és folyamatokat
