Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
1966. JÜUUS i6„ KEDD kMim'Ioi* Hass, alkoss, gyarapíts!” Műszaki fejlődés a tervidőszakban reha j fásával meggyorsulhat népgazdaságunk általános műszaki fejlődése, néhány ágazat pedig a nemzetközi élvonalba kerülhet, biztosítva a gazdaságos export fokozását Nyilvánvaló, hogy a gazdasági fejlődés hatékonyságát jelző, oiy gyakran emlegetett minőségi mutatók, így a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatok központilag nem írhatók elő, illetve végrehajtásuk nem is ellenőrizhető egyértelműen a vállalatoknál. Mindezt viszont pontosan megtervezhetik a vállalatok, a technikai haladás irányainak, a piac — a hazai és a külföldi felhasználók — igényeinek ismeretében. S a központi tervszerű irányítás megfeleiően ösztönöz majd a szükségletek magas színvonalú kielégítésére, a műszaki tudományos fejlődésre a vállalatoknál. A vállalatok műszaki fejlesztő munkájában így megszűnik majd az öncélúság, a formalitások veszélye. A költségvetésből finanszírozott akadémiai intézetek és egyetemi tanszékek alapkutatási eredményeihez a jövőben is ingyenesen hozzájuthatnak a vállalatok, ám a konkrét helyi feladatok megoldási módjai közt már gazdasági mérlegelések alapján szabadon választhatnak. A műszaki és vállalatfejlesztési alap terhére bővíuietík saját kutató-fejlesztő részlegük létszámát, vagy megbízható gazdasági számítások alapján a vállalkozásszerűen működő műszaki kutató és szervező intézeteknél megrendelhetik egy-egy feladat kidolgozását, illetve külföldi licencvásárlásra tehetnek javaslatot. Ahhoz, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztés valóban felelősségteljes vállalati feladattá váljon az új gazdaasá- gi mechanizmusban, szükséges felülvizsgálni mindazokat a bürokratikus intézkedéseket, amelyek jelenleg fékezik ezt a munkát, indokolatlanul monopólhelyzetet teremtenek, az üzemek elkényelmesedésére, technikai konzervatívizmusra vezetnek. így például a prototípus körülményes jóváhagyási eljárása, a profilgazdarendelet, a beruházási kódex számos intézkedése, fékezi jelenleg a vállalatok A legnagyobb falu Olvastam tavaly egy érdekes riportot Érdről az Élet és Irodalomban, amelyből emlékezetem leginkább bizonyos szélsőséges negatívumokat őrzött meg. így aztán valahányszor átutaztam a községen, gyanakodva nézegettem a busz ablakából az ápolt kerteket, a villákat, családi házaltat — de se- hogysem tudtam falaik közé képzelni akár a zsúfolt ágy- és albérletek ezreit, akár mondjuk a „kedvezőtlenül” alakuló bűnözést. így határoztam el, hogy egyszer majd eltöltők itt néhány napot o Bekanyarodva a falu központjánál a régi Balatoni műúttól a MÁVAUT-végállomásra, leromlik a kép. Két lehetőség van: vagy por fogad, vagy eső. Egyik elől sincs menekvés. A helyi MAV-áilomásokhoz hasonlóan, ez az autóbusz-végállomás sem rendelkezik váróhelyiséggel. (Mintegy 12 ezer érdi ember utazik naponta busz- szal, vagy vonattal munkába.) Ez a község központja. Átalakított állami boltok a régi szatócsüzletek helyén. (A boltvezetők legfőbb panasza a raktárhiány, a vásárlóké meg az, hogy e kimondottan bejáró településen az üzletek csak egy műszak idejére tartanak nyitva.) engedéllyel rendelkező magánkisiparos látja el, de meg kívánjuk jegyezni azt is, hogy ezen magánkisiparos koránál és iszákosságánál fogva a legminimálisabb igényeket sem képes kielégíteni...” Érd sem kereskedelmi, sem vendéglátóipari hálózatával nem dicsekedhet — kivéve egy ultramodern gyógyszertárat, és két új peremkerületi boltot. Ugyanakkor egészségügyi ellátottsága kitűnő. Nyolc körzeti rendelője van, orvoslakással, váróval és egy központi rendelője szakorvosokkal. Nincs viszont egyetlen bölcsődéje, nincs kultúrotthona és nincs rendes filmszínháza. Van új campingje, kellemes szállodája, elsőrangú, gondozott, parkosított strandja, háromemeletes modern üvegbeton gimnáziuma. Most épül egy ugyancsak háromemeletes általános iskola. I 0 Érd rövid jellemzése: Magyarország legnagyobb faluja. A felszabadulás előtt 15 ezer ember éit itt, ma 30 ezer — ebből 8 ezer bejelentés nélkül. Minden helyben lakó érdire egy hétvégi farmer, azaz budapesti telek-, vagy víkendnáz- tulajdonos jut .. község vezetői 1970-re további 10 ezer állandó lakossal számolnak. 1945 előtt háromezer ház állt itt, ma nyolcezer, és ugyanannyi víkendház, vagy építési engedély nélkül emelt kaliba, sufni, földbe vájt kunyhó. A házaknak mintegy a feléhez nincs még villany és ivóvíz. A lakásigények, kielégítésére 1000 állami lakás, az ösz- szes lakás villamosításához 172 méter hosszú vezeték kellene. Érd területe akkora, mint a régi Budapesté. Elférnek itt az ellentétek. Ennek a mammutfalunak nincs Patyolat-kirendeltsége. Egy másik adalék a helybeli szoLgáltatás jellemzésére, részlet egy tavalyi jegyzőkönyvből: „Szemléltetésképpen kívánjuk pl. megemlíteni, hogy a község bádogos- és vízve- zetékszerelő-igényét egy iparÉrden a terület nagyságához, a lakosság számúk íz és az építkezések menn„. íségé- hez képest kevés közlétesítmény épült — ám amit megcsináltak, azt igényesen végezték, és ez nem kevés. De a nagy számok, a nagy méretek és igények miatt a község problémái jelenleg megoldatlanok — és rövid távon, néhány esztendőn belül azok is maradnak. Területe sem alkalmas különösebben arra, amelyre kijelölte az élet: egy városias kényelmet nyújtó, ugyanakkor a természetbe helyezett parkváros, előváros kifejlesztésére. Érd nagymértékű terjeszkedését 30—40 évvel ezelőtt indította el a helyi nagybirtokos Károlyi: meg akart szabadulni a földjétől. Ügynökei a kisemberek ezreit nyerték meg telekvásárlásra. Utólag derült ki, hogy az olcsó házhelyeken 40 centi alatt kőbe ütközik az ásó, fát, gyümölcsöt tehát csak nehéz földmunka után lehet és érdemes telepíteni. Vízért sok helyen 50—100 méter mélyre kellett az új tulajdonosoknak furat- ni — a kút többe került, mint a ház, azoknak, akik megcsináltatták. A telekügynökök annak idején egy betonútszakaszt mutogattak a vásárlóknak: ilyen utcák lesznek mindenhol! A valóságban az utcák egy részét is eladták. Mindez nem jelenti azt, hogy Érdnek nincsenek értékei, és nincsenek nagy lehetőségei. templomát 1929-ben lebontot- j ták, a kőanyagot kiárusítot- j ták. A múlt század végén! épült ófalusi, klasszicista | Szapári-kastélyt megkímélte a háború, de mivel később nem akadt gazdája, széthordták, „a fél ófalu felépült belőle" — ma már csak a falai meredez- nek. „Vigasztal”, hogy a hazai mintegy kétezer széthordott kastély és kúria között nem áll egyedül sorsával ez az épület, mely egyaránt alkalmas lett volna iskolának, tudományos intézetnek, szociális otthonnak, akárminek... Szerencsére keveset ártott az idő a kastély alatti bástyának és a benne rejtőző pincerendszernek, amelyet még a török idők előtt építettek. (A török alatt itt légvár Voll, melynek emlékét több kedves legenda őrzi.) Minél régebbiek az érdi ófalu műemlékei, annál inkább dacolnak az idővel. A minaret — három ilyen van az országban! — kecsesen és rendíthetetlenül állja az évszázadokat. A közeljövőben rendbe hozzák. Az egykori római utat pedig ma is használják a falusiak. Érd belterülete felé haladva is találkozunk műemlékekkel: a községháza például a XVIII. században épült. Padányi Anna (Folytatjuk.) kezdeményező készségének kibontakozását, s igyekszik kiküszöbölni a fejlesztő munkában elkerülhetetlen kockázatot, miközben behozhatatlan időveszteséget okoz. A sok visszásságra módot adó újítási és találmányi rendelet is felülvizsgálásra szorul. A fejlesztő szakemberek munkaköri kötelességévé válik, az újítás, a kezdeményezés és általában az alkotó gondolkodás, kiemelkedő eredmények elérése esetén viszont alapkeresetük és prémiumuk beosztott munkakörben is elérheti, vagy megközelítheti majd a vezeíőállásúa- két. Nagy feladatok állnak mérnökeink, technikusaink, közgazdászaink előtt Az ötéves terv lelkesítő célkitűzéseinek végrehajtásában nemes versengés alakulhat ki a vállalatok, a kutatóintézetek, a fejlesztő szakemberek között. S az a kollektíva, amely többet tesz a műszaki haladásért, eredményesebben munkálkodik a közösség érdekein, munka- és életkörülményei is gyorsabban javulnak. S aki személy szerint többet ad a trásadalomnak, az maga is nagyobb hasznát látja majd. Érdemes tehát már ma a gazdasági reform szellemében korszerűen gazdálkodni, a műszaki fejlesztés meggyorsításán tevékenykedni, hiszen olyan nagy belső tartalékok hasznosíthatók a vállalatoknál, amelyek az ötéves terv előirányzataihoz képest is meggyorsíthatják gazdasági előrehaladásunk ütemét, szilárd alapot teremtve a népjólét további emeléséhez. Kovács József © Először is itt vannak az érdi műemlékek. A baj csak az, hogy ezeket látva az ember bosszúságot is érez, nemcsak örömöt. Azaz egynéme- lyikét már látni sem lehet. Például egyik román kori Ha szükségmagtár a művelődési ház Próbaper Letkés és Perócsény ellen Jár-e kártérítés a moziüzemi vállalatnak? Február 3-a óta szokatlan tárgyú per foglalkoztatja a Pestvidéki Járásbíróságot. Több tárgyalás is volt már az ügyben, anélkül, azonban, hogy egyelőre ítéletet hozott volna. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat nyújtotta be keresetét két község, Letkés és Pe- rőcsény tanácsa ellen. Pénzt követel rajtuk, mert hosszabb időn keresztül nein tarthatott előadást a szükségma gtárnak igénybe vett községi kultúr- házban. Előadja keresetében a vállalat. hogy Letkésen emiatt maradt el 15 mozielőadás, amelynek eszmei bevétele, 4874 forint 75 százalékát, vagyis 3655 forint 55 fillért, követel a községi tanácstól, amiért a Bástya ToZ gabonatermésének elraktározására a művelődési házat lefoglalta, és ezzel az előadások megtartását megakadályozta. Ugyanilyen címen 12 előadás elmaradt bevételének háromnegyed része fejében Peröcsény község tanácsától 1446 forintot követel. A két tanács egybehangzóan azzal védekezik a bíróság előtt, hogy a kultúrházat, mint igénybe vehető helyiséget, több mással együtt, mindössze kijelölte, de a tsz-nek magtár céljára csupán akkor adta oda, amikor a megyei tanács művelődési osztálya ehhez hatá- rozatilag hozzájárult. Vagyis a megyei tanács döntött az igénybevétel kérdésében. Egyébként is kényszerű, szükségintézkedés történt, miután a gabonát megfelelő nagyságú magtár hiányában, amíg a felvásárló átveszi, valahol tárolni kellett. Azt, hogy a moziüzemi vállalatnak a kultúrház igénybe vétele következtében bevétel- kiesése volt, senki sem tagadhatja, az alperesek sem teszik. Tagadják azonban azt, hogy nekik akár csak egy fillért is fizetniük kellene emiatt. ] Hogy kinek van igaza a per- I ben, azit a bíróság fogja el- i dönteni.. Akárhogyan szóljon azonban az ítélet, döntése elvi jelentőségű lesz. Azt, hogy a moziüzemi vállalat éppen két kisebb község ellen indított pert és viszonylag alacsony összeget követel, nyilvánvalóvá teszi, hogy próbapert folytat. Ha ez a per számára kedvezően végződnék, lehetősége nyílik a többi községgel szemben szintén azonos eredetű anyagi igényt támasztani. Egyébként, miután tavaly óta sem mindenütt épült új magtár, a gabonatermés pedig az idén is lényegesen jobb, ez idén is sok községben kerül sor szükségmagtárak kijelölésére és várható, hogy nem egy helyen a kultúrház nagytermét is ideiglenesen gabona tárolására használják fel. Perócsény például a per ellenére sem tehet egyebet, most is magtárnak foglalta el művelődé 'i házát. Utazzon autóbuszon az ADRIAI TENGERRE Abbázia Fiume Crikvenica JUGOSZLÁVIÁBA Szabadka Újvidék CSEHSZLOVÁKIÁBA Magas Tátra Besztercebánya Zólyom Nagyszombat Galánta Somorja LENGYELORSZÁGBA Zakopane Krakkó AUSZTRIÁBA Bécsbe Menetjegyek helybiztosítással válthatók Érdeklődés: Budapest, Engels tér Tel: 18—28—28 és az IBUSZ irodákban Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 18 éven felüli betanított női munkaerőket háromműszakos munkára. Jelentkezés 8—14 óráig a munkásfelvételi irodán. Cím: Bp. IV, Szilágyi u. 26. Rákospaloto-Ojpest vasútállomástól 3 perc Megközelíthető: 12-es villamos. 43. 47. 84 96-os autóbusszal. « i A műszaki fejlődés meggyorsítása egyik fő gazdaság- politikai célkitűzésünk. A harmadik ötéves terv előirányzott beruházásai és a termelés várható szerkezeti változásai is ebben az irányban mutatnak. Az új ötéves népgazdasági terv a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatokat többnyire a vállalatokra, kutatóintézetekre bízza, sajátos eszközeivel viszont kedvező feltételeket teremt a műszaki haladás általános ütemének meggyorsításához. A kohászat megkezdi például a könnyű- és középnehéz épületszerkezeti anyagok, egyebek között a lemezből j hajlított és lyukasztott, tetszés szerinti méretben összecsavarozható elemek gyártását. Így a különböző csarnokszerkezetek (iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, raktározásnál) 5Ó—70 százaléka majd termelékeny módon, előregyártott elemekből készülhet 1970-ben. A korszerű nagyelemes építkezések aránya az 1965. évi 6 százalékról 70 százalékra növekszik az állami j építkezéseken, elsősorban a hat új házgyár üzembehelye- j zésével. Az építőmunka mindinkább ipari szerelő tevékenység lesz, biztosítja a beruházások gyors és olcsóbb kivitelezését. Így időben termelni kezdhet majd a berentei PVC- üzem, a tiszapalkonyai Polietilén Gyár, s más, a kőolaj és földgáz feldolgozására épülő, műanyag- és műtrágyagyártó kapacitás, lényegesen bővítve! a termelés intenzív fejlesztésében nélkülözhetetlen hazai nyersanyagbázist. Az egy lakosra jutó évi műanyagfel- nasználás négy kilogrammról tíz kilogrammra emelkedik öt ív alatt. A hagyományos importanyagokat: a fát, a fémet,' a gyapotot, a gyapjút, a bőrt stb. részben korszerű hazai műanyagok, műszálak, műgyanták váltják fel. Egyebek között mindez majd visszahat az építőipar és a kohászat további fejlesztésére. Nagy természeti kincsünk, a bauxit termelésének és az alumínium feldolgozásának rohamos fejlesztése szintén a műszaki haladás irányába bővítik a feldolgozóipar alapanyagbázisát. Az új ötéves terv tehát azokra a legfontosabb feladatokra összpontosítja a i figyelmet, a szellemi és anyagi erőket, amelyek vég- I Nem lesz ez egy kissé keskeny? ipül az új sóskúti bekötőút, de mint a felvételen is látható, olyan kcskenyre „szabták”, hogy két autó nem fér I rajta, egymás mellett. Talán kitérőket is építenek a • ' szembejövő járművek részére? (Foto: Gábor)
