Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
rT^MiiP 1966. JULIES 26., KEDD A SZOBORKERTBEN MISKOLC Gömbvillám A szentendrei szoborkert szélesre tárt kapuja mögött jobb kéz felől a Kelet Ázsiai Múzeum megteremtője, Hopp Ferenc síremlékének másolata fogadja a látogatót: lehunyt szemű hindú nő szobra. Jobb kezének mutatóujját szájára téve, áhítatra int, mintha csak Horatiust idézné: — Favete linguis! Hallgassatok! Intelme nélkül is elhallgatna a látogató, amint átlépve a tágas park küszöbén, a szobrok néma és mozdulatlan, mégis annyira beszédes és mozgalmas világa tárul eléje. Nagyszerű gondolat volt ez a szoborkert, egy Szentendrén élő és alkotó művész, Kucs Béla vetette föl. Megvalósításához lelkes támogatókra talált a Duna-parti műemlék- városka vezetőiben is. A gyönyörű kertben a benne fölállított szobrok száma már tavaly megközelítette a százat. A legkiválóbb magyar szobrászok alkotásaiban gyönyörködhet itt a közönség, azokban a szobrokban, amelyeknek eredetije az ország különböző városaiban és községeiben ékesíti a köztereket. A szoborkert ma már Szentendre egyik legvonzóbb látványossága, jelentős idegenforgalmi tényez», igen sok túrista azért keresi föl Rab Ráby hangulatos városkáját, hogy abban gyönyörködhessék. A város vezetői is fölismerték az újszerű intézmény jelentőségét, és továbbfejlesztéséhez készségesen biztosítják az anyagi támogatást. Az idén hozzácsatolták a szomszédos Ábrányi villa hatalmas kertjének egyik részét is, azt gyönyörűen rendbe hozatták. A bejárat közelében gyors ütemben most épül a környezetbe illő pavilon, amelyben a látogatók megvásárolhatják majd a kiállított szobrok kicsinyített másolatait is. Kucs Bélával szeretnénk beszélni, hogy tőle tudakoljuk meg a szoborkert fejlesztésének részleteit. A pavilont építő kőművesek azt mondják, hogy nem régen eltávozott hazulról, valószínűleg a városi tanácsnál van valami dolga, de hamarosan visszajön. Addig bejárjuk a lejtős kertet és nézegetjük a szobrokat. Az egyik fordulónál kis legényke szegődik hozzánk. Ingének mellzsebéböl jegyfüzet kandikál elő. — Te vagy a szoborkert igazgatója? — tréfálkozunk vele. — Csak a pénztárosa. — Kucs Bélát várjuk. — Az előbb még itt láttam. Lehet, hogy a városba ment. — Van-e sok látogató? Adsz-e el sok jegyet? — Vasárnap majdnem háromszázat adtam el. — Mennyit keresel rajta? — Harminc százalék a jutalékom. — Hogy hívnak? — Kucs Béla. Ifjabb Kucs Béla. így derül ki, hogy a kis pénztáros fia a szoborkert alapítójának és vezetőjének. Maga a művész késik, pedig múlik az idő, sietnünk kellene. — Akkor veled csináljuk meg az interjút — aondjuk tovább tréfálkozva. — Tessék kérdezni — ajánl- 1 kozik a legényke, igen komolyan. Hamarosan kiderül, hogy pompás interjúalany. Pontos választ tud adni valamennyi kérdésünkre. Tőle tudjuk meg, hogy a már felállított szobrok száma közel jár a százhoz, de további száz szobor már a helyszínen várja az elhelyezését. Meg is mutatja a park felső felében épített színt, amelynek széles födele alatt halmozták fel az új anyagot. Különös látványt nyújt ez a töméntelen, összevissza heverő szobor. .Hatalmas....kain-.. pozíciók is akadnak köztük,“ nagy méretű szoborcsopórto- zatok, természetesen nem egyben, hanem kisebb-na- gyobb részekben. Itt egy fej, ott a törzs az egyik ] I karral, amott a lábak. A legérdekesebb köztük az Európa elrablása című csoport — mondja a gyerek és mutatja Zeus fő- istent, aki bika alakjában rabolta el szerelmét, a föníciai király lányát, Európát. Hibátlanul élsorolja, hogy az utcai kerítés melleit elhelyezett portrék kiket ábrázolnak. — Kossuth, Madách, Janus Pannonius, Kossuth Zsuzsa, Graham Bell, Dózsa, Ivá- nyi Grünwald Béla, Gábor Áron, Ferenczy Károly, Tóth Árpád, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor. — Úgy látszik, te- is szereted a szobrokat. — Szeretem, de azért én nem leszek szobrász. — Hát mi? — Erdőimérnök. Apja művészetére mégis büszke. Áhitattal mutatja meg a hátsó udvarban azt a hatalmas nőalakot, amelynek kőbefaragásán most dolgozik az édesapja. Magyar László Na, nem az emberi társbérletekre gondolok, ezek ritkán irigylésre méltó lakások. Kevesen tudják azonban, hogy az állatvilágban is gyakoriak, hogy különböző fajú egyedek élnek közös „lakásban”. Gyakran ideiglenesen, amíg az erősebb végérvényesen hatalma alá kényszeríti a gyengébet, vagyis egyeduralkodóvá válik. De sok esetben évek hosszú során át élnek békében — az emberi társbérletek számára iß példát mutatya. Bizonyára ilyenek ismeretében rendelte el egykor a lakáshivatal az első emberi társbérletet. A szakirodalomban legtöbbször a borz és a róka kotorékjáról esik szó. Ebben az eset100 ÚJ MŰALKOTÁS Nem mindennapi természeti jelenség okozott majdnem végzetes tragédiát hétfőn, a déli órákban Miskolcon, a sa- jószentpéteri kapui új városrész építkezésén. A derült kék égből hatalmas dörrenéssel hirtelen fénylő gömbvillám csapott le. Az építkezést előkészítő munkások egyik háromtagú csoportja ebédjét fogyasztotta egy fa árnyékában, amikor a villám lecsapott. Két embernek semmi baja nem történt, harmadik társuk. Lovas Pál, azonban villámsújtottan terült el. Társai azonnal a pár száz méterre levő megyei kórház baleseti sebészetére szállították. Az orvosi megállapítás szerint a beszállítás pillanatában Lovas Pál a klinikai halál állapotában volt, de mintegy húszperces, megfelelő berendezésekkel végzett mesterséges lélegeztetéssel sikerült újra életre kelteni. A 22 éves fiatalember túl van az életveszélyen, légzési zavarok miatt azonban továbbra is kórházi ápolásra szorul. ben a szálláscsináló a borz, a róka a betolakodó. Gazda: a gyöngybagoly Éveken át megfigyeltem egy galambdúc üresen álló odúját, amelyre csak a holdvilágos esték adtak magyarázatot. Ekkor jelent még az „üresen” álló fészek gazdája, a gyöngybagoly. öt — a világosság elől háttérbe húzódó ragadozót — becsülték a galambok annyira, hogy inkább egymással küzdöttek meg a fészkelő- odúért Házunk tornyának gerendáin éveken keresztül vörös- vércse fészkelt. Ugyanakkor békésen megtűrte a csak néhány méternyire levő gerincen az elvadult házigalambokat Odvas fákban, sziklaüregekben egyre nagyobb hiány mutatkozik, ezért odulakó madaraink „kulturálódnak” az emberi települések közelébe húzódnak. így figyelhetjük meg a templomtornyokban „társbérletben” élő csókákat galambokat, vörösvércséket, denevéreket és gyöngybaglyokat. Házunk padlásán például békében neveli fiait egymás mellett a macskabagoly és a nyest. Nem bántják egymást, sőt gyakran hallani a bagoly szerelmi ömlengését a padlásról, miközben a nyestek viháncol- nak. Kutya és a sün Puli kutyámnak is akadt | társbérlője. Kutyaházul a régi ! kemence alsó része szolgál, I ebben hozta világra a szuka I éveken át kölykeit. Idén fel- ; tűnt, hogy csak az üregnek i egyik felében szoptat. A másik i oldalon szalma- és harasztku- i pác volt. Nemsokára megoldó- I dott a rejtély, a kupac néha ! megmozdult. Kiderült, hogy j egy sün hozta ott — a kutya : védelmében — világra fiait. ! Bár általános tapasztalat. ! hogy a kutya győlöli, és ha te- ! heti, elpusztítja a sünt — az ! enyém nem így járt el. A leg- ! teljesebb jószomszédságban j élnek egymás mellett. A fia- 5 tál sünök — alig nagyobbak ! egy kis tojásnál — esténkén! 5 szinte gurulnak elő a vadá- !szatra. Békében élnek \ Nem emlékszem most meg 5 azokról az együttélésekről, j amelyeket az emberi beavat- J kozás hozott létre, amikor fia- ^ talon szoktattak össze fajo- ! kát, neveltettek más fajhoz 5 tartozó kölyköt az anyaállat- $ tál. Csak a természetben ön- 5 ként adódó „tárbérleteket” so- $ roltam. ^ A természetben nemcsak el- $ kerülhetetlen harc folyik az $ életért, békésen is élnek egy- 5 más mellett. Ezt eltanulhatjuk tőle. Urbiin sándor * Tahi Művészet és hobby ! A domboldalra épült sárga ház manzardszobájának ablakából csodálatos panoráma tárul elém. A mediterrán tájakat idéző magas tetejű házak s alattuk a vén folyó hömpölyög méltóságteljesen. Festő ecsetjére-vásznára kívánkozó látvány, de ezúttal csak meg kell fordulni s máris élénk színekben pompázik előttem az imént látott szépség: a festőállványon a művészre vár a megkezdett s befejezést sürgető alkotás. Ilosvai Varga István munkásságának középpontja a tájkép. Nemcsak a messzi horizontú róna, a sejtelmes zsúfoltságú erdő. Képein tájakká szélesül a város zegzugos sikátora, kényszerű kanyarba torzul szűk utcája. Vonzó tájjá bomlik a gyúró- deszkányi virágos kisudvar s nyájas távlatokba terjed a fölülről szemlélt háztetők szögekbe torlódó színes sokasága. A természeti motívum számára alkalom és ürügy csupán mondanivalójának, érzelmeinek kivetítésére. Borús tájaiban önmaga félelmei fenyegetnek, napfényes ragyogásaiban önmaga örömei ujjonga- nak. Teherhordóinak fáradtságát önmaga verítékezi. de még az utcák és közök kényszerű hajlataiban s a tetőgerincek megtört, szögletes ütközéseiben is önerőinek küzdelme tükröződik. Rippl-Rónai volt a mestere, s harmincnyolc esztendeje mutatta be először lírai hangulatú képeit. Azóta haja megezüstöződött, de magas, szikár alakja változatlanul egyenes. — A közelmúltban kellett volna megnyílni önálló tárlatomnak az Emst Múzeumban — mondja csendesen —, sajnos, a betegség még az ősszel levert a lábamról, elmaradtam a felkészüléssel, így aztán eltolódott a kiállítás időpontja is. A tervek szerint csak kora tavasszal kerülhet sor rá. Mintegy hetven—nyolcvan képemet szeretném bemutatni. A legújabbak mellett azt a harminc képet is, amely a Nemzeti Galéria tulajdona. Betegsége nemcsak munkájában vetette vissza. Később, amikor a ház udvarán, kertjében sétálgatunk, panaszolja csendes szomorúsággal. — Meg kellett válnom legszebb kaktuszaimtól... Tavaly még ezer fajta termett itt a kertben. Háromszáznál alig valamivel több fajta maradt meg belőle. Ezeket is csak nagy ségek árán tudtam gondozni. Melegágyak sorakoznak egymás mellett a kertben. Sorra felnyitja tetejüket: alattuk a déli földteke különös, egzotikus világa. Tűzvörös és sárga virágú. a legkülönbözőbb forrni jú kaktuszok sorakoznak egymás mellett. Talán ötvennél is több virágzik egyszerre. Csodálatos látvány ... — Régi hobbyjaim egyike... — mondja mosolyogva, aztán magamra hagy, bemegy a házba s fényképalbumokkal tér vissza. — Nézze, milyen csodálatosak voltak közöttük... — mutatja sorra a képeket, amelyeket ő örökített meg. Mert a fényképezés is a hobbyja. A legújabb. IVAN YAZOV- az új bolgár iroi AZ ÜJ BOLGÄR IRODALOM történetében Ivan Vazov központi helyet foglal el, mint a szépirodalom legkiemelkedőbb művelője, mestere. Gazdag és változatos alkotó életműve kedvezően befolyásolta a felnövő fiatal nemzedékek nevelését és példaképül szolgált hazája írástudói számára. Az irodalmi kritika joggal nevezi őt az új bolgár irodalom megteremtőjének, Maxim Gorkij pedig azt írta róla, hogy ő a bolgár nép „megújhodásának harcos költője”. 1850. július 7-én született a Balkán-hegység egy kis városkájában, Szopotban. Ivan Vazov mint egyénis^v költő és író a bolgár nép történelmének legviharosabb időszakában nőtt naggyá. A fordulat a nemzeti felszabadító harcok évei ezek, amikor öt évszázados török rabság után a bolgár nép fegyverrel a kezében felkelt és harcolt nemzeti szabadsága és állami függetlensége kivívásáért. Küzdelmét az orosz nép testvéri segítségével a történelmi jelentőségű orosz—török felszabadító háború idején (1877— 1878) siker koronázta. A szabadságharcban Ivan Vazov maga is részt vett. E FORRADALMI KORSZAK fennkölten hazafias, demokratikus és humánus eszményein nevelkedve, olyan írók, költők és forradalmárok hatása alatt, mint Hriszto Botev és Ljuben Karavelov, Vazov már ifjan ráébredt művészi felelősségére. Ezért, különösen írói pályája kezdetén, művei eszmeileg és tematikailag egyaránt a korszak hősi nemzeti-felszabadító küzdelmeit tükrözik. A szabadság- küzdelemnek szentelte verseit, amelyeket a Lobogó és hegedű, Bulgária búja és Menekülés című verseskötetei tartalmaznak, s Az elfelejtettek eposza című lírikus-epikai ciklusát, a Halom és a Zagor- ka című elbeszélő költeményeit, Elhagyottak—kitaszítottak és Bácsikák című novelláit, számos elbeszélését, Bujdosók című drámáját, az egész világon Ismert Iga alatt című regényét stb. Sokat írt a szép bolgár tájakról és a hangzatos bolgár nyelvről. Ivan Vazov az első bolgár író, aki csaknem minden irodalmi műfajt művelt. Ö rakta le a bolgár irodalomban a rövid elbeszélés és regényírás alapkövét. Különösen nagy mestere a lírának és a szép prózának. A nagy bolgár forradalmár-költő, Hriszto Botev után ő a polgári-hazafias költészet legkiemelkedőbb képviselője. Egész életében betartotta ígéretét, amelyet 1875-ben írt Újból felhangolt hegedű című költeményében tett; haláláig hű maradt a szabadságáért és függetlenségéért harcoló néphez. AMIKOR A MÜLT SZAZAD VÉGÉN a felszabadult Bulgária megindult a kapitalista fejlődés útján, az Iga alatt írója bátran kifejezte keserűségét az új, és nem kevésbé súlyos „szociális iga” felett, amely a bolgár népet gyötri. Ugyanazzal a bátorsággal és hazafias pátosszal kel ki a társadalmi igazságtalanságok ellen, igazi gondoskodásra és igazságosságra hív fel a széles megteremi« je népi tömegekkel szemben és ostorozza a nép új leigázóit és kizsákmányolóit. Olyan költeményeiben, mint a Jertek és lássátok! és a Nem lehet kioltani azt, ami nem alszik ki! a költő kérlelhetetlen harcra szólítja fel a népet a kizsákmányolok ellen. Ivan Vazov gazdag alkotó munkájából különösen Iga alatt című regénye vált híressé. Ezt a müvet a bolgár nép ma is nemzeti eposzának tekinti. Mély realizmussal és forró, hazafias romantikával rajzolja meg a bolgár nép életét és nemzeti felszabadító harcát az Áprilisi felkelés (1780) idején. Regényében nemcsak világosan látjuk a két politikai tábort — a szabadságért harcoló népet és idegen rabtartót, de az akkori bolgár társadalom két ellenséges szociális táborát is, a városok és falvak haladó népi tömegeit és a reakciós vagyonos köröket, a török földesurak segítőtársait és tanácsosait. Az Iga alatt egyike a legkiemelkedőbb bolgár szépirodalmi műveknek, amelyet számos idegen nyelvre is lefordítottak és külföldön is kiadtak. Irodalmi munkásságának második szakaszában, amely magába foglalja a huszadik század első két évtizedét is, Ivan Vazov a történelmi múlt mellett korunk valóságából meríti az anyagot alkotásaihoz. Számos költeményen és elbeszélésen kívül (különösen a Láttam és hallottam, és a Színes világ című elbeszéléskötetek) ebben az időben írja meg A kazalári királynő című regényét is, amelyben az új társadalom erkölcsi-szociális problémáival foglalkozik, A szakadék felé és Ivajlo című történelmi drámáit és Álláskeresők című vígjátékát stb. 1921-ben, negyvenöt esztendeje hunyt el. IVAN VAZOV IRODALMI HAGYATÉKÁNAK jellegzetes vonásai, a népi realizmus, a társadalmi aktivitás, a lángoló hazafiság és magas művészi színvonal. Teljes joggal nevezik őt népe élete „élő történelmének” és humanista eszméi hű szószólójának. Műve nemcsak a bolgár nép és a bolgár irodalom szempontjából jelentős, de idegennyelvű fordításai és kiadásai által hozzájárulás az egész emberiség kultúrájához. G. I. SZEGED Tragédia — késéssel Szegeden vasárnap délután kedvezőtlenre fordult az időjárás. A Dóm térre 19 óra után esernyők védelme alatt érkezett a közönség. Az ember tragédiájának idei első előadását azonban nem kezdhették meg a tervezett időben. Csak amikor a felhőzet felszakadozott, 21 óra után hangzottak fel a fanfárok. A közönség a teret övező árkádok alatt csaknem teljes számban kitartott, megvárta az előadást. Adámot Nagy Attila, Évát Ruttkai Éva, Lucifert Gábor Miklós alakította. Az Ür, Péter apostol és több más szerepben lépett fel Bessenyei Ferenc. Az előadás fél 2 körül fejeződött be. A Dóm tér környékéről villamos különjáratok vitték ki a pályaudvarokra az embereket. Minden különvonat és autóbusz megvárta az előadás végét. — „Villámvonatok” New York és Washingtoni, között. 1967 októberétől kezdve óránként közlekednek majd New York és Washington között a villámvonatok, amelyek több mint 160 kilométeres sebes-1 séggel nem egészen három óra alatt teszik meg az utal a két amerikai város közöt 1 reiveie-ieiiei. es színes tei- ^ tételek. Valamennyi e külö- $ lös, délszaki növényeket $ jrökítette meg. 5 s — Sajnos, öregszem... — 5 mondja csendes öniróniá- 5 zal később. — Már nem jut i mindenre időm. A lepke- ! gyűjteményemre már csak a 5 legszükségesebb megőrzés, $ konzerválás munkáját for- $ díthatom. Lepkegyűjteménye: tizenkétezer darab, ezer fajta ; lepke. Megtalálható bennük ! valamennyi lepke, amely a ! Dunakanyar flóráján megél. ! Csodálatosan szép gyűjte- ! mény. ! A kérdés ezek után akarat- s lan: j — Van más hobbyja is? — Csak volt — legyint le- ; mondóan. — A bélyeg. Meg- i van valamennyi magyar bé- j lyegsorom. De hónapok tel- ; nek el, hogy percek sem jut- i nak rá ... A festészet mégis i csak fontosabb. Az az igazi j szenvedélyem. A többi csak \ amolyan pihentető, meg- j nyugtató, ha munka közben j elfáradok... Kivételes egyéniség. Sike- j rés művész: derűs, az élet j szépségét, az ember győzel- i mét hirdető alkotásait sze- i rétik a kiállítások látoga- i tói. Nem dolgozik gyorsan, de nincs híján a szorgalomnak: ezt bizonyítják újabb és újabb képei, amelyek már szinte múzeummá formálják szentendrei házát mint ember is a legjobbak közül való: valamiféle nvm- ka, elfoglaltság nélkül talán egyetlen óráját sem tudja elképzelni életének. P. P. Társbérlők a természetben
