Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1966. JÜLITJS 3.. VASÁRNAP ttic.tr. I Titkosírás Gárdonyitól + Nyomoz a mo- 0/ zoológus, kutatja a nagy író ha­gyatékát. Tavaly, év végén halt meg a mester legidő­sebb fia- Az ő hagyatékában 800 kortársaktól való 1 levelet, és 14 tit kosírással rótt , füzetet találtak. Ez utóbbi keltet­te fel leginkább a hozzáértők fi­gyelmét. Az egri múzeumnak aján­dékozott ismeret­len és felderítet- ' ' len szövegeket » ^ most igyekeznek megfejteni. Baráti kapcsolat Zenta és Nagykőrös között A nagykőrösi művelődési ház vezetősége levél kapcsoia- tot teremtett a jugoszláviai Zenta város művelődési házá­val. A baráti kapcsolat első megnyilvánulásaként szep­tember hónapban Nagykő­rösre látogat a zentai műve­lődési ház bábszínháza. A vajdasági együttes szereplését és látogatását a nagykőrösi Arany János Művelődési Ház Csillagocska bábcsoportja ok­tóber hónapban kívánja vi­szonozni. A bábosok cseréje azonban csak az első lépése lenne a tervezett sokoldalú kulturális kapcsolatnak, amely végül is Zenta és Nagykőrös testvérvárossá nyilvánításában fejeződne ki. — A Pest megyei Népmű­vészeti Stúdió hagyományos évi „táborozását” Szentend­rén tartja a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti iskolában. A „tábor” kéthetes; július 10-én zárul. Kalászonként 52 szem búza Süllyed a kombájn Nyáregyházán ♦ Tíz vagon natúr*’ gabona ♦ Aratócsapat — bejárókból Másfél óra alatt kétszer üs elsüllyedt a kombájn a nyár­egyházi Béke Termelőszövet­kezet pótharaszti gabonatáb­láján. Mire az aratómunká- eok kiemelték a megfeneklett gépet és Szűcs Károly neki­ereszthette volna az SZK— 3-ast az árpának, beborult az ég, s olyan zivatar támadt, hogy még a homokon is pata­kokban folyt a víz. Csikós Já­nos. az SZK—4-es kombájn vezetője káromkodott egyet — de a gépét ő sem hagyta ma­gára. Amikor a fergeteg el­vonult. kisütött a nap, két éra múlva tovább folytatták a betakarítást. Így megy ez már húszadika éta, akkor kezdtek az árpa vágását. Két hét alatt á két kombájn mindössze 130 holdról tudta letakarítaná a termést. Eleinte még türelme­sebbek voltak az aratók, meg a szövetkezet vezetői is, most azonban már — ahogy Szőcs Attila főagronómus mondja — nem lehet teketóriázni, rájuk ért a munka. A Pilisi úti dű­lőkben akár ma hozzáláthat­nának a búza vágásához. Per­feze amíg a 70 hold árpát — ennyi van még „talpon” — le nem takarítják, nem nyúlhat­nak a Bezosztájához. — Az időjárás! Ez okozza nekünk a legtöbb fejtörést — magyarázza Győri János el­nök, bár hozzáteszi: koránt­sem tragikus a helyzet, mert ha le is lassította az aratást az esőzés, a csapadék nagyon jót tesz a búzának. S hogy csakugyan így van, azt Szőcs Attila bizonyítja a nagyhozamú búzatáblánál. Letép néhány átlagos nagy­ságú kalászt, kisodorja be­lőlük a duzzadt magot, az egyikből ötvenet, a másikból ötvenkettőt, a harmadikból ötvenhárom szemet számol elő. Ez nein rossz ígéret. 'Tavaly a Bezosztája 1-es, meg a Fertődi 293-as egy-egy hold­ról átlagosan 15 és fél mázsát adott, most az előbecslések alapján 16 mázsát várnák. A téli és a tavaszi belvíz 60 holdon tette tönkre a vetést a 840 hold kalászosból, de a vártnál jobbnak mutatkozó termés pótolja a kiesést. Ab­ban is biztosak már a szövet­kezet vezetői, hogy két-három vagonnal több gabonát érté­kesíthetnek, mint tervezték. Csakhogy a szem javarésze még odakint, hátravan az ara­tás neheze! Az esőzések már felemésztették a hét-nyolc­napos előnyt, ami a korai ta­vasz eredménye volt. Várha­tóan továbbra is csapadékos marad az idő, önkéntelenül adódik a kérdés, vajon be tudják-e veszteség nélkül ta­karítani Nyáregyházán az idei gabonatermést? Szőcs At­tila főagronómus, de Győri János elnök válasza is egyér­telmű : dacolnak az időjárással és augusztus 5-re végezni akarnak az aratással. Erre szerintük megvan a lehető- ‘ ség. Egy-egy kombájnra ugyanis durván számítva, -90 —300 hold terület jut még. Az esőzés több helyütt megdön­tötte, összekuszálta a táblát, emiatt nagyobb rész, 150 hold aratás jut a kézi kaszások­nak. Az aratópárok megkö­tötték a szerződést a szövet­kezettel, s mihelyt szükség lesz rájuk, azonnal kezdik a munkát Jelenleg a nyáregy­házi gabonaföldeken közel 100 ember dolgozik, szalmát húz le, szállítja a szemet, talaj­munkákat végez. Csira József ipari munkás vezetésével pél­dául külön tíztagú munkacsa­pat alakult bejáró, de most szabadságon levő munkások­ból. S ahogy a tarló szabadul, úgy kapcsolódik be egyre több erőgép a járulékos munkák­ba. A hét közepén még csak Horváth Imre és Baár Pál traktorosok szántottak, tegnap újabb három erőgép forgatta a barázdát A termés elhelyezése sem okoz gondot Nyáregyhá­zán. A Béke Termelőszövet­kezet 10 vagon „natúr”-búzát ad át a gabonafelvásárló vál­lalatnak. A kombájn ürítő­je alól egyenesen Pilisre szál­lítják a szemet A többi gabo­nát is biztonságosan el tud­ják helyezni saját raktáraik­ban. A kombájnszérű megvan s hogy minél gyorsabban tud­ják szárítani, tisztítani a föl­dekről beérkező gabonát — ha újabb esőzés támad — egy dohánypajta és egy átalakított szerfás istálló is rendelkezésre álL Nem feledkeztek meg a kombájnosok ellátásáról sem. Reggelit, ebédet és vacsorát kapnak — ingyen az arató­cséplőgép vezetők. Emellett minden hold letakarított ga­bona után, tekintélyes pré­miumot — Csak az idő kedvezzen — ismétli az elnök —, hogy va­sárnap is tudjunk dolgozni és hétfő estére levágjuk az ár­pát. Ha ez sikerűi, kedden a nyáregyházi Hosszúdűlőben a kombájnok hozzákezdenek a búza aratásához. AZ ACÉLMAG KIKOVÁCSOLÓDIK (6.) Becsület és hűség Súlyán Pál A felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére kezde­ményezett, s nagy eredmé­nyekkel járt munkaverseny az elmúlt évben végképp nagy­korúvá avatta a szocialista brigádmozgalmat: lezárult a kezdés nehézségeitől terhes időszak, tapasztalatok és ta­nulságok sokasága sűrűsödik ma már szocialista brigád­jaink történetében. A párt IX. kongresszusára készülünk: a VIII. kongresszuson, a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban elhangzott megállapítás — „A szocialista brigádok tagjai példamutatóan élnek, dolgoznak és tanulnak, meg­valósítják és terjesztik a szo­cializmus eszméit és erköl­csét” — még inkább érvényes napjainkra. Amit a brigádok elkezdtek — a verseny új tar­talmának megteremtését, az emberformálás új útjainak megkeresesését — azt becsü­lettel és hűen teljesítették. Az újat megértve Az ÉM. 25. Állami Építő­ipari Vállalat váci főépítésve­zetőségének jó eredményeiben rendkívül nagy szerepet ját­szanak a szocialista brigádok: az építőiparban sajnos még nem eléggé általános mindaz, amit ezek a brigádok elérnek. Jó minőségben, a határidőket betartva dolgoznak; a főépí­tésvezetőség kongresszusi vál­lalása teljesítésének első bizto­sítékaként őket említik. Szo­cialista közösségek kezdemé­nyezték a versenyt a Csepel Autógyárban — a szerszám- gyárban — s Diósdon, a Kan­dó Kálmán brigád. Nemcsak elsőként álltak élére a moz­galomnak, hanem vállalásai­kat is felelősségtudat, az új követelmények megértése és támogatása jellemezte: min­denütt az szerepel az első he­lyen, ami a műhely, üzemrész, gyár legégetőbb és — legne­hezebb feladata. Mert e vál­lalások közös jellemzője, hogy nem a látszat, hanem a valóságos segítség, többet adás kedvéért tették meg azo­kat. Az új megértése tükröződik abban is, hogy az újítások évről évre növekvő számában mind többel részesednek a szocialista brigádok: Ceglé­den, a Közlekedésépítési Gép­javító Vállalatnál ezt például elősegíti a műszakiak és a szocialista brigádok igen szo­ros, baráti együttműködése. És még egy, ami jól bizonyít­ja, becsülettel, hűséggel áll­ják a hármas jelszó követel­ményeit: az üzemekben to­vábbtanulók fele, kétharma­da szocialista címet elnyert közösség tagja! A jobbat keresve Négy évvel ezelőtt, a párt VIII. kongresszusakor orszá­gosan 31 ezer szocialista cí­mért versenyző brigád volt, ma meghaladja a hatvanezret azok száma, amelyek elnyer­ték a címet! Tiszteletet pa­rancsoló fejlődés ez, s még in­kább azok a brigádok által el­ért eredmények. A népgazda­ság egészének fejlődéséből ki- szűrhetetlen, mit adtak több­letként a brigádok, de a ter­melékenység növekedésében, a korszerűbb termékekben, azaz a jobb, értékesebb, gaz­daságosabb termelésben döntő szerephez jutottak. E közösségek egy része már eljutott addig, hogy gazda­sági kérdésekben is jóval to­vább lát a gyár kerítésénél, kezdi értékelni és érteni az iparági, népgazdasági felada­tokat is. Hozzájárult ehhez sok minden: a gazdaságpoli­tika kérdéseinek nyílt vitája éppúgy, mint a Váci Kötött­árugyárban, a Szentendrei Papírgyárban és másutt siker­rel alkalmazott tapasztalat­cserék, amikor egy-egy szo­cialista brigád ellátogat az iparág más üzemeibe. A gazdasági mechanizmus reformja eddig teljesen isme­retlen elemeket visz a ter­melésbe. értékesítésbe: az új elemek befogadására, alkal­mazására már most történnek kezdeti lépések, s annyi bizo­nyos, hogy az ún. emberi fel­tételek biztosításában az acél­magnak, a vállalati kollektí­vák e döntő tényezőjének rendkívül fontos szerep jut Tovább írva a krónikákat Sokféle brigádnaplót elol­vastam — átnéztem: díszes, bőrbe kötöttet, s szerényebbet. Külső formája lényegtelen: a tartalom, a krónika, a meg­örökített események — írás­ban és fényképen — jelentik a lényegest. Mennyi izgalmas emlék: a gyári brigádversenyt ők nyerték; ott járt a minisz­ter, s legtovább a brigád tag­jaival beszélgetett; a brigád­vezető ott volt a szocialista brigádvezetők országos konfe­renciáján; felavatták brigád­társuk házát, aminek építé­sében sok száz órát segítet­tek; látogatni voltak a Fóti Gyermekvárosban; vietnami műszakot teljesítettek... A három pont a fenti be­kezdés végén most valóban befejezetlen mondatot jelent. Mert a szocialista brigádok nap mint nap tovább írják a krónikákat Csepelen, Vácott, Nagykőrösön, megyénk min­den üzemében. Tovább írják, írhatják a krónikákat, mert van miről számot adni: s hogy a kezdettől napjainkig meddig jutottak, ezt próbálta igen vázlatosan megmutatni, megörökíteni az újságíró, így róva le tiszteletét a szocialis­ta építőmunka becsületes és hű. szerény és öntudatos köz­katonái előtt. Mészáros Ottó Vallanak az ásatások leletei Keresik az utolsó Árpád-házi király sírját Sók évszázados bástyák, rondellák mentén visz utunk a budai Várpalotának a Szín­ház utca és a keleti bástyafal közötti szakaszához, a Duna fölé. Az ásók nyomán ott ki­bontakoznak a budai pasák egykori palotájának és szeráj- dzsámijának épen maradt alapjai. — Néhány törökkori írott forrás, s a XVII. század végé­ről, a visszafoglalás idejét kö­vető korból fennmaradt helyszínraj­zok jelentették a támpon­tot öt évvel ezelőtt a kuta­tások megkezdéséhez. Felrobbant lőporraktár - Feltárják a pasaszerájt Mióta kávéznak Budán? V, -. •• s­. ' . K i ■ . . ■ ••v:\V:\- ■ ;• • ••• a v • .. • . <• - . ' ■ ' < ' A törökkori régészet szakér­tőjével, dr. Gerő Győző muzeo­lógussal beszélgetünk itt a ba­rokk-kori karmelita kolostor Dunára néző homlokzata előtti parkban, ahol a feltárást el­kezdték. — Az 1686-ban és a közvet­len utána készült városképek a pasa palotáját épnek mutat­ják. A feltárások során megta­lálták azt a pusztulási réteget, amely egy nagyarányú tűzvész emlékét őrzi. Valószínű, hogy az úgynevezett fehérvári ron­dellában levő lőporraktár robbanása kö­vetkeztében égett le a pa­sapalota is. Az Írásos emlékek és rajzok szerint 1730—34 között épült — részben a pasapalota fölött — a karmelita kolostor, amely romosán még ma is áll. A fel­tárás eredményei egyedülál­lóak Európában, mivel az egy­kori európai török tartomá­nyokban még egyetlen pasa­szerájt sem tártak fel. Az ása­tások törökkori és a megelőző korok topográfiai kérdéseire is választ adhatnak, másrészt pe­dig több feltevés tisztázódhat, például az. hogy a kolostor melletti volt Várszínház, illet­ve a hajdani ferences temp­lom alatt temették-e el III. Andrást, az Árpád-ház utolsó sarját? A sír felkutatása későbbi fel­adatként szerepel a tervekben. Igen valószínű, hogy a török­kori épületek alatt, a mélyebb szintekben, jelentős középkori épületmaradványokat fede­zünk fel: a XIV. század végé­ről, a XV. század elejéről szár­mazó lakóépületekhez tarto­zó földszinti, illetve pincehe­lyiségeket. — Milyen haszonnal járna a teljes feltárás? A XIII. századtól a XVIII. századig terjedő időszak ke­resztmetszetét adhatná építé- szettörténetileg és topográfiai- lag. Sok olyan anyag került már itt elő — sírkövek, pil­lérfejek — amelyekkel a kö­zépkortól a barokk korig ki­alakíthatnánk egy északi rom­kertet. A használati tárgyak — sok háztartási eszköz: agyagkoreók. tálaik, csészék, findzsák marad­ványai, néhány vörösrézből ké­szült edény, sok-sok — részben törött, részben ép — aeyagpi- pa vallanak egy régi letűn: korról. A pipák a dohányzás elterjedéséről. a csészék a i nagymértékű kávé- és teafo­gyasztásról. A feljegyzések szerint 1579-ben hozta Budára az első zsák kávét néhai Bchrám efíendi. A kávéscsészék darabjai — a bizonyítékok szerint — a kis- ázsiai Izmik híres fajanszmű­helyéből valók, a kínai porce­láncsészék maradványai a tö­rök hódítóknak Kínával foly­tatott élén-k kereskedelmi kap­csolatáról tanúskodnak V. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom