Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1966. JÜLITJS 3.. VASÁRNAP ttic.tr. I Titkosírás Gárdonyitól + Nyomoz a mo- 0/ zoológus, kutatja a nagy író hagyatékát. Tavaly, év végén halt meg a mester legidősebb fia- Az ő hagyatékában 800 kortársaktól való 1 levelet, és 14 tit kosírással rótt , füzetet találtak. Ez utóbbi keltette fel leginkább a hozzáértők figyelmét. Az egri múzeumnak ajándékozott ismeretlen és felderítet- ' ' len szövegeket » ^ most igyekeznek megfejteni. Baráti kapcsolat Zenta és Nagykőrös között A nagykőrösi művelődési ház vezetősége levél kapcsoia- tot teremtett a jugoszláviai Zenta város művelődési házával. A baráti kapcsolat első megnyilvánulásaként szeptember hónapban Nagykőrösre látogat a zentai művelődési ház bábszínháza. A vajdasági együttes szereplését és látogatását a nagykőrösi Arany János Művelődési Ház Csillagocska bábcsoportja október hónapban kívánja viszonozni. A bábosok cseréje azonban csak az első lépése lenne a tervezett sokoldalú kulturális kapcsolatnak, amely végül is Zenta és Nagykőrös testvérvárossá nyilvánításában fejeződne ki. — A Pest megyei Népművészeti Stúdió hagyományos évi „táborozását” Szentendrén tartja a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti iskolában. A „tábor” kéthetes; július 10-én zárul. Kalászonként 52 szem búza Süllyed a kombájn Nyáregyházán ♦ Tíz vagon natúr*’ gabona ♦ Aratócsapat — bejárókból Másfél óra alatt kétszer üs elsüllyedt a kombájn a nyáregyházi Béke Termelőszövetkezet pótharaszti gabonatábláján. Mire az aratómunká- eok kiemelték a megfeneklett gépet és Szűcs Károly nekiereszthette volna az SZK— 3-ast az árpának, beborult az ég, s olyan zivatar támadt, hogy még a homokon is patakokban folyt a víz. Csikós János. az SZK—4-es kombájn vezetője káromkodott egyet — de a gépét ő sem hagyta magára. Amikor a fergeteg elvonult. kisütött a nap, két éra múlva tovább folytatták a betakarítást. Így megy ez már húszadika éta, akkor kezdtek az árpa vágását. Két hét alatt á két kombájn mindössze 130 holdról tudta letakarítaná a termést. Eleinte még türelmesebbek voltak az aratók, meg a szövetkezet vezetői is, most azonban már — ahogy Szőcs Attila főagronómus mondja — nem lehet teketóriázni, rájuk ért a munka. A Pilisi úti dűlőkben akár ma hozzáláthatnának a búza vágásához. Perfeze amíg a 70 hold árpát — ennyi van még „talpon” — le nem takarítják, nem nyúlhatnak a Bezosztájához. — Az időjárás! Ez okozza nekünk a legtöbb fejtörést — magyarázza Győri János elnök, bár hozzáteszi: korántsem tragikus a helyzet, mert ha le is lassította az aratást az esőzés, a csapadék nagyon jót tesz a búzának. S hogy csakugyan így van, azt Szőcs Attila bizonyítja a nagyhozamú búzatáblánál. Letép néhány átlagos nagyságú kalászt, kisodorja belőlük a duzzadt magot, az egyikből ötvenet, a másikból ötvenkettőt, a harmadikból ötvenhárom szemet számol elő. Ez nein rossz ígéret. 'Tavaly a Bezosztája 1-es, meg a Fertődi 293-as egy-egy holdról átlagosan 15 és fél mázsát adott, most az előbecslések alapján 16 mázsát várnák. A téli és a tavaszi belvíz 60 holdon tette tönkre a vetést a 840 hold kalászosból, de a vártnál jobbnak mutatkozó termés pótolja a kiesést. Abban is biztosak már a szövetkezet vezetői, hogy két-három vagonnal több gabonát értékesíthetnek, mint tervezték. Csakhogy a szem javarésze még odakint, hátravan az aratás neheze! Az esőzések már felemésztették a hét-nyolcnapos előnyt, ami a korai tavasz eredménye volt. Várhatóan továbbra is csapadékos marad az idő, önkéntelenül adódik a kérdés, vajon be tudják-e veszteség nélkül takarítani Nyáregyházán az idei gabonatermést? Szőcs Attila főagronómus, de Győri János elnök válasza is egyértelmű : dacolnak az időjárással és augusztus 5-re végezni akarnak az aratással. Erre szerintük megvan a lehető- ‘ ség. Egy-egy kombájnra ugyanis durván számítva, -90 —300 hold terület jut még. Az esőzés több helyütt megdöntötte, összekuszálta a táblát, emiatt nagyobb rész, 150 hold aratás jut a kézi kaszásoknak. Az aratópárok megkötötték a szerződést a szövetkezettel, s mihelyt szükség lesz rájuk, azonnal kezdik a munkát Jelenleg a nyáregyházi gabonaföldeken közel 100 ember dolgozik, szalmát húz le, szállítja a szemet, talajmunkákat végez. Csira József ipari munkás vezetésével például külön tíztagú munkacsapat alakult bejáró, de most szabadságon levő munkásokból. S ahogy a tarló szabadul, úgy kapcsolódik be egyre több erőgép a járulékos munkákba. A hét közepén még csak Horváth Imre és Baár Pál traktorosok szántottak, tegnap újabb három erőgép forgatta a barázdát A termés elhelyezése sem okoz gondot Nyáregyházán. A Béke Termelőszövetkezet 10 vagon „natúr”-búzát ad át a gabonafelvásárló vállalatnak. A kombájn ürítője alól egyenesen Pilisre szállítják a szemet A többi gabonát is biztonságosan el tudják helyezni saját raktáraikban. A kombájnszérű megvan s hogy minél gyorsabban tudják szárítani, tisztítani a földekről beérkező gabonát — ha újabb esőzés támad — egy dohánypajta és egy átalakított szerfás istálló is rendelkezésre álL Nem feledkeztek meg a kombájnosok ellátásáról sem. Reggelit, ebédet és vacsorát kapnak — ingyen az aratócséplőgép vezetők. Emellett minden hold letakarított gabona után, tekintélyes prémiumot — Csak az idő kedvezzen — ismétli az elnök —, hogy vasárnap is tudjunk dolgozni és hétfő estére levágjuk az árpát. Ha ez sikerűi, kedden a nyáregyházi Hosszúdűlőben a kombájnok hozzákezdenek a búza aratásához. AZ ACÉLMAG KIKOVÁCSOLÓDIK (6.) Becsület és hűség Súlyán Pál A felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére kezdeményezett, s nagy eredményekkel járt munkaverseny az elmúlt évben végképp nagykorúvá avatta a szocialista brigádmozgalmat: lezárult a kezdés nehézségeitől terhes időszak, tapasztalatok és tanulságok sokasága sűrűsödik ma már szocialista brigádjaink történetében. A párt IX. kongresszusára készülünk: a VIII. kongresszuson, a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott megállapítás — „A szocialista brigádok tagjai példamutatóan élnek, dolgoznak és tanulnak, megvalósítják és terjesztik a szocializmus eszméit és erkölcsét” — még inkább érvényes napjainkra. Amit a brigádok elkezdtek — a verseny új tartalmának megteremtését, az emberformálás új útjainak megkeresesését — azt becsülettel és hűen teljesítették. Az újat megértve Az ÉM. 25. Állami Építőipari Vállalat váci főépítésvezetőségének jó eredményeiben rendkívül nagy szerepet játszanak a szocialista brigádok: az építőiparban sajnos még nem eléggé általános mindaz, amit ezek a brigádok elérnek. Jó minőségben, a határidőket betartva dolgoznak; a főépítésvezetőség kongresszusi vállalása teljesítésének első biztosítékaként őket említik. Szocialista közösségek kezdeményezték a versenyt a Csepel Autógyárban — a szerszám- gyárban — s Diósdon, a Kandó Kálmán brigád. Nemcsak elsőként álltak élére a mozgalomnak, hanem vállalásaikat is felelősségtudat, az új követelmények megértése és támogatása jellemezte: mindenütt az szerepel az első helyen, ami a műhely, üzemrész, gyár legégetőbb és — legnehezebb feladata. Mert e vállalások közös jellemzője, hogy nem a látszat, hanem a valóságos segítség, többet adás kedvéért tették meg azokat. Az új megértése tükröződik abban is, hogy az újítások évről évre növekvő számában mind többel részesednek a szocialista brigádok: Cegléden, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál ezt például elősegíti a műszakiak és a szocialista brigádok igen szoros, baráti együttműködése. És még egy, ami jól bizonyítja, becsülettel, hűséggel állják a hármas jelszó követelményeit: az üzemekben továbbtanulók fele, kétharmada szocialista címet elnyert közösség tagja! A jobbat keresve Négy évvel ezelőtt, a párt VIII. kongresszusakor országosan 31 ezer szocialista címért versenyző brigád volt, ma meghaladja a hatvanezret azok száma, amelyek elnyerték a címet! Tiszteletet parancsoló fejlődés ez, s még inkább azok a brigádok által elért eredmények. A népgazdaság egészének fejlődéséből ki- szűrhetetlen, mit adtak többletként a brigádok, de a termelékenység növekedésében, a korszerűbb termékekben, azaz a jobb, értékesebb, gazdaságosabb termelésben döntő szerephez jutottak. E közösségek egy része már eljutott addig, hogy gazdasági kérdésekben is jóval tovább lát a gyár kerítésénél, kezdi értékelni és érteni az iparági, népgazdasági feladatokat is. Hozzájárult ehhez sok minden: a gazdaságpolitika kérdéseinek nyílt vitája éppúgy, mint a Váci Kötöttárugyárban, a Szentendrei Papírgyárban és másutt sikerrel alkalmazott tapasztalatcserék, amikor egy-egy szocialista brigád ellátogat az iparág más üzemeibe. A gazdasági mechanizmus reformja eddig teljesen ismeretlen elemeket visz a termelésbe. értékesítésbe: az új elemek befogadására, alkalmazására már most történnek kezdeti lépések, s annyi bizonyos, hogy az ún. emberi feltételek biztosításában az acélmagnak, a vállalati kollektívák e döntő tényezőjének rendkívül fontos szerep jut Tovább írva a krónikákat Sokféle brigádnaplót elolvastam — átnéztem: díszes, bőrbe kötöttet, s szerényebbet. Külső formája lényegtelen: a tartalom, a krónika, a megörökített események — írásban és fényképen — jelentik a lényegest. Mennyi izgalmas emlék: a gyári brigádversenyt ők nyerték; ott járt a miniszter, s legtovább a brigád tagjaival beszélgetett; a brigádvezető ott volt a szocialista brigádvezetők országos konferenciáján; felavatták brigádtársuk házát, aminek építésében sok száz órát segítettek; látogatni voltak a Fóti Gyermekvárosban; vietnami műszakot teljesítettek... A három pont a fenti bekezdés végén most valóban befejezetlen mondatot jelent. Mert a szocialista brigádok nap mint nap tovább írják a krónikákat Csepelen, Vácott, Nagykőrösön, megyénk minden üzemében. Tovább írják, írhatják a krónikákat, mert van miről számot adni: s hogy a kezdettől napjainkig meddig jutottak, ezt próbálta igen vázlatosan megmutatni, megörökíteni az újságíró, így róva le tiszteletét a szocialista építőmunka becsületes és hű. szerény és öntudatos közkatonái előtt. Mészáros Ottó Vallanak az ásatások leletei Keresik az utolsó Árpád-házi király sírját Sók évszázados bástyák, rondellák mentén visz utunk a budai Várpalotának a Színház utca és a keleti bástyafal közötti szakaszához, a Duna fölé. Az ásók nyomán ott kibontakoznak a budai pasák egykori palotájának és szeráj- dzsámijának épen maradt alapjai. — Néhány törökkori írott forrás, s a XVII. század végéről, a visszafoglalás idejét követő korból fennmaradt helyszínrajzok jelentették a támpontot öt évvel ezelőtt a kutatások megkezdéséhez. Felrobbant lőporraktár - Feltárják a pasaszerájt Mióta kávéznak Budán? V, -. •• s. ' . K i ■ . . ■ ••v:\V:\- ■ ;• • ••• a v • .. • . <• - . ' ■ ' < ' A törökkori régészet szakértőjével, dr. Gerő Győző muzeológussal beszélgetünk itt a barokk-kori karmelita kolostor Dunára néző homlokzata előtti parkban, ahol a feltárást elkezdték. — Az 1686-ban és a közvetlen utána készült városképek a pasa palotáját épnek mutatják. A feltárások során megtalálták azt a pusztulási réteget, amely egy nagyarányú tűzvész emlékét őrzi. Valószínű, hogy az úgynevezett fehérvári rondellában levő lőporraktár robbanása következtében égett le a pasapalota is. Az Írásos emlékek és rajzok szerint 1730—34 között épült — részben a pasapalota fölött — a karmelita kolostor, amely romosán még ma is áll. A feltárás eredményei egyedülállóak Európában, mivel az egykori európai török tartományokban még egyetlen pasaszerájt sem tártak fel. Az ásatások törökkori és a megelőző korok topográfiai kérdéseire is választ adhatnak, másrészt pedig több feltevés tisztázódhat, például az. hogy a kolostor melletti volt Várszínház, illetve a hajdani ferences templom alatt temették-e el III. Andrást, az Árpád-ház utolsó sarját? A sír felkutatása későbbi feladatként szerepel a tervekben. Igen valószínű, hogy a törökkori épületek alatt, a mélyebb szintekben, jelentős középkori épületmaradványokat fedezünk fel: a XIV. század végéről, a XV. század elejéről származó lakóépületekhez tartozó földszinti, illetve pincehelyiségeket. — Milyen haszonnal járna a teljes feltárás? A XIII. századtól a XVIII. századig terjedő időszak keresztmetszetét adhatná építé- szettörténetileg és topográfiai- lag. Sok olyan anyag került már itt elő — sírkövek, pillérfejek — amelyekkel a középkortól a barokk korig kialakíthatnánk egy északi romkertet. A használati tárgyak — sok háztartási eszköz: agyagkoreók. tálaik, csészék, findzsák maradványai, néhány vörösrézből készült edény, sok-sok — részben törött, részben ép — aeyagpi- pa vallanak egy régi letűn: korról. A pipák a dohányzás elterjedéséről. a csészék a i nagymértékű kávé- és teafogyasztásról. A feljegyzések szerint 1579-ben hozta Budára az első zsák kávét néhai Bchrám efíendi. A kávéscsészék darabjai — a bizonyítékok szerint — a kis- ázsiai Izmik híres fajanszműhelyéből valók, a kínai porceláncsészék maradványai a török hódítóknak Kínával folytatott élén-k kereskedelmi kapcsolatáról tanúskodnak V. A.
