Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
na t mecYKi 1968. JÚLIUS 3., VASÄRNAP Nyugdíjasokról, munkavédelemről A vasutasszakszervezet Pest megyei bizottsága legutóbbi ülésén a nyugdíj-előkészítő albizottságok munkájáról, valamint a munkavédelemről tárgyalt Megállapították, hogy többet kell törődni az özvegyekkel, mert gyakran éri őket anyagi károsodás. Arról is vitáztak, hogy a szakmailag jól képzett vasutasok 500 forintért éjjeliőr állást vállalnak, holott fel- készültségüket a vasút nagyszerűen kamatoztathatná. A munkavédelem általiban kielégítő. Az utóbbi években mind többet foglalkoznak e kérdéssel s a vezetők sokat tesznek a balesetek megelőzésére. A hozzászólások élesen bírálták a ceglédi és a váci fűtőháznál levő rossz munkakörülményeket. Készülnek a Váci Járási Tanács új székházának tervei A Váci Járási Tanács új székhazának helyét, mint ismeretes, a váci Április 4. téren, az új központi autóbuszállomás közelében jelölték ki. A minden szempontból megfelelő hely adottságainak figyelembevételével a KÖZTI, amely már megkapta a megbízást, megkezdte a tervek készítését, A cél az, hogy Vác olyan új, reprezentatív külsejű, a környezetébe harmonikusan beleülő, modem középülethez jusson, amely rendeltetésének is tökéletesen megfelel. Az új járási tanácsház építését 1967-ben kezdik meg. Mire futja az akaratból? Házak a károsultaknak Egy lakás 70 ezer forintért 10 tervből választhattak Iparosodik a járás Konfekdőiizem épül A nagykátai járásnak, nincs számottevő ipara. Ez az oka annaik, hogy a járásban él aránylag a legtöbb bejáró munkás, s hogy a nők foglalkoztatása nagy gondot okoz. Ennek a helyzetnek a felismerése késztette a Pest megyei Tanácsot arra, hogy ipart telepítsen Nagykátára. Alapos tanulmányozás után született meg a határozat, hogy Nagykátán tanácsi konfekcióüzemet létesítenek. Ez biztosít leginkább lehetőséget a nők foglalkoztatására, valamint arra is, hogy a járás községeiben élő asszonyok és lányok bedolgozóikként vehessenek részt az üzem termelő munkájában. A létesítendő ipartelep számára már ki is szemelték az alkalmasnak látszó területet, amely a vasútállomás közelében, a Tápióbicske felé vezető út mellett fekszik. Rövidesen elkészülnek az üzem tervei. lakás, s azok számára nyújt hajlékot, akik nem tudnak építkezni; OTP-kölcsönnel sem... — Egyelőre ezt a támogatást kaptuk — magyarázza a főmérnök. — Természetesen terven felül, tekintettel a súlyos helyzetre. Összegszerűen mintegy három és fél millió forint áll rendelkezésünkre, s ezzel úgy kell gazdálkodnunk, hogy 60—70 ezer forintos költséggel felépítsünk egy-egy lakást. Az anyagot többnyire magunknak kell biztosítani, s az építőipari kapacitást is. — És megtalálják a megoldást? — Igyekszünk. Az elosztás már megtörtént; az 50 új lakásból Cegléd kap 25-öt, Visegrád és Szentendre tizet-tizet, s Nagykőrös ötöt. Amíg a főmérnökkel beszélgetünk arról: milyen megoldásokkal póbálkoznak, megérkezik a visegrádiak küldöttsége. Éppen ebben az ügyben járnak: ki építse fel az új házakat? Visegrád falu, nincs se építőipari vállalata, se kisipari szövetkezete, de még magánkisiparosa sincs. Honnan vegyenek műszaki szakembereket, építőmunkásokat? Egy lehetőség adódna, ha a termelőszövetkezeti építőbrigádokat fogadnák fel; dehát ezt meg tiltja a rendelkezés. A tsz-brigádok nem dolgozhatnak állami pénzből. — Hát ez az, — fordul felém a főmérnök, — most láthatja, hogy milyen gondokkal bajlódunk. — Csak azt lehetne tenni, — mondja a visegrádi tanácselnök asszony —, hogy az Építésügyi Minisztériumhoz fordulunk; tekintsenek el a szabálytól. — Meg kell próbálni — mondja a főmérnök. Aztán kiderül, hogy más baj is van. Visegrádon nincs szabad telek. Az egyetlen megoldás a kisajátítás; csakhogy a telekárak elérhetetlenül drágák. Hogyan lehetséges így 60—70 ezer forintból felépíteni egy-egy lakást? — Azért mégsem mindenütt ilyen nehéz, — mondja megnyugtatóan a főmérnök. — A kongresszus tiszteletére Versenyeznek gödöllői járás kombájnosai Aszód is válaszolt a ceglédi felhívásra Tegnap délután telefonon értesítették a szerkesztőséget az Aszódi Gépjavító Állomás dolgozói, hogy az 55 kombájn vezetője és segédvezetője elfogadta a ceglédiek versenyfelhívását. Pest megye legnagyobb járásában, Gödöllő környékén már az őszi árpa felét learatták, s ez jó „bemelegítő” volt •wsssssssssmsrsssssssssssssssssssssssssss/i RÉPASZÖRP a további versenyhez. Bocsá- nyi János, Csorba József és Endrődi István kombájno- sok vállalták, hogy 600 holdról aratják le kombájnonként a termést és 100 va- gonos teljesítményt érnek el. A gépállomás pártszervezete, gazdasági vezetése és a szakszervezet egyaránt támogatja a versenyzőket, az anyagi elismerés mellett ju- I falómban részesíti a legjob- ^ bakat. Ha valamelyik aszódi ^ kombájnos megyei helyezést ^ ér el, az külön jutalmat kap-. & Sokan osztoznak a gondjainkban, s ezekben a városokban, ahol most legtöbb a baj, élnek azért leleményes emberek... Másképp ez nem is menne, úgy értem; segítség nélkül, leleményes emberek nélkül. A terveket a Pest megyei Tanács Tervező Intézete készítette. A sürgősség szerint; két hét alatt. A tervező intézet főmérnökénéi kopogtatok. A tágas szoba falán, szemközt az ajtóval; itt láthatók a tervek. Egyszerű kis házak, földszintes és emeletes épületek rajzai. , — Ezek közül választottak ^ a károsult városok, falvak ^ képviselői — mutatja a fő- ^ mérnök. — A ceglédiek, nagy- ^ körősiek egyforma földszin- ^ tes házakat választottak. í Szentendrén, Visegrádon, | ahol telekgondokkal küzde- $ nek, ott emeletes házakat $ építenek. § A tervezők tíz rajzot te- ^ rítettek a megrendelők elé; ^ kinek melyik tetszik? Az in- ^ tézetben belső pályázatot ír- § tak ki; a határidő két hét, S a lakások olcsók legyenek, ^ s mégis tetszetősek, célsze- ^ rűek. Az elfogadott pálya- ^ munkákért kétezer forint dí- ^ jat fizet az intézet. Így szü- ^ letet tíz tervrajz. ^ — Másként — közli a fő- ^ mérnök —, ez legalább há- ^ romhónapi munka. De most ^ sietni kellett. — S dicséri a ^ tervezőket. — Igazán alaposan ^ dolgoztak. Persze a pályázat^ egyébként is szerencsés dolog amolyan verseny, amelyen ^ mindenki nyerni akar. Új öt- ^ letek születnek, talán kissé ^ alaposabban dolgoznak... A ^ lényeg persze az, hogy időben,^ az igényeknek megfelelő tér- i vek születtek... Szóval, hogy a tervezőinté-^ zet segített. Most már a he- ^ lyieken a sor. > a KmCJrgIden “,mfgyvfr,fZal Ez persze már csak akkor T hal <?m I derül ki, amikor a kóstol” a^et ; I gáténak elárulják. Inkább mekbol” építik fel a hazakat.s", ____ olrS E z is meetakarítást ielent narancs italnak véli, aki ta- támoS it Jelent. S s jékozaüan. Magyar talál- szamitanak a lakosság tarsa-Smá lehetóvé a Ka. dalmi munkájára is. $ rolinnak elnevezett vitaminra o E^j'szoval jegyzem \ tés^tmény gyártását. A Sozb™toen 7 Csepel-szigeti Duna Tsz-ben valóban 70 ezer forintból is§ e§y-egy lakás. ssfssss/jm/zfssssssssMMmrssrsssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssfs* — A nagykőrösiek még többet is vállalnak, öt lakás jutott nekik, de többet akarnak építeni a keretből. Csendes Ferenc, a városi főmérnök úgy gondolkodik: „az alapokat kiássuk társadalmi munkában, a segédmunkákért tehát nem kell fizetni, a tetőszerkezetet majd összehozzák az ácsaim; ez se lesz sokba.” Szóval így lehet— mondja a tervező főmérnök. Minduntalan ide fordulunk vissza, hogy erőfeszítések árán ugyan, de ötven család lakást kap a károsultak közül. Egyelőre ötven. Helyesebben: ha a nagykőrösieknek sikerül, akkor még több is, mint ötven. Óhatatlanul tanulságokat fogalmaz az ember, hogy lám mit jelent a szükség parancsszava. Gyorsabb a tervezés, mert megtalálják a módját, hogy gyorsabb legyen. Kevés a pénz; nincs anyag, nincs munkaerő — azaz, hogy papíron nincs — „mégis” felépülnek a házak... Az akarat nagy mozgatóerő ... Dékiss János ennek szolgálatában nyitottak új üzemágat. Hasonló érdekesség a cukrozott narancshéj, amely ugyancsak sárgarépából készül narancsolajos kezeléssel. Bizonyos, hogy rövid idő alatt meghódítja a közönséget. IGAZ MESÉK HASONLÓ ClMÜ KÖNYVE IS SZÜLETETT AZ 53 ÉVES VÉRSÉGI PARASZTASZ- SZONYNAK, DE EZEN KÍVÜL SZÁMTALAN ÍRÁSA JUTOTT EL AZ OLVASÓKHOZ. MARTON PÁLNÉ, A VÉRSÉGI TÖREKVŐ TSZ Évadindító konferencia a művelődés időszerű kérdéseiről Július 5—8 között rendezik meg Vácott a Pest megyei főhivatású népművelők — népművelési felügyelők, művelődési ház igazgatók, könyvtárosok — évadindító konferenciáját. A konferencia első napján Göndics Zoltán, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője tart előadást kulturális életünk időszerű kérdéseiről. Délután a Hideg napok című, új magyar filmet mutatják be. A vetítést ankét követi majd. Vitavezetőül Kovács Andrást, a film rendezőjét és Cseres Tibort, a film íróját kérték fel. A második napon Cserven-■ ka Ferencné, a megyei párt- bizottság első titkára tart időszerű kül- és belpolitikai tájékoztatót. Délután Kondor Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője a közművelődési könyvtárak ötéves fejlesztési tervét, valamint az olvasómozgalom és az irodalmi propagandamunka feladatait ismerteti a konferencia hallgatóival. A harmadik nap délelőttjén munkacsoportok szerinti előadói korreferátumokra kerül sor, majd délután Földes István, a TIT megyei titkára tart előadást A tudományos ismeretterjesztő munka tapasztála- taf és a következő év feladatai címmel. A konferencia utolsó napján kerül sor Hargitai Ká- rolynak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének előadására. Címe: A Pest megyei népművelés második ötéves tervének végrehajtása és a következő évek főbb feladatai. \.Eszpresszó helyett libresszó? EZ KELLENE SZIGETUJFALUNAK tőséget teremt a tartalmas szórakozásra, ezért érdemes lenne ezt a cukrászdát lib- resszóvá fejleszteni: kis könyvtársarokkal, sakkal, dominóval, folyóiratokkal. Még egy jótanács: a soroksári Duna-ág látogatói, a hétvégi kirándulók, bizonyára szívesein eltöltenének néhány kellemes órát Szigetújfalun, ha már a HÉV-állomáson értesülhetnének a minden igényt kielégítő ellátásról, a vendéglő létezéséről. Pénztérkép Többirányú, érdekes kutatómunkát végeznek a bajai múzeum tudományos munkatársai. Talán legérdekesebb munkájuk a római kori — úgynevezett — pénztérkép készítése. Kőhegyi Mihály régész az ország valamennyi múzeumából beszerezte a római pénzletétek leírását. Ezek ötsz- szevetéséből akarja megállapítani, hogy a római császárok által veretett pénzekből mennyi jutott el — arányosan — hazánk mostani területének egyes vidékeire. A „pénztérkép” tükrözi majd a főbb kereskedelmi útvonalakat, a Duna—Tisza vidéki népek és a rómaiak gazdasági kapcsolatát. TAGJA NEMCSAK A MINDENNAPI KENYÉR ELŐTEREMTÉSÉNÉL SZORGALMAS KÉTKEZI MUNKÁS. EGY ÉVTIZEDE VETI PAPÍRRA SZÉP GONDOLATAIT S AZÓTA NEVEZIK KÖNYVÍRÖ ASSZONYNAK. MOST LEGÜJABB ÍRÁSÁT JAVÍTGATJA, NYOMDA ALA RENDEZI KISREGÉNYÉNEK KÉZIRATÁT, AMELY A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FIATALJAIRÓL SZOL A MA IFJÚSÁGÁNAK. > ! A közelmúltban a földmű- ! vesszövetkezet új kisvendéglőt ! és cukrászda-eszpresszót nyi- ! tott Szigetújfalun. A vendég- | látó kombinát a község leg- j korszerűbb épülete, homlok- jzati üvegfalaival, szép beren- ! dezésével valóban világvárosi ! színvonalat képvisel. Nagy ! dolog a községben — a meleg ! étel és a cukrászsütemények ! mellett — a nyári hónapok- 5 ban fagylaltot is árusítanak. [Egyébként, szombaton és va- !sárnap táncolni is lehet. ' A kulturált környezet leheötven lakás nem sok. Ez az első gondolatom. Ki is kívánkozik ez a csalódottság. — Ezzel ugyan nem oldódik meg a vizek sújtotta lakosság gondja, baja — mondom a megyei tanács építési főmérnökének. Ráhagyja. — Az igaz, több lakás kellene, s talán lesz is majd még több is. Egyelőre azonban ez is nagy segítség, ez az ötven lakás. Persze. Pest megyét a közelmúltban — mind a legutóbbi időkig — számos természeti csapás sújtotta. Volt árvíz, volt a visegrádi földcsuszamlás, s most nemrég a belvizek... Emberek váltak hajléktalanná; családok laknak ma is üdülőkben, iskolákban, művelődési házakban. Persze, hogy nagy segítség ötven lakás; hiszen Cegléden, amikor a belvizek miatt fedelet kellett biztosítani az első családnak, akikre majdnem rászakadt a ház; ez is megoldhatatlan feladat elé állította a tanácsot. így kell ezt megítélni. A megye vezetői, a bajok után az Országos Tervhivatalhoz fordultak segítségért. A magánházak rendbehozására, újjáépítésére kedvező kölcsönöket biztosít az Országos Takarékpénztár. A megroggyant állami épületek pótlására szolgál ez a most épülő ötven
