Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

»6«. JÜLITJS VL, PÉNTEK PÁRIZS—CHIÉVRES SHAPE A belga kormány jóvá­hagyta, hogy a Párizsból el­költöző SHAPE, a NATO eu­rópai haderőinek főparancs­noksága a belga Chiévres- ben kapjon otthont. Chiévres Belgium déli részén, a fran­cia határtól mintegy száz kilométerre fekszik. Közelé­ben van a legnagyobb belga légitá maszpor. t A genfi egyezmény évfordulóján történt A Dél-Vietnamban állomá- i rancsnokság a tanácsadó meg­sózó amerikai hadsereg szer- jelölést Vietnamban állomá- dán évfordulót „ünnepelt”: sózó katonáira vonatkozóan pontosan egy évvel ezelőtt és ismerte el nyilvánosan, hagyta el az amerikai pa- • hogy nem egyszerű tanács­CLEVELANDBEN TÖRTÉNT Amerika-szerte ismét fellángoltak a négerek polgárjogi mozgalmai. A színesek tüntetései egyidejűleg nyomorúságos helyzetük elleni tiltakozást is jelentenek. A hatóságok kímé­letlenül bevetik a tüntetők ellen mind a rendőrséget, mind a polgárőrséget. Ezek az össze­tűzések — amint egy híres néger író megjegyezte — hasonlítanak a jenki tengerészgya­logosok által provokált dominikai események hez. Képünk Clevelandben készült. A fegyve­res erő és a tömegek összetűzése nyomán két hatalmas tűz keletkezett. Tizenöt ember megsebesült, egy asszony meghalt. A Pravda az amerikai propaganda koholmányairól A Pravda „Űjságiró” alá­írással megjegyzéseket fűz az amerikai propagandának az állítólagos „szovjet—amerikai külpolitikai együttműködés­től’ terjesztett koholmányai­hoz. Bizonyos ideje — írja a Pravda — az amerikai pro­paganda arra specializálja ma­gát. hogy „nem válogatós fo­gyasztóit” fantasztikus kohol­mányokkal lássa el az állító­lagos szovjet—amerikai kül­politikai együttműködésről, amely — úgymond — más szocialista országok ellen irá­lyul. Már nem egyszer körmére koppantottak ezeknek a hazu­goknak, de mégsem nyughat- aak. A Ciristian Science Mo­nitorban, megjelent a napok­ban a soron levő provokációs A Christian Science Moni­tor gazdái úgy látszik, nem sokat adnak lapjuk tekintélyé­re — írja befejezésül a Prav­da. adókról, hanem harci egy­ségekről van szó. De Gaulle francia köz­társasági elnök megkapta Ho Si Minit válaszát, amelyet a közelmúltban Észak-Vietnam- ban. járt Sainteny francia politikus vitt magával Pá­rizsba. Vietnam népe mind észa­kon. mind délen megemlé­kezett a Vietnamról szóló 1954-es genfi egyezmény alá­írásának 12. évfordulójáról. Szerte az országban gyűlé­seket tartottak. A genfi egyez­mény a fő témája a szerdai hanoi lapoknak is. A Vietnammal kapcsolatos lS54-es genfi megállapodás aláírásának 12. évfordulója alkalmával a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottsága azzal a felhívással fordult a felsza­badító fegyveres erőkhöz és az egész dél-vietnami nép­hez, kövessenek el mindent, hogy teljesen szétzúzhassák az amerikai agresszorokat Az amerikai 7. flotta re- pülőgép-anyahajóiról, vala­mint dél-vietnami és thai­földi támaszpontokról fel­szállt nagyszámú amerikai repülőgép kedden támadást intézett a VDK számos, sű­rűn lakott területe ellen, igy Hanoi és Haiphong külváro­sai, továbbá Viet Tri ellen. Johnson amerikai elnök sajtóéretácezletet tartott a Fe­hér Házban. Az amerikai el­nök továbbra is hallgatott arról, hogy mikor hajlandó az Egyesült Államok tárgyalni Dél-Vietnam népének egyet­len jogos képviselőjével, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Fronttal. Johnson ismét arról be­szélt, hogv „az Egyesült Ál­lamok reméli, Kína egy na­pon hajlandó lesz felemelni a sorompókat és eszmecserét folytatni az Egyesült Álla­mokkal”. Millennium Poioniae Az ezeréves lengyel állam történelmének legfontosabb újkori eseményét ünnepük ma a Visztula országában. Hu­szonkét esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én a fasisz­táktól megtisztított Chelm Lu- belskiben, a legelső felszaba­dított lengyel földön meg­alakult a lengyel nemzeti felszabadulási bizottság s közzé tették a júliusi kiált­ványt, az új népi Lengyelor­szág „születési okmányát”. Ez a nap a sokat szenvedett len­gyel nép számára nemcsak a független államiság új feje­zetét nyitotta meg, hanem egy­ben a társadalom átalakulásá­nak kezdetét, a népi hatalom és a szocializmus felé vezető utat is jelentette. Es éppen ez a legutóbbi huszonkét esz­tendő teremtette az Odera és a Bug közötti ezeréves Len­gyelország történelmének leg- ragvogóbb fejezetét. Nem­csak a kegyetlen fasiszta meg­szállás romjait takarította el, hanem mindazt, ami szenve­dést hozott a dolgozó osztá­lyokra, s gátat emelt e nagy múltú nép gyors fejlődése elé. Amikor ebben az esztendő­ben a harmincmilliós nép ezer­éves történelmének esemé­nyeit idézi, amikor egymás után avatják fel a „Millen­nium Poioniae” ünnepére épí­tett iskolákat és azokra emlé­keznek, akik a legtöbbet tettek Lengyelországért — egyben számadást készítettek az új lengyel állam, a népköztársa­ság felemelkedéséről. Az or­szág ipara ma már az 1938-as termelés tízszeresét adja, s olyan teljesen új iparágakat köszöntének, mint a hajógyá­rak, az elektrotechnikai üze­mek, alumíniumkohók, vegyi kombinátok. Ez az évforduló egyben arra is alkalmat ad, hogy összegezzük a két test­véri ország, a Lengyel Népköz- társaság és a Magyar Népköz- társaság közötti sokoldalú kap­csolatok fejlődését. Varsó és Budapest között a távolságot nemcsak a légijá­ratok és expresszvonatok csökkentették, hanem eszméink és céljaink azonossága. Az idén életbelépett ötéves gaz­dasági együttműködési egyez­mény a KGST-a belül, és a kétoldali szerződések révén árucsereforgaJmunk 70 száza­lékkal haladja meg majd az elmúlt öt esztendő szintjét. To­vább bővül a szakosítás^ a két ország iparágai és mezőgazda­sága között. Lengyelország például az idén építőipari gé­peket, villamossági felszerelé­seket, 1200 csillét és egy­millió tonna szenet szállít ne­künk — autóbuszok, timföld, benzin. Diesel-mozdonyok, motorosvonaiok ellenében. Me­zőgazdaságunk kiváló vetőbur­gonyát kap, mi cserébe lucer­navetőmagot és más terménye­ket szállítunk. A Visztula- és a Duna-menti ország együttműködésének egyik kézzelfogható példája a sziléziai meddőhányókból sze­net kitermelő lengyel—ma­gyar vállalat, a Haldex, leg­újabban pedig a hajóépítőipar­ban született megállapodás, amelynek értelmében Len­gyelország 850 és 1500 tonnás hajók dokumentációit juttatta el a magyar hajógyáraknak, s mi 850 tonnás hajókat gyár­tunk majd lengyel hajóberen­dezésekért. A Visztulától a Dunáig egyre bővül a két ország együttmű- ködése és barátsága. Ezt a barátságot ápolják az országa­inkat kölcsönösen tizezerszám- ra látogató turisták, a Bala­tonnál üdülő lengyel és a Balti-tenger partján üdülő ma­gyar dolgozók. Varsó és Bu­dapest együttműködése egy­ben az egész szocialista kö­zösséget is erősíti, hiszen cél­jaink — miként legutóbb a Varsói Szerződés országainak bukaresti nyilatkozatai is bi­zonyították — teljesen azono­sak földünk vitás problémái­nak megoldását és a jövő perspektíváit illetően. Ezért is köszöntjük testvéri üdvözlettel az ezeréves és mégis fiatal, szocialista Lengyelországot. S. T. AYNA dominikai kikötőben folyik az amerikai csapatok és hadfelszerelések behajózása és hazaszállítása. A „chicagói" szörny jelenleg istennel van elfoglalva... A nyolc ápolónő meggyil­kolásával vádolt Spack szer­da délután több, mint három­órás megbészélést folytatott Gettyvel, a bíróság által ki­jelölt védőjével. A találkozó után a védőügyvéd kijelen­tette: „Azt ajánlottam véden­cemnek, hogy törvényes jogai értelmében ne válaszoljon semmilyen, a gyilkosságra vo­natkozó vizsgálati kérdésre”. Peterson lelkész húsz per­cig beszélgetett a „chicagói szörnnyel”, majd újságíróknak kijelentette: „Ö . jelenlét az Istennel való kapcsolatával van elfoglalva. Gondolom, ez volt az elsődleges oka annak, hogy látni akart engem. Szi­gorúan magánjellegű beszél­getést folytattunk.” A lelkész hangoztatta, hogy Speck bűn­bánónak mutatkozott Sikerült az első „élettelen“ objektummal történő űrrandevú (Folytatás az 1.'oldalról) szeköttetést. Collins az Age- na 8. testéről leszerelte a mik- rometeorit-minták gyűjtésére szolgáló szerkezetet, s még hosszú ide^g tevékenykedett volna az űrben, ha a Gemini 10. üzemanyagának csökke­nése miatt a földi irányító­központból vissza nem rende­lik idő előtt kabinjába. A visz- szatérés közben kisebb kel­lemetlenség történt — a tűi sok feladattal megbízott re­pülőőrnagy véletlenül elejtette svéd gyártmányú fényképező­gépét. „Sajnos, fiúk, meg kell, hogy mondjam: elvesztettem a kamerámat'’ — közölte bána­tosan az irányítóközponttal. A balszerencse ezenkívül még egyszer csúnyán megtréfálta a két pilótát. Hogy a nagy ren­detlenségben helyet csinálja­nak maguknak, kidobtak több, már feleslegesnek vélt felsze­relést, s ezek között egy olyan tudományos műszert, amely­nek adatait angol, izraeli és nyugatnémet szakértők meg­rendelték. „Vagy elrámoltuk valamelyik sarokba, vagy ki­II. Averel Harriman akkori he­lyettes külügyminiszter nem is késett a darázsszúrásszerű figyelmeztetéssel: Argentína lépései súlyos hatással lehet­nek az ország jövőbeni segé­lyezésére. Ebből azután in­gerült vita támadt. Az olaj­cégek jól „megnyálazták plaj- bászukat” és százmillió dollá­ros kártérítést követeltek ed­digi gazdasági tevékenységü­kért. Buenos Airesben azon­ban nem késett a „tromf”. Ki­jelentették, hogy „az olajcége­ket az argentin igazságszolgál­tatás elvei szerint fogják kár­pótolni”. Ök is kalkuláltak és megállapították, hogy kárté­rítési fizetés helyett Argen­tínának vannak jogos köve­telései az olajmágnásokkal szemben. Arturo Illia argentin elnök bátor intézkedései miatt a ko­rábban gondosan összevarro- gatott babaruha erősen bere­pedt s e repedés később to­vább szélesedett: Argentíná­ban és Latin-Amerika más országaiban is. Az Egyesült Államok szenátusa ugyanis még 1963 novemberében tör­vényjavaslatot fogadott el. Eszerint megszüntetik a „gaz­dasági segély” folyósítását mindazon országoknak, ame­lyek felmondják az amerikai vállalatoknak nyújtott kon­cessziókat. A Siglo című pe­rui lap szerint a szenátus e döntése durván sérti nemcsak Argentina, hanem Peru, Chile és Ecuador érdekeit is. De maradjunk csak Argen­tínánál. Illia egyrészt igyeke­zett leszerelni a dolgozók jo­gos bérköveteléseit, másrészt időnként Johnson kormányá­val is „ujjat húzott”. A múlt év szeptemberében például Argentína nem támogatta az Egyesült Államok képviselő­házának szeptember 20-i hír­hedt határozatát. Az emléke­zetes határozat törvényerőre emelte a latin-amerikai or­szágok belügyeibe történő be­avatkozást. Ezzel számos nem­zetközi szerződést megsértett, s ugyanakkor az Egyesült Álla­mok ellen tüzelte Latin-Ame- rika népeinek nemzeti önér­zetét. Tehát szaporodott a rovás Illia washingtoni számláján. Az argentin tábornoki kar jobboldali elemei pedig ez alatt fokozatosan aktivizálód­tak, s a dolgozók elleni „ha­tékonyabb” politikát követel­tek a kormánytól. Illia fele­más manőverei nem elégítet­ték ki őket, s ezzel június második felében végképp „betelt a pohár”. A „gorillák” — a jenkik szekerét húzó nép­ellenes tábornokok — menesz­tették Illiát és megragadták az ország kormánykerekét. Az ország ideiglenes elnökévé Juan Carlos Ongania táborno­kot nevezték ki. Az az Onga­nia lett az új elnök, aki a múlt év novemberéig az ar­gentin fegyveres erők főpa­rancsnoka volt, és akit épp Arturo Illia mozdított el tisztségéből, Ongania eddig még nem igyekezett átfogó programot adni. Argentin demokratikus 4 I * tisztek egy csoportja szerint a puccsisták a következő célo­kat tűzték maguk elé: 1. kor- | porációs — fasiszta — mac- 1 cartista állam megteremtése; 1 2. az argentin gazdaság alá- j rendelése az amerikai mono- j póliumoknak; 3. az Egyesült Államok által annyira sürge­tett Amerika-közi fegyveres erők létrehozása, s csapatok küldése Dél-Vietnamba, Ar­gentína új elnöke tehát a jenki monopolisták sakkfigu­rája, közreműködésével ezen­túl Argentínában is tetszés szerinti időben és tetszés sze­rinti helyre léphetnek. Le­galábbis ilyen szándékok ve­zetik azokat, akik a Casa Rosada — az argentin elnöki palota — kulisszái mögött a zsinórokat húzogatják. E cseppet sem dicséretes erőlködés azonban nemcsak Argentínában, hanem Latin- Amerika más országaiban is növekvő elégedetlenséget szül. Ez érthető, hiszen a mindin­kább osztályöntudatra ébredő társadalmi erők Argentína példáján saját sorsukat is le­mérni igyekeznek. Mert a jen­ki imperializmus cseppet sem szégyenlős, nem is válogatós. Ha hatalmi érdekei úgy kí­vánják, másutt is igyekszik félrelökni az akadályokat és hegemóniára tör. E brutalitás azonban ellen­szenvet kelt és ellenállásra tüzel. Már a havannai érte­kezlet egyhangúan kimondja, hogy megalakítják a latin­amerikai szolidaritási szerve­zetet. E szervezet havannai székhellyel működik és 1967- ben összehívja a latin-ameri­kai népek első nagyszabású szolidaritási konferenciáját. E konferencia minden bizonnyal olyan határozatokat hoz, ame­lyek a korábbi megosztottság helyébe a latin-amerikai for­radalmi erők növekvő egysé­gét állítják. Az egység pedig a győzelem egyik legbiztosabb záloga. Milassin Béla Legutóbb Argentínában „füttyentettek” s zavarták le a politikai táncparkettről Il­lia kormányát. Arturo liliánák az volt a legfőbb bűne, hogy — habár gyakran a jenki me­lódiához mérte lépteit — al­kalmanként kirúgott a hámból és nemzeti figurákat is alkal­mazott Ily módon többször is megsértette az északról határo­zottan elvárt összhangot. A kegyvesztettség már az II- lia beiktatása utáni hónapok­ban megkezdődött. Az új ar­gentin elnök 1963. novem­berében ugyanis felmondta a Frondizi-kormány és az amerikai monopóliumok kö­zötti olajszerződést. Erre volt oka bőven. A Frondozi-kor- mány ugyanis a parlament mellőzésével kötött szerző­dést, s abban tizenöt évtől negyven évig terjedő idő­szakra az amerikai monopó­liumoknak engedték át az or­szág olajforrásainak feltárá­sát és kihasználását. A szerző­dés feltételei Argentina szá­mára nagyonis előnytelenek voltak. A több, mint hatmillió hektárnyi olajlelöhely teljes egészében az USA monopóliu­mok kezébe csúszott. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a kőolajban gazdag Argentína külföldről importált petróleu­mot. Évente mintegy 250 millió dollárt költött ilyen célra! Mivel az olajmonopólistákat ily módon Illia elnök elker­gette az argentínai „húsosfa­zéktól”, azok bosszút esküdtek ellene. Politikai szócsövük W. I hajítottuk”, jelentette bún-. bánóan Collins. A csütörtöki űrrandevúval a] Gemini 10. személyzete újabb: rekordot állított fel. Először! történt meg, hogy egy űrhajó: egyetlen kiküldetés során két; különböző célt közelített meg. i Először randevúztak „élette- j len” objektummal, vagyis aj villamos energia és radar nél-| kül száguldó Agena rakétával.: Ilyen nagy magasságban ezen- j kívül (397 kilométer) még so- i hasem bonyolítottak le űrta- ; lálkát. LAS VEGAS Egymillió dolláros! ZjJ tűzvész Kedden éjjel hatalmas tűz pusztított Nevada fővárosá­ban. Bár 15 tűzoltóegység vette fel a küzdelmet az eddig még meg nem állapí­tott okokból keletkezet tűz eloltására, mégis leégett a vá­ros legnagyobb áruháza. A kár több mint egymillió dol­lár. cikk, amely azt a képtelen ál- i lítást hangoztatta, mely sze­rint a Szovjetuniónak érdekei fűződnek az amerikai csapatok nyugat-európai jelenlétéhez, ' mivel „Moszkva jól tudja, hogy Amerika részvétele a. NATO-ban és jelenléte Nyu- \ gat-Németország területén a; túlzott nyugatnémet igények \ fékentartásának hatékony esz-j köze”. \ Erre a koholmányra — foly-: tatja a Pravda — azért van; szükségük, hogy ismét alátá-; masszák azt a már leleplezett; provokációs állítást, melyj szerint megvan a lehetőség! Moszkva, és Washington va-> lamifajta „együttműködésére” j és ez az együttműködés a vi-; etnami nép érdekei ellen irá- ; nyúl. j Pellengéren ez imperializmus Góliát „eldorádóban" Dél-amerikai „titkok" nyomában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom