Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

1966. JÚLIUS 19., KEDD MEcrei K-/(írlap Dunakeszin restaurálják Étkezőkocsi a Városligetben Üj létesítménnyel, egy érde­kes büfével gazdagodik a Vá­rosliget. A Közlekedési Mú­zeum szorgalmasan, s eredmé­nyesen gyűjti a vasúttörténe- ti emlékeket. Sikerült fellelni egy régi, valóban muzeális jellegű Wagon Lits étkezőkocsit is. A kocsit a Dunakeszi Jármű­javítóban restaurálják, és a Közlekedési Múzeum mellett vágányokra elhelyezve állít­ják ki. Az egykori étkezőko­csi egyik részében múzeumot, a másik részében pedig egy kis presszót, illetve bárt rendeznek be, amelyben az Utasellátó kínál majd a ven­dégeknek étel- és italkülönle­gességeket. Szada felöl nem látható be a terep... KÉRELEM fénysorompó ügyében Vasárnapi számunkban közöltük, hogy csütörtökön este a veresegyházi személy- vonat a 203-as országút so­rompó nélküli átjárójában el­ütötte az YA 92—20-as rend­számú tehergépkocsit. A te­hergépkocsi . vezetője meghalt, utasa életveszélyes sérülést szenvedett. Emellett jelentős anyagi kár is keletkezett Krenovszky Árpád gödöllői olvasónk értesített bennünket a baleset részeleteiről. Mikép­pen sodorta a mozdony az or­szágúti árokba a tehergépko- j csit, amely a Miskolci Erdei­termékeket Értékesítő Válla-1 Azerkölcsi é anyagi elismerés édestestvérek! Magyar szemme! az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításról Fogalmaink szerint Erfurt egyet jelent a nemzetközi ker­tészeti kiállítással. A várostól néhány kilométerre a modern pavilonokban évről évre ren­dezett kiállítások minden or­szágból vonzzák a szakembe­reket. Így volt ez most július elején is, amikor hozzáértők és laikusok népes serege ke­reste fel a kiállítási csarnoko­kat. Az idei kiállítás érdekessége volt, hogy a kertészeti növé­nyek mellett, a virágtermelés­ben is összemérték „erejüket” a résztvevő országok. Magyarország, mint régi kertészeti hagyományokkal rendelkező ország, kezdettől fogva részt vesz az itt rende­zett vetélkedőn. Igen, vetélke­dő ez. Nem csupán az erkölcsi elismerés készteti a jelentős költség fedezésére a kiállító­kat. Sokkal inkább az anyagi érdek, a kereskedelmi kapcso­latok kiszélesítése. Százezrek látogatják a kiállítást, többsé­gük csupán érdeklődő. De szép számmal megjelennek itt szakemberek és legalább eny- nyien üzletemberek. Az már Sír a csengő barack akkora a telítettség, hogyha egy-két napig nem szednének semmit, akkor sem tűnne fel. — De mi lesz jövőre? — te­szi fel a jogos kérdést Jáky Antal. — Csak Érden kétszáz­harmincöt hold új telepítés fordul termőre!. Az egész bu­dai járásban közel ezernégy­száz hold! Még rágondolni is rossz, mit kezdünk majd eny- nyi értékes gyümölccsé], ha már möst problémák Vannak a felvásárlással. Nagy Péter, az érdi földmű­vesszövetkezet elnöke csak megerősíti Jáky Antal aggo­dalmát. — Tegnap Pesten voltam értekezleten. Az egyik kar­társ éppen őszibarackot vásá­rolt a piacon. Hét forint negyvenért. Azt a minőséget, amiért mi egy forint ötvenet fizetünk a termelőknek ... Az is hiba. hogy sokszor napköz­ben változik a barack felvá­sárlási ára. Amiért reggel még három forintot fizettünk, azért az áruért délelőtt már csak kettő forint hatvanat adhatunk ... Vajon miért kerül százötven-kétszáz szá­zalékos felárral az őszibarack a fogyasztókhoz? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az érdi térmetőket. Mert azt még csak megértenék, hogy sok a barack s ezért keveset kapnak érte ők, akik megtermelik. De miért keres rajta annyit az, aki az őszibarackot a termelő­től a fogyasztókig eljuttatja? Valamit sürgősen tenni kell ebben az ügyben. Talán köz­vetlenül a piacra vinni, vagy konzervgyárnak eladni. Ez a termelőknek és a fogyasztók­nak egyaránt érdeke! Prukner Pál NYÁRI RÉTEN (Foto: Gábor) csak természetes, hogy az er­kölcsi és az anyagi elismerés édestestvérek. Az arany, ezüst és bronzérmek sokasága előtt sokkal hamarabb kinyílnak az üzletkötések kapui. Ami a dí­jakat illeti, nincs szégyenkez­ni valónk — 40 érmet nyer­tünk, ebből öt az arany, 16 az ezüst, a többi bronz. Az már csak természetes, hogy hazai látogató azzal a szándékkal járja végig a ki­állítást hogy párhuzamot von­jon az itthoni színvonal és a külföldi között. Sok nézője volt termé­nyeinknek. A kertészeti áruk­kal kevésbé ellátott német vendégek hosszan elidőztek tükörfényes, sötétpiros paradi­csomaink, fennséges illatot árasztó őszibarackjaink előtt Nagy sikere volt a papriká­nak, sárgabaracknak, meggy­nek. Aki közelebbről ismeri azonban a magyar föld termé­keit, az kevésbé lelkendezett. Mintha kissé „fáradt” lett vol­na a csarnokban a légkör, hiányzott a frisseség, a bő vá­laszték. A kiállított virágok pedig egyenesen hervadtak voltak. Önkéntelenül is az a gondolata támadt hazánk fiá­nak, érdemes-e részt venni azért, hogy az eddig megszer­zett hírnevet lejárassuk? Meg­erősítette ezt az érzést a szom­szédos csarnokok kiállítása, a cseheké, a dánoké, a hollan­doké. de a házigazdáé, az NDK-é is. A gondolatokra, a kérdések­re Szabó Miklós, a pavilon igazgatója adott magyarázatot. Sok igazság van abban, amit mondott: a földrajzi adottsá­gok miatt hátrányosabb hely­zetben vagyunk, mint az em­lített országok. A kiállítandó termék sokkal inkább megtör­tén érkezik, mint mondjuk Csehszlovákiából, vagy ne is mondjuk a hazai tájakról. Kü­lönösen így van ez a virágok­nál. Ez utóbbiakból nem sok értelme van kiállítani. De ez csak a dolog egyik oldala, amivel nem lehet mindent megmagyarázni. Az igazgató ugyanis olyan nehézségekről is beszélt, amelyet érdemes megszívlelni, mégpedig minél hamarabb. • : Bár a nyert díjak tekinteté- : ben nem sokan vannak előt- : tünk, még sem volt elégedett i Ahogy mondotta, egész idő | alatt azon kesergett: miért > nem fordítanak nálunk na­> gyobb gondot a csomagolásra. • Á bíráló bizottság ugyanis j sokkal nagyobb jelentőséget j tulajdonított a csomagolás- : nak, illetve a kulturált tála- : '.ásnak, mint a kiállított ter- i meny minőségének. S ez nem > véletlen. A vásárlónak sincs > lehetősége megízlelni a kifize- ; tés előtt a zöldséget, gyümöl- ! csőt, csaknem kizárólag a sze- í mére van utalva annak eldön- : lésében, hogy melyik árut ve- ; gye meg. A házigazdák, a cse- i hek. a dánok, a hollandok. ; messze előttünk vannak ebben ; a tekintetben. De nemcsak a j csomagolás, hanem a váloga- 5 tás is elmarad a követelmé- { nyék mögött. A Hungarofruct 5 budaörsi telepén válogatták a : kiküldött anyagot, amolyan ; előzsűrizésnek vetették alá. $ De amit a termelő üzemben 5 elmulasztottak, azt itt nem le- ; hét helyrehozni. 5 Pest megye mindig jól sze- J repelt az erfurti kiállításo- ; kon, s ez nem véletlen. Ebben ^ a megyében szinte legmaga- 5 sabb a kertészeti kultúra. Ke- $ restem a megyei kiállítókat, 5 de mindössze egy-két névvel J találkoztam. A kocséri Uj Élei J Tsz paradicsomával, a Nagy- i körösi Állami Gazdaság ubor- J kájavai, a Kertészeti Kutató 4 Intézet törökbálinti gazdasá- J gának őszibarackjával, s ez­5 zel be is záródik a sor. Annál ^ meglepőbb volt az a kimuta- ^ tás, amit Szabó Miklós elém J tett Sok Pest megyei állami $ gazdaság és termelőszövetke- $ zet neve szerepelt ezen. Ki- ü ragadtam néhányat: Vecsési Állami Gazdaság, százhalom battai Rákóczi Tsz, tárnoki Lenin Tsz, nagykátai Magyar —Koreai Barátság Tsz. De le­hetne tovább is sorolni a Ki­állításra jelentkezett gazda­ságokat. De hol maradtak a termények? Az igazgató véleménye sze­rint, lehet, hogy egy-két árut kiselejteztek a budaörsi tele­pen, de a gazdaságok többsé­ge el sem küldte. Vagy le­mondta, vagy még ennyi fá­radtságot sem vett magának! Egyszerűen hanyagsággal, nemtörődömséggel állunk szemben. Való igaz, hogy az utóbbi időben, nincs olyan nagy vonzereje az erfurti ki­állításnak, mint korábban volt. Megelégelték volna a „dicsőséget” a gazdaságok ve­zetői és tagjai? Többről vau itt szó, arról, ami idehaza ma már nem­egyszer elhangzik, s amit mi magunk is szóvá tettük már. Egyszerűen, nincs kellően ér­dekelve a termelő üzem ab­ban, hogy kiállításra vigye áruját. Nyerhet érmeket, ezüs­töt, aranyat, de ezt a fárado­zását anyagilag senki nem is­meri el. Szép számmal van olyan szövetkezet a megyé­ben, amely aranyérmet nyert a nemzetközi vetélkedőn. Az­óta is kiváló minőségű árut termel, mégis ugyanannyiért veszi át a MÉK. mint a szom­szédos gazdaságét. Ez a prob­léma idehaza, lehet, hogy nem olyan súlyos, mint kint a nemzetközi találkozókon. Az itthoni nem elég átgondolt in­tézkedések, árpolitika miatt azonban súlyos károk érhetik és érik is a népgazdaságot. Kevesebb az üzletkötés, a ve- télytársak egyre inkább előre­törnek. Elvesztett piacot pedig nehéz visszahódítani! Mihók Sándor NaGYKALLO Korányi emlékmúzeum Nagykállóban, Korányi Fri­gyes szülőházában emlékmú­zeumot rendeznek be. Az épü­letet korabeli bútorokkal rendezik be, s ott helyezik , máj el a Korányi Frigyessel j kapcsolatos írásos emléke - ! két, dokumentumokat, múl :i századi orvostudományi gyógy r szertári anyagokat. r. SZEGED VII. NYÁRI TÁRLAT Vasárnap Szegeden nagy érdeklődés mellett nyílt meg a VII. nyári tárlat. A kiállítá­son az ország különböző vidé­kein élő 152 képzőművész sok­rétű anyaggal, 312 alkotással szerepel. Keramikusaink d stuttgarti triennálén Bemutatkoznak keramikus- művészeink az idén Stuttgart­ban a nemzetközi iparművé­szeti triennálén. Kovács Mar­git, Gorka Lívia, Gulás Zsu­zsa, Szabó Erzsébet és Perez János munkáit küldte ki a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete a stuttgarti bemutatóra. A fitárd VITORLÁSTELEP-AVATÓ Vasárnap avatták fel Agár- don a velencei-tavi vitorlás­szövetség vitorlástelepét és kikötőjét. Csúcsforgalom a magyar tenger partján Vasárnap idei csúcsforga­lom volt a Balatonnál. A ve­rőfényes hétvégén több mint 150 ezer kiránduló látogatott el a magyar tengerhez. Kiskorú háztartási alkalmazott panasza Antii megelőzhetne a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság Semmiféle munka nem szé­gyen, becsült tagja a társa­dalomnak a háztartási alkal­mazott is, sőt most már odáig jutottunk, hogy alkalmazójá­nak sem kell restellkednie. A Munka Törvénykönyve rendel­kezéseit viszont be kell tar­tania. Úgy látszik nem mindenki tartja be. Erre vall, hogy a munkaügyi döntőbizottságok elé a bejáró és a bennlakó háztartási alkalmazottaknak sok panasza kerül. Ezek kö­zül is kirí a dabasi járási döntőbizottság által most tár­gyalt egyik ügy. Szilágyi Irén, 16. életévét még alig betöltött alsónémedi kislánv fordult a bizottság­hoz, mert alkalmazója, dr. Járányi I.ászló körzeti orvos nem adta ki munkakönyvét. Az orvos azzal védekezett, hogy a kislány egyoldalúan, ok nélkül szüntette be a mun­kaviszonyt. A panaszos viszont előadta, hogy munkaadója rendkívül sértő kifejezések­kel illette, amikor utolszor dolgozott nála egy — vasár­napot. Kiderült a tárgyalá­son, hogy a kiskorú leány tizenegy hónapon át fennál­lott munkaviszonya alatt nem kapta meg a kiskorúaknak járó évi 24 napi szabadsá­got és ez év eleje óta vasár­naponként is el kellett men­nie munkahelyére. A munka­könyv bejegyzése szerint az orvos rendelőjének bejáró ta­karítónője havi 300 forintért. Valójában még 200 forin­tot kapott, mert a la­kásban és konyhában is kellett dolgoznia. továbbá a kertben végzett munkáért még 50 forintot, de a munkaadó szerint ez utóbbi két munkaköre csak alkalmi volt. Miután a leány min­den hó 16-án egy összegben vett fel 550 forintot, a mun­kaügyi bizottság a munkakö­rök szóbeli szétválasztásában csak a jogszabályok kijátszá­sát látta. Elrendelte a munka­könyvi bejegyzés kiigazítá­sán és a könyv kiadásán fe­lül, hogy az elmaradt szabad­ság meg heti munkaszüneti napok megváltása címén 1076 forint kifizetését is. Döntésével a megsértett .jogrend azonban csak részben állt helyre. A kis Szilágyi Irén mun­kaügyi panaszával kapcsolat­ban felvetődik még egy kér­dés: miért nem figyelt fel al­kalmaztatása körülményeire és a kislány helyzeiére mun­kahelyén az alsónémedi ta­nács gyermek- és ifjúságvé­delmi állami bizottsága, amely kétségkívül rendszere­sen ellenőrzi, nem lopakod­nak-e be fiatalkorúak a mo­ziba, nekik nem való film­hez, vagy nem lebzselnek-e, esetleg fogyasztanak is az ital­boltban. Ezzel azonban az ál­landó bizottság teljes egé­szében nem töltötte be a fel­adatát. Ennek a bizottságnak lenne hivatása: — nemcsak Alsóné- mediben. hanem mindenütt — megvizsgálni és állandó figyelemmel kísérni a dolgozó fiatalkorúak helyzetét, mun­kaviszonyát. Ez is hozzátar­tozik az ifjúságvédelemhez. Hiszen közülük kerülnek ki faluhelyen leginkább a ház­tartási alkalmazottak. Gondot kell fordítani rájuk, különö­sen, amikor még mindig akadnak, akik úgy bánnak a háztartási alkalmazottakkal, mint a régi rossz nagyságák. Sz, E. latnak szállítmányával volt megrakva. Olvasónk felhívja a figyel­met, hogy ezt az országút— vasút kereszteződést a helybe­li lakosok már jól ismerik. Ez a baleset nem az első. A ke­reszteződés az elmúlt években már szedte áldozatait. Ugyanis Szada felől nem teljesen be­látható a terep. A MÁV azonban semmit sem tesz, hogy a balesetek megelőzhetők legyenek, pedig megszűnne teljesen a bal­esetveszély, ha e keresztező­dést fénysorompóval látnák el, miként Aszódon. Őszibarackok sorakoznak egymás mellett az asztalon, kisebbek-nagyobbak: hamvas, szagos, egészséges valameny- nyi. Kívánatos, csengő barac­kok, már a látásukra is ösz- szefut a nyál az ember szájá­ban. — Tessék, gyújtson rá — kínál cigarettával Jáky Antal, az érdi Barackvirág Termelő­szövetkezeti Csoport elnökhe­lyettese, a megye egyik ' lég- *" híresebb őszibarack-termelője. Felkattintom az ezüst sze­lence tetejét, csengő muzsiká­ba kezd. Cseng, akár a sok üde, friss barack. Mondom is, mire a házigazda mosolyogva jegyzi meg: — Ez a szelence is a ba­racktól cseng... — aztán még hozzáteszi, magyarázatkép­pen: — Két esztendeje kaptuk Szegeden, első díjként, az őszibarackokért. A vitrinben két ezüstérem, a tavalyi bécsi kiállítás dijai — ugyancsak az érdi ősziba­rackokért % A vidámnak indult beszél- ^ getést azonban csakhamar ko- $ mór hangulat váltja fel. | — Baj van a felvásárlással s — mondja töprengve a házi- $ gazda. ^ Mutatja az egyik, majd ^ ökölnagyságú barackot s kér- $ dezi: | — Mennyiért árulják ezt a 5 pesti piacokon? § — Tizenegy-tizenkét forint ^ legalább... § — S tudja, mi mennyit ka- ^ punk érte? Három forintot ^ kilójáért... ^ Hihetetlennek tűnik, pedig íj igaz. $ — A baj már az első na- $ pókban kezdődött. Június 20- $ ra jeleztük az első szállít- $ mányt, de csak három nap késéssel vették át tőlünk. Az- | óta is akadozik a felvásárlás. ^ Ezt a barackot egyébként az ^ imént hoztuk vissza. Már csak $ két forintot kínáltak érte ki- § lónként. ^ Közel háromszáz hold a tér- ^ mő barackosa az érdi Barack- ^ virágnak. Százharminc vagon ^ termésre számítottak, de száz- ^ nál nem lesz több, mert a ^ pünkösdi viharok nagyon ősz- ^ szeverték a fákat. Sok gyű- $ mölcsön apró szépséghiba ta- ^ lálható. Ezért csak másodosz- § tályú áruként veszik át. Pe- ^ dig a barackok épek, egészsé- ^ gesek. csak a bőrükön van ap- ^ ró felületi gyűrődés. Tavaly ^ még exportra is megfelelt ez 5 a minőség. Most pedig az ab ^ osztályúakért három forintot, ^ az ennél kisebbekért pedig $ csak forint ötvenet fizetnek. J $ A pesti piacokon délutánonként már alig kap- í ható őszibarack. Itt peóig íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom