Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
Szentendre A PEST MEGYEI H í R LA P K ÜLÖ N K I A DÁSA X. ÉVFOLYAM, 5Z SZÁM 1966. JÜLHJS 16., SZOMBAT FÉNYEK Tóth István fölvétele SPORT Sikerek a megyei spartakiádon Vasárnap Cegléden, a megyei OSN keretében bonyolították le a falusi dolgozók spartakiádjának Pest megyei döntőit. A versenyeken járásunk válogatottjai is rajthoz álltak, és az erős mezőnyben néhány értékes helyezést szereztek. Az atléták közül legjobban Arnold István szerepelt, aki 13.40 m-es dobásával első lett súlylökésben. Dobogóra kerültek még a következő versenyzőink: Demeter Miklós 165 cm-es ugrásával magasugrásban mint második helyezett, öffenberger Károly 64.64 m-es dobásával harmadikként a gránáthajításban, Gruber Márta 125 cm-es magasugrásával, valamint a Kis, Thurzó, Gruber Márta, Jónás összeállítású női sparta- kiád-váltó (2:58,9 idővel) a harmadik helyen végzett. A kevésbé rangos helyezések közül női 400 m-es futásban és női gránáthajításban Jónás Mária és Farkas Matild, valamint a férfi spartakiád-váltó (Szabó, Tóth, Szedlacsek, Kiss) révén egy-egy negyedik helyet szerzett járási válogatottunk. öffenberger Károly, Jolsvai Frigyes, Kiss Györgyi és Kiss Károly egy- egy ötödik Schwarz János és Thurzó Emese egy-egy hatodik helyezéssel szaporította pontjaink számát. A tekézők versenyén a járásunk színeit képviselő visegrádi férfi tekecsapat második lett, míg a visegrádi tekéző nők nemcsak a csapatversenyt nyerték meg 283 fával, hanem Porlovszlci Imrévé révén az egyéni bajnokságot is megszerezték. Egyébként itt jegyeznénk meg, hogy Cegléden járt sportvezetőink és sportolóink egyöntetű megállapítása szerint nagyon szépen sikerült a megyei GSN-bemutató, és kissé szégyenkeztek is amiatt, hogy ezen a nagyszabású sportbemuORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő reggelig a város ügyeletes orvosa, dr. Gyerkó János, körzeti orvos (Április 4. u. 5.). Sürgős járébelegek részére vasárnap délelőtt 9—10-ig külön rendelést tartanak, a körzeti orvosi rendelőben. (Bükkös- part). taton járásunk és városunk nem képviseltette magát, pedig, amint azt a városi OSN is bizonyította, tehetséges középiskolás tornászaink méltóképpen képviselhették volna a város és járás színeit. Talán a legközelebbi OSN alkalmával eljutunk majd arra a fokra. hogy mi is küldhetünk egy kis válogatott gárdát ilyen nagyszabású bemutatóra. Reméljük. (horányi) ★ A röplabda KISZ-kupában a Pomázi Posztógyár csapata második helyezést ért el. MEGENEOU GA E OM Bevált — áthelyezték Szervezési hibák nehezítik a kibontakozást LEVÉLTÁRI TALLÓZÁS 1. A Dunakanyar fogalom és megjelölés csak a legutóbbi esztendőkben fejlődött ki, a múltban csak szenvedélyes turisták, vadevezősök egyéni és csoportos kezdeményezéssel jutottak el ide. A baloldali beállítottságú Természetbarátok Egyesületének tagjai politikai munkát végezve fedezték fel városunk, Horány, Vöröskő csodás tájait. Az igazi idegenforgalmi munka azonban — tervszerűen és szervezetten — csak az 50-es években kezdődött meg, amiko • vidékünk, a Balaton után, az ország legkeresettebb kirándulóhelyévé vált a belföldiek és a külföldiek számára. Emlékszünk, amikor 1958— 1959-ben a tanácsháza egy sötét szobájában szorongott a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal egyetlen helyi képviselője, aki igyekezett összegyűjteni a látni és nézni valókat, szervezni a kiránduló és városnéző csoportokat, s megpróbált helyi ismeretekkel rendelkező idegenvezetőket szerezni és őket továbbképez- ni. Néhány hete megemlékeztünk arról, hogy idén, a nyári idény indulásával még nem volt vezetője az Idegenforgalmi Hivatal ki- rendeltségének, nem volt gondnoka a papszigeti campingnek, amely jövő hónapban még soha nem látott méretű vendégfogadásra kell hogy készüljön: a camping-világkongresszusra. A turistaszállónak Maros Je- nőné megfelelő gondnoka lett, akinek érdemeit a vendégkönyvi bejegyzések sora bizonyítja. Öt ezért (vagy nem ezért?) a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal sürgősen el akarta távolítani, és két döntőbizottság határozatának köszönhető, hogy még mindig ott dolgozik. Időközben a kirendeltség is vezetőt kapott, aki térképről most ismerkedik Szentendrével és szép környékével. Nem hiszem, hogy képzett elődjének éveken át kedvvel, lelkesedéssel megszerzett helyi ismeretei után, Dunakanyar- idegenforgalmunk fejlődését és fejlesztését szolgálná az ilyenféle személyi csere. A szentendrei Idegenforgalmi Hivatal vezetője csak olyan „bennszülött” vagy a tájat jól ismerő ember lehet, aki tisztában van nemcsak Macskalyuk és Orlovác, hanem Kőhegy, Nagyrét, Nagyvilláin, Leányfalu és Visegrád minden zegével-zúgával, hanem előéletével és minden történelmi, néprajzi mozzanatával. De gondnokot kapott időközben, szinte kapunyitás után gyönyörű szép Papszigetünk is, Pallai Lajosnét, akinek rövid néhány hét alatt sikerült megszerettetnie magát minden szigetlátogatóval, s aki előzékenysége és rátermettsége révén alkalmas választottnak minősült. Ügy látszik azonban, erre a helyes és szerencsés választásra a Pest megyei központ is rájött, mert a napokban közölték vele, hogy azonnali hatállyal áthelyezik, és Érden kap újabb beosztást. Mit jelent ez? Miért van ez a fluktuáció idegenforgalmi szerveink minden egységénél? Stabilizálásra van szükség annak érdekében, hogy idegenforgalmunk valóban megfeleljen célkitűzéseinek. Magyarul: hogy minél többen keressenek fel bennünket! H. L. Megszűnt a tűzoitótestiilet ifjúsági zenekara Többször írtunk már arról, hogy Szentendrén szép hagyományai vannak az önkéntes tűzoltó testületnek. Régi testületünknek mindig volt kitűnő zenekara is. Egészen 1958-ig. Az azóta újjászületett önkéntes egyesület a zenekari múltat is fel akarta eleveníteni, s ez év elején meg is indult a tűzoltó úttörőzenekar szervezése. A fúvósok egyúttal zeneiskolánk növendékei is. A tűzoltóság kitűnő hangszerkészlettel látta el a testületet és Papp György nyugdíjas alezredes, képzett karnagy, megkezdi« a zenekar rendszeres képzését. Az év elejétől nehézséget okozott azonban a nyugdíjas karnagy havi 500 forintos tiszteletdíjának kifizetése. A testület költségvetéséből ezt a Az indítvány ildomosnak „Belgrádi Pál Tanátsnok, Maximovits György és Czaup- per István urak” jelenlétében 1849. május 19-én tartották azt a tanácsülést Szent-Endre városban, melyben Lolits Simon ügyvéd úr előterjesztését tárgyalják százhúsz év előtti elődeink. Az ügyvéd úr bizonyítványt kér a maga részéről arról, hogy „a város felső szigeténél egy téli kikötőnek felállítását tervezvén, tervet is többek előtt mutogatott, továbbá, hogy szorgalmazására egy gőzhajózási kiküldöttség a helyszínét is megvizsgálta, végre, hogy ezen tárgyat Pesten és Bécsben személyesen előmozdította. Úgy szinte, hogy e városban haladás dolgában több tárgyakat: hozott létre!” A tanácsülés, mivel az előadásokat valósnak találta, a bizonyítványt kiadta. Bécsben nyilván azért kellett eljárnia az érdemes ügyvéd úrnak, mert gőzhajósásunk még a múlt században a bécsi székhelyű Dunagőzhajózási Társaság vállalkozásában jött létre. 1876. XII. 30-án Dumtsa Jenő polgármester elnökletében Ullmann Mór helybeli bádogosnak abbeli folyamodványát tárgyalják, miszerint az utcai lámpák utáni díj a petróleum árának rendkívüli felszökkenése folytán felemeltessék. Határozat: „Az eddigi lámpánkénti 15 krajcámyi díj húsz krajcárra felemeltetik azzal, hogy folyamodó köteles legyen a kivilágítást illendően teljesíteni.” 1880. évi július 27-én, amikor még a forinttal igen, de a szóval és papírral nem takarékoskodtak, nagyon hosszú a közgyűlési jegyzőkönyv „a közköltségen helyben építendő közvágóhíd tárgyában”. A jegyzőkönyv szerint: „Hermann József helybeli ácsiparos tervrajza szerint a 6 hü- velyknyi vastag tartófa gerendákra illesztendő deszkafalazattal és zsindeles födélzettel ellátandó, külön deszkaialazattal elválasztott két vágóhelyiséggel és két kamarával állandó vágóhíd, 15 kőből és téglából építendő, szilárd, négyszög alakú, 5 láb magas oszlopokra, alsó tölgyfagerendákkal és részint puhafa, részint keményfa gerendákbeli padlózattal és egy két szivattyús kúttal lészen felszerelendő.” A határozat megállapítja, hogy bár két vállalkozó jelentkezett és az ajánlat szerint Lichner István 63 forinttal olcsóbb áron elkészíteni ígéri, tizennégy szavazattal négy ellenében a közgyűlés mégis Hermann mellett dönt, mert „ennek ösmeretes szak- képzettsége és pontossága nagyobb biztosítékot nyújt”. S megállapítják, hogy ez év szeptember 1. napján a marhavágás az új helyiségekben megkezdhető és akadály nélkül folytatható lesz. 1881-ben közük Tekintetes Pest megye Alispánjának végzését, mely szerint „a hernyók és kártékony rovarok, valamint a szerb tövis kiirtása és a koldulás megszüntetése eránt városi szabályrendelet készítendő.” Az alispán úr egyszerűség okából egy végzésben intézkedett minden kártevőről: hernyóról, szerb tövisről csak úgy, mint az ország koldulásra kényszerített, ellátatlan szegényeiről egyaránt. Horváth Levente (Folytatjuk) tételt a megye törölte. Hónapról hónapra gondot okozott ennek az összegnek az előteremtése, míg végül a múlt hónapban a testület kénytelen volt a karnagynak felmondani, s a nagyon szépen induló ifjúsági zenekar további működését beszüntetni. Takarékoskodnunk kell — mondották az illetékesek. Mindenesetre a zenekar megszűnt, s Bánhegyi János, a régi tűzoltó, a régi muzsikus, a testület elnöki tisztéről mindezek miatti elkeseredésében lemondott Előfizetés vagy példányszám? Valamikor kétféle módon lehetett újsághoz jutni. Előfizetés útján, amikor a posta házhoz hozta az újságot, a másik mód az volt, amikor az olvasó példányonként vásárolta a lapot. Tudom, most sokan azt gondolják, hogy ez ma is így van. Lehet, hogy igazuk van, mert Budapesten és az ország számos más helyén így is van, azonban Szentendre — kivétel! Nálunk ugyanis csak előfizetés lehetséges. Vagy előfizet az ember a lapra, és ha nincs éppen kézbesítőhiány — hol ekkor, hol akkor, de kézhez kapja az újságját. Vagy barátságot köt a hírlapárussal, és félreteszik számára az újságot. Oka pedig az, hogy nincs elegendő példányszám. De miért nincs? Az újság, mint közszükségleti cikk, árusítás útján jut az olvasóhoz, örök szabálya a kereskedelemnek, hogy áru nélkül nincs forgalom. Az újság esetében a visszamaradó, eladatlan példányszám csökkenti az árusításért járó prémiumot. Ezellen úgy védekeznek, hogy „alárendelnek”, vagyis kevesebb példányszámot kérnek, mint amennyire valójában szükség lenne. így nincs visszamaradt példány, de nincs újság sem! Azt gondolják ugyanis, hogy ezáltal biztosított a prémium. Igenám, de a sok és hasztalan elutasítás idővel az érdeklődést is lecsökkenti, s így a kereslet is kisebb lesz. De mi van a prémiummal akkor, ha nincs forgalom? Úgy látszik, akkor is van! Réges-régen túl vagyunk már azon, hogy ha van, van, ha nincs, nincs! De úgy látszik, a „hírlaposok” még mindig itt tartanak, legalábbis Szentendrén. Vagy talán a posta is „ludas” a dologban? Jó lenne ennek végére járni, hogy minden újságra vágyakozó igényeit kielégíthessük. MELLÉKLET: KÉT KOLORÁDÓBOGÁR Az illetékes válaszol A július 9-i számunkban közöltünk egy levelet, melynek írója leírta, hogy a Városgazdálkodási Vállalat burgonyatelepén, „fehérük” a tábla a kolorádóbogártól. Most vaskos levelet hozott a posta, melyben az illetékes, a Városgazdálkodási Vállalat részlegvezetője válaszol. A levél kétoldalas, sajnos, nincs módunkban teljes terjedelmében közölnünk, de mindenesetre igyekszünk annak érdemben idevonatkozó részét leírni: „A cikk olvasásakor megdöbbentem, egyrészt azért, mert annak a faiskolának én vagyok a felelős vezetője (a kérdéses levél ugyanis azt állította. hogy a burgonya a faiskola területébe beékelve fekszik. — Szerk.) és a mi területünkön egyetlen tő burgonya ültetve, vagy kikelve nincsen. így a területünkön burgonyabogár sincsen. Másrészt azért döbbentem meg, mert a cikkíró ilyen hiányos helyi ismerete ellenére kipellengérez egy olyan szocialista üzemet, amelyik burgonyatermesztéssel egyáltalán nem foglalkozik. Tehát a kolorádóbogárra! fertőzött burgonya-„tábla” nem a faiskolába van beékelve, hanem egy magántelken, a faiskolán kívül, málnasövénnyel határolva. Nem az állomás mellett, hanem attól 600 méterre; 73 négyszögöl, de, ha ez is tábla, ám, legyen. A helyszínt tüzetesen átvizsgáltam, de fehér, vagy fehéredé burgonyabogarat nem találtam. Akkor mitől fehérlett a „burgonyatábla”? Igazolásul két mellékelek a cikkírónak burgonyabogarat.” A szerkesztő megjegyzése: A magunk részéről teljesen egyetértünk a részlegvezető válaszával, és be kell látnunk, hogy a levélíró (és nem cikkíró) úgy látszik, tényleg nem jól ismeri a tulajdonviszonyokat. De mentségére szolgáljon, és a mi mentségünkre is, hogy a kérdéses „tábla” tulajdonosát illetőleg tévesen informálták. A válaszlevelet ezúton köszönjük; s a mellékelt két kolorádó- bogárral együtt, (amik feltehetően erről a területről származnak), elküldtük a levélírónak. VIRÁGBÁL Virágbált rendez ma este 8 órai kezdettel a fegyveres erők klubja. Az új tánczenekaron kívül népszerű fővárosi tánc- dalénekesek is fellépnek a reggelig tartó bálon. A belépődíj 8 forint. Hangverseny a Szoborparkban A Szilvay-testvérek kamarahangverseny-sorozatának első előadására — amely eddig a rossz időjárás miatt elmaradt — ma kerül sor a Szoborparkban, este 7 órai kezdettel. Mindazoknak, akik drága férjein és édesapám temetésén o, z toztak gyászunkban, köszönetét mondunk, özv. Mohos Józsefrté és leánya. Szentendre. U