Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

Szentendre A PEST MEGYEI H í R LA P K ÜLÖ N K I A DÁSA X. ÉVFOLYAM, 5Z SZÁM 1966. JÜLHJS 16., SZOMBAT FÉNYEK Tóth István fölvétele SPORT Sikerek a megyei spartakiádon Vasárnap Cegléden, a me­gyei OSN keretében bonyolí­tották le a falusi dolgozók spartakiádjának Pest megyei döntőit. A versenyeken járá­sunk válogatottjai is rajthoz álltak, és az erős mezőnyben néhány értékes helyezést sze­reztek. Az atléták közül legjobban Arnold István szerepelt, aki 13.40 m-es dobásával első lett súlylökésben. Dobogóra kerül­tek még a következő verseny­zőink: Demeter Miklós 165 cm-es ugrásával magasugrásban mint második helyezett, öffenberger Károly 64.64 m-es dobásával harmadikként a gránáthajítás­ban, Gruber Márta 125 cm-es magasugrásával, valamint a Kis, Thurzó, Gruber Márta, Jónás összeállítású női sparta- kiád-váltó (2:58,9 idővel) a harmadik helyen végzett. A kevésbé rangos helyezések közül női 400 m-es futásban és női gránáthajításban Jónás Má­ria és Farkas Matild, vala­mint a férfi spartakiád-váltó (Szabó, Tóth, Szedlacsek, Kiss) révén egy-egy negyedik helyet szerzett járási válogatot­tunk. öffenberger Károly, Jolsvai Frigyes, Kiss Györ­gyi és Kiss Károly egy- egy ötödik Schwarz János és Thurzó Emese egy-egy ha­todik helyezéssel szaporította pontjaink számát. A tekézők versenyén a járá­sunk színeit képviselő visegrá­di férfi tekecsapat második lett, míg a visegrádi tekéző nők nemcsak a csapatversenyt nyerték meg 283 fával, hanem Porlovszlci Imrévé révén az egyéni bajnokságot is megsze­rezték. Egyébként itt jegyeznénk meg, hogy Cegléden járt sport­vezetőink és sportolóink egy­öntetű megállapítása szerint nagyon szépen sikerült a me­gyei GSN-bemutató, és kissé szégyenkeztek is amiatt, hogy ezen a nagyszabású sportbemu­ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő reg­gelig a város ügyeletes orvo­sa, dr. Gyerkó János, körzeti orvos (Április 4. u. 5.). Sür­gős járébelegek részére va­sárnap délelőtt 9—10-ig külön rendelést tartanak, a körzeti orvosi rendelőben. (Bükkös- part). taton járásunk és városunk nem képviseltette magát, pe­dig, amint azt a városi OSN is bizonyította, tehetséges kö­zépiskolás tornászaink méltó­képpen képviselhették volna a város és járás színeit. Talán a legközelebbi OSN alkalmá­val eljutunk majd arra a fok­ra. hogy mi is küldhetünk egy kis válogatott gárdát ilyen nagyszabású bemutatóra. Reméljük. (horányi) ★ A röplabda KISZ-kupában a Pomázi Posztógyár csapata má­sodik helyezést ért el. MEGENEOU GA E OM Bevált — áthelyezték Szervezési hibák nehezítik a kibontakozást LEVÉLTÁRI TALLÓZÁS 1. A Dunakanyar fogalom és megjelölés csak a legutóbbi esztendőkben fejlődött ki, a múltban csak szenvedélyes turisták, vadevezősök egyéni és csoportos kezdeményezéssel jutottak el ide. A baloldali beállítottságú Természetbará­tok Egyesületének tagjai po­litikai munkát végezve fedez­ték fel városunk, Horány, Vöröskő csodás tájait. Az igazi idegenforgalmi munka azonban — terv­szerűen és szervezetten — csak az 50-es években kezdődött meg, amiko • vi­dékünk, a Balaton után, az ország legkeresettebb kirándulóhelyévé vált a belföldiek és a külföldiek számára. Emlékszünk, amikor 1958— 1959-ben a tanácsháza egy sö­tét szobájában szorongott a Budapesti Idegenforgalmi Hi­vatal egyetlen helyi képvise­lője, aki igyekezett összegyűj­teni a látni és nézni valókat, szervezni a kiránduló és vá­rosnéző csoportokat, s meg­próbált helyi ismeretekkel rendelkező idegenvezetőket szerezni és őket továbbképez- ni. Néhány hete megemlékez­tünk arról, hogy idén, a nyári idény indulásával még nem volt vezetője az Idegenforgalmi Hivatal ki- rendeltségének, nem volt gondnoka a papszigeti campingnek, amely jövő hónapban még soha nem látott méretű vendégfo­gadásra kell hogy készül­jön: a camping-világkong­resszusra. A turistaszállónak Maros Je- nőné megfelelő gondnoka lett, akinek érdemeit a vendég­könyvi bejegyzések sora bizo­nyítja. Öt ezért (vagy nem ezért?) a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal sürgősen el akarta távolítani, és két dön­tőbizottság határozatának kö­szönhető, hogy még mindig ott dolgozik. Időközben a kirendeltség is vezetőt kapott, aki térképről most ismerkedik Szentendré­vel és szép környékével. Nem hiszem, hogy képzett elődjé­nek éveken át kedvvel, lelke­sedéssel megszerzett helyi is­meretei után, Dunakanyar- idegenforgalmunk fejlődését és fejlesztését szolgálná az ilyenféle személyi csere. A szentendrei Idegenforgalmi Hivatal vezetője csak olyan „bennszülött” vagy a tájat jól ismerő ember lehet, aki tisztában van nemcsak Macskalyuk és Orlovác, hanem Kőhegy, Nagyrét, Nagyvilláin, Leányfalu és Visegrád minden zegével-zúgával, hanem előéletével és min­den történelmi, néprajzi mozzanatával. De gondnokot kapott idő­közben, szinte kapunyitás után gyönyörű szép Papszige­tünk is, Pallai Lajosnét, aki­nek rövid néhány hét alatt sikerült megszerettetnie ma­gát minden szigetlátogatóval, s aki előzékenysége és ráter­mettsége révén alkalmas vá­lasztottnak minősült. Ügy látszik azonban, erre a helyes és szerencsés vá­lasztásra a Pest megyei központ is rájött, mert a napokban közölték vele, hogy azonnali hatállyal áthelyezik, és Érden kap újabb beosztást. Mit jelent ez? Miért van ez a fluktuáció idegenforgalmi szerveink minden egységénél? Stabilizálásra van szükség an­nak érdekében, hogy idegen­forgalmunk valóban megfelel­jen célkitűzéseinek. Magyarul: hogy minél többen keressenek fel bennünket! H. L. Megszűnt a tűzoitótestiilet ifjúsági zenekara Többször írtunk már arról, hogy Szentendrén szép hagyo­mányai vannak az önkéntes tűzoltó testületnek. Régi tes­tületünknek mindig volt ki­tűnő zenekara is. Egészen 1958-ig. Az azóta újjászületett ön­kéntes egyesület a zenekari múltat is fel akarta elevení­teni, s ez év elején meg is in­dult a tűzoltó úttörőzenekar szervezése. A fúvósok egyút­tal zeneiskolánk növendékei is. A tűzoltóság kitűnő hang­szerkészlettel látta el a testü­letet és Papp György nyug­díjas alezredes, képzett kar­nagy, megkezdi« a zenekar rendszeres képzését. Az év elejétől nehézséget okozott azonban a nyugdíjas karnagy havi 500 forintos tiszteletdíjának kifizetése. A testület költségvetéséből ezt a Az indítvány ildomosnak „Belgrádi Pál Tanátsnok, Maximovits György és Czaup- per István urak” jelenlétében 1849. május 19-én tartották azt a tanácsülést Szent-Endre városban, melyben Lolits Si­mon ügyvéd úr előterjesztését tárgyalják százhúsz év előtti elődeink. Az ügyvéd úr bizo­nyítványt kér a maga részé­ről arról, hogy „a város felső szigeténél egy téli kikötőnek felállítását tervezvén, tervet is többek előtt mutogatott, to­vábbá, hogy szorgalmazására egy gőzhajózási kiküldöttség a helyszínét is megvizsgálta, végre, hogy ezen tárgyat Pes­ten és Bécsben személyesen előmozdította. Úgy szinte, hogy e városban haladás dol­gában több tárgyakat: hozott létre!” A tanácsülés, mivel az elő­adásokat valósnak találta, a bizonyítványt kiadta. Bécsben nyilván azért kellett eljárnia az érdemes ügyvéd úrnak, mert gőzhajósásunk még a múlt században a bécsi szék­helyű Dunagőzhajózási Társa­ság vállalkozásában jött lét­re. 1876. XII. 30-án Dumtsa Jenő polgármester elnökleté­ben Ullmann Mór helybeli bádogosnak abbeli folyamod­ványát tárgyalják, miszerint az utcai lámpák utáni díj a petróleum árának rendkívüli felszökkenése folytán felemel­tessék. Határozat: „Az eddigi lámpánkénti 15 krajcámyi díj húsz krajcárra felemeltetik azzal, hogy folyamodó köte­les legyen a kivilágítást illen­dően teljesíteni.” 1880. évi július 27-én, ami­kor még a forinttal igen, de a szóval és papírral nem taka­rékoskodtak, nagyon hosszú a közgyűlési jegyzőkönyv „a közköltségen helyben építen­dő közvágóhíd tárgyában”. A jegyzőkönyv szerint: „Her­mann József helybeli ácsipa­ros tervrajza szerint a 6 hü- velyknyi vastag tartófa geren­dákra illesztendő deszkafala­zattal és zsindeles födélzettel ellátandó, külön deszkaialazattal elválasztott két vágóhelyiség­gel és két kamarával állandó vágóhíd, 15 kőből és téglából építendő, szilárd, négyszög alakú, 5 láb magas oszlopok­ra, alsó tölgyfagerendákkal és részint puhafa, részint ke­ményfa gerendákbeli padló­zattal és egy két szivattyús kúttal lészen felszerelendő.” A határozat megállapítja, hogy bár két vállalkozó je­lentkezett és az ajánlat sze­rint Lichner István 63 forint­tal olcsóbb áron elkészíteni ígéri, tizennégy szavazattal négy ellenében a közgyűlés mégis Hermann mellett dönt, mert „ennek ösmeretes szak- képzettsége és pontossága na­gyobb biztosítékot nyújt”. S megállapítják, hogy ez év szeptember 1. napján a mar­havágás az új helyiségekben megkezdhető és akadály nél­kül folytatható lesz. 1881-ben közük Tekintetes Pest megye Alispánjának végzését, mely szerint „a her­nyók és kártékony rovarok, valamint a szerb tövis kiirtá­sa és a koldulás megszüntetése eránt városi szabályrendelet készítendő.” Az alispán úr egyszerűség okából egy végzésben intéz­kedett minden kártevőről: hernyóról, szerb tövisről csak úgy, mint az ország koldulás­ra kényszerített, ellátatlan szegényeiről egyaránt. Horváth Levente (Folytatjuk) tételt a megye törölte. Hónap­ról hónapra gondot okozott ennek az összegnek az előte­remtése, míg végül a múlt hó­napban a testület kénytelen volt a karnagynak felmonda­ni, s a nagyon szépen induló ifjúsági zenekar további mű­ködését beszüntetni. Takarékoskodnunk kell — mondották az illetékesek. Mindenesetre a zenekar megszűnt, s Bánhegyi János, a régi tűzoltó, a régi muzsi­kus, a testület elnöki tiszté­ről mindezek miatti elkesere­désében lemondott Előfizetés vagy példányszám? Valamikor kétféle módon lehetett újsághoz jutni. Előfi­zetés útján, amikor a posta házhoz hozta az újságot, a másik mód az volt, amikor az olvasó példányonként vásárol­ta a lapot. Tudom, most sokan azt gon­dolják, hogy ez ma is így van. Lehet, hogy igazuk van, mert Budapesten és az ország szá­mos más helyén így is van, azonban Szentendre — kivé­tel! Nálunk ugyanis csak elő­fizetés lehetséges. Vagy előfi­zet az ember a lapra, és ha nincs éppen kézbesítőhiány — hol ekkor, hol akkor, de kéz­hez kapja az újságját. Vagy barátságot köt a hírlapárus­sal, és félreteszik számára az újságot. Oka pedig az, hogy nincs elegendő példányszám. De miért nincs? Az újság, mint közszükség­leti cikk, árusítás útján jut az olvasóhoz, örök szabálya a kereskedelemnek, hogy áru nélkül nincs forgalom. Az újság esetében a vissza­maradó, eladatlan példány­szám csökkenti az árusításért járó prémiumot. Ezellen úgy védekeznek, hogy „alárendel­nek”, vagyis kevesebb pél­dányszámot kérnek, mint amennyire valójában szükség lenne. így nincs visszamaradt példány, de nincs újság sem! Azt gondolják ugyanis, hogy ezáltal biztosított a prémium. Igenám, de a sok és haszta­lan elutasítás idővel az érdek­lődést is lecsökkenti, s így a kereslet is kisebb lesz. De mi van a prémiummal akkor, ha nincs forgalom? Úgy látszik, akkor is van! Réges-régen túl vagyunk már azon, hogy ha van, van, ha nincs, nincs! De úgy lát­szik, a „hírlaposok” még min­dig itt tartanak, legalábbis Szentendrén. Vagy talán a posta is „ludas” a dologban? Jó lenne ennek végére járni, hogy minden újságra vágya­kozó igényeit kielégíthessük. MELLÉKLET: KÉT KOLORÁDÓBOGÁR Az illetékes válaszol A július 9-i számunkban kö­zöltünk egy levelet, melynek írója leírta, hogy a Városgaz­dálkodási Vállalat burgonya­telepén, „fehérük” a tábla a kolorádóbogártól. Most vaskos levelet hozott a posta, melyben az illetékes, a Városgazdálkodási Vállalat részlegvezetője válaszol. A levél kétoldalas, sajnos, nincs módunkban teljes terjedelmé­ben közölnünk, de minden­esetre igyekszünk annak ér­demben idevonatkozó részét leírni: „A cikk olvasásakor meg­döbbentem, egyrészt azért, mert annak a faiskolának én vagyok a felelős vezetője (a kérdéses levél ugyanis azt ál­lította. hogy a burgonya a fa­iskola területébe beékelve fekszik. — Szerk.) és a mi te­rületünkön egyetlen tő burgo­nya ültetve, vagy kikelve nin­csen. így a területünkön bur­gonyabogár sincsen. Másrészt azért döbbentem meg, mert a cikkíró ilyen hiányos helyi ismerete ellenére kipellengé­rez egy olyan szocialista üze­met, amelyik burgonyater­mesztéssel egyáltalán nem foglalkozik. Tehát a kolorádóbogárra! fertőzött burgonya-„tábla” nem a faiskolába van be­ékelve, hanem egy magántel­ken, a faiskolán kívül, mál­nasövénnyel határolva. Nem az állomás mellett, hanem at­tól 600 méterre; 73 négyszögöl, de, ha ez is tábla, ám, legyen. A helyszínt tüzetesen átvizs­gáltam, de fehér, vagy fehére­dé burgonyabogarat nem ta­láltam. Akkor mitől fehérlett a „burgonyatábla”? Igazolásul két mellékelek a cikkírónak burgonyabogarat.” A szerkesztő megjegyzése: A magunk részéről teljesen egyetértünk a részlegvezető válaszával, és be kell lát­nunk, hogy a levélíró (és nem cikkíró) úgy látszik, tényleg nem jól ismeri a tulajdonvi­szonyokat. De mentségére szolgáljon, és a mi mentsé­günkre is, hogy a kérdéses „tábla” tulajdonosát illetőleg tévesen informálták. A vá­laszlevelet ezúton köszönjük; s a mellékelt két kolorádó- bogárral együtt, (amik felte­hetően erről a területről szár­maznak), elküldtük a levél­írónak. VIRÁGBÁL Virágbált rendez ma este 8 órai kezdettel a fegyveres erők klubja. Az új tánczenekaron kívül népszerű fővárosi tánc- dalénekesek is fellépnek a reggelig tartó bálon. A belé­pődíj 8 forint. Hangverseny a Szoborparkban A Szilvay-testvérek kama­rahangverseny-sorozatának el­ső előadására — amely eddig a rossz időjárás miatt elma­radt — ma kerül sor a Szo­borparkban, este 7 órai kez­dettel. Mindazoknak, akik drága fér­jein és édesapám temetésén o, z toztak gyászunkban, köszönetét mondunk, özv. Mohos Józsefrté és leánya. Szentendre. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom