Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

A Központi Statisztikai Hivatal je a népgazdaság 1966. első félévi fejlődéséről PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1966 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését a la­kosság jövedelmi és kultu­rális helyzetének alakulását a következő adatok jellem­zik: 1966. első félévének végén öz ország népességének száma kb. 10 179 000 főt tett ki. Önállóság, hatáskör, kezdeményezés Házak, gyárak, paloták Szellemi házibuli Vigyázat! jr Életveszély! Heti jogi tanácsaink Vasárnap délután ANGLIÁBÓL JELENTJÜK 1966 első félévében a nép­gazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lé­nyegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereske­delemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965 első félévében. A mezőgaz­daságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az ipari termelés — az idény jellegű élelmiszer- ipar nélkül számítva — kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965 első felében. Az ipari termelésből ez év első felében több került ér­tékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőt­tek. Az ipari értékesítésből leg- (Folytatás a 2. oldalon) X. ÉVFOLYAM, 168. AHA SO FILLER 1966. JÜLIUS 17., VASÁRNAP Szovjet—indiai közös közlemény Az indiai miniszterelnök-asszony sajtóértekezlete Wilson Moszkvába érkezett Harold Wilson, Nagy-Bri- tannia miniszterelnöke szom­baton megérkezett Moszkvába. Az angol kormányfő megte­kinti a brit ipari kiállítást. SZOT—KISZ-ülés Szombaton délelőtt a Szak­tanács székházában együttes ülést tartott a SZOT elnöksége és a KISZ központi bizottsága intéző bizottsága. A kongresz- szusi munkaverseny eredmé­nyeit és feladatait tárgyalták meg. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásának befejeztével szombaton sajtó- értekezletet tartott. Kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel őszinte és baráti légkörben folytatott eszme­cseréi érdekesek és hasznosak voltak. Az újságírók kérdései­S&ú&e&er h&M Imnv^rn Csécsei Péter kombájnos az élen Ma is dolgoznak a gépek Továbbra is kielégítő lendü­lettel halad a gabonabetaka­rítás, Pest megyében eddig körülbelül 100 ezer holdat — a kalászosok kétharmadát — aratták le. Szombaton délután újabb gazdaságok — a csemői termelőszövetkezetek, a nyársapáti Haladás és a ko- cséri Petőfi Tsz — adták hí­rül szerkesztőségünknek, vé­geztek a legfontosabb nyári munkával. A ceglédi járásban a ga­bona 80 százalékát arat­ták le és több mint 250 vagon búzát szállítottak raktárakba. Ku­sza Béla megyei főagronómus szerint a talajmunkák lassú­sága okoz még gondot a me­gyei irányítószerveknek. Feladat: a szántás meg­gyorsítása. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya és a gépállo­mások megyei igazgatósága értékelte a kombájnosverseny első szakaszát s eszerint az alábbi sorrend alakult ki: Je­lenleg első helyen Csécsei Pé­ter, a Budapesti Gépjavító Állomás szentendrei üzemegy­ségében dolgozó kombájnos áll, aki eddig 400 holdról 60 va­gon gabonát takarított be. A gépjavító állomások közül első a Nagykőrösi Gépjavító Állomás 81 száza­lékkal, második a Bugyi Gép­állomás 75 százalékkal, míg a harmadik a Monori Gépjavító Állomás, amely aratási tervét 68 százalékra teljesítette. A kombájnosok ma is dolgoz­nak, vasárnapi műszakot tar­tanak. — sp — re válaszolva megismételte a vietnami kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. Hang­súlyozta, hogy e rendezés leg­jobb alapját a genfi egyezmé­nyek alkotják. Az természe­tes — tette hozzá —, hogy a kérdés rendezésére vonatkozó javaslatoknak a közvetlenül érdekelt fél, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya helyeslésével kell ta- lálkozniok. — Azt hiszem, feltételként Észak-Vietnam amerilcai bombázásának megszüntetése kell, hogy szerepeljen. A miniszterelnök-asszony hangsúlyozta, hogy országa a taskenti nyilatkozat végrehaj­tására törekszik. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió beleegyezett, hogy 1 milliárd rubelig terjedő ösz- szeggel hitelek formájában segítse Indiát negyedik ötéves tervének megvalósításában. A két ország gazdasági együtt­működéséről létrejött megál­lapodás részleteit később hoz­zák nyilvánosságra. Befejezésül ismételten kö­szönetét mondott a szívélyes vendéglátásért. Megállapítot­ta, hogy a két ország között egyetértés áll fenn egész sor kérdésben. Indira Gandhi szovjetunió­beli látogatásának végeztével szovjet—indiai közös közle­ményt adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és India — mivel sürgető szükségsze­rűségnek tartja a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és tel­jes leszerelést — üdvözölni fogja a leszerelési világkon­ferenciának a földkerekség minden államának részvételé­vel való összehívását. A felek ugyanakkor kiemelték a nuk­leáris fegyver elterjedését megakadályozó egyezmény gyors megkötésének fontos­ságát. Megerősítették hűségü­ket az ENSZ alapokmánya ■SSS/SfSS//S/SS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSS/JSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SS/SS/SSSSS. iránt és azt az eltökélt szán­dékukat, hogy hozzájárulnak e szervezet megerősítéséhez. Indira Gandhi meghívta Alekszej Koszigint Indiába. A szovjet miniszterelnök a meg­hívást elfogadta. SZALONIKI Puccs-évforduló A Papandreu-kormány ki­rályi puccsal történt megbuk­tatásának első évfordulóján az Egységes Demokratikus Bal­oldali Párt Szaloniki egyik színházában gyűlést rendezett. A színházból távozó egyik több száz főnyi tüntető cso­portot a rendőrség megtámad­ta. Az összecsapásnál egy rendőrtiszt megsebesült. KONGRESSZUSI VERSENYBEN (Foto: Kotroczó) NO PASARAN! A legragyogóbb fejezet, amit Spanyolország írt a világtörténelembe, az a harminchárom hősi hónap, amelyben állta a harcot a fasizmus szennyes áradatával szemben, a veszélyre figyelmeztetve Európát. Holnap harminc esztendeje, hogy 1936. július 18-án támadtak Franco vezénylete alatt a Spanyol Köztársaságra a reakció csapatai. És hamarosan nyíltan csatlakoztak hozzájuk az olasz és a német fasiszták légiói, hogy le­verjék a spanyol munkások forradalmát, s ezzel meg­akadályozzák a vörös szikra átterjedését Franciaor­szágba ... A spanyol nép 1930-ban megbuktatta Primo de Ri­vera diktatúráját, majd a királyt is elkergette a trónról és megteremtette a köztársaságot. Felosztották a feu­dális nagybirtokokat, feloszlatták a szerzetesrendeket, elválasztották az egyházat az államtól, világi oktatást vezettek be az iskolákban. Katalónia és Baszkföld autonómiát kapott. 1936 februárjában már a baloldali népfront győzött a választásokon, s úgy látszott, hogy a köztársaság ezután következetesen megvalósíthatja a nép követeléseit. Ám a feudálisok és kapitalisták, a ha­talmától megfosztott klérus és a fasiszták összeesküvést és felkelést szerveztek. 1936. július 18-án hajnalban a spanyol-marokkói Ceuta rádióadója egyszerű közle­ményt olvasott be: „Egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt.” Csak kevesen tudták, hogy e mondat volt a jeladás a köztársaság elleni összeesküvők számára a tá­madásra. A nép nagy többsége a köztársasági zászló alá sora­kozva leverte a lázadókat. Madrid, Bilbao, Barcelona, s a városok többsége szilárdan a köztársaságiak kezén maradt. De Sanjuro és Franco, a fasiszták vezérei, nem­csak a kiképzett és már előre az észak-afrikai spanyol gyarmatokra átmentett ellenforradalmi katonaságra tá­maszkodtak, hanem bízhattak Hitler és Mussolini ígére­tében is. Hitler Spanyolországot alakította át magánakba má­sodik világháború „gyakorlóterévé”. A hirhedt cWdor- légió Guernicában és Madridban gyakorlatozott Varsó és Rotterdam, London és Coventry későbbi lebombázá­sára. A fasiszták októberben már Madrid falai előtt áll­tak. Európa legjobbjai a köztársaság, a spanyol nép se­gítségére siettek. Nemcsak a spanyol népfront kovácso- lódott össze ebben a veszélyben, hanem tíz- és tízezrek, antifasiszta önkéntesek keltek útra, hogy életüket koc­káztatva vagy feláldozva állítsák meg a fasiszta árada­tot, hogy valósággá legyen a jelszó: No pasaran! Nem törnek át! Franciák és olaszok, oroszok és hollandok, csehek és magyarok, amerikaiak és német antifasiszták foglalták el helyüket a lövészárkokban, a legendáshírű nemzetközi brigádokban. Kétségtelen, hogy e gigászi küzdelemnek legodaadóbb katonái és szervezői a kom­munisták voltak, élükön egy lánglelkű asszonnyal, Dolo­res Ibarrurival, a Spanyol Kommunista Párt akkori fő­titkárával, akinek nevével — La Pasionaria — ezrek indultak csatába, kézitusára, kézigránátokkal a fasisz­ták tankjai ellen. Legjobbjaink közül ott küzdöttek a nemzetközi brigádokban Zalka Máté és Mező Imre, Münnich Ferenc és Szalvai Mihály, a „magyar Csapa- jev”, aki géppuskájával egyedül szállt szembe a Man- zanares egyik hídfőjét ostromló mórokkal. A spanyol nép szabadságharca azonban alulmaradt a fasiszta túlerővel szemben. Egymillió embert áldozoti a harcban, de a nyugati hatalmak, „be nem avatkozási” politikájával elszigeteltségbe kényszerült köztársaság az óriási véráldozat árán sem tudta visszaszorítani az el­lenséget. Pedig Európát már Spanyolországban kellett volna megvédeni a hitleri csizmáktól, a fasiszta terror­tól. Hiszen Madrid eleste után Hitler úgy érezte, a nyu­gati hatalmak szabad utat jeleznek számára, s végül csak a szovjet seregek állították meg a fasizmus árada­tát, amikor a Volgától és a Dontól üldözve 1945-ben barlangjában zúzták szét a hitleri fenevadat. A harminchárom dicső hónap nem múlt el nyomta­lanul. A spanyol nép, az elnyomottak milliói Franco terrorja ellenére sem szűntek meg küzdeni a diktatúra ellen, amelynek fő támasza ma az Egyesült Államok, a világimperializmus csendőre. Eljő az idő, amikor a köztársaság hősei helyet kapnak a pantheonban Mad­ridban és Barcelonában, Sevillában és Valenciában ... Es Spanyolország mai elnyomói ugyanúgy a történelem szemétdombjára kerülnek, mint azok, akik hatalomra segítették őket. Sebes Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom