Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1966. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Nagykátára jön a Növi Sad-i rádió esztrádegyüttese A Növi Sad-i rádió ha­zánkban is közkedvelt eszt- rádegyüttese június 19-én, va­sárnap Nagykátára érkezik, ahol este 8 órai kezdettel mű­sort ad a járási művelődési házban. A szerelem mellékes — Rókáé Vasárnap este 8 órai kez­dettel tarka műsort rendez az Országos Rendező Iroda Kó- kán, a művelődési otthonban. A műsor címe: A szerelem mellékes. javítani kell az állandó bizottságok munkáját Tápiógyörgyén ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága ÉS A MEGRENDELŐ? Az elmúlt év ősze óta tartozik a földművesszö­vetkezetek feladatai közé a háztáji és kisegítő gazda­ságok gyümölcsfacsemeté­vel való ellátása. Ezt a munkát január 1-től már kizárólagos joggal végzik. Nos, élve ezzel a joggal, a szövetkezetek nagykátai járási központja felmérte a járás területén a gyü- mölcsfacsemete-igényt. En­nek alapján a felettes szervtől igényeltek 6 ezer darab almafacsemetét, s kaptak 5 ezer 600 darabot. Annak ellenére, hogy magas törzsű, ismert fajtá­kat jelöltek meg a rende­lésen, mind az 5 ezer 600 darab alacsony törzsű, zö­mében ismeretlen fajtájú. Ez érkezett meg tehát Nagykátára. Márpedig is­mert dolog, hogy a gyü­mölcsfákat általában sző­lőterületen, köztesként te­lepítik, s ezek a fák így erre nem voltak alkalma­sak. Még az a szerencse, hogy azért mind egy szálig elfogytak... S ha majd néhány év múlva, árok partján, út szélén, virágos kertben tör­pe almafák teremnek, aki jót harap gyümölcsükből, gondoljon arra, hogy azok egy meg nem gondolt toll­vonás eredményeként ke­rültek oda. A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a Tápiógyörgyei Községi Tanács végrehajtó bizottságának je­lentését tárgyalta, a község művelődési és egészségügyi helyzetéről. A beszámoló érté­kelte az elmúlt időszakban el­ért eredményeket, valamint az érintett két szakterületen a továbbfejlesztés lehetőségét A hozzászólások során Antal- fia Jenő, a járási pártbizott­ság első titkára hangsúlyozta, hogy Tápiógyörgyén az iskolákban folyó oktató munka jó, azonban a pe­dagógusoknak, a tanácsnak és a tömegszervezetek­nek még inkább előtérbe kell helyezni a nevelő munkát. Ez ebben a községben még nem megfelelő. Különösen előbbre lehet lépni ezen a té­ren, ha a pedagógusok fokoz­zák a családlátogatásokat és nevelésre ezeket az alkalma­kat is felhasználják. Megemlí­tette, hogy a szülői munka- közösség tevékenysége sem el­fogadható. Ezt is sürgősen rendezni kell. Kiss Tibor, a járási tanács elnökhelyettese megállapítot­ta, hogy az egészségügyi és a művelődési témával a testületi üléseken megfelő arányban foglalkoznak, különösebb prob­léma nem merült fel. Mind egészségügyi, mind művelődési vonalon az igé­nyeknek megfelelő létesítmé­nyek állnak rendelkezésre, s ez a többi községben ilyen arányban még nincs meg. A közeljövőben nagyobb mér­tékben kell támaszkodni a községfejlesztési alapra, mert állami beruházást — nyilván­valóan — az egész járás igény­li. Békési György, a járási ta­nács titkára foglalkozott a ci­gánytanulók és az állami gon­dozottak tanulmányi eredmé­nyeivel, helyzetével. Megemlí­tette, hogy még tovább kqll mélyíteni az iskola és a ta­Gyűjtik a süllőfészkeket a Velencei-tóban A korai tavaszodás hatására az idén a szokottnál korábban kezdődött meg a keszegek és a süllők ívása a Velencei-tó­ban. A halászok igyekeznek kihasználni a ]ó fogási alkal­mat és hajnaltól késő estig járják a vizet. A nagy hálók­kal egy-egy húzásra három mázsa halat is zsákmányolnak. A tavaszi idényben egyéb­ként rekordot értek el a ve­lencei Törekvés Halászati Termelőszövetkezet tagjai: há­rom hónap alatt 80 mázsa ha­lat fogtak. Nagy gondot fordítanak a halállomány gyarapítására is. Összegyűjtik a süllőfészkeket, s az ikrákat a velencei Hal­keltető Állomáson keltetik ki. A megerősödött ivadékokat egy hónap múlva bocsátják vissza a tóba. Borbély Jánost egy evre ítélték Távoliétében, hazatérés megtagaoása miatt egy évi szabadságvesztésre ítélte a já­rásbíróság Borbély Jánost, a tápiószelei vas-műszaki bolt volt vezetőjét. Érthetetlen volt a bíróság előtt, hogy mi kész­tette a világnézetileg képzett, jól fizetett, megnyerő modorú Borbély Jánost a disszidálásra. Többféle teória is felmerült a tárgyaláson. Egv azonban biz­tos: itt hagyta kislányát, fe­leségét — és hazáját, ahol megbecsülték. Moziműsor Tápidszelc ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Királylány a fe­leségem. Tápiószentmárton ma: Szemet szemért, szombaton: Pár­duc I—n. Tápiószecső ma: A matador, szombaton: A kőszívű ember fiai I. Szentlörinckáta ma: Vihar Ázsiában, szombaton: A kőszívű ember fiai II. Kóka ma: A híd, szombaton: Szökésben. Pánd szombaton: Buba szerel­mese. Tápióbicske ma: Idegen vér, szombaton: Ki volt dr. Sor­ge? Tápióság ma: Ugrás a sö­tétbe, szombaton: Szerelmes bi­ciklisták. Farmos ma: A lord és bandája, szombaton: Iszony. Tá- piószőllös ma: ötödikesek vol­tak, szombaton: Kérem a pa­naszkönyvet. nács kapcsolatát, mert egy-két esetben súrlódás fordult elő, ami természetesen a munka rovására menti Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az állandó bizottságok munkáját tovább kell ja­vítani, növelni kell az el­lenőrzések számát, és in­tézkedni kell az állandó bizottságok által tett ja­vaslatok végrehajtására. A végrehajtó bizottság az előterjesztés, valamint a vita során elhangzott javaslatok alapján megfelelő határozato­kat hozott. (lendvai) Tanácsülés Tóalmáson A napokban két érdekes napirendi ponttal foglalkozott a tóalmási tanácsülés. Első­ként Hajszter János, a NECS vezetője a községi népi ellen­őrzési csoport munkájának társadalmi jelentőségéről be­szélt. A tanácsülés — sok hozzá­szóló révén — aktív segítsé­get ígért a további ellenőrzé­sekhez. A második napirendi pont előadójaként Mohácsi Ferenc, a művelődésügyi állandó bi­zottság elnöke beszélt a csa­ládi ünnepek társadalmi jelle­gű megszervezéséről. A tanácsülésen első alka­lommal tárgyalt témakörrel kapcsolatban számos javaslat hangzott el. ÁLDOMÁS Dohánytermesztésben járási első: TÁPIÓBICSKE Az udvar közepén egy kis hordó. Körülötte jókedvű em­berek. — Áldomást iszunk, — mondja — egyikük. — Befe­jeztük a dohány palántázását, pótlását. Fényes Andrást, a brigád vezetőjét hol is lehetne más­hol keresni, minit a kör köze­pén. Nevetése messzire hallat­szik. — Harmincöt holdon ültet­tük ki a palántát, — mondja. — Ezért van ez a kis ,/kikap­csolódás”. Csak az tudja, hogy mennyit kell hajladozni, aki már maga is ültetett hasonló nagy területre. Minden egyes szállal külön kell lehajolni. Harminc holdra szabolcsi, öt holdra hevesi dohányt ültet­tünk. A szabolcsit törés után szárítjuk, simítjuk vagy ba- bázzuk, a hevesit pedig törés után zölden kell beszállítani Jászberénybe. Addig persze még sok munkánk van. Egész nyáron dolgozunk. A kapálás, hegyelés, törés, fűzés sok időt vesz igénybe. — A palánták nevelése jól sikerült. Szépek, egészségesek lettek. El is adtunk belőle két­ezer forint értékben, pedig ez csak filléres áru, s még min­dig maradt. Később Szőlősi Ferenc kör­zeti dohányfelelőssel beszélge­tek az irodában. — Nálunk az év augusztus­ban zárul, — mondja. — így még csak „félhivatalos” min­denfajta előzetes értékelés az idei évről. Az már biztos, hogy a nagykátai járásban — de lehet, hogy az egész jászberé­nyi körzetben — a tápióbics- kei Április 4. Tsz az első. Ezt a szép eredményt nagy­részt a harminc holdon dol­gozó Fényes brigád érte el a világos és betegségmentes ki- hozatallal, és simítási tervük százszázalékos teljesítésével. A Ledniczki brigád is jól dolgo­zott, igaz ők csak öt holdon. — Nyugodtan állíthatom, hogy ha lenne ebben országos verseny, a Fényes brigád elő­kelő helyet foglalna el. A má­zsánként kifizetett bér átlaga elérte a kétezer forintot. — Ügy néz ki, hogy máso­dik helyen a pándi Egyetértés, harmadik helyen pedig az újszilvási tsz végez. (pápai) Kinőtte ruháját a resti Melyik a legjobb étterem Nagykátdn ? 30 százalék az ételforgalom — Jönnek a törzsvendégek ZENÉLŐ GYEREKEK A járás hat községében, Nagykátán, Szentmártonkátán, Szentlőrinckátán, Pándon, Tá- piószöllősön és Tápióbicskén működött az idén zenetanfo­lyam. Ezekben a napokban az utolsó órákat tartják a taná­rok, készülnek a 15-től 23-ig tartandó vizsgákra. (A b'eiratá- sok a jövő évre a bizonyít­ványosztás napján lesznek.) Vizsga előtt a szentmártonkátai Illés Pista. Molnár Bertalan felvétele. 6 és fél millió kártérítést fizetett ki tavaly a biztosító Járásunkban 1965-ben 2500 káresetre 6 millió 719 ezer fo­rintot fizetett ki az Állami Biztosító. Csupán a termelő- szövetkezeteknek kifizetett kártérítés több, mint 5 és félmillió forint. Ez az összeg tavaly is meghaladta az ál­taluk fizetett biztosítási díj összegét. S hasonló a helyzet, ha ezt hároméves átlagban nézzük. A három év alatt a tsz-ek csaknem 25 millió forintot kaptak a biztosítótól. Tavaly állatkárokért több, mint 2 milliót, jégkárért majd­nem 2 milliót, árvízkárért 615 ezret térített a biztosító. A fagy a közös gazdaságokban viszonylag kevés kárt oko­zott: a kártérítés 56 ezer fo­rint. Ha három évi átlagot né­zünk, akkor a legnagyobb kárt járásunk területén a jég okozta, s ezután sorrendben az állatelhullás, az árvíz, a tűz és vihar és végül a fagy következik. Tavaly több mint 1 milliót térítettek a lakosság részére. A biztosítottakat 1321 esetben érte kár. Nagykáta legforgalmasabb kisvendéglője a resti, vagy ahogy hivatalos nevén neve­zik, az Utasellátó. A vonatra várók s az érkezők rohamait napjában nagyon sokszor kell kiállnia, s ki is állja, többé- kevésbé sikeresen. Vonat érkezik, az utasro­ham a pohár vagy korsó sörért. Igaz, ki van írva, hogy „Álló vendéget nem szolgá­lunk ki!” —, de ki veszi ezt komolyan? A felszolgálók nem tehetnek mást, hogy az -igényeket minél gyorsabban kielégítsék, kiszolgálják bi­zony az álló vendégeket is. Természetesen, az ülő vendé­gek rovására. Mi itt a megoldás? Hogy a kiszolgálók tartsák be a sza­bályt? Az üzletvezető azt mondja, hogy a vendégeket ki kell szol­gálni, nem pedig elkülde­ni. S ebben igaza van! S mit csináljon az a vendég, akinek a vonat indulásáig pár perce van, meg különben is, állva szeretne meginni egy pohár sört ... Nézzük tovább. Az ülő vendégeket szemlél­ve, könnyen megállapítható, hogy a legtöbben étkezni jöttek. Ugyanis a nagykátai Utasellátó konyhája járás- szerte híres kitűnő főztjeiről és megfelelő nagyságú adag­jairól. A gulyás például már a „nagykátai gulyás” nevet kapta, s a halászlé is olyan, hogy bármelyik halászcsárda dicséretére válna. Mint az üz­letvezető, Vörös István mond­ja, összes forgalmuk 30 száza­lékát a saját készítésű étel­forgalom teszi ki. Ez rendkí­vül jó eredmény! A járás közhivatalainak ide így igen sok dolgozója jár rendszeresen ebédelni, aztán nagyon gyakori, hogy a déli órákban nincs üres asz­tal. Az Utasellátó helyisége tehát kicsi, ehhez nem férhet kétség, nem kell bizonygatnunk. Aztán a türelmes szemlélő észrevehet még egy dolgot. A nap bizonyos óráiban ugyan­azokat az arcokat lehet látni az étteremben. Ülnek és ita­loznak. Ők a törzsvendégek. Nemegyszer lerészegednek, kellemetlenkednek a jó érzé­sű vendégeknek, s még a verekedés sem ritka. De még józan állapotban is elriasz­tanak jó pár betérőt. Ez te­hát már a harmadik dolog, amely sürgősen szükségessé teszi az Utasellátó bővítését. Az étterem mellett söntést kellene létrehozni, esetleg két- három asztalkával. Itt aztán állva ihatja meg itókáját a vendég, ha neki úgy tetszik, s a törzsvendég is helyet kap. Igaz, úgy tudjuk, az állo­más rekonstrukciójával kap­csolatban vannak elképzelések az Utasellátót illetően is, ezek azonban még csak távoli elképzelések. Addig is valami megoldást kell találni, mert ez a hely­zet méltatlan egy járási székhelyhez. KITTEN A FORGATAGBAN Tétován áll az idős házaspár a pályaudvar forgatagában. Jönnek-mennek az emberek, amint az egyik, vagy másik szerelvény befut, indul. Tör­tet mindenki sürgős célja fe­lé, csak a két öreg áll této­ván, gyámoltalanul. Pedig ők is haza szeretnének érni es­tig, csak a nagy forgalom, a szokatlan élmény szinte el­zsibbasztja őket. Türelmet­lenül várják, hogy átszállhas­sanak. Ahogy ott álldogálnak, idős nőt pillantanak meg egy fiatal férfi karján, aki fia, de inkább unokája lehet. Gyöngéden, figyelmesen ve­zeti át a síneken. Aztán elbú­csúzik tőle, s felsegíti a vo­natra, amely már indul. Viszi a vonat a nagymamát, aki mosolyogva integet az ab­lakból unokájának. Az idős házaspár nézi, nézi a jelene­tet, s a nő szemét könnyek ön­tik el. A gyógyíthatatlan seb újra felszakad. — Láttad, — mondja férjé­nek — milyen jó annak, aki­nek családja van... Régen is fájt, hogy küz­delmes életük során a gyer­mekáldás elmaradt, de akkor valahogy még nem kesereg­tek emiatt. De ahogy az évek teltek, egyre nőtt a keserű­ség. Karácsonykor, ha kis fá­jukon meggyújtották a gyer­tyát, egymás előtt is igyekez­tek eltitkolni a fájdalmat. És tudták, de nem mond­ták ki: most még ketten van­nak — de mi lesz, ha egyikük kidől? Áll a két öreg, nézi a vona­tot, ami elvitte a nagymamát. S aztán nagyot sóhajtanak, s elindulnak, hogy ők is be­szálljanak végre. B. Tanácstagi fogadóórák és beszámolók Takács Gyula ma Tápiósze- lén tanácstagi fogadóórát, dr. Tumann Károlyné ma Tápió- szentmártonban tanácstagi be­számolót, Csákó Ferencné holnap Kókán tanácstagi be­számolót tart. HÍREK vasarnap — Rózsabál lesz este Tápiőszecsőn. — Az Állami Déryné Szín­ház szombaton este a tápió­szelei művelődési házban mu­tatja be Csehov Sirály című színművét. — 11 900-an laknak Nagy­kátán. Közülük 5823 a férfi és 6077 a nő. — Caroll B .kér filmszí­nésznőt nemrég megkérdez­te egy riporter, mi a ma­gyarázata annak, hogy oly sok nő szerint ellenszenves jelenség. Carol! Baker nyu­godt önbizalommal vála­szolt: „Nyilván azért van ez, mert annyi férfi nagyon is rokonszenvesnek talál”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom