Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

Úttörők koszorúzási ünnepsége Budapesten és vidéken Történelmünk és munkás­mozgalmunk nagy halottainak emléke előtt tisztelgett csütör­tökön délelőtt a magyar úttö­rők népes tábora. Koszorúzási ünnepséget rendeztek Buda­pesten a haza szabadságáért és függetlenségéért elesett hősök emlékművénél. Hasonló megemlékezésre ke­rült sor a szovjet hősök Sza­badság téri emlékművénél, ahol ugyancsak népes gyerek­sereg adózott tisztelettel és hálával a félszabadító harcok során hősi halált halt szovjet katonáknak. Mindkét emlék­műnél úttörődíszőrség állt déli 12 óráig. A központi ünnepségekkel egyidejűleg az ország minden városában és községében meg­koszorúzták az úttörők küldöt­tei a különböző történelmi ko­rok mártírjainak, nagy halot­tainak és az úttörőcsapatok névadóinak emlékműveit, illet­ve emléktábláit. PEST MEGYEI mit proletárjai, Értesüljetek i I AZ MSZMP PEST MEGYEI B 1 Z OTTSÁG A ÍS A .MEGYEI TANÁCS LA PJ.A 1 X. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1966. JÜNIcJS 10., PÉNTEK VIETNAMI JELENTÉS Szófia megye küldöttsége Szentendrén, Visegrádon és a Margitszigeten A Bolgár Kommunista Párt Szófia megyei Bizottságának megyénkben tartózkodó kül­döttsége csütörtökön reggel Szentendrére látogatott. A vá­ros nevezetességeinek megte­kintése után a Dunakanyar­ban folytatták útjukat, ahol a visegrádi Fellegvárat keresték fel, majd a Határcsárdában ebédeltek. A délutáni órákban a Kosz­ta Kino Szófia megyei titkár vezette bolgár delegáció sétát tett a Margitszigeten és meg­tekintette az Országos Űttörő Fesztivál kultúrműsorát. A bolgár elvtársakat Barin­kat Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Göndics Zoltán a pártbizottság agiiá- ciós- és propaganda osztályá­nak vezetője kísérték. Élő barikád A saigoni buddhista intézet vezetője Tém Chau Bonc, csü­törtökön felkereste Henry Ca­bot Lodge, amerikai nagykö­vetet és csaknem két órán át tárgyalt vele, nem ismeretes, miről. A saigoni buddhista in­tézet a Ky-kormánnyal szem­ben sokkal kevésbé radikális magatartást tanúsít, mint a huei buddhista szárny. A Dél-Vietnam északi részé­ben fekvő Hueban — 24 órán A bolgár vendégek a Cifrakerti Állami Gazdaságban RIPORT A 3. OLDALON Foto: Nádas Kongresszusi versenyben: Óránként+1 taligányi TízmiUiós deficitből - hatmilliós gazdagság Aki hallja, először mosolyog rajta: óránként egy taligányi plusz, mit érnek vele? Ám úgy látszik a sok kicsi igen sokra megy. Ezt igazolja az év leper­gett öt hónapja. Az új esztendő nyitánya nem volt valami biztató. A Tégla- és Cserépipari Tröszt munkásai tízmillió égetett-téglás de­ficittel zárták az első ne­gyedet. Nehéz ebbe belenyugodni! Még nehezebb akkor, ha tudják, mennyi téglát kér a házat épí­tő kisember, az új kenyérkere­ső helyet emelő nagyipar? A fejtörésből elhatározás lett. Többek között, megszer­vezték a téglakihordók vasár­napi munkáját. Üj, nagyobb eredményhez vezető tégla kaz- lazási módszerre tértek át. Vé­gül sok kétkezi munkás vál­lalkozott arra, hogy óránként egy taligával, 80—100 téglával többet hord ki a kemencéből. A tavasz szeszélyes, majd ara­nyat érő esőjéről híres hónap­jában így fordították visszájá­ra a nem éppen dicsekedni va­ló helyzetet. Tették ezt annak ellenére, hogy az esős és ziva­taros idő igencsak sok kárt tett a száradó, nyers téglában. Csaknem harminc millió da­rabot pazarolt el. A mai, legfrissebb jelentés arról szól, hogy hat millió programon felül készített nyerstégla szikkad a tárolók­ban. t. gy. ARAB CSÚCS A XJP1 hírügynökség sza­vahihető forrásokra hivatkoz­va jelenti, hogy Tunézia ki­vételével valamennyi arab or­szág részt kíván venni a szeptemberben Algériában megrendezésre kerülő arab csúcsértekezleten. E források szerint Algérián kívül Irak, Jordánia, Kuwait, Libanon, Líbia, Marokkó, Szaud-Ará- bia, Szudán, Szíria, az EAK és Jemen is bejelentette, hogy támogatja a csúcsértekezlet gondolatát. belül másodízben — élő ba­rikád akadályozta meg egy amerikai gépkocsioszlop átvo­nulását. A városon átvezető útra öt sűrű sorban telepedtek le a buddhista hívek —, fér­fiak, nők, gyermekeik ve­gyesen. Az amerikai gépkocsioszlop több, mint egy kilométer hosz- szúságban torlódott össze, az­után a kocsik egyenként meg­fordultak és visszamentek a Phu Ba-i amerikai támasz­pontra. Hasonló jelenet volt előző este is, amikor egy amerikai konvoj két órán át várakozott a budd­histák által elhelyezett gyertyafényes oltárok, majd pedig az ülősztrájko­ló fiatalok barikádja előtt. Saigonból érkezett Reuter- jelentés szerint a dél-vietnami vezetőség átszervezte a 45 fő­nyi katonai juntát, és ennek keretében azt a tábornokot, aki a múlt hónapban a Da Nang-i buddhista felkelést vé­resen leverte, új, kulcsfontos­ságú feladattal bízta meg. Az AFP hírügynökség jelen­ti, hogy amerikai nehézbom­bázók csütörtökön hajnalban szőnyegbombázást hajtottak végre egy állítólagos partizán- csapatösszevonás ellen, Hűétől körülbelül 30 kilométernyire nyugatra. Damaszkusz Egyezmény A szír fővárosban befejező­dött az EAK és Szíria gazda­sági szakembereinek tizenhat napos tárgyalása. A megkötött egyezmény véget vet annak a rossz viszonynak, amely a két ország között 1961 óta fennállt. Hold­fényképcsere Johnson amerikai elnök szó­vivője szerdán bejelentette, hogy Washington és Moszkva kicseréli azokat a fényképe­ket, amelyeket a Lima 9, il­letve a Surveyor készített a Hold felszínéről. A bejelentés szerint a szovjet felvételek már úton vannak. Az ameri­kai kormány további 140 or­szágnak küldi el a Surveyor felvételeit. Helikoptertragédia Tizenkét magas rangú indo­néz katonatiszt lelte halálát egy katonai helikopterben, amely szerdán a nyugat­jával Tasik Mala ja közelében lezuhant. Az áldozatok között van Somanir Basuki, a nyugat­jával körzet repülőerőinek pa­rancsnoka. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhelyet­tese a gazdasági mechaniz­mus reformjával kapcsolatos kormányzati teendőkre, az Országos Árhivatal elnöke az 1968. évi árreform irányelvei­re és előkészítésének ütem­tervére tett javaslatot. A pénzügyminiszter jelen­tést tett a múlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, a kormány az erre vonatkozó törvényerejű rendelet terve­zetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földműve­lésügyi miniszter beszámoló­ját a mezőgazdasági munkák menetéről, az aratásra tör­tént előkészületekről. A SZŐ VOSZ elnöke a bur­gonya, a zöldség és a gyü­mölcs felvásárlására és érté­kesítésére tett előkészületek­ről tájékoztatta a kormányt. A SZOT főtitkárának és az igazságügyminiszternek együt­tes javaslata alapján a Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a dolgozók betegségi biztosításáról szóló törvény- erejű rendelet módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak. A kormány az egészségügyi miniszter javas­lata alapján határozatot ho­zott a gümőkórban megbete­gedett termelőszövetkezeti ta­gok fokozott anyagi támoga­tására. Kórházat bombáztak az amerikaiak Laoszban A Laoszi Rádió Hanoiban fogott adása beszámol arról, hogy az amerikai légierő a laoszi felszabadított területek elleni sorozatos támadásai fo­lyamán Khang Khay környé­kén falvakat, rizsföldeket és víztárolókat bombázott. Ma­gában a városban pedig töb­bek között 20 bomba esett egy kórházra. Több épület össze­dőlt, a romok sok beteget ma­guk alá temettek. A kórház felszerelése és gyógyszerkész­lete megsemmisült. Repülőn „utazik" az Nagy úr lett az alsónémedi korai burgonya, repülővel „utazik” Németországba, akár­csak a kényes spárga, a töré­keny földieper, vagy a gyor­san romló cseresznye. Szerdán délután 3 gép poggyászterét rakták meg vele, tegnap reggel két teher­autónyit indított útnak a menetrendszerű járattal Ferihegy. A „piroszsákosok”, ahogyan a vörös színű exportburgonyás zsákokról a termesztőket ne­vezik, hajnaltól napestig sze­dik, válogatják a korai ter­mést. Egy hete tart már a burgo­nya „szüret” s azóta két sze­relvényre való rakományt irá­nyítottak a hazai tájakon kí­vül a dabasi járásból Auszt­riába, Csehszlovákiába és az NDK-ba. S hogy zökkenőmentesen halad a szállítás, nem zavarja a termés föl­TELNEK A VAGONOK IS NYÚJTOTT MŰSZAKBAN A „PIROSZSÁKOSOK" szedését, „diszponálását” ko­molyabb gátló körülmény, er­ről mi is meggyőződtünk a MÉK felvásárlási csoportveze­tőjével, Kovács Ferenccel tett kőrútunkon. Alsónémedin az „újburgo­nya” tartomány központjában ezer holdon termesztik a leg­jobb fajtákat, a két termelő­szövetkezeti csoport irányítá­sa mellett. Tavaly 19 millió forint bevételre tettek szert csupán burgonyából, s az idén sem akarják alább adni. Ócsán a vasútállomáson egyszerre hat vagont rak­nak a 25 kilós piros exportzsákok­kal, s nyomban ott a vámos, a növényvédő és a HUNGARO- FRUCT emberek — hogy a vagonoknak a határállomáson már ne kelljen várakozni. A dabasi MÉK-kirendeltsé- gen ugyancsak nagy a forga­lom. Pesti János kirendeltség- vezető újságolja, hogy eddig 21 vagon epret indítottak útnak Örkényből a nyugati országokba, a spárgaszezon 15-én zárul, kö­rülbelül 24—25 vagonnal kül­denek Angliába. Most, hogy megindult az újburgonya föl­szedése, rövidesen napi 45—50 vagont raknak meg a külön­böző fajtákkal. — sp — Kenyér az utcán A tanácsháza mellett Iz- bég felé vivő úton ballagok Szentendrén, amikor majd­nem rálépek a jókora sze­let kenyérre. Ott fekszik a porban, foszlós bele már megfeketedett a piszoktól; eldobta, elejtette valaki? Inkább az utóbbi. Mert nem először látok ilyen szelet kenyeret, eldobva, porban heverve, némelyi­ken még a zsír, a vaj nyo­ma is látható volt, s hány kiflit, zsemléi láttam már iskolai papírkosarakban, éppen csak beleharapva, s ellökve. Már nem is tudok felháborodni rajta: inkább csak szomorú vagyok. A saját oktalanságunk miatt. Verejtékezve magot csé­pelünk, s földbe tesszük; lessük az eget, gépet javí­tunk, aratunk, őriünk, ke­nyeret sütünk, s utána — ellökjük. Persze tudom, nem minden ember ilyen, s azt is, hogy a minden­napi kenyér kis hányada kerül csak pocsékba. De mégis: félzsákszámra vi- szik-hordják a száraz ke­nyeret élelmes gyűjtöge- tők, csirkéknek adják, ma­lacok elé vetik. Amiért annyian fáradtak, amit olyan gonddal óvtak; ez lesz a vége. A legtöbbször azt becsüljük meg a leg­kevésbé, amit a legjobban kellene. Régen volt már, hogy mohó szemmel leste a gyerek az anya kenyér­szelő kezét, hátha vasta­gabbat fog a kés, laktatóbb lesz a szelet. Régen volt, hogy nem jutott kenyér. Régen volt. Most jut elég. Még pocsékba, utca porá­ba, disznók elé is. Hát másként nem lehet? Nincs más út, csak a szükség, vagy csak a pocsékolás? Mennyi kenyeret dobunk el? Nem tudom. De tudom, látom, hogy ott hevernek a porban, s látom, hogy az új ház lépcsőit csorbára csúfították a hurcolkodók holmijai, hogy a nagy csin­nadrattával felavatott bolt­ban két hónap, három múltával vastagon ellep mindent a piszok, hogy a fél éve felavatott üzemi fürdőben tucatjával hever­nek a levert, s összetörött csempék, hogy ... hogy ok­talanok vagyunk. Hajtjuk magunkat, dolgozunk, sok­szor csak azért, hogy le­gyen mit elpocsékolnunk. Vagy ezt nem ugyanazok az emberek teszik? Van­nak másfajta emberek, akik nem teremtenek, al­kotnak, csak pocsékolnak? Vagy pedig ugyanazok az emberek, akik a földön fá­radnak, betakarítják a nem véletlenül, hanem na­gyon is tudatosan életnek nevezett szemet, akik csempét égetnek, s raknak fel a falra, akik házat emelnek, ugyanakkor a másik kezűkkel már ront­ják is azt, amit létrehoz­tak? Nem tudom. Lassabbra fogom a léptem, mert meg­szorít, megdöbbent a gon­dolat: hát csak ennyire be­csüljük — önmagunk?! Aratógépkezelő, kombáj- nos lelkére kötjük: tegyen meg mindent a szemvesz­teség csökkentéséért. Hor­ribilis pénzért magtárakat emelünk, új őrlőberende­zéseket állítunk munkába, kenyérgyárakat csinálunk, s amikor mindez megvan, akkor — ha képletesen is — kihajítjuk az ablakon. Könnyű és olcsó dolog len­ne most azt mondani: hja, nem élnek rosszul az em­berek. Nehezebb kimonda­ni azt, hogy az emberek nem tanulták még meg igazán a dolgok becsüle­tét. Mindannak becsületét, amit két kezükkel, értel­mükkel alkottak, alkot­nak. Ennek elkeserítő pél­dája a porban heverő sze­let kenyér. Bárcsak valamennyien elgondolkoznánk ezen az elkeserítő, s csak látszatra apróságnak tűnő példán ... M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom