Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

1966. JÜNIES 8., SZERDA amarr Mccrci stjCMap A FOGADÁS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON A bolgár vendégek látogatása Gödöllőn A Pest megyei Pártbizottság meghívására megyénkben tar­tózkodó bolgár pártküldöttsé­get kedden fogadta Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. A fogadáson jelen voltak a bolgár testvérpárt küldöttsé­gének tagjai, valamint a Pest megyei Pártbizottság titkárai és osztályvezetői. Rövid üdvözlések után Sza- kali József, a pártbizottság tit­kára tartott tájékoztatót a me­gye helyzetéről gondjairól és terveiről. A tájékoztatót gyak­ran szakították meg a bolgár elvtársak kérdései. Koszta Ki- nov, a Bolgár Kommunista j Párt Szófia megyei titkára a , magyar ifjúsági szervezetek j munkája, Todor Bozsinov, a ’ Szófia megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a gépesítés és ketnizálás problé­mái, Trajko Bogdanov, az Elin Pelin-i városi pártbizott­ság első titkára, a propaganda- és kulturális munka helyzete és Metodi Paunov, a szamo- kovi Állami Lenipari Kombi­nát igazgatója, az ipari veze­tők és pártbizottság kapcsola­tának kérdése iránt érdeklő­dött. A bolgár testvérpárt kül­döttei élénk érdeklődést tanú­sítottak az új gazdaságirányí­tási rendszer problémái iránt. A kérdésekre Szakali József, a a pártbizottság titkára, és az apparátus osztályvezetői vála­szoltak. A kora délutáni órákban a Bolgár Kommunista Párt kül­döttsége Gödöllőre látogatott, ahol megtekintette az egyete­met és a gépgyárat. A IX. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Az eredmények forrása: a BIZALOM Középkorú ember Tóth Ist­ván, de brigádjának tagjai már Pista bácsinak szólítják; igaz, a szerszámüzem Barát­ság nevű, háromszoros szocia­lista brigádja — átlagéletko­rát tekintve — a brigadéros szavaival élve, a csikóké, 22—25 év az átlag. Fiatalok, jókedvnek és — tettre készek. ♦ ♦ A „csikók" brigádja Hét újítás benyújtva Pista bácsi fiai CD Biczó elvtárs, a Híradás­technikai Anyagok Gyára szerszámüzemének vezetője a legjobbnak jelöli a Barátság brigádot: szilárd és erős mag az üzemrészen belül, s sok nehéz helyzetből rántották már ki nemcsak az üzemet, hanem — a gyárat is. öten kezdték: a következő évben Gondolatok a parkban — a parkról... szálloda, — ügye kezd ren­deződni. Készül egy na­gyobb tervezet, amely mind a 120 holdnyi területről gondos­kodik. Ez azonban egyelőre csak távlatokat nyit, ugyanis több millió forintot igényel a tervek megvalósítása. Van azonban a városnak máris 580 ezer forintja — ezt még az idén a parkok gondozá­sára használják fel. Különös tekintettel az ide­genforgalmi szempontokra, mind a mostani parkrende­zéshez, mind a későbbi ilyen tervekhez kínálkozik a hozzászólás alkalma. Egyelőre nincs több lehetőség — hiszen 580 ezer forint mire elég, ha 120 hold viszonylatában kell gondol­kozni? —, elég. ha kialakít­ják a sétányokat, s a kertész - itt-ott hátra hagyja a keze nyomát, hogy lássék valami gondoskodás. Anélkül hozzá sem lehet kezdeni az ilyen munkához, hogy ne legyen vá­rosgazdálkodási vállalat, s ez is cs^ik most alakul meg. De megalakul, most már biztos. Mire jó azonban egy ilyen park, azonkívül, hogy pihen­tet. nyugtat, gyönyörködtet? Mire jó, s mi kellene bele? Mielőtt várossá lett volna Gödöllő, még amikor mint község szerepelt a hazai hely­ségnévtárban, már akkor is témául szolgálhatott a kérdés; hogyan lehetséges, hogy annyi­ra kevés itt az emlékmű, s a műkincs? Ebben az annyit em­legetett 120 holdban, a város rengetegnyi parkjában van egy Mária-szobor, amely érték amennyiben 1700 körüli alko­tás. Aztán megtaláljuk itt Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének megkopott szobrát, amely 1820 körül állt talpazatára. Számontartanak még egy másik Mária-szobrot. Szobor nincs is több. Az első világháborúban elesettek em­lékműve mint általában a fal­vakban, ahol még megvan, nem azoknak az embereknek állít emléket, akiket vágóhídra vittek idegen érdekekért. Egy­fajta nacionalista pátosz ki­fejezője; szóval nem szobor. Milyen szobrok, emlékművek hiányoznak ? Gödöllő az 1848—49-es sza­badságharcban jelentős állo­máshely volt: győztes csatákra indult innen nem egyszer Klapka, Damjanich. Nem ál­lítottak róla emléket De 1919 magyar történelmének fejeze­teibe is bekerült a város neve: itt volt a híres északi hadjárat főhadiszállása. Vöröskatonák, s olyan parancsnokok mint Landler Jenő táboroztak ehefyt. Ennek sincs emléke. Az egyetlen emlékmű, amelyet valóban a kegyelet és a hála tiszta megnyilatkozásaként emeltek; a szovjet hősök em­lékműve. Egyébként is, a mi kisváro­sainknak, de különösen fal- vainknak mindmáig rendkívül kevés az emlékműve, szobra. Művészi igényű, s főként mű­értékű meg alig van. De van ezeknek a helyeknek is törté­nelmük, amely megérdemli az emlékezést, s az emléket. Min­den idegen közös vonása, hogy ahová megérkezik, először lát valamit, s azután kérdez. Ezért lehet örülni minden kis emlék­táblának, oszlopnak, amelyet itt vagy ott, bármilyen szerény ünnepség keretében is lelep­leznek. Mert ez a tábla már jelt ad, s az idegen kérdez. , Ha arra gondolok, hogy Gö-| döllőnek, miután annyiszor, s| olyan nagy események idején; volt történelmünk, mondjam:; hadszíntere, s még egy kis! múzeumi szobája sincs (mintj akárhány hajdúsági falucská-1 nak van); azt kell mondani,! kerül ebben a városban fon- j tosabb is, mint a szállodaépít-! kezés. Nem túlzás ez. Az idegent J ugyanis nem elég elhelyezni.! ellátni, gyönyörködteni és szó-! rakoztatni. Szükséges, hogy va- $ lami más emléket is vigyen! magával rólunk. Gödöllőn van $ ilyen suvenir, csak fel kell fed- $ ni, hogy át lehessen adni... 1 Dékiss János i három ipari tanuló szabadult fel Tóth István keze alatt — aki különben híres arról, hogy oiyan neveltjei vannak, akik majd minden évben so­ron kívül szabadulnak, meg­nyerve az országos versenyt — s őket is befogadta a bri­gád. Nyolcán lettek. Elnyer­ték először, másodszor s har­madszor is a szocialista cí­met, s ekkor — tavaly — úgy határoztak, hogy új embere­ket vonnak be a munkába. Most tizennyolcán vannak. — Én csak egyet mondha­tok: a legfőbb tényező, az eredmények forrása, a kedv­csináló — a bizalom. Volt olyan gyerek, akire rrtásutt talán a sepregetést bízták volna, itt, közénk kerülve, rögtön komoly, tudását pró­bára tevő feladatot kapott. Igaz, szaladgált hozzám, ezt hogy kell, azt hogy kell Pista bácsi, de megcsinálta. Látta, hogy mi nem kételkedünk benne, hát ő sem kételkedett — önmagában. Tóth István határozott, ke­rek mondatokban beszél: em­berei azt mondják, így is cselekszik. Van, hogy „leszúr” valakit, ha rászolgált. Ám — Biczó elvtárs szavaival — ha kell, tűzbe megy az embe­reiért. Az összetartozás, a kollektív szellem emeli az átlag fölé a brigádot. És még egy: az elismerten megalapo­zott szakmai tudás. akik úgy hitték, műszak vé­gén odacsaphatják a munkát, mert „indul a vonat”. Hát nem. És most már ezt az egész brigád, kivétel nélkül mindenki megtanulta. Sok ap­rómunka kellett és kell eh­hez: okulás és példa volt a fiataloknak, ahogyan a brigád régi tagjai elhunyt társuk öz­vegyét két év múltán is meg­meglátogatják, s a gyerekeket segítik. Egymás jobb megis­meréséhez hozzájárul az is, hogy hatan járnak techni­kumba: közös gondok, együt­tes tanulás, összefogás egy- egy nehezebb anyagrész elsa­játítására. Tóth István mellett a fiatalabbak olyan kiváló munkások nyomában igyekez­hetnek, mint Rikszer Géza, Bergmann József és Danis Mihály. Ki-kiruccannak együtt: moziba. A Budapesti Nemzetközi Vásáron jó ideig vitatkoztak egy nyugatnémet sajtoló mellett: ott volt az egész brigád. (D A brigádgyúlés, ahol kong­resszusi vállalásukat megtet­ték, már a múlté. Azóta az ott elmondottak egy részét már tényékké formálták: á maglapkivágó blokkszerszá­mokat például egy hónappal határidő előtt készítették el, s e napokban teljesítik egy másik vállalásukat is. Két olyan kivágó szerszámot ad­nak ki a kezük alól, amelyek­hez rajz sem volt, maguk tervezgették, alakították, mert nagyon kell a felhasználó üzemrésznek. A brigád létszámának je­lentős megnövekedése sokféle új gonddal járt. Előre látták ezt, s céltudatosan vállalták. Néhány fiatalemberrel — „se­géd úrral”, ahogyan maguk között mondják — volt gond. A bejárók némelyikével is, Vállalták az újítási felada­tok fokozott figyelemmel kí­sérését: a napokban nyújtot­ták be ez évi hetedik újítá­sukat! És Tóth István — aki maga is többszörös kiváló dolgozó — csendes mosollyal hozzáteszi: — Van még a bri­gád tarsolyában egy és más. Kongresszusi vállalásukban nemcsak terven felüli szer­számok elkészítését, határ­idők megrövidítését rögzítet­ték, hanem azt is, hogy „az év közben jelentkező sürgős feladatok megoldására a bri­gád alkalmanként pótvállalást tesz.” És — ismerve a szer­számüzem feladatait, helyze­tét — a Tóth István vezette brigádnak erre igencsak mód­ja lesz... A Barátság brigád példája követőkre talál: a lakatosok másik csoportja is brigádot alakított, s kongresszusi válla­lásaik teljesítésével szeretnék elnyerni a szocialista címet. Ök először, a Barátság brigád tagjai pedig — negyedik alka­lommal. — Addig azért megizzadunk néhányszor — mondja Tóth István. — De tudja, az a jó ebben, hogy minden tag látja; egyformán izzad a bri­gád. .. Mészáros Ottó JUNIUS 12., VÁC: III. Dunakanyar dalostalálkozó Vácott, a Lőwy Sándor Gép­ipari Technikum dísztermében vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor kezdődik meg a III. Du­nakanyar dalostalálkozó. A nagyszabású — minősítő jelle­gű rendezvényen többek kö­zött a pécs-banyatelepi férfi­kar, a vasutasok szakszerve­zetének dunakeszi női kama­rakórusa, a biai férfikórus, a vecsési kamarakórus, és a szentendrei József Attila Mű­velődési Otthon kórusa vesz részt. A hangversenyt a váci Madách Imre művelődési Ház úttörőkórusa nyitja meg. Virágzik a levendula Kivirágzott a Tihanyi-fél­sziget sajátos növénye, a fran­cia levendula. Kellemes illa­ta immár csaknem fél évszá­zada minden júniusban betöl­ti a környéket. Bankhitel — művelési előleg Megjelent az idei szőlő-, must- és borértékesítési szer­ződéskötésekről szóló rendel­kezés. E szerint a pincegazda­ság borszőlőre, mustra és bor­ra köt szerződést a termelő- szövetkezetekkel, tszcsk-kel, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel, hegyközsé­gekkel, tsz-tagoikkal, és az egyéni termelőkkel. A szerző­désben megállapított borszőlő­ért, mustért és borért a gazda­ságokat és az egyéni termelő­ket az áruátadás időpontjában érvényes felvásárlási ár illeti meg. A szerződéses felárat csak a tényleges termésadatok birtokában, közvetlenül a szü­ret előtt állapítják meg. A szerződést kötő termelőszövet­kezetek bankhitelt is igényel­hetnek. A termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek a szerződés megkötésétől számí­tott 30 napon belül m űvelési előleget kaphatnak. „Szomorú" dánok A kalocsai népművészeti háziipari szövetkezet motí­vumokkal gazdagon díszített térítőit, alátétjeit három vi­lágrész tizenöt államában vásárolják. Az ízléses kézi­munkáknak egyik legnagyobb kedvelői a párizsiak, az idei évben azonban legtöbb kalo­csai hímzést a koppenhá­gaiak rendeltek, összesen több mint kétmillió forint érték­ben, csaknem 20 000 darab­ból álló készletet. A térí­tők, a kisebb alátétek a megrendelők kívánsága sze­''Jvsssssssssssssssssss/ssjss/sssfssssfssssss/ssssssss/sssssss//ssss/sssssssss/ssssssssssss/< rint „szomorúhimzéssel” ké­PRESSZÓ A DOMBTETŐN i szülnek. így nevezik a sötét- i színű fonalakból varrt kézi- & munkákat. I Dékiss János Korszerűsítik a szőlőfeldolgozást Tápiőszelén Nincs meg egy vidéki varos az országban, amelynek ak­kora belső parkja lenne, mint Gödöllőnek, összesen 120 hold. Ezt a hatalmas fás, bokros területet körülölelik a házak, mint valami tavat. Rendkívül jó adottság ez, amely pihentet, gyönyörköd­tet... , Még így Is... Mert ide tartozik, hogy ez e gödöllői park egyelőre el­hanyagolt, talán a legelha­nyagoltabb belső városi park az országban. Egyszóval: vadon, ’Ahogy a természet adta: sza­badon nőnek a fák, bokrok, füvek. Nincs itt nyoma sem­milyen kertészi rafinériának; nem látszik a sétányok vona­la, a bokrok, füvek nem is­merik az ollót, kaszát, s a padok — az a néhány! — tes­tetlenek. Virág alig nyílik: itt-ott, csak a házak előtt. Aki ismeri a körülménye­ket, az persze nem csodálko­zik. Gödöllő most lett város; van itt annyi tennivaló, s nem első ezek között a park ... De nem is utolsó — tenném hozzá mégis, mert valójában így ta­vasz idején látszik az leg­jobban, hogy Gödöllő jövőjé­ben igen nagy szerep jut ép­pen ennek a hatalmas park­nak. A várossá nyilvánítás ide­jén többször is elhangzott kü­lönböző nyilatkozatokban, hogy Gödöllőnek nagy szere­pet szánnak az idegenforga­lomban. Így igaz, nem rossz elképzelés ez. Egy szép kert lehet a város Budapest szom­szédságában; s ki az, aki nem szívesen időzik kertben. Bár­honnan érkezzen az a turis­ta, hol lehetne jobb helye, mint éppen Gödöllőn. Buda­pestnek ugyanis nemcsak az jelenti a szállásolási gondjait, hogy kevés a szálloda, hanem emellett az is, hogy legtöbb hotel rossz helyen van. Za­jos belvárosi utcákon, tereken, körutakon. Sorban: a Béke, a Nemzeti, a Palace, az Asto­ria. a Metropol, a Park, a Sza­badság, a Royal... Világje­lenség, hogy ilyen helyekre már sehol sem építenek új szállodákat, hanem kintebb a centrumoktól, a zöldben ... Szóval lehetőleg az olyan környezetben, mint éppen Gö­döllő. Ezért fontos itt a park, s főként azért sürgető a rende­zése, mert ez az idegenforga­lom máris megkezdődött. Az atlétikai Európa-bajnokság vendégeit, ahogy arról más híradások is beszámoltak, Gö­döllőn helyezik el az egyetem kollégiumaiban; s nem vélet­lenül szemelték ki a várost a sportolók pihenési, felkészü­lési helyéül. Visszatérve azonban a park­hoz — mielőtt szükségszerűen arról kezdenénk beszélni, hogy mennyire kellene ide egy József, a pincészet vezetője el-§ mondotta, hogy augusztus kö- ^ zepére fejezik be a korszerű-^ sítést, szeptember elejére a ^ múlt évben megkezdett új ^ üzem építése is befejeződik, Ezzel együtt az idei szüret > alatt 20 óránként már 2500 ^ mázsa szőlőt dolgoz fel must- § tá a környék terméséből a $ pincészet. ÜJ pince is épül Tá- § piószelén 16 500 hektoliter bor ^ befogadására. % Az aszódi emelkedő tetején az új lakótelepnél épül a régóta hiányzó eszpresszó. A jobbára ■nűszergyáriak által lakott településnek alig- alig van szórakozási, pihenési lehetősége. Ha igaz, augusztusra már ka put nyit, s várja vendégeit Tóth felv. Nagyszabású munkálatok­hoz kezdtek a Budafoki Álla­mi Pincegazdaság tápiószelei üzemében. Kicserélik az el­avult, immár hat évtizedes szőlőfeldolgozó berendezést. A régi, francia rendszerű présgé­pek 20 óránként 800 mázsa szőlőt dolgoztak fel, az új, mo­dem, horizontális prések — amelyeket beépítenek — 1600 hektoliter mustot szűrnek ugyanennyi idő alatt Merfelsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom