Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
1966. JÜNIUS 4., SZOMBAT Nfcr« '^JCíHap Budapestre érkezett a Barátság-expedíció Péntekep futott be Budapestre a \ „Rakéta” szovjet szárnyashajó, fedélzetén hat szocialista ország rádióriportereivel, szerkesztőivel, művészeivel. A Barátság expedíció tagjai Budapestről Belgrádba, innen Bulgáriába, majd Romániába utaznak. Az út végcélja a Szovjetunió, Ogyessza. A riporterek minden országban öt napot töltenek. Egy életút fele a katedrán Az ige olyan szó.A főnév fajtói... A névszó ... Minden kérdésre huszonötharminc kéz lendül a magas, ba Percek alatt hosszú hetek- hónapok munkája elevenedik fel pergő kérdések-válaszok nyomán. Az utolsó nyelvtanóra a váci Báthory utcai iskola hatodik c osztályában. Ősszel érik... Hazudik a nóta. Június elejét írjuk és szüretelnek! Megérett az Afuz Ali és a szőlőskertek királynője. Na igaz, hogy csak üvegtető alatt, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola melegházán ban. A termés több mint száz fiirt, s szüretelni jövő hét végén kezdenek — ha el nem romlik a melegvízkazán Bernáth Kálmán tanár úr fáradhatatlan, csakúgy, mint diákjai. Majd egy órája figyelem már közös munkájukat. Ott áll a két padsor között, kérdez és felszólít, dícsér és korhol, észreveszi a megbúvót csakúgy, mint aki állandóan jelentkezik. Botja a fekete táblának támasztva, ő maga a két padsorra támaszkodik, úgy él együtt diákjaival. Pedig hát... ülve biztosan könnyebb lenne... — Talán .. .— tűnődik később, már a tanári szobában. — Biztosain... És mégis nehezebb. A katedra és a padok között nem olyan eleven a kontaktus, mint mikor a tanár karnyújtásnyira van a gyerekektől... néha végigsétál a padsorok között... könnyebben észrevesz mindent... a gyerekek is közelebb érzik magukhoz. Mindez kétségtelen igaz. Az idei tanév utolsó nyelvtanórájának nagy aktivitása is ezt igazolta. Csakhogy Bernáth Kálmán tanár úr esetében már nem csupán egyszerű fáradtság végigálini minden tanórát... ötvenkét éves, huszonhat esztendeje tanít. Egy életút fele a katedrán ... Vácott született, Félegyházán végezte a tanítóképzőt, Szegeden a főiskolát. Egy kis Tisza menti faluban kezdte tanári pályáját, a fővárosban folytatta. Tizenkilenc esztendeje hívták haza szülővárosába, azóta tanít egyfolytában ebben az iskolában. Magyar nyelvet, történelmet és testnevelést. Azaz már csak az első két szakot. Pedig a harmadik, a testnevelés volt Gépesített tehénistállók némi hiányossággal ' Bocsánat, nem akarjuk ismétlésekkel untatni az olvasót. Nem tehetünk róla, hogy időnként vissza-vissza kell térnünk a megye termelő- szövetkezeteiben épülő tehén- istállókra, amelyek messze túl a határidőn lassacskán készülgetnek és a megállapított napra eddig még egyetlenegyet sem adott át az építőipar. A kakucsi Lenin Tsz 96 férőhelyes tehénistállója építése során például múlt tavasztól őszig többször is módosították a határidőt. Legvégül 1965. december 31-ben jelölték meg a műszaki átadás napját. Mondanunk sem kell, hogy a kakucsi tsz tehenei ennek ellenére sem tölthették új otthonukban szilveszter éjszakáját. Most már azonban ott ropogtathatják az idei lucernát, mert a kivi telező Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat március 30-án az épületet átadta. Nem ez az egyetlen tavalyról ez évre áthúzódó istállóépítkezés megyénkben, és igazán boldog lehet az a tsz, amely mint a kakucsi is, végre beköltöztethette hajléktalan teheneit új otthonukba. Mit szóljon azonban a kis- kunlacházi Pereg (kivitelező: Váci Tanácsi Építőipari Vállalat), az újszilvási Kossuth, a farmosi Új Élet, a ceglédi Kossuth (kivitelező: Ceglédi Tanácsi Építői Vállalat) és a kosdi Naszályhegyalja (kivitelező: a váci járási tsz-közi brigád)? Istállójuk építésének tavaly télen lejárt határideje alaposan átcsúszik az idei nyárba. Természetesen az elmaradótoknál a kivitelező mindig nbjektív akadályokra hivatkozik, léginkáb az építőanyaghiányra, ami bizony eiö-előíordul. Mikor lesz önitató? Kakucs újabb bánata Ablaktalan barjúnevelő De ne csak mindig az építő- és építőanyagipar döcögő kooperációjáról beszéljünk. Megemlíthetjük ez egyszer az istálló gépi berendezéseit gyártó ipart. Miatta akadozik az utóbbi hónapokban megépült istállók berendezése. A Földművelésügyi Minisztérium Pest megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalata intézi Kakucson és egyebütt is a szerelőmunkát, de csak olyan mérvben, ahogy a gépeket a gyártó ipartól megkapja. Akad olyan berendezés is, amelyhez egyáltalán nem tud hozzájutni. A tejszeparátort ugyan Kakucs részére megszerezte, s rövidesen több más meglevő géppel együtt fel is szereli. Hiánycikk viszont a hűtő- agregát, helyette hűtőkád kerül a kakucsi tehenészetbe. Nem baj, megteszi az is, csak éppen húszezer forinttal drágább az agregátnál. Ami azonban az önitató berendezést illeti, ott már komolyabb a baj. Nem vált be az öntöttvaskagylós típus, gyártását tehát helyesen, abbahagyták. Csakhogy másik fajta egyáltalán nem készül, most az újonnan épült gépesített istállókban a leghagyományosabb módszer szerint vödörrel cipelik a vizet a teheneknek. Nem is nagyon ér rá idegeskedni az önitató miatt. Épít azonban a Lenin Tsz egy hatvanférőhelyes borjúnevelőt, mégpedig házilag, saját brigádjával, nehogy elhúzódjon az építkezése. Na, de... E pillanatban szünetel a munka, pedig már csaknem eljutottak a falegyenig. Nem haladhatnak azonban tovább tégla nélkül, azt pedig most sehol sem tudnak szerezni. A téglánál is nagyobb gondot okoz, holott az most nem is hiánycikk, az ajtó- és ablakkeret. Kakucson ugyanis az illetékes szervek által melegen ajánlott I. 3—14. számú típusterv szerint építenek „bölcsődét” a borjaknak. Valóban tetszetős épület lesz és a korszerű higiéniai követelményeknek is mindenben megfelelő. Például világos és szellős, ezért is van annyi nyílás rajta, de az azokhoz megfelelő méretű nyílászáró szerkezetek nem készültek sem most, sem azelőtt soha. — Ezeket az ajtó- és ablakkereteket valóban nem gyártják. Az érdekelt tsz-ek, vagy saját asztalosműhelyükben vagy ktsz-nél csináltatják meg — nyugtatgat az illetékes hely és hozzáteszi: — persze így többe kerül, mintha a TÜZÉP-telepen megvehetnék. Aztán mond még valamit: — Különben serrf ajánljuk többé a hatvanférőhelyes borjúnevelőt, hanem nagyobbat. Tehát kivonják a szóban forgó típustervet a forgalomból. Ejnye! Már-már ajt hinné az ember, hogy ez a be- ablakozhatatlan borjúnevel- de-terv mintegy részét képezi a takarékossági, vagy esetleg a „tsz építs olcsóbban” mozgalomnak. Szokoly Endre a három közül számára a legkedvesebb. — Ötvenhétig megyei test- nevelési szakfelügyelő is voltam ... — mondja csendesen, aztán magába mélyedve hallgat sokáig. Váratlanul tört rá a betegség abban az esztendőben. Még a háborúban szerzett túl- erőltetés, többszöri megfázás következményeként. A fél lábával fizetett érte. — Akkor, azokban a kegyetlen napokban, még gondolni sem mertem volna, hogy még egyszer taníthatok, hogy újra teljes értékű ember lesz belőlem... Bottal jár. Alig észrevehetően biceg. Aki nem ismeri élettörténetét, nem tudja, hogy csak fél lába van. Rendületlenül végigállja óráit. Mert véleménye szerint így igazi a kontaktus tanár és diák között. És fáradhatatlanul látogat nyolc iskolát, mint a város tanulmányi felügyelője. Kettő közülük külterületi: Má~ riaudvar és Gombás. És ha a testnevelést már nem is taníthatja. rendszeres látogatója, tanácsadója a váci sportiskolának. És igazgatóhelyettese a kereskedelmi tanulók ipariskolájának. — Egy évig tanultam újra járni... — jegyzi meg csendesen. — Azt hiszem, nemcsak az élni akarás, a hivatás és a gyerekek szeretete volt az az erő, amely a visszatérésre sarkallt. Az apja szabómester volt. ö már tanár. A felesége szintén pedagógus. Magyar-történe- lem-ének szakos tanár a Há- mán Kató úti iskolában. — Nagyon boldog vagyok, hogy pedagógusnak készül Kati lányom is. Jelenleg másodéves hallgató az egyetemen. A magyar irodalom szeretetét azt hiszem mindkettőnktől örökölte. Melléje a német nyelvet választotta másik tárgyként Csengetnek. A szünet végétért. Óráról mulasztani pedig egyszerűen nem tud. — Elnézést... várnak a gyerekek ... Nyugodt, megfontolt léptekkel halad végig a csendes folyosón. Valahogy olyanformán, ahogy az életútján halad végig az ember. Felelősséggel, becsülettel. ★ Tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban vette át a Kiváló tanár kitüntetést. P. P. Ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács pénteken ülést tartott a SZÖVOSZ székházéban. Az ülés fő napirendi pontja a földművesszövetkezeti szervek 1965. évi gazdasági tevékenysége volt. A féltéglások A furcsa, de találó kifejezést kétszer aláhúztam a jegyzetfüzetben, s melléje meg azt írtam: típus. A kifejezést magát a Csepel Autógyár egyik pártalapszervezeté- nek titkára használta, akivel a politikai felvilágosító munka gondjairól, eredményeiről beszélgettünk. Azokat nevezte féltéglásoknak, akik — ha szavakról van szó — a mellüket döngetik, ám ha a tettekre kerül sor, seholsem találhatók. Típus-e ez a mellét fél téglával döngető ember, vagry csak olykor, eggyel-eggyel akadni Össze? Magunkat áltatnánk, ha úgy vélekednénk: alig van Ilyen. Mert ha nem is e kifejezéssel, de ugyanezen típusról beszélt a gyapjúszövőgyár pomázi gyáregysége szak- szervezeti titkára, s a Mechanikai Művek egyik pártalap- szervezetének titkára is; sűrűn találkoznak velük a politikai munkások, s nem véletlenül. A bizalmat jelző tény, hogy sérelmeikkel, panaszaikkal a kommunistákat, á szakszervezet aktivistáit keresik fel az emberek. Ám az már a segíteniakarással való visszaélés, amikor ügyeskedő féltéglások állnak eléjük, s megmondják nekik, hogy nincsen igazuk, egyszeriben fenyegetőzni kezdenek. Po- mázon a két hétig igazolatlanul hiányzó lány mamája követelt megértést, s amikor azt — teljes joggal — megtagadták, „minden lehető helyen feljelentem magukat” stílusban csinált botrányt. Az autógyári titkár példái között ott szerepelt egy irányító poszton levő ember, akit magatartásbeli hibákért vontak felelősségre, s aki méltatlankodva, sértődötten „hát nem elég, hogy a munkám jól végzem!” felkiáltásokkal próbálta a bírálatot semmibe venni. Példákat ki-ki a maga környezetéből — gondolom — bőven sorolhat. Furcsa és elgondolkoztató dolog ez: amikor a jogról van szó, egyszeriben mindenki „öntudatos állampolgár”. Es amikor hibáiért, mulasztásaiért felelősségre vonják, már döngeti is a fél téglával a mellét, s ki -ne ismerné a teátrális szövegeket: „hát ezt lehet tenni egy emberrel?”, „ezt érdemeltem?”, s így tovább. A féltéglások típusa szocialista társadalmunk alapvető elvét, azt, hogy minden az emberért történik, függetleníti attól, hogy milyen emberről van szó. Mert általánosságban segí- teni, formálni kell minden embert — ez igaz. Ám milyen jogon tart igényt a megkülönböztetett segítségre az érdemtelen? A szakszervezet pártfogoljon egy notórius Igazolatlanul hiányzót? A pártvezetőség szemet hunyjon a magatartásbeli hibák felett csak azért, mert elkövetője munkáját — amiért fizetését kapja — ellátja? Jóval kevesebb lenne az ilyen ember, ha — időnként nem dőlnénk be melldöngctésüknek! Mert sajnos, megtörténik, nagy hangjukkal megtévesztenek embereket, vagy legalábbis annyit elérnek, hogy szótlanul nézzék amit csinálnak. Biztató, s közéletünk egészséges légkörének fokozódására mutat, hogy — mint példáink is igazolják — mind több helyen végre határozottan fellépnek ellenük. Mert csakis ez vezet eredményre: kivenni kezükből a melldöngetésre használt fél téglát, s munkára, cselekvésre, valódi érdemek elérésére ösztökélni őket. M. O. BŰTORDIALÓGU S . Érdi milliomosok • Angyal segít Ennél stilszerübb nem, is lehet a beszélgetés. Asztal körül ülünk s a téma, a bútor. Hogy szóba került, az sem a véletlen műve. > Néhány hete csak annak, hogy áruházat nyitottak Érden. A villám kerékasztal konferencián a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igazgatója örsi Ferenc és áruforgalmi főnöke, Niedermann Károly állít ki bizonyítványt a lepergett napokról. — Tudtuk, hogy mindenképpen kívánatos lépés a bútorüzlet nyitás ezen a vidéken. — Arra mégsem számítottunk, hogy ilyen átütő lesz a siker. — Az óvatosak három-négy* milliós évi forgalmat jósoltak. — A bizakodóak sejtettélc, hogy itt sokkal nagyobb üzletről van szó. Az újságíró ezek után ki- , váncsian teszi fel a kérdést: — ; mennyi szerepel a pénztár- \ könyvben? — Míg a szobi üzletünk egy I évnegyed alatt 680 ezres forgalmat bonyolít, az érdi bolt két hét alatt közelítette meg ezt az összeget! — Ami annyit jelent, hogy évszakonként négymillióra számíthatunk. És ez felülmúl minden várakozást. — A magunk részéről legalább ilyen jelentősnek tartjuk a bolt missziós szerepét: forradalmi tempóban modernizálja az emberek ízlését. Szép külföldi lakószobák, kárpitozott garnitúrák és modern konyhák kerülnek a vásárlók TEFV-kocsiira. — Ezúton is köszönetét mondunk az árut szolgáltató BÚTORÉRT Vállalatnak amely kiemelt ellátást biztosit. Angyal doktor, főosztályvezető szívügye ez, s így minden feltétel biztosított a többszörös hasznú akció sikeréhez. Vásárlók jönnek-mennek. A messzi környékre — egészen Martonvásáríg — hordják a régi és új otthonok legújabb berendezéseit. t. gy. Azonnali belépésre felveszünk szerkezetlakatos. mintakészítő szakmunkásokat, valamint vidéki munkára qép- és szerkezeti V »tost, ív. és lánghegesztő és férfi segédmunkásoké Jelentkezni lehet Országos Bányagépgyártó Vállalat Bpest IV. Baross u. 91—95
