Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

NYÁRON AKTUÁLIS X. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM SfRADÁS A FÖLDEKRŐL Aratják az árpát az export sárgabarackot A növényvédelem jelenti A Hunyadi Termelőszövet­kezet földjein megkezdték az őszi árpa aratását. Keddre tervezték a búza aratását, de közbeszólt az esős idő. Az eső miatt (az árpát kéz­zel és rendre aratóval vág­ták) a többi termelőszövetke­zet is csak csütörtökön kezd­heti a búza kombájnnal való aratását. ★ Vasárnap reggel nagy for­galom volt a földművesszö­vetkezeti felvásárlás piactéri télepén. Ekkora mozgás már régen volt. Antal Dániel, a MÉK veze­tője örömmel látta a szor­galmas munkát. A termelők nemcsak azzal bíbelődtek, hogy átadják a gyümölcsöt, hanem gonddal és szorgal­masan csomagoltak, ami eb­ben az esetben kifizetődött. — Egyszerre érik a meggy — mondotta Antal Dániel. Ezért látunk a felhozatalban apró körösi meggyet, szép számmal üvegmeggyet és a mi­nőséget jelentő spanyol meggyet. — Az átvételi ár? — Meg lehetnek elégedve a termelők. A szerződött megy- gyért 9 forint ötven fillért fizetünk. A szabad áruért csak egy forinttal keveseb­bet. Ezenkívül a csomagolá­sért kilónként két forintot adunk. — Két láda sárgabarackot is láttam a felhozatalban. — Igen. Az első fecskék a sárgabarack értékesítésben, öt forintot fizetünk kilón­ként. — Exportszállítás? — Meggyből és sárgaba­rackból minden mennyiséget el tudunk szállítani. ★ A paradicsomvész és bur­gonyavész a két növény leg­veszedelmesebb betegsége. A betegség a növények föld fe­letti részét támadja rpeg. A levélkék csúcsától vagy szé­létől kiinduló szürkészöld, majd megbámuló foltok ke­letkeznek. Járványszerű ter­jedése esetén olyan a tábla, mintha leforrázták volna. A betegség a virágzatra is rá terjed, ezért a paradicsom esetében közvetlen termés- kiesést okoz. A védekezés: 1 százalékos bordóilével, vagy 0,3 száza­lékos Zinebbel vagy 0,3 szá­zalékos Vitigránnal történő permetezés. A permetezéseket szükség esetén meg kell is­mételni. A paradicsom szedése előtt 21 nappal a permetezést be kell fejezni. Új rendszerű villanypásztor A Kozármislenyi Gépjavító Állomáson három villamos szakember olyan új rend­szerű villanypásztort szer­kesztett, amely minden te­kintetben felülmúlja az ed­dig ismert bel- és külföldi be­rendezéseket. A szakemberek a tranzisz­torok újszerű alkalmazásá­val elérték, hogy a készü­lék áramfelhasználása alig egy tizede az eddigi magyar gyártmányú villanypásztorok fogyasztásának. Áramforrása motorkerékpár-akkumulá­tor, amelyet egy műanyag­dobozban helyeztek el. Sú­lyát ily módon egytizedére sikerült csökkenteni, tehát könnyen mozgatható, áthe­lyezhető. Eredeti reklám Sok változata van a reklám­nak. Helyes is, ha felhívjuk az érdekeltek figyelmét. Miért éppen a fodrászszak­ma nélkülözhetné a publiká­lás számtalan variációját, ami mind azt célozza, hogy minél több vendéget verbuváljanak a borbélyszékbe? Valamikor hatalmas táblára festett Vilmos-bajuszú ember csalogatta a férfiakat, a női fodrászok divatos frizurákkal kecsegtették a szépítésre vá­gyó fehémépet. És még azokkal a hagyomá­nyos eszközökkel sem merült ki a vendégcsalogatás minden formája. A Dél-Pest megyei Szolgál­tató Ktsz Ceglédi úti férfi fodrászműhelyének ajtaján felírás. A szöveg szűkszavú: Itt dolgozik Csabai L. és Szendi A. Fogalmán? sincsen, hogy ki lehet a két megbecsült szak­ember. Mindenesetre feljegyeztem a nevüket, tudomásul vettem, hogy itt dolgozik Csabai L. és Szendi A. Ehhez tartom ma­gamat a jövőben!-si Bizonyíték A Magyar Állami Népi Együttes vasárnapi fellé­pésén telt ház volt. Ez annyit jelent, hogy leg­alább ezer ember váltott jegyet. Ez pedig mindennél éke­sebb bizonyíték arra, hogy Nagykörösön is van néző, itt is megtöltik a nézőte­ret, ha nívós, szép műsor ígérkezik. Mint most is. Talán ezután a rendezők is többet mernek kockáz­tatni, akik — nem minden alap nélkül — félnek az ilyen előadások szervezé­sétől. MŰSOR AZ ÖREGEKNÉL Az elmúlt héten a szociá­lis otthonba vitt műsort a művelődési ház. Az iparos dalkar énekelt, majd néhány verset mondtak el, sőt egy kis bűvész is szórakoztatta az ott­hon öreg lakóit. Ezen a héten a konzerv­gyár fúvószenekara tartja próbáját az öregeknél. Tudnivalók a napfürdőről Az élelmiszeripari szakkö­zépiskola negyvenhárom ta­nulója egyhónapi nyári ter­melési gyakorlaton vesz részt Kecskeméten a BARNEVÁL- nál. Az első, második osztá­lyosok munkájával elégedet­tek a felnőttek. SZAKMAI GYAKORLAT KECSKEMÉTEN Mártha Erzsébet a tojásosz- tályzó gépről szedi és csoma­golja a tojást (fent) Májat csomagol a két máso­dikos: Baría Teréz és Oroszi Margit (jobbra fent) Az első osztályosok egy cso­portja a gyári dolgozók segít­ségével pecsenyekacsát cso­magol fóliazacskóba (jobb al­só képünk) Fleischmailn János képriportja SPORT 1966. JÚNIUS 22., SZERDA NAPIRENDEN A KISIPAROSOK MUNKÁJA A városi tanács csütörtöki végrehajtó bizottsági ülésén megvitatják a város kisiparo­sainak tevékenységét, majd Tanai István osztályvezető be­számol a termelőszövetkeze­tek törvényességi helyzetéről, végül az oktatási reform so­ron következő feladatait vi­tatják meg. Tanácstagi beszámoló Zsilka Pálné csütörtökön este 6 órakor a tejüzemben tartja tanácstagi beszámoló­ját. A föld felszínén észlelhető napfény színképében az inf­ravöröstől az ultraibolyáig az összes látható és láthatatlan sugárféleségeket megtalálhat­juk. Ezek közül legjelentősebb biológiai szerepük az ultraibo­lya sugaraknak van, bőrkáro­sodást pedig a látható fénysu­garak okozhatnak. A fény kedvező hatásaként könyvelhetjük el a bőr közvet­len pigmentálódását, lebarnu­lását, ami egészséges bőrű em­berben napozás után — anél­kül, hogy ezt megelőzően a nap­nak kitett területen bőrvörösö- dés („leégés”) képződött volna — rövid időn belül bekövetke­zik. A bőr sötétedését a bőr­ben levő pigmentanyagok oxi­dációja okozza. Részt vesznek a sugarak a bőrben lezajló D- vitamin képzésben, fokozzák az ellenanyagtermelést és a vérképzést, emelik az alap­anyagcserét. A túlzásba vitt napozás azonban számos káros hatást fejt ki a bőrön. Legegyszerűbb esete az egyszerű napégés: a bőrvörösség a napozást köve­tően 1—3 óra múlva lép fel. A hirtelen napégés akkor törté­nik, amikor a sugárzás a fény­től elszokott bőrt éri. A nap­égés legjobb megelőzése tehát a lassú, fokozatos fénymegszo­kás. Tengeri vagy magaslati tartózkodás előtt, különösen a fényérzékeny embereknek ta­nácsos UV-lámpával szoktató­kúrát végezniük, de a kereske­delemben kapható fényvédő anyagok használatával is két- háromszorosára hosszabbítható a napozás ideje. A túlzott fénymennyiség ,hóvakságot” okozhat. Egyes vélemények szerint a túlzott fénymennyiség a bőrrák kelet­kezésében is részes lehet, mert szinte mindig megvilágított testfelületen jelentkezik. Ezt egyébként már állatkísérletek­kel is igazolták. Kölnivíz, par- fümözött toalett vizek, kenő­csök használata után, ha a bőrfelületet fény éri, az előze­tesen bekent területeken a le- csurgó anyag vonalában bőr­gyulladás maradhat vissza. Ismert betegség a fényaller­gia is: a szervezet a különbö­ző hullámhosszú sugarakkal, vagy az ezek hatására kelet­kező káros anyagcseretermé­kekkel szemben túl érzékennyé válik. Ilyen a — főként nőkön előforduló — csalángömb és a tavasszal fellobbanó fényekcé­ma. Jellemző rájuk a napfé­nyes időszakban évről évre is­métlődő kiújulások. Ha a fény­nek, a napozásnak az egyszerű napégésen kívül súlyosabb tü­netei is mutatkoznak, bőrgyó­gyász szakorvoshoz kell for­dulni! Két vereség Vásári tarka-barka A reggeli hírekben be­mondta a Kossuth-rádió, hogy a fővárosban esik az eső. Elég későn, hiszen ak­korra azok, akik a környék­ről indultak, már a vásár­téren kémlelték az eget, vagy legalábbis az úton rá- zatták magukat kocsin vagy autón és a szürke égre meg­csóválták a fejüket. Hét óra táján fekete fel­hők settenkedtek észak fe­lől, Szolnok táján felmordult a dörgés, és csintalan villá­mok aprították az eget. Ki­lenc óra táján csepegett az eső, és tíz óra felé néhá- nyan szedték a sátorfájukat. A kedvetlen idő szabta meg a vásár idejét, néha még az árakat is, mert siettek a ve­vők, igyekeztek hazafelé az eladók. ★ Takargatják a cukorkát az árusok. Az ezerédes török­mézes leteszi a bárdot, és hogy gusztust csináljon a járókelőknek, öklömnyi tö- ; >•*.«•,őzből harap jó nagyo- Kat. — Ide nézz, törökméz, fele cukor, fele méz! — mondja a rigmust, közben nagyokat nyel szemléltetésül. ★ Fapörkölőt kínál egy fia­talember. Vegye meg! öt­százötven forint. Meg aho­gyan megegyezünk — helye­zi kilátásba a sok reményre feljogosító alkudozást ★ Jól házasodott össze a két sátor. Egyikben a pesti lacikonyhás kiáltja: sült kolbász, pecsenye. Itt a tor­más! Mellette habzó sört mér­nek a szomjasoknak. Két juhász beszélget. Az egyik körösi, az Arany Já­nos Termelőszövetkezet ju­hásza, a másik még a saját nyáját terelgeti. Odalépek. — Hát a juhászok vajon vesznek vagy eladnak a vá­sárban? — Á, tapasztalatcsere! — mondja a helybeli. Huncu­tul a lacikonyhás sátor felé vág a szemével. — Eszem- iszom, az köll! ★ Éktelen visítás jelzi a ma­lacvásárt. A negyvenkilós süldő ezer- háromszáz forintot ér. A hatszáz forintost könnyű be­lefordítani a zsákba. A Skoda Oktávia csomag­tartójában ügyesen elhelye­zett ketrecben hat fekete vá­lasztási malac nyúlik. Párja hétszáz. Megfigyelésem: sok jószág, sok vevő és a bugyellárisok- ban sok forint. ★ Egyik dömsödi termelő­szövetkezet juhászata sok bárányt hozott. A selejt je! — mondja kedvetlenül az egyik vevő. De amikor a száz­hatvan forintos vételárat le­faragja százhúszra — mind­járt három birkát kanyarít ki a sorból. ★ A lóvásáron néhány kocsi­rúd magasodik az ég felé. A végére kötött szalmacsó­va figyelmeztet arra, hogy nemcsak a ló, hanem a kocsi is eladó. A kreolbőrű érdeklődők próbálgatják, mustrá’gatják a lovakat. De a hat-hétezer a GEAC-ióI tékosok kezéből. A mérkő­zés első félidejében a csa­pat jól tartotta magát, 4:3-as GEAC vezetésnél a játékve­zető egy gólt nem adott meg a háló megvizsgálása után. Ez előtt még Vörös két és Nagy A. is kihagyott egy helyzetet és Nagy Z. is ka­pufára dobta a hetest. Ezek a helyzetek mind a csúszós labda miatt maradtak ki és ezért a játékosokat nem le­het hibáztatni. A második félidőben már könnyebben érte i góljait az ellenfél és így biztosan győzött. Góllövők: Nagy Z. 5, Vö­rös 1, Nagy A. 1, Vikartocz­ki 1. Vasárnap a csapat a Ceg­lédi Honvéddel játszik. Előt­te az ifjúsági csapatok ta­lálkozója lesz. (fleischmann) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Mindenki haza! Zűrzavaros napok tragikomédiája. Ma­gyarul beszélő szélesvásznú olasz film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. 5 Ő A Kinizsi kézilabdacsapata ő a hét végén kétszer is talál­kozott a gödöllői egyetemis­ta csapattal. 17-én itthon és S 19-én Gödöllőn. J Kinizsi—CEAC 17:27 (8:11) \ Az első félidő elején el­őhúzott az ellenfél és a fél­őidő befejezéséig már csak 3 5 gólra tudta csökkenteni hát­kányát a csapat. A második ő félidő elején a Kinizsi irányí- Ő tóttá a játékot és ekkor 1 Ő gólra megközelítette ellen- ő felét. Ezután az ellenfél a ő játék lassítására törekedett $ és okos játékukkal sikerült $ megzavarni az addig igen $ lelkesen játszó Kinizsit. Egy- ő más után hat gólt dobtak és ő ezzel eldöntötték a mérkő- Jzés sorsát Ő A csapat a következő ösz- 5 szeállításban játszott: $ Nagy D. — Nagy A., Macz- \ kó, Nagy Z., D. Kovács, \Szöke, Danes. Csere: Szabó, \Győrfi, Vörös, Varsányi. ő Góllövök: Nagy Z. S, Szőke i4, Danes 2, Nagy A. 2, Vörös 52. Varsányi 1, Győrfi 1. $ GEAC—Kinizsi 22:8 (10:5). \ Kinizsi: Szabó — Nagy !A., Szőke, Nagy Z., Vörös, \Györii, Siroki. Csere: Danes, $Vikartoczki, Varsányi. ! Ezen a mérkőzésen végig ! esett az eső. ezért a labda 5 igen sokszor kicsúszott a já­forintos árakra még ígérő sem akad. Az elszántabb kimondja a félárat. De arra gondol hogy a félegyházi vásáron meg le­het kapni a dupláját, ha sze­rencsével jár. — Malacot vegyen maga olcsón, ne lovat — évődik az egyik tulajdonos, de a vá­lasz itt sem marad el. — Eperéréskor akar maga olcsó malacot? ★ A marhavásáron a piac arisztokratái. A nyolcvanki­lós borjú éri a kétezret a valamirevaló fejőstehén a nyolc-tízezer forintot. Csak a termelőszövetkeze­tek elnökei, főállattenyésztői vásárolnak. Az országút szé­lén hosszú sorban várakoz­nak a termelőszövetkezetek teherautói. Keresik a hizlalásra alkal­mas bikát. Fekete József, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke is a vevők között van. — Mennyit vásárolnának? — Sokat! — Százezer forint? — Még azon is felül! Hát ennél kevesebb oánz­zel nem is érdemes vásárba menni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom