Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
1966. JÜNIUS 12., VASÁRNAP PEST MEG VEI K^ű'Han Parkok, kertek mümiete A nagyvárosi élet egészségtelen hatásait már aránylag régen felismerték. A város- tervező szakemberek igyekeztek zöld területekkel fellazítani a kőrengetegeket, ami természetesen nem volt egyszerű, mert csak épületek bontásával érhették el. A növények hiánya fokozza a porosodást és a levegő baktériumtartalmát, de a növényzet közvetlenül hat a levegő páratartalmára, hőmérsékletére, kémiai összetételére, mozgására is. Ezenkívül a növényzet nagymértékben tompítja a zajt, csökkenti a rázkódásokat, rezgéseket is. Mindennél fontosabb hatású azonban a zöldterületek pszichikai hatása: igazi pihenést biztosít, hiánya a városi ember fáradtságának egyik fő oka. Nálunk a felszabadulás után soha nem látott mértékben fellendült a kertépítés. Amerre nézünk, építkezést látunk, és az építkezést követi a kertépítés. Budapesten a távlati tervek szerint a lakó- és ipartelepek 57 százaléka kerül zöldterületi keretbe. Ugyanez a törekvés érvényesül nemcsak nagyobb vidéki városainkban, megyeszékhelyeinken, hanem kisebb városainkban is. Állatparádé A szenzáció tulajdonképpen az lenne, ha egy jól megtermett Muraközit és egy igen törpe lovacskát állítanánk a kedves olvasó elé. De, mert a hazai készletek — legalábbis a törpe méretű lovakat tekintve — igen hiányosak, ezért megteszi a pejparipa alatt átmasírozó birka is. Mindkettő hasznothajtó büszkesége gazdaságainknak. A kép Bábolnán készült, ahol igazán nem nehéz látványos jószágbemutatót tartani, különösen a híres lóállományból STRUCCOK - MAJMOK - LAZACOK A strucc nem szereti a pénzt... ... különösen, ha megetetik vele. A Buenos Aires-i állatkertben egy struccmadár kimúlt, mert túl sok pénzérmét evett. Az állatorvosok a boncolásnál 116 pénzdarabot fedeztek fel a gyomrában. Azóta a Buenos Aires-i állat- kertben a struccmadarak ketrecén táblát helyeztek el: „Az állatokat pénzzel etetni tilos!” Majom a pult alól Hongkongban virágzik a majomcsempészet. Nemzetközi állatcsempészek az angol! koronagyarmat területén! gyűjtik össze és indítják út- S nak a majmokat, elsősorban! orángutánokat, amelyeket „a! pult alól” adnak el anélkül, j hogy vámot fizetnének értük. j Lazacvesz Írországban Az angol horgászok attól \ félnek, hogy az angol vizeket! is megfertőzheti a lazacvész,! amely Írország délnyugati és! nyugati partjain igen nagy \ kárt tesz a lazacokban. Mint- j Halak gyógyintézete j Az amerikai Oregon állam- j ban a halászati bizottság „kór-j házat” létesített halak gyógyí-S tására. Az érdekes tudomá-! nyos intézet kétféle munkát! végez: diagnosztizálja a halbe-! tegséget és halbiológiai kuta-i tásokat folytat. A beteg hala-! kát az akváriumok vízében! oldott gyógyszerekkel, vagy az! ételük közé kevert orvosság-! gal gyógyítják. ! hogy a lazac köztudomásúan vándorló hal, az angol vizeket is joggal féltik a betegség elterjedésétől. Az angol horgászok beadvánnyal fordultak a mezőgazdasági és halászati minisztériumhoz, hogy tiltsák meg élő és feldolgozott lazacok behozatalát Írországból. Figyelmeztették az Írországból hazatérő horgászokat is, hogy fertőtlenítsék horgászfelszerelésüket. A lazacvészt okozó, egyelőre ismeretlen gombás megbetegedés következtében elszín- telenedik és lehull a halak pikkelye, s a hal elpusztul. A városi parkok kertészeti alkotásaival kapcsolatban egész sor művészeti és műszaki kérdés merül fel. A kert központi alakja a növény. De az ötletszerűen kiválasztott és ültetett növények csoportját még nem nevezhetjük kertnek. A kert fogalmába a „szépség” is beletartozik és bár önmagában minden j növény szép, igazi szépéi- j ményt csak a környezethez si- | múló, összhangot alkotó növénytársulások adhatnak. A kert növényeinek és egyéb tartozékai nak (szökőkút, medence, sziklacsoport, szobrok, padok) elrendezése művészet. A művészeti ágak közül az egyik legrégebbi, bár kevesen tartják nyilván a művészetek között. Mégis az, mert a tervező mondanivalóját a kert alkotóelemeivel, eszközeivel ki tudja fejezni. A térbeli művészetek egyik ága, ugyanoda tartozik, ahová az építészet és a szobrászat. E művészeti ágakkal természetesen sok a hasonló, de sok az ellentétes vonása is: pl. térés formaalakító, mint az építészet és szobrászat, de alkotásait időben változóan hozza létre. A kertművészet is — mint minden más művészeti ág — művészi élményt kelt és törekvéseiben tükrözi kora eszméit, életszemléletét. Mai kertművészetünk tartalma: az emberek iránti gondoskodás. Építőművészetünk arra törekszik, hogy a lakótelepeken meghitt, barátságos otthonok legyenek; a kertművészet ezeknek a meleg otthonoknak kitágítja a falait. Az ablakokból látható park örömet okozzon és tegye teljessé a munka utáni pihenést. A növények kiválasztása részben műszaki kérdés. Fontos feltétel, hogy csak olyan növényekkel lehet kertet építeni, amelyek számára az adott talajtani, éghajlati, földrajzi viszonyok kedvezőek. A növények nem keverhetők tetszés szerint, csak a természetes társulások szabályai szerint. Műszaki kérdés annak megállapítása, hogy adott körülmények között melyek jöhetnek számításba, de művészi törekvés az, amely ezek közül az esztétikai szempontoknak megfelelőt kiválasztja. A felszabadulás óta országszerte sok történt a parkok kiképzésében, de mindez kezdetnek tekinthető a jövő terveihez mérten. A jól sikerült parkok akkor úgy fogják majd körül az épületeket, hogy az ilyen városokból árad majd a jókedv és az egészség. V L A PARÁNYI FÖLDMUNKÁSOK: A FONÁLFÉRGEK Testük nagysága változatos: 0,2 mm és 1 cm között ingadozik. Érdekes kivételként azonban óriások is akadnak köztük: a ma ismert legnagyobb fonálférget egy delfinfaj méhében találta meg Szkrjabi'n, a nagynevű szovjet zoológus. Ez 8 m-es testével Földünk egyik leghosz- szabb állata. Szivar- vagy fonálalakú teste átlátszó, így belső szervei élő állapotban is tanulmányozhatók. « Egy részük szabadon él a természetben: a talajban vagy a vizekben, más részük pedig élősködő életmódot folytat valamilyen „gazdaszervezetben”. A szabadon élők legnagyobb tömegben a talajt, főleg a nedves, növényzettel borított földet népesítik be, de még a sziklás, agyagos, sivatagos talajokból is előkerülnek. Megtalálhatók avarban, növényi maradványokban, trágyában, fa- odukban, szénában, falusi házak nádfedelein, virágvázák vizében, romlott ételekben, erjedő anyagokban, hullott gyümölcsben. Élnek a legkülönfélébb vizekben, a parányi cseppektől a legnagyobb tavakig, tengerekig; előfordulnak a talajvízben, kutakban, forrásokban, mezőkön, de még néha a vízvezetéki vízben is. A fonálférgek roppant tömegét könnyebben elképzelhetjük az alábbi példákkal: kimutatták, hogy Magyarország alacsony hegyvidékeinek az erdeiben — a talaj felső rétegében — hektáronként átlag 70 milliárd fonálféreg található. Ezek összsúlya kb. 100 kg. Óvatos becsléssel azt is kiszámították, hogy hazánk területén, csak a talajban, legalább egytrillió fonálféreg él. Ennyi súlya kb. 1 millió tonna. A talajban élő embert: meggátolják az erdő- és mezőgazdaság számára oly káros rovarok elszaporodását. Más fajok a növényekben élősködnek. Ezek egész veteményeket tönkretehetnek, és így tetemes károkat okoznak. Az ellenük való védekezés a mező- gazdaság egyik fontos feladata. Életük, a természetben elfoglalt helyük, tehpt rendkívül változatos: ' nélkülük felborulna a természet egyensúlya, a káros fajok túlzott elszaporodása pedig tetemes károkat okozna. Az utóbbiak tervszerű irtásával az ember hozzájárul a természet egyensúlyának fenntartásához. fonálférgek járataikkal át- í/jv/////////////////////////////>w/////////^ meg átfúrják — ezzel porha^ nyitják — a talajt, amelynek ^ így növekszik az átszellőzött- ^ sége, vízelnyelő képessége. Az ^ elhalt állati és növényi anya- ^ gokat felaprítják, keresztül- ^ hajtják bélcsatornáikon, s így ^ szerves tápanyaggal keverik ^ a talajt, részt vesznek a hu- ^ muszképzésben. ^ A trágya és a komposzt § érése is függ a fonálférgek 8 munkájától. A baktériumok S lebontó tevékenysége köny- ^ nyebben, gyorsabban mehet ^ végbe a fonálférgek közbeik- ^ tatásával. De hasonló a vizekben betöltött szerepük is: Z természetes víztisztulás nél- j) külük sokkal hosszabban men- ■5 ne végbe. i Az élősködő fajok természetesen kárt okoznak embereknek, állatoknak egyaránt. Az emberben bőrbetegségeket, izomsorvadást, veszélyes vérszegénységet, trópusi vidékeken a végtagok megduzza- dásával járó elefántkórt okoz- , nak. Az állatokban élősködők ■! viszont gyakran, segítik az Medve a helikopter ellen A helikopter a kraszno- jarszki határterület északi része felé igyekezett, hogy összeszedje az egyik folyón dolgozó halászok halashordóit. A gép már éppen leszállásra készülődött, amikor a bentülők úgy érezték, mintha valami láthatatlan erő a magasba dobta volna őket. A leszállást egy kétlábra ágaskodó hatalmas medve akadályozta meg. Viselkedése arra vallott, hogy hajlandó megvívni az „ismeretlen ellenséggel”. A pilóta ekkor kissé megdöntötte a gépet és a légcsavar okozta légáramlattal sikerült elzavarni a hívatlan vendéget, amely futásban keresett menedéket. Kiderült, hogy a bundás az otthagyott nyolc hordó halból kettőt elfogyasztott... BOCIK FÉNYFÜRDŐBEN 5 Kísérlet is, gya- ^ korlat is a Dán- ^ szentmiklósi Ál- $ lami Gazdaság ^ nem mindennapos ^ bocikezelése. Ult- ^ raviola sugarakat ^ kibocsátó lám- Sj pákát szereltek az ^ istállóba. Hatásuk ^ részben bakté- ^ riumölő, részben ^ az újszölött álla- ^ tok fejlődését ked- ^ vezően befolyá- ^ soló. Mióta — Ke- S lemen György 5 igazgató, Szakács $ doktor és Pozevitz $ agrármérnök jó- $ voltából — e kü- ^ lönös fények ra- ^ gyognak a patás ^ újszülöttek között, ^ megszűnt az állat- ^ hullás. Valameny- ^ nyiből egészséges, ^ szép jószág fejlője dik. AULÁT-NÖVÉNY
