Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

I rmsr ttECtff <^C(rlap 1968. MÁJUS 29„ VASÁRNAP Kiadóink egy sor ünnepi ki­advánnyal készültek a könyv­hétre, 63 könyvet jelentetnek meg, összesen 830 ezer pél­dányban. Ez a szám azonos az 1964. évivel. A 63 könyvheti könyv kö­zött jelentős, ideológiailag fontos és időszerű művek szép számban akadnak. Ilyen min­denekelőtt Lenin Művészetről, irodalomról című tanulmány­gyűjteménye, amelynek nagy jelentősége van a mai esztéti­kai vitákban, a szocialista rea­lizmus elméletéről folyó polé­miák idején. Szintén jelentős válogatás a Hét évszázad ma­gyar versei, amelynek új ki­adása sokkal teljesebb, össze- tetebb, mint az előző változa­tok: ezúttal három kötetben, 3228 oldalon mutatja be líránk fejlődését a magyar költészet kezdeteitől napjainkig. Ugyan­csak eseményt jelent A ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom j története I. kötete, amely ;a téma nagyarányú ösz- szefoft látását nyújtja a forra­dalmi munkásmozgalom kez­deteitől a Magyar Tanácsköz­társaság leveréséig. Gazdag anyagot tartalmaz a Művésze­ti Lexikon II. kötete is. A könyvhétre megjelenő 63 kiadványból 28 élő magyar szerző műve, vagyis majdnem a fele. Különösen a novella­anyag gazdag. Megjelenik Fe­jes Endre Vidám cimborák cí­mű novelláskötete, amely az írónak a Rozsdatemető megje­lenése óta írott elbeszéléseit tartalmazza. Kiadásra kerül­nek ez évi Kossuth-díjasunk, Goda Gábor válogatott novel­lái Miért nem nőtt az ember az égig címmel, továbbá Szabó Fái válogatott elbeszéléseinek két kötete, a Szivárványerdő, válogatás harminc év művé­szi terméséből. Ugyancsak a könyvhétre lát napvilágot Ve­res Péter összegyűjtött novel­láinak kötete Való világ cím­mel. A megjelenő regények sorá­ból Lengyel Józsefnek Mérni a mérhetetlent című két köte­tes gyűjteménye emelkedik ki. Az író hetvenedik születésnap­jára megjelenő két kötet teljes életművet reprezentál: regé­nyeket. elbeszéléseket, mesé­ket, verseket, történelmi ri­portsorozatot, útinaplót, esszé­regényt. Megjelenik Hidas An­tal Fiezek úr című regénye, melynek eredeti magyar kéz­irata elveszett, s így az új vál­tozatot Makai Imre művészi fordítása alapján ismerheti meg a magyar közönség. Az író Márton és barátai című re­génytrilógiájának kiadása ez­zel a kötettel teljessé válik. Súlyos betegség után új művel jelentkezik Illés Béla: A 339-es szoba betegségének, lassú gyó­gyulásának és a múltjára való LOT FELESEGE őszintén szólva nem tudom, miért vásároltuk meg ezt a nagyon gyenge színvonalú fil­met. Még becsületes szándékú mondanivalója sem indokolja, hiszen régen túljutottunk már azon a szemléleten, amely az emberek legbensőbb magán­ügyéből mindenáron „társa­dalmi problémát” akar terem­teni. Miről is szól ez a film? Richard Lot tengerésztiszt. Hetenként, kéthetenként jár Ä szabadulásunkat köszöntöttük, vagy nem el­sősorban azt, hanem azt a rengeteg húsznégy­zetméternyi sírt, melyekről nem tudhatom, hogy milyen mélyek. A himnuszt énekeltük, és valahogy nem tudtunk hangosan énekelni, mert mélyebbről jött minden, mint máskor, és a szemünk és az arcunkat törültük. Aztán lassan, nagyon las­san, indultunk az iszonyatosan Csonka gúlák között, s azért így, mert akkor beszélni nem lehetett, csak súlyosan, nagyon súlyosan men­ni, három-négy lépésre egymástól, és nem szólhattunk, mert velünk jöttek a sírok, a hosszúak, a rettentő szélesek, és most sem tu­dom még, hogy milyen mélyek. Az autóbuszhoz kiérve tolmácsunkat kérde­zem: „Négyszázhetvenezer ember?” — Ezek csak polgári lakosok. Gyerekek, asszonyok, öregek A katonák másutt vannak eltemetve... Koponyákból rakott halom zuhant rám és a testem is reszketett, csak vánszorogtam és félmilliónyi seb lett bennem ... A harmadik találkozás e nap délutánján történt. Kinn ülök, s nem is ott, ahol illene, az irodalmi emlékektől már eddig is gyönyö­rű Néva-parton, hanem egy piszkos-hólés csa­torna mellett. Találtam egy deszkát, két kőre tettem. Vagy húsz méterre egy daru emelt sú­lyos gerendákat, előttem a lassan úszó folyó, siető, de rámcsodálkozó emberek. Innen nyu­godtan nézhetem őket, írhatok is róluk, mo­solyogtam a szívem felé — meg tetszett is ez az akart függetlenség, hogy elváltam a töb­biektől, s hozzámjöttek és arcukat megmutat­ták mind a járókelők. / Azt hiszem, sorsom, új is új gyönyörűségé­nek lehetne nevezni, hogy mindig találkozom valakivel. Most egy 45—50 év körüli, félkarú ember biceg felém. Ügy teszek, mintha írnék, s közben figyelem. Ö is néz. elemelem a fe­jem, s helyet kínálok neki, ezen a különleges pádon. Megszólít. Én csak ilyeneket tudok mondani: „ven- gerszkij, doma Budapest (füllentettem egy ki­csit, hogy így jobban egymáshoz találunk) ... aztán a délelőtt tonnás súlyát még mindig hordozva: „vojna, blokád” — mondtam s az ujjammal kilencet mutatok. Értjük egymást, és mesélni kezd. Nagyon figyelek, a botjával rajzol egy kört: Leningrád. „Zsena, gyevocs- ka, vinkovka, puska” — próbálom kiszűrni a külön-külön és együtthangzó szavakat a fél- kar mozdulataival együtt, s még súlyosabb hitelű, de emberközelibb lesz mindaz, amit néhány órával előbb a temetőben megéltem. — Ja pisztaty — mondom, és a füzetemre mutatok — majd megírom! — Harasó — helyesel és félkarjával átfog­ja a vállam —, harasó. Két kézzel fogom meg az egyetlen kezet, és nem rázom meg, csak barátként erősen meg­szorítom. Ahogy bicegve és roskadtan elindul, nem­csak a külső sebeit látom. Utánanézek, s az a kis hároméves halott gyerek fut be a szemem mögé, egészen belülre, akit ott láttam egy agyonbombázott ház előtt, a képen; harminc­öt éves lehetett volna, két karral, bot nélkül és erősen ... Megyek én is a parton, nézem, meg közel is hajolok a velemlépő hullámokhoz. Aztán egy üzletben egy kisfiúval találkoztam és egy csomag cukrot vettem neki, és ahogy odaad­tam, szavak nélkül az édesanyjával is beszél­tem: azt mondhatta a szemem, hogy ilyen cukor kell minden kisgyereknek, s amikor ki­csit félszegen, kimentem az üzletből, elémfu- tottak mind az utcák ...--------------------. a sínek. Vissza, Leningrád I Kattognak I felé futnak a lélegző, kék--------------------- házak, de a szem már elő­re, Moszkva felé néz. A szabálytalanul író, de hiteles tollat lete­szem, hogy pihenjek a fekete kucsmás ég alatt. .--------------------[ a sínek a földön, eggyéhul­I Kattognak | lámzik a táj...--------------------- Papp Miklós 1 N épművelők tanácskozása | Június 10—12 között kerül sor a Népművelési Intézet, a Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya és a Pest megyei Népművelési Ta­nácsadó közös rendezésében azoknak a szakreferenseknek első országos konferenciájá­ra, akik a megyékben mező­gazdasági szakpropagandával, foglalkoznak. A háromnapos tanácskozás tapasztalatcserével kezdődik június 10-én, Gödöllőn, az agrárklubban. Vitaindítót mond Biró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság osztály- vezetője. A vitában részt vesz az agrárklub tagsága: a járás termelőszövetkezeteinek elnöke:, ngronómusai, főköny­velői. A nap másik részében klub­délután keretében kerül sor a ceglédi irodalmi színpad Sántha Ferenc: Húsz óra cí­mű művének felolvasószín­padi bemutatójára. Este Bag községbe látogatnak el a konferencia résztvevői* ahol megtekintik az aszódi agrár­napokról készített filmet és kézhez kapják a Pest me­gyei Népművelési Tanácsadó azon kiadványait, amelyek a tsz-ek kultürális alapjával, az agrárklubokkal és az ag­rárnapok szervezésével fog­lalkoznak. Erre az alkalomra készül el a tanácsadó kiadá­sában A filmek—könyvek szerepe a mezőgazdaságban című kiadvány, valamint a Népművelési Intézet A hazai és szomszédnépek falusi-pa­raszti életformája című bib- ligráfiája. Másnap, június 11-én a gö­döllői Agrártudományi Egye-; tem rektora, dr. Magyarig András tart előadást a kon- ^ ferencia résztvevőinek, majd ^ tizenöt egyetemi tanár rész- ^ vételével megbeszélésre kerül sor a mezőgazdasági isme- ^ retterjesztés jelentőségéről. ^ Ezt követően három referá- ^ tumra kerül sor. Először a % mezőgazdasági klubok mű- % ködösének eddigi tapasztala- ^ tait ismertetik a gödöllőiek, ^ majd a mezőgazdasági szak- \ körükről tartanak beszámoló- ^ kát Somogy, Nógrád és Ko- ^ marom megye népművelői. § Délután a mezőgazdasági szó- ^ cialista brigádok jelentőségé- ^ ről rendeznek elődást. A nap ^ folyamán több mezőgazdasá- ^ gi szakfilm bemutatójára is ^ sor kerül. ^ A kongrenecia június 12-én ^ a Pest megyei Tanács vb-tér- | mében zárómegbeszéléssel ér § véget, amelyen a háromna- 8 pos rendezvény tapasztalatait $ összegezik. IS Kotroczó István felvétele Riport, szabálytalanu ______________ a sínek a földön, összemo­| Kattognak | sódik a táj...--------------------- Ez az órák óta tartó per­g és adja nem az utazás, hanem az első kül­földi út várakozását; belémfütött hit, jó sza­vak, újságcikkek siettettek, nyitott füzet va­gyok, tiszta lapokkal áldott, úgy hiszem; s most mutasd meg, eddig csak hallott világ, sok arcodat... Kattognak a sínek. Egyedül ülök —, de régi rang ez — az ét­kezőkocsiban, s az egész környezet, a látszó­lag idegenre fordult szavak kizökkentenek a monotonság újra és újra, pillanatonként fel­hangzó kényszeréből: állandóan friss, csende­sülő és erősödő hullámok futnak felém: a fo­lyosón hallott, szokatlan akcentus, furcsa ar­cok követelőznek és sürgetőn: talán ez lehet egy köntösszaggató mentegetőzés, hogy nem sikerült, előre kigondoltan szabályosnak ez az írás. Többféle szempontból is rendetlen lesz: nagy ellentéteket akarna megfogalmazni szűk keretben; nem lesznek dialógusok benne, okos kérdések és érdekes válaszok, nem lesz aktuális, de úgy nem, hogy mindig idős erű; szalagos szavakkal nem színezett, inkább sok alapállást szeretne összefuttatni; nem rutinos újságíró tollából született, hanem csak han­gulatokat, villanást mutathat meg, de azokat erősen fókuszolva két szempontból is: karak­teres írás szeretne lenni, de így is, sőt, csak­is így lehet az egyénen túlmutató, lényeget adó és általános ... ,--------------------j a sínek a földön, eggyéhul­I Kattognak | lámzik a táj...--------------------- Proust és Krúdy tudták n agyon, hogy sokszor indul útnak az ember és néha csak percekre érkezik, s van, amikor egy-két pillanatba évek soka is belefér; most úgy ringasson ez a vonat, hogy tíz, tíz nagyon futó napba eddigi és elkövetkező évek is sű­rűsödjenek; legyen olyan teljes és lázas, mint a rakétás rohanások, olyan sebességű, mint ez a néha rettenetesen elfutó élet; legyen telt- kosarú, hogy gazdag ajándékot adhassanak nektek. Igen, pontosan emlékszem, az első találko­zás nem is tegnapelőtt történt, amikor átlép­tük a határt, hanem Leningrádban, a Péter- Pavlovszki erődben. A százegy sziget egyikét birtokolja a régi fellegvár, verejtékcseppek- ből sűrített, csodálatos templomával. Először a sötét, és a rettenetesen szűk börtön rémísz- tett, de aztán az óriási székesegyház lenyűgö­ző méretei és díszítéseinek gazdagsága felol­dotta szorongásomat. E két kontrasztos, hatás éreztette meg először ezt a nem ismert vilá­got: szédületes nagyságok-távolságok, s a ré­gi cella-homály itt annyira közel, pár méter­re együtt volt, olyan el nem választhatatón és föl nem olahatóan közel: a fogoly Gorkij ké­pe a vasrácsos folyosó falán s a cári koporsók, az agyonaranyozott, színes katedrálisban; két megdöbbentően más világ összezárva szinte: első találkozásnak döbbenetesen őszinte és soha el nem felejthető volt. Nagyon pontosan emlékszem — úgy, mint ahogy belerobban a világ emlékeink, gondo­lataink és magunk közé: tizenkettőt ütött az óra akkor is, egy nappal később, amikor kinn jártunk, messze és rettenetesen közel a vá­roshoz, a piszkarevszki temetőben. A bejárat­nál fényképek, a kilencszáz napos blokád for­másra nem színezhető felvételei: agyonbom­bázott ház előtt egy halott gyerek; olyan mo- sómedve-gömbölyű-bundás lehetett, amíg pa­rányi, három éve tartott; akkor kezdett volna kis könyvet olvasó, kis értelmes lenni, szaj- kósan csipogó, embernyi pöttömség; A másik képen már csak elmosódott arcokat látok, ők a maradottakban élnek: azt hiszen mindenki visz, vonszol egy temetőnyi keresztet magá­ban; a harmadik katonákat mutat, nem har- sonásan ünneplőket, hanem férjeket, apákat, rongyosan, és fáradtan, de géppisztollyal a kezekben . .. Ott állunk az emlékükre emelt szobor előtt. Április 4-e volt, egy meleg ko­szorút simítottunk hozzájuk, s úgy hiszem, hogy akkor mi Leningrádban nemcsak a föl­emlékezésnek lírai krónikája.; Ugyancsak a múlt emlékei ad-; ják témáját és keretét Mester- $ házi Lajos Isten, méretre című; kisregényének, a kamaszkor! élményeit az érett ítélőerő $ ironikus kritikájával szembe-S siti az író. A folyóiratban való: közlés után könyvalakban is: megjelenik Sánta Ferenc Az | áruló című regénye, amely tör-! ténelmi példázat napjaink he-! lyes erkölcsi, emberi magatar-! tásáról. Kiadják Lesznai Anna! Kezdetben volt a kert című: monumentális családregényét.; A tanulmánykötetek között S érdeklődésre tarthat számot i Trencsényi Waldapfel Imre i Humanizmus és nemzeti iro- j dalom című kötete, mely a hu- > manista latin irodalomnak! nemzeti irodalmunk kialakuló-! sában játszott szerepét tár- : gyalja. Kardos László Közel; és távol című esszégyűjtemé-; nye Csehov, Thomas Mann,! Pontoppidan, Rimbaud, Shel-! ley művészetét elemzi, más-! részt, Szabó Lőrincnek a szer-! zőhöz intézett 50 levelét pub-; likálja. Újszerű vállalkozás j Maróthy János Zene és polgár,; zene és proletár című zeneesz-! tétikai könyve, az ismert tu-! dós a társadalmi tényezők és: zenei formarendszerek össze-: függéseit, a polgári zenekultú-; ra és a szocialista zenei mű-; veltség különbségeit vizsgálja. • Illés László Józanság és szén-! vedély címmel gyűjtötte kötet-: be cikkeit, kritikáit, melyek: számos elvi és történeti prob-: lémáit tárgyalják szocialista; irodalmunk fejlődésének, ki- • váltképp a két háború közötti j emigrációs irodalomnak. F. L | csak haza. Nőügyei vannak,^ mégis ragaszkodik az otthon ^ kényelméhez. Feleségében, fiatal tornatanárnőben azon- ^ ban egyre komolyabban érle- ^ lődik az elhatározás: szerelem® nélkül nem lehet házasságban § élni, el kell válniok. Csakhogy^ a válás nem egyszerű dolog. ^ Az elfogult, rosszindulatú ta- ^ nári kollektíva arra kénysze-^ ríti az asszonyt, hogy kitere-^ gesse családi élete intimitá- ^ sait. A férj pedig — politikai^ okokra hivatkozva, voltaképp pen azonban karrierféltésből ^ — nem akar válni. Mi mást ^ tehet az asszony, indokot ke- ^ rés. Félreértés ne essék — sk főleg csorbát ne szenvedjen ^ erénye! — nem csalja meg a ^ férjét, inkább lopásra adja fe-1 jét, hogy így kompromitálja § a hiú tengerésztisztet. ® Vitathatatlan: voltak ná- $ lünk is ilyen idők. De mivel ^ szerencsére elmúltak régen, ^ semmi sem indokolja ennek a ^ nagyon gyenge filmnek a $ bemutatását. ____________ S R övidesen bemutatásra kerül filmszínházainkban a Slá- gerrevű című színes, szélesvásznú angol film, amelyben a leg­ismertebb tánczenekarok és énekesek lépnek színre látványos revűműsor keretében. mmmsmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom