Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

1966. MÁJUS 27., PÉNTEK HCCVM yßiHiip ÜZENET AZ UTÓKORNAK! Régi épületek lebontásánál, egy-egy út vagy csator­na készítésénél gyakran kerülnek elő használati tárgyak, egyéb értékek, amelyekből a régészek olvasni tudnak. Egy-egy ilyen lelet szemlélése közben gyakran elhang­zik: „üzennek az ősök”. Igen, akarva vagy akaratlanul, de tudósítanak ezek a maradványok. Ezúttal egy dolgot szeretnénk szóvá tenni, amely ugyancsak fontos lenne; ezúttal mi, a jelenkor munkásai hagyjunk — s nem akaratlanul — az utókornak üzenetet. Rengeteg bajtól, bosszúságtól mentesítenénk — mondjuk a 10—50—100 évvel később élő embereket, mint ahogyan esetleg bennünket is megvédhettek volna ezektől hason­ló fejlegyzések. Miről is van tehát szó? A vízről, pontosabban a belvízről. Az utóbbi egy-két esztendőben olyan mennyiségben hullott az áldás, hogy olyan területek is víz alá kerültek, amelyeken emberem­lékezet óta nem futott, vagy nem gyűlt tartósan össze a víz. Az még csak hagyján, ha szántóföldet, vagy művelés alatt nem álló területeket kell nélkülözni rövidebb-hosz- szabb időre. Ezzel is nagy kárt okoz —, most május vé­gén mintegy 20 000 hold van víz alatt, vagy a magas ta­lajvíz szintje miatt nem lehet még vetni — de jónéhány helyről érkeznek olyan hírek, miszerint kisebb-nagyobb területen szőlő- és gyümölcsültetvényeket pusztított ki. Egy-egy hold szőlő vagy gyümölcs telepítési költsége 40—50 ezer forint. A Halai Állami Gazdaságban 100 hold körüli szőlő került kiszántásra. Nyársapálon ugyancsak olyan földekre telepítettek szőlőkultúrát, ahol most a talajvíz pusztít. Nem valószínű, hogy olyan egyedülálló jelenségnek vagyunk tanúi, amelyek még nem fordultak elő az el­múlt évtizedekben. Ha feljegyzéseink lettek volna, bi­zonyára nem fordítottak volna százezreket és milliókat a belvizes — helyesebben most belvizes — területek gyü­mölccsel és szőlővel való betelepítésére. Bár egyesek vé­leménye szerint, az ilyen feljegyzéseket jól helyettesítet­ték volna az öregek. Amint utólag azért ki-kiderül, mon­dották ők, hogy negyven-ötven évvel ezelőtt víz állt ott, de nemigen hallgatták meg őket. Írásba kellene foglal­ni az utókor számára, hogy itt ekkor és ekkor, ebben vagy abban a dűlőben talajvíz szökkent fel. Nem hét la­kat alatt őrzött bizalmas levelezésre gondolunk az utó­korral, hanem egyszerűen a földkönyvekben, talajhasz­nosítási térképeken kellene feljegyzést készíteni. Egyesek szerint utódaink már előbbrelátóak lesznek, mint amilyenek mi vagyunk. Egy-egy nagyobb beruhá­zás, vagy telepítés előtt nem mulasztják majd el azt, amit mi: tanulmányozni a földet. No, de valószínű, hogy akkor is lesznek felületes szövetkezeti elnökök, akiket megmenthetünk a ballépéstől. Tételezzük fel, hogy nem lesznek, de mindenképpen hasznosak lennének ezek a feljegyzések, ha nem az utókor, akkor mondjuk a jelen­kor számára! Mert ma még igazán előfordulhat, hogy egy buzgó tettvággyal teli újdonsült szövetkezeti elnök a nagyüzemi gazdálkodás zászlaja alatt, a Nemzeti Bank támogatásával szőlőt vagy gyümölcsöst telepít oda. ahol napjainkban vígan kuruttyolnak a békák, s ha netán fe­lelősségre vonják ezért, jogosan mondhatja: nem kápta­lan az ember feje, meg gondatlan volt az elődje, miért nem hagyta neki írásban! Hiszen régi igazság, hogy a szó elröppen, az írás megmarad! Mihók Sándor Az orvosi ügyeletén Hétfőn is találkoztak ♦ A fájdalom hangjai is némák Mennyit ivott? ♦ Ahol a doktor is „fiacskám" Hátra van még egy éles síndarab hasította fel a talpát. Amikor megtudja, hogy szintén tetanuszt kap, legszí­vesebben már 1 kifelé sántikál- na. Csak az enyhíti fájdalmát, hogy egy napra kiírják. Egy percnyi pihenőre sincs idő, két óra alatt tizenkét be­teg jön. Cseng a telefon. Siettetés hívás a DCM-lakóteleprőI. Rosszul lett egy fiatalasszony. Már indulnának, amikor erősen vérző fejű öregem­bert támogatnak be az ajtón. Bármilyen furcsán hangzik, de lova harapta meg a fejét. Nem­csak a csúnya sérülés miatt kellett támogatni. Fel is ön­tött a garatra. — Mennyit ivott? — kérdi az orvos. — Nem én ittam, a lovam volt berúgva, azért harapott meg — mondja az öreg és na­gyot csuklik. Kézzel-lábbal tiltakozik, amikor sürgősen beküldik a kórházi sebészet­re.------------p Beszállunk a ko­E ste 9 I csiba. Végre in­------------- dulunk. Sietni k ell, a lakótelep messze van a rendelőtől. Kivilágított, megtelt eszpresszók, szórako­zóhelyek mellett haladunk. Hét vége. Ilyenkor mindenki ráér. Áfra az óráját nézi: — Már alszanak a gyerekek ... Az országúton járunk. Mö­göttünk a város, távolban ap­ró fények százai jelzik a fal­vakat. Sötét mellékutcába kanyarodunk, hosszú barakk­szerű épületsor mellett. Szük­séglakások, mindegyik egy- egy szoba. Dohos a levegő. A fájdalomcsillapító segít. Visszafelé még benézünk a rendelőbe, aztán elmegyünk a doktorékhoz. A konyhában a jni/jdig,- kedves,.. mindig, fá­radhatatlan mama, sürög-fo- rog itt a komoly doktor is „fiacskám”. Csinos, szőke fe­lesége próbálja elterelni férje figyelmét a napi gondoktól, legalább ez a néhány perc legyen pihenő. Most látom először, hogy fáradt. De ha megcsörren a tányér a kony­hában, felkapja fejét — talán a telefon. Autó áll meg a kapu előtt. Még egy pillantás a mélyen al­vó gyerekekre, aztán már ro­bogunk a rendelőbe. A má­sodik cigarettás dobozt gyű­ri össze a doktor. A rendelőben csak a máso­dik váltás. A szolgálatos nő­vér. Ilonka néni ügyködik, a fiatal, rokonszenves gépkocsi- vezető az asztal mellett bó­biskol. Éjfél van. Megpróbálunk lepihenni. Nehezen tudunk elaludni, fel-fel riadunk az utcán ko­pogó léptekre: nem ide jön­nek?------;— ----- Riaszt a nővér. j Hajnali 2 a vasúton túi­---------------- ról jött egy há­zaspár, az asszony nagy gyo­morfájdalmakra panaszko­[ dik. A kezelés után csak- [ hamar szűnik a fájdalom ... Kicsit groteszkül hat, ami- i kor az orvos saját magának kér csillapítót a nővértől fej­fájás ellen.--------------- Mentőkocsi áll­I Reggel 4 I meg az ügye­---------------- let előtt. A be­teget nem hozzák be, a bal- esetes a gerincén sérült, az autóban kell megvizsgálni. Vigyék a kórházba ... Még a vizsgálat alatt szalad ki a nővér, telefonhívás jött, már diktálja is a címet. Ü resek az utcák, csípős a le­vegő. Az orvos besiet a ház­ba. Gyors kezelés, tíz perc múlva már jóban érzi ma­gát, a torokgyulladásos beteg. Visszafelé elalszunk a ko­csiban. A rendelőben két nyugodt órát tölthetünk el. Hét óra­kor megérkezik Margit néT ni, leváltja az éjszakai ügye­letest. Tegnap reggeltől ő már a harmadik nővér. Az orvos ugyanaz. — ------------ Ismét útnak in­! Reggel 8 1 dulunk a város — --- szélére. V ác túlsó végén idős néni várja már a doktort. Ö nem panaszkodik, nyugodtan töl­tötte az éjszakát. Az utcák lassan benépe­sednek, már kirakodtak az újságárusok, kisüt a nap. Va­sárnap van. A rendelőben dr. Áfra leül az íróasztalához, feljegyzi a hajnal eseményeit. Már nem látom rajta a fáradtságot. Eltelt egy nap az ügyelet­ből, Hátra van még egy ... Ifj. Szitnyai Jenő Június 3: 7 a paszta latcsere Monoron Sertéstenyésztési tapaszta­latcserét rendez június 3-án Monoron a járási tanács nagy­termében a Pest megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség. Az ankéton az Állattenyésztési Kutató Intézet és az Országos Állattenyésztési Felügyelőség képviselői is részt vesznek, s előadásokat tartanak. A dél­utáni órákban a tapasztalat- csere részvevői megtekintik a tsz-közi társulás monori ser­téstelepét, valamint a dán- szentmiklósi és a felsőbabád! állami gazdaság sertéstenyé­szetét. Jutalomelőadás úttörőknek A Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat az elmúlt ötéves tervben több mint 540 millió forint értékű nyers­anyagot adott a népgazda­ságnak. Jelentős mértékben hozzájárultak a külkereske­delem exporttevékenységéhez. Kongresszusi felajánlásként elhatározták, hogy felemelt értékesítési tervüket határidő előtt teljesítik. Szorgalmas segítőtársaik az iskolások. Éppen ezért a tan­évzáró alkalmából, június 6-án, a kecskeméti szín­házban jutölomelőadást ren­deznek a három megye ki­váló begyűjtési eredményt elért úttörőinek. Pusztai lovasbemutató, lampionos csónakparádé GYERMEKNAP ÉS ÚITÜROTALALKOZÓ Vasárnap: egésznapos ünnepségek Ráckevén és Gödöllőn A tavaszi és kora nyári ün­nepségek, megemlékezések so­rozatában a legkedvesebbnek ígérkezik a hétvégi: a nem­zetközi gyermeknap, amelyre mindenütt szorgalomma) és lelkesedéssel készülődnek már, maguk az érdekeltek, no meg a szülők és a neve­lők. Minden bölcsődében megünneplik ezt a napot a totyogó csöppségek, akik a legtöbb helyen dalokból, versikékből álló műsorral szolgálnak majd szüleiknek és gondo­zóiknak. Az óvodákban is hasonlóképpen készülnek a kicsinyek szombatra. Az ál­talános iskolákban a gyer­meknap egybekapcsolódik sok helyütt az úttörőmozgalom fennállásának, megszületésé­nek 20. évfordulója tiszte­letére szervezett seregszem­lékkel, találkozókkal, de­monstratív ünnepi műsorok­kal. Több járási székhelyen nagyszabású programokban vesznek részt a pajtások. Rác­kevén például egybekapcsol­ják a gyermeknapot az út­törőmozgalom jubileumával, és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásá­nak közelgő 10. évfordur lójával. S így már részt kérnek az elő­készítésből és a munkából, no meg a vidám szórakozásból is, a középiskolás és főiskolás fiatalok is, a falusi KlSZ-szer- vezetek tagjaival együtt. Rác­kevén a járási találkozón ze­nés ébresztő után, kora dél­előtt kerül sor a tanácsháza előtt a kisdobos- és úttörő- avatásra, majd a sporttelepen rendezendő ünnepi gyűlésen Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára köszönti a megjelenteket. Ezután ünnepi műsor követ­kezik. A délután a sportvetél­kedőké, akik között bizonyá­ra nagy érdeklődéstől kísér­ve, szerepelnek majd látvá­nyos bemutatójukkal az apaj pusztai lovas úttörők is. Sor kerül még motoros össze­tett versenyre, repülőmo­dellező-bemutatóra, úttörő KRESZ-vetélkedőre, go-kart­bemutatóra és tűzijátékra. Es­te pedig, az utcabál közben fáklyás felvonulást és lampionos csónakparádét tartanak. Gödöllőn hasonló ünnepé­lyes külsőségek között ün­nepük meg a gyermeknapot az úttörőtalálkozó keretében. Itt Gál Géza, a járási pártbi­zottság első titkára mond be­szédet, majd az úttörő művé­szeti csoportok és szólisták ünnepi díszbemutatójára ke­rül sor a szabadtéri színpa­don. Műanyag motorcsónak — a Balatonon Csütörtökön kifutott bala­toni próbaútjára a balaton­kenesei Sirály Ktsz mű­anyag motorcsónakja. Az üvegszálas poliészterből épí­tett hajót a MAHART em­berei vizsgáztatták Siófokon. Borsó­szüret SZEDIK A BOR­SÓT A BAGI VÖ­RÖS CSILLAG TSZ HATVAN­HOLDAS TÁB­LÁJÁRÓL. FOTO; GÁBOR Itt kell leginkább teret en­gedni az egyéni kezdeménye­zésnek, fantáziának". Más­hol a fantázia szerepéről így ír: „Ha az álom elébevág az események természetes mene­tének, fokozza az ember ener­giáját. (Ha elcsapong termé­szetellenes irányba, kárt okozhat.) Ha az ' ember nem tudna ilyen módon álmodozni, ha nem tudná az alkotás be­fejezett képét — amihez hozzákezdett —, akkor mi­lyen indítékok serkentenék?" Az irodalom pártosságának lenini elve alapvető követel­mény, de nem azonos annak vulgáris — a személyi kul­tusz időszakában elterjedt — felfogásával. Teret enged az írói karakter kibontakozásá­hoz, nem köti meg a mű­vész fantáziáját, sőt megter­mékenyíti a társadalrríi élet eleven tapasztalataival. Lenin összegyűjtött cikkei az irodalomról, művészetről azt bizonyítják, hogy a tudati átalakulás ezen területét a pártmunka részének, mégpe­dig nagyon fontos részének tekintette. Gorkij munkássá­gának óriási jelentőséget tu­lajdonított és vele széles körű levelezést folytatott. A kö­tet tartalmazza Gorkijhoz írt leveleit. Ezeknek külön érté­kük, hogy meleg emberi kö­zelségben mutatják be a nagy proletárvezért. Az értékes ösz- szeállítás kézikönyve kell hogy legyen mindazoknak, akik kulturális területen dol­goznak. de az irodalom, mű­vészet iránt érdeklődő kö­zönség sem nélkülözheti. j LENIN: Művészetről, irodalomról Az ünnepi könyvhét alkal­mából a Kossuth Könyv­kiadó újra megjelentette Le­nin: Művészetről, irodalomról szóló munkáit. Az összeállí­tás sokkal gazdagabb, mint a korábbi kiadványok és több olyan levelet, cikket, töredé­ket tartalmaz, ami a magyar olvasóközönség számára még ismeretlen. A rendkívül érté­kes, sokszínű gyűjteményt az irodalom, művészet hiva­tásáról alkotott lenini eszme egyesíti: az irodalom, művé- ; szét társadalmi hivatása, | hogy feltárja a kor mély társadalmi problémáit és a maga sajátos eszközeivel se- ígitse azok megoldását. Ilyen [alapon Lenin igen nagyra : értékeli Csernisevszkijt, aki — : szemben a liberális burzsoá­ziával — jóelőre felismerte, I hogy az 1861-es jobbágyre- ;form nem változtatja meg ; lényegesen az orosz falu I helyzetét. Hasonló elvi ala- ! pon, sokoldalúan bírálja a [nagy orosz remekíró. Lev j Tolsztoj műveit: „Tolsztoj \ munkássága halhatatlan ér- í ték, mert benne a paraszti •mozgalom ereje és gyenge- \ sége, hatalma és korláto- ; zottsága jut kifejezésre". ■ Az irodalom, a művészet • társadalmi hivatása nem le­• hét független a haladó osz- j tály érdekeitől. Lenin ezt lírja 1905-ben: „Az irodalom 1 az egységes, tervszerű szo- : ciáldemokrata pártmunka al- l kotórészévé kell hogy val­ljon. Akkor lesz szabad iro- l dalom, mert nem a haszon. I a karrierizmus, hanem a dol- \ gozókkal való együttérzés hat- íja át”. Ugyanott kifejti, hogy • nem lehet azonosítani a párt- 1 munka más részeivel. Na­• gyon figyelemre méltóak Le- \nin szavai: „Az irodalmi j munka tűri legkevésbé, hogy juniformizálják, hogy a többség 1uralkodjon a kisebbség felett. A rendelő most, szombat délután, üres. A nővér rendez­geti csak a fehér szekrényben sorakozó, ezüstösen csillogó műszereket, amelyek még így, az üveg mögött is félelmete­sek. A laikus számára rejté­lyes feliratú cseppek, tablet­ták valahogy már barátságo­sabbak. Autó fékez a ház előtt, kis­vártatva belép az orvos. Ma­gas, vállas, komoly fiatalem­ber. Orrán fekete keretes szemüveg, kezében az elma­radhatatlan táska. Dr. Áfra Tamás 28 éves. Négy évvel az egyetem elvég­zése után Vác legnagyobb, pégy-ötezer lakosú körzetének orvosa. Ma, szombat reggeltől hétfő reggelig ő a város — harmincötezer ember — ügye­letese. Egyelőre ennyit tudok meg róla, nincs több időnk a be­szélgetésre. Egy perc múlva már a város utcáin kanyar- gunk a szürke Warszawával. A város szélén hepehupás földútra térünk. Nagy kapus ház. A lakás aj­taja kis kertre nyílik. Az ab­laknál idŐ6 néni ül, már mesz- sziről integet. — Jól vagyok már, aranyos doktor, egészen jól' Pedig a múlt szombaton azt hittem, hétfőn már nem találkozunk... Az orvos vidáman száll be a kocsiba. Megyünk tovább. Utcák, házak, betegek,' aztán ismét a rendelő.------------------ Dr. Árfa, Te­I Délután 6 | n nővérnek |------------------ diktálja a kór­eseteket. Telnek a rovatok az orvosi naplóban. E rősen kopognak az ajtón. Tizenhárom éves, szőke kis­fiút vezetnek társai. Csukló­ján, az ütőér mellett mély ku­tyaharapás. Az orvos kérdez­geti, de helyette barátai Vála­szolnak. A kisfiú süketnéma. Gyors előkészület a tetanusz­oltásra. Az injekció alatt, a gyereknek erei zma sem rán- dul. Nála a fájdalom hangjai is némák. Huszonkét éves fiatalember sántikál befelé. Focizás közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom