Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

«

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAOASA

A vásárló: V E iV N E N K ! A sütőipar: NEM KERESIK!

X. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM

1966. MÁJUS 25., SZERDA

Elsőnek az élelmiszeriparból

A szocialista munka vállalata címért versenyez a Nagykőrösi Konzervgyár

Hét végén nem volt hétvégi a hangulat a konzervgyárban. Az aktívaülés megnyitására zsúfolásig megtelt a klubhelyiség. Vendégek is jöttek: a Pest megyei Pártbizottság, az ÉDOSZ, a Konzervipari Tröszt is képviseltette magát a helyi vezetőkön kívül.

Az aktíva előadója Kovács Sándor, a gyár igazgatója volt. Azokról a feltételekről beszélt, amelyek lehetővé teszik, hogy a Nagykőrösi Kónzervgyár a szocialista munka vállalata legyen.

Egy cseppet sem irreális az elképzelés. Az üzemben 52 szocialista brigád van, több mint 500 taggal.

Négy üzemrész, a mostani 18. élüzemavatáson kapta meg a Szocialista műhely címet.

Az élelmiszeripar „nehéziparán” belül a Nagykőrösi Konzervgyárnak minden

adottsága megvan, hogy benevezzen ebbe a nemes vetélkedőbe.

Kovács Sándor röviden vázolta azokat a feladatokat, amelyeket meg kell tenni. Olyan helyeken, ahol erre lehetőség van — mondotta — újabb szocialista brigádokat kell szervezni. Ebbe a nemes küzdelembe a szellemi dolgozók is kapcsolódjanak be.

A referátumot vita követte. Egymásnak- adták át a szót az emberek. Kiegészítették a referátumot, javaslatok hangzottak el — és mindegyik hozzászóló azzal záx-ta mondandóját: csatlakozom a versenyhez.

A versenyvállalás — hogy elnyerik a szocialista munka vállalata címet — elsőnek hangzott el az élelmiszeriparon belül.

A nagy munkaszezon e héten indul, s megindul a hajrá a tervteljesítésért. Hisszük, hogy a versenyben végzett munka meghozza a várt eredményt.

Hatásos borjúnevelés —

napi egykilós gyarapodás

Holnaptól a moziban:

A hétköznapi fasizmus

Ma már több mint 21 év választ el benünket történelmünk leggyalázatosabb szakaszától. A világ népei iszonyodva, mint egy lázálomra gondolnak rá vissza. Mégis akadnak ennyi borzalom, vér és iszonyat után, akik a hóhérok nyomdokain akarnak járni, „magasabb” eszméiknek utat akarnak törni?

Milyen is volt ez a sokat megírt és átélt fasizmus? Sokan már „elfelejtették” — sokan, szerencsére már nem is ismerték.

Ezekre felel Mihail Remim: A hétköznapi fasizmus című. holnap bemutatásra kerülő filmje.

Egy esztendeje annak, hogy a Szabadság Tsz Fekete részi üzemegységében egy kiöregedett sertéshizlalót átalakítottak az itatásos borjúnevelés céljára. A termelőszövetkezet megvásárolta a szükséges berendezéseket, Galamb István pedig feleségével vállalta a munkát.

— Hogyan vált be az itatásos borjúnevelés?

— Vegyük sorjában — válaszol Szentgyörgyi Gerö, az állattenyésztés vezetője. — A borjú átlagos napi fogyasztása hat liter teljes tej. A tej-, mennyiséget változatlanul megkapják ma is a fiatal állatok. A különbség: a fehérjéket változatlanul megkapják — sovány tejben, amit a tejházban fölözünk le. A fölözés következtében kivont tejzsírt viszont az állatok olcsóbb zsírokban kapják meg.

— A TBK tejporban már előre legyártott, olcsóbb zsírok vannak, amelyek teljes mértékben pótolják a nagyobb értékű tej zsírt.

— És hogyan történik a keverés?

— A tejport mosógépben keverjük össze a vízzel. Ez a megoldás tökéletes keveredést és az anyag jó eloszlását biztosítja. A vízzel kevert tejporral vegyítjük a lefölözött tejet.

— Szívesen fogyasztják az állatok ezt a keveréket?

— Természetesen. Az első tíz napon keresztül az anya- tejet kapják, attól kezdve a keveréket.

— És a súlygyarapodás?

— ötvenhat borjúnk van jelenleg is a borjúnevelőben. Rendszeresen ellenőrizzük a súlygyarapodást. Örömmel látjuk azt, hogy az átlagos súlygyarapodás eléri havonta a harminc kilogrammot.

AZONNAL

— Elektromos cipőkefe.

Egy belga cég elektromos cipőkefét hozott forgalomba, amely felhasználható a cipőnek a sártól, portól való megtisztítására, bekrémezé- sére és kifényesítésére is. A felszálló port miniatűr porszívó szívja el.

Napirenden:

a Dózsa Tsz gazdálkodása

A városi tanács végrehajtó bizottsága soronkövetkező ülését a Dózsa Termelőszövetkezet központjában tartja, csütörtökön.

Napirenden szerepel többek között a Dózsa Termelőszövetkezet gazdálkodásának mérlege is.

— Húsz a nyakamon maradt. A frisseket elvitték, a tegnapiak mind itt vannak. — A kenyérbolt elárusítónője tájékoztat így a rozscipóról.

Sokan szeretik a városban, keveset készítenek — ez volt a vélemény. Ezért indultunk keresésére. S kerestünk a cipón kívül egy másik pékárut, a paprikás kiflit is. ügy mondják, nagyon szerették a diákok, az iskolákban közelharcot vívtak érte.

A Szabadság téri nagy ön- kiszolgálóban egyálta'án

nincs. S így tovább a többiekben sem.

A Sütőipari Vállalat telepvezetőjének véleménye szerint paprikás kiflit nem érdemes gyártani, mert annak idején sem rendeltek az üzletek száznál többet.

A rozscipó készítését elvállalták, annak ellenére, hogy

szerintük a napi százötven darabos rendelésért nem sok értelme van nekilátni.

Felderítő utunk során ellentétes véleményekkel találkoztunk. Egyik oldalon a vevők véleménye, akik érdeklődnek, szóvá teszik, keresik. A másik oldalon az eladóké és a készítőké, akik állítják, hogy nincs szükség rá, mert „nem szereti a körösi nép, csak a fehér kenyeret, azt keresik kétkilósban is”.

Hol az igazság? Nem tudtuk felderíteni. Talán valahol ott a dolog megoldása, hogy fel kell mérni az igényeket, a boltokon keresztül, akár kérdőívek segítségével. „ön kedves vásárló

venne-e, ha lenne?”

Nem kizárt, hogy ez a felmérés meglepő eredményt

hozna a boltoknak és a

sütőiparnak is.

Most is az alkatrészhiány

fJovmkvptvlvn öutöaównotorok — \in cs akku multi tor Vetóborsó u .Wfífc-n rk

Mintha gondterhelt lenne Kecskeméti Dezső, az Arany János Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője. Kérésemre elmondja, hogy nem volna itt semmi baj, ha locsolni lehetne. De a három darab öntözőmotorból egy sem működik. Örökös téma az alkatrészhiány.

— Tíz napi utánjárás eredménye 2 darab porlasztó — folytatja. — Két heti szünet után, remélhetőleg most már órákon belül megkezdhetjük a locsolást.

— A paprika szabad földbe való kiültetése sem megy. Az ok: a szórófejek javítását a Kiskunlacházi Gépjavító Állomás múlt év december 14. óta nem végezte el. Pedig az első negyedévre szólt a szerződés. Levélre, táviratra nem válaszolnak. Telefonbeszélgetésre azt a választ kaptuk, hogy nincs alkatrész.

— Az MA 120-as öntözőmotorhoz nem tudunk akkumulátort beszerezni. Az 5 hold paprika öntözésére a közeli belvizet használjuk fel.

— Egyéb gondok?

— Az 55 holdra tervezett paradicsommal csak 40 holdat ültettünk be, mert 15 holdon még víz vari. Ebből a 40 holdból 15 holdon már a mai nappal a második kapálást is elvégeztük. Peronoszpóra és kolorádóbogár ellen vegyszerrel is kezeltük a paradicsomot. Ugyancsak 15 hold szabadföldi uborkát is megkapáltunk.

— Mi újság a borsófronton?

— A rajnai fürtös velőborsót 14 holdon már megszedték a MÉK-nek. 50 mázsára szerződtünk a MÉK- kel, amit még a hónap végéig szeretnénk leszállítani. Az első gyári borsót körülbelül június első napjaiban szedjük és azután már folyamatosan megy.

— Mi az a tartály?

— Egy harminc hektoliteres víztorony. A kertészet minden pontján csapok lesznek — most folyik a szerelésük — és mindent gumitömlővel fogunk locsolni. Eddig 8 ember locsolóban hordta a vizet a növények ápolására naponta. Most ezt a munkát, az öntözést két ember fogja elvégezni.

— Befejezésül?

— Annyit, hogy a kertészetünkben a hét elején megkezdjük a primőr uborka szedését a hollandi melegágyakecetes

ból. Már kis és nagy uborkáink is vannak.

(fehér)

— Már fél órája ülök itt és még azt sem kérdezték meg tőlem, miért jöttem be.

— Ja, kérem, a kíváncsiság az öregít.

(Pásztor karikatúrája)

A FÖLDEKRŐL JELENTJÜK:

Orbántól is függ a kukorica

Miről ír a Magyarország?

Az Arany János Termelőszövetkezetben, Tóth Balázs és Bekó József azonnal rendbeteszik az MTZ—5-ös erőgép beteg kerekét. Sietségük indokolt, hiszen a mostani dologidőben minden perc drága

Fehér felv.

A lap főhelyen számol be KoBzigin szovjet kormányfő kairói látogatásáról, s a Nasz- szerrel folytatott konkrét politikai, üzleti tárgyalásokról.

A francia iparon belüli koncentráció — a kis- és középvállalatok helyét mindinkább tőkeóriások veszik át — a francia kormány azon szándékát szolgálja, hogy az amerikai és európai konkurensekkel versenyképes mam- mutvállalatokat hozzanak létre. Első lépésként egyesült a két nagy autógyár, a Renault Művek és a Peugeot.

„Ez az ország az egyetlen, ami még az ezeregyéjszaka világából ebben a lökhajtá- sos korban megmaradt.” Ez az ország: Marokkó. Az ország két arcáról, a luxus szállókról, teniszpályákról és a gyárakban dolgozó kisgyermekekről ír Gömöri Endre „Néma kérdések” című cikkében.

A kongói politikáról, az ország tartományi újrafelosztásáról, a kialakult kasztokról az afrikai oldalon olvashatunk.

A gyarmatosítás regényének e heti folytatásában India, és az indonéz szigetvilág gyarmatosításának történetéről ír Wesselényi Miklós.

A FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) a közelmúltban felmérte a Köze’.-Kelet víztartalékait és azok kihasználásának lehetőségeit. „A sivatag viszszahódításá”-ban olvasunk erről.

ír a lap az ifjúság elleni bűntettekről, a Budapesti Nemzetközi Vásárról, a készülő Világirodalmi Lexikonról.

Végül egész oldalon számol be az idsi szegedi játékokról.

— A napos idő felszárította a nedves talajt — tájékoztatott Túri József, a Hunyadi Termelőszövetkezetben. — Ez lehetővé teszi, hogy mihamarább földbe tegyük a kukoricát. A tervezett 160 holdból eddig csak 95 holdat tudtunk a belvíz miatt bevetni. Most minden erőnket erre összpontosítjuk.

— Sajnos, ezt is csak parcellánként tudjuk végezni, mert még mindig sok az olyan terület, amire nem lehet erőgépekkel rámenni az elsüllyedés veszélye nélkül.

— Ez egy nap néha tízszer is előfordul — meséli Hupka

József traktoros. — Az elnök állandóan kint van, ő irányítja a munkát.

Ha az idő kedvez, a nehézségek ellenére is sikerül végezni. Hacsak Orbán keresztül nem húzza a számításulcat...

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

A szárnyas Fifi. Szélesvásznú francia filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető.

Kísérőműsor: Magyar híradó. A múlt idők titkai.

Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor.

Úttörőolimpia 1966

külterületi iskolák nem vettek részt a városi döntőn. Az ösz- szesített pontversenyben a Rákóczi általános iskola 112 ponttal győzött, második a Kossuth 91, harmadik a Petőfi 47 ponttal. A lányok pontversenyében 1. Kossuth 50, 2. Rákóczi 44, 3. Petőfi 25 ponttal. összesen húsz pajtás jutott tovább a megyei döntőre, s azért nem huszonnégy, mert négy pajtás két versenyszámban is megszerezte a továbbjutás jogát.

Részletes eredmények. 60 m. 1. Donáth Gabriella (Rákóczi, szégyent váró- 9,1 mp, 2. Kovács Éva (Rákóczi) 9,1 mp, 300 m: 1. Sipos Klára (Rákóczi) 50,5 mp, 2. Kollár Zsuzsa (Rákóczi) 50,9 mp, távolugrás: 1. Kovács Éva (Rákóczi) 380 cm, 2. Donáth Gabriella (Rákóczi) 378 cm, magasugrás: 1—2. Vecseri Beáta és Farkas Katalin (Kossuth) 125 cm, súlylökés: 1. Vass-Andrási Zsuzsa (Petőfi) 7 31 cm, 2. Kaszala Etelka

Az úttörőszövetség városi elnöksége és városi testnevelési tanács rendezésében lebonyolított nagykőrösi úttörőolimpia nemcsak kitűnő sportbeli eredményeket hozott, hanem kitűnően szolgálta a fiatalok nevelését is.

A megyei és területi döntőn nem lesz könnyű túljutni, s éppen ezért az úttörőszövetség városi elnöksége úgy határozott, hogy a megyei döntőn csak azokat a jó eredményt elért pajtásokat fogja elindítani, akik a közbeeső időben szorgalmasan készülődnek, s nem hoznak sunkra.

Visszatérve a városi döntőre: legeredményesebben a

Rákóczi általános iskola pajtásai szerepeltek. A 12 „olimpiai bajnokság”-ból nyolcat megnyertek. Ezenkívül három számban győzött még a Petőfi általános iskola és egyben a Kossuth iskola. Sej nos, az Arany János iskola és a

(Kossuth) 683 cm, kislabda- hajítás: 1. Dér Katalin (Rákóczi) 38,62 m, 2. Schwartz Éva (Rákóczi) 35,88 m, fiú 60 m: 1. Papp Kálmán (Rákóczi) 8,9 mp, 2. Taskovics Tibor (Kossuth) 8,9 mp, 600 m: 1. Gál Lajos (Rákóczi) 1:45,8 p. 2. Varga Lóránt (Rákóczi) 1:52,2 p. Magasugrás: 1. Kalocsa Ferenc (Petőfi) 125 cm, 2. Horváth András (Kossuth) 125 cm, táx>olugrás: 1. Mártonfálvi

Pál (Rákóczi) 421 cm, 2. Horváth László (Kossuth) 390 cm, súlylökés: 1. Abrahám Zoltán (Petőfi) 10,45 m, 2. Bugyi András (Kossuth) 9,06 m, kis- labdahajitás: 1. Papp Kálmán (Rákóczi) 60,02 m, 2. Horváth András (Kossuth^ 56,20 m.

1965-ben két „olimpikonja” volt városunknak. Atlétikában Rétsági Júlia és tornában Sebestyén Gábor. Előbbi a női magasugrásban 136 cm-rel harmadik helyezést ért el. Reméljük, hogy ez évben is lesz képviselője városunknak az országos döntőn.

(ág os tóimé)