Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

Jól halad a növényápolás Máté Attila, az ecseri Tö­rekvő Tsz főmezőgazdásza siet a határba. Sok a tennivaló ilyenkor. A nagy sietség kö­zepette is szakít azonban any- nyi időt, hogy röviden el­mondja, hogyan áll a mező­gazdasági munka. Minden ta­vaszit elvetettek. Kivétel csu­pán az a pár hold mély fek­vésű terület, amelyen eddig víz állt, s így nem lehetett művelni. De ezeknek a terü­leteknek a meghódítása is megkezdődött. Vetik már raj­ta a silókukoricát. Le van kaszálva a lucerna is a tsz-ben. Az első kaszálás jónak számít. Ha a többi is ilyen lesz, akkor meg lesz az évi tervezett mennyiség. Jó időben sikerült a lekaszált lucernát összegyűjteni és be­hordani. Eső nélkül került ka­zalba a lucerna és ez sokat számít a minőségnél. Megkezdődött a tavaszi nö­vényápolás is a tsz-ben. Je­lenleg elég jó ütemben folyik a burgonya és a paradicsom első kapálása. A főmezőgazdász szerint rö­videsen a kukorica kapálása is sorra kerül. Talán még annyit, hogy a legutóbbi tsz-vezetőségi ülésen határozat született az arató brigád megszervezéséről, Mindezzel azért foglalkoznak már most, mert a jó szerve­zés felér egy fél sikerrel. <MJ) vmCBz ijmm vili. Évfolyam, 122. szám 1966. MÁJUS 25., SZERDA FagyaI-, olajfa-, ezüstjuharligetek, pihenőhelyek Ú] módszerrel ültetik a fákat a műutak és a vasútvonalak mentén Galambász gyűlés Üllőn A Magyar Galambtenyész­tők 44. sz. üllői egyesülete vasárnap a művelődési ott­honban taggyűlést tartott. A gyűlésen a tagság többsége részt vett. A népi szólás sze­rint a „galambászok galamb­lelkű emberek...” A taggyű­lés azonban ennek ellenkező­jét bizonyította. A gyűlést Göbölös Sándor elnök nyitotta meg, majd Pó­lyák László titkár beszámoló­ja és Tóth Tibor pénztári je­lentése következett Ezután heves vita keletkezett. Szeke­res Ferenc élesen bírálta a vezetőség munkáját Többen szóvá tették a legutóbb meg­rendezett galambkiállítást, ahol a bírálások során részre­hajlás ugyan nem történt, de több esetben tévesen ítéltek. Minden jó, ha jó a vége. A szenvedélyes vita lecsenáese- dett, és a tagság egyetértés­ben távozott cm. A 80—90 kilométeres sebes­séggel robogó vonatok ab­lakában támaszkodó utas sze­me hamar fárad, ha a pálya­testtel párhuzamosan ácsorgó jegenyesort nézi. Álmosítóan unalmassá válik a gépkpcsi vezetőjének is a látvány, amelyet az út mentén ülte­tett fasor nyújt. Ilyen lát­vány mellett könnyen lera­gad a szem, és meg­történik a baleset. A Gödöllői Erdőgazdaság da- basi fásítási csoportja ezen a tavaszon szakított a régi, hagyományos egy sorban tör­ténő ültetési móddal, és egymás mögé, 2 + 3-as és 7 + 8-as különálló kis csoportokba ültette a fá­kat a vasúti töltés és a 4-es számú műút mindkét oldalán. Horváth László, a kis cso­port vezetője elmondotta, hogy a telepítés Körmendi János járási erdész irányí­tása mellett a Steinmetz szobortól indult el és Monori-erdön á felüljárónál ért véget. Az elültetett fák között megtalálható a szürkenyár, juhar, kanadai nyár, itt-ott egy-egy akác is. Az útvonalak egyhangú­ságát állandóan virágzó díszbokorcsoportok sza­kítják meg. Sűrűn egymás mellett fagyai, olajfa, fátyolvirág, ezüst ju­har, celtin is megtalálható. Ahol pedig lehetőség adó­dik, kis ligeteket, pihenő­helyeket teremt a négy főből álló brigád, amelynek tagjai: Horváth László, mellette Ei- senhoffer István, ifjú Hor­váth Lászlóné, Polonyi Bé­láné. Ilyen ’ hangulatos, jól gondozott ligetecskéket ta­lálunk már Üllő és Vecsés között a felüljáró és a vas­útvonal között. Mihelyt a 4-es számú műút szélesítése elké­szül, azonnal hozzáfog a kis csoport újabb lige­tek kialakításához, meg­teremtéséhez. Most a fák gondozásá, ápo­lása folyik, kapálják a fák, bokrok környékét. Tavaly a vecsési tsz-ek Ecseri úti ta­nyaközpontja környékén mint­egy három holdon végez­tek telepítést és körülbelül 4000 darab gyorsan fejlő­dő kanadai nyárt raktak a mélyen ásott gödrökbe, ame­lyek néhány év múlva útját állják a sivalkodó szélnek. Nem lesz hát olyan álmo­sítóan unalmas az út, a fej­lődő fák árnyékában meg is pihenhetünk majd, persze úgy kell vigyáznunk min­den egyes fára, mintha sa­játunk lenne. Kiss Sándor OLCSO DIAKBERLET ■ Strandprogram Gyomron talembert. Fausztig Józsefet a mentők életveszélyes állapot­ban szállították a kórházba. A támadók csak három na­pig tudták megőrizni inkog- nitójukat. A nyomozás kiderí­tette, hogy a brutális támadást Nagyszegi László és H. L. ve- csési lakosok követték el, akik jelenleg a járási rendőr­kapitányság vendégszeretetét élvezik. Kilencezer csomó zöldhagyma Káva községben a korábbi években nem foglalkoztak — legalábbis ekkora mértékben, mint most — kertészeti növé­nyek termesztésével. A község termelésének fő profilja a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés volt. Ezt a fő profilt megtartva, most már a kerté­szeti kultúrák egy része is belopakodott a község határá­ba, a tsz termelési tervébe. S hogy ez feltétlenül jó, íme a bizonyság: a mai napig kilencezer csomó zöldhagymát adott át a tsz a monori MÉK kirendeltségnek. Az átadott áru nagyobb része első osztá­lyú volt. Ügy hírlik, a kávaiak is- kezdenek megbarátkozni az új kultúrákkal, hiszen ez lé­nyegesen emeli a tsz-tagok jövedelmét. A másik említésre, méltó eset, hogy befejeződött a lu­cerna kaszálása. Problémát okozott eddig a rétiszéna lekaszálása, de a legutóbbi tsz-vezetőségi ülé­sen ebben a kérdésben is dön­tés született. Mégpedig úgy, hogy kiosztják a kaszálást a tállalt kapás területek ará­nyában. Akinek pedig nem V’Zl a takarmány, azét a tsz tecseréli alomszalmára. Így a Budapestre és egyéb mun­kahelyekre bejáró helybeli la­kosok is biztosan szívesen kapcsolódnak be az utiszéna betakarításába. A Hazafias Népfront gyöm- rői szervezete és a községi tanács vezetői által összehí­vott rövid megbeszélésen a strand indításának problémái­val foglalkoztak. A nyitás napja az előzetes jelzések ellenére késik. Míg a közegészségügyi szervektől a vízminta alapján nem jön meg az engedély, hivatalosan nem kezdődhet meg a fürdési szezon a nagyközönség számá­ra. A nyitással kapcsolatosan néhány szolgáltatási probléma is felvetődött. Egy, a ruhák biztonságát teljesen garantáló pavilonsátor felállításával bő­vítik a közös öltöző férőhe­lyeinek számát. A vendéglátó- ipari vállalattal szemben is követelményeket támasztanak már ebben az idényben. Nö­velni kell vendéglátó vonat­kozásban a férőhelyek számát, erre a közönség és a most épülő kulturális lehetőségek egyaránt igényt tartanak. Emellett felszolgáló igény je­lentkezik a szombat délután­tól vasárnap estig terjedő idő­szakban, A megbeszélés egyik érde­kes határozata értelmében a népfront elnöksége javaslattal fordul a végrehajtó bizottság­hoz, hogy az úttörőigazol­vánnyal rendelkezők számá­ra szezonbérletet bocsássanak ki húszforintos egységáron. Józsa István, a strandfürdő gondnoka vállalta, hogy he­tenként kétszer a bérlettel rendelkező fiatalok számára ingyenes csoportos, úszóokta­tást tart. Ez — úgy véljük — megnyugtató a szülők számá­ra is, akik az olcsó fürdőzési lehetőségek mellett gyerme­keik biztonsága felől is nyu­godtak lehetnek. Furuglyás Géza Zebra Köztudomású, hogy a zebra Afrikában élő állat, de meg­található Európa minden ál­latkertjében is. Feltűnő a fe­hér-barna csíkozott szőre, mely oknál fogva már messzi­ről felismerhető. Ezért hív­ják képletesen a fővárosi át­kelőhelyeken, fehér csíkozás­sal az úttestre pingáit ábrá­kat zebrának. Míg az afrikai zebra régebben nagy csopor­tokban élt, számuk ma már erősen megcsappant, viszont a budapesti „zebrák” egyre sza­porodnak, olyannyira, hogy múlt évben már Monorra is „telepítettek” belőlük. Míg az afrikai zebrák életkora 40— 50 év, a pesti zebrák öt-hat évig élnek, de csak azért, mert olajfestékkel „etetik”, s mivel a monori „zebrákat” csupán oltott mésszel táplálták, pár hónap múlva kimúltak. Béke poraikra! Siratják őket a gyalogos járókelők. — sz — Zenés irodalmi műsor A Monori Szakmaközi Bi­zottság szombaton 7 órai kez­dettel zenés irodalmi műsort rendez az Egressy-klub mű­vészeinek felléptével. Színre kerül: A mai pesti kabaré, a régi pesti kabaré című össze­állítás Tabi László, Darvas Szilárd, Heltai Jenő írásaiból. Utána tánc, reggel négy óráig. SZÓT KÉR A KISZ Képek a vasárnapi találkozóról A monori Kossuth iskola úttörőinek felvonulása Az elnökség (Somodi Imre felvételei) Úttörők felvétele a területi KlSZ-saerveaetekbe Területi szervezeteink egyik legfontosabb feladata nap­jainkban az utánpótlás biz­tosítása. Ott, ahol ezt a feladatot komolyan veszik, már meg kellett tegyék az első lépéseket a fiatalok át­vételére. A területi szervezetek tit­kárai fel kell keressék út­törőcsapataink vezetőit, meg kell tudniok, kik azok a nyolcadik osztályt végző ta­nulók, akik nem mentek kö­zépiskolába, nem biztos még iparitanuló-felvételük, nem tisztázott, hova kerülnek a tanév befejezése után. Őket kell azonnal, el nem hanya­golhatóan kézbevenni, sze­mélyesen meghívni a szer­vezetbe, s olyan foglalkozást szervezni számukra, mely megmutatja, milyen lehető­ségeket biztosít a szervezet tagjai számára. Fontos dolog lenne, ahol erre lehetőség van, hogy az átvételt együtt szervezzék művelődési otthonainkkal. A falu kulturális életének köz­pontja számára nem közöm­bös, mi történik az iskolá­ból kikerülő fiatalokkal, s a jelképes „életbe Lépésen” na­gyon jó lenne ott látni ta­nácsvezetőinket, pártszerveze­teink titkárait, vagy veze­tőségi tagjait. A járási művelődési ház negyedszer szervezi meg a nyolcadikosok fogadását. Minden alkalommal nyertünk néhány nagyon megbízható, lelkes aktívát a művelődési munka számára, akik nálunk töltik szabad idejük nagy ré­szét. ök alkotják felnőtt szakköreink, népi tánccsopor­tunk gerincét és sokan tag­jai közülük az ifjúsági klub rendezvényeinek is. A nyolcadik osztályból ki­kerülők kézbevétele fontos társadalmi feladat. Manapság nagyon divatos dolog a fia­talok elkallódásáról, maga­tartásuk fonákságairól be­szélni, de akik erről leg­jobban szeretnek beszélni, nem tesznek meg érzésem szerint mindent azért, hogy fiataljaink ne kallódjanak el, hogy e fontos társadalmi felelősség legalább parányi részét vállalják. A pedagógusoknak, a KISZ vezetőinek, a községek hiva­tali, vagy társadalmi veze­tőinek elsősorban kötelessé­gük ezzel törődni, fejlődé­sükért az iskolából kikerü­lés után is vállalni a felelős­séget. F. G. Bővítik a pilisi óvodát A pilisi új óvoda felépíté­se után jó ütemben halad a régi óvoda bővítése: két fog­lalkozási termet, öltözőt, mos­dóhelyiségeket kap. Ezzel Pi­lisen az óvodaprobléma hosz- szú időre megoldást nyert. Igaz, hogy még most végzik a bővítést, de a község vezetői már a bölcsőde létesítésének a gondolatával is foglalkoz­nak. NAPFOGYATKOZÁS Annak ellenére, hogy a múlt heti részleges napfogyat­kozás csak csekély, alig érzé­kelhető elsötétedést okozott, köszönet illeti a DÁV-ot azért az udvarias gesztusért, hogy a napfogyatkozás egész tarta­ma alatt bekapcsolta az utcai világítást. Égtek a villany­égők, az Ady úton végig pe­dig higanygőzlámpák ontották a fényt, kifigurázva ezzel a holdat, amiért eléggé el nem ítélhető módon a nap elé to­lakodott. Ilyenformán a nap­nak nem kellett az útonálló hold miatt energiáját túleről­tetnie, így potenciája további húszmilliárd évig fennmarad — és ennyit feltétlenül megér a monori áram fogyasztása. Ismét Ssónyi Jancsiról Dunaújvárosban a múlt hét szombatján az éjszakába nyúlva fejeződött be a Bul­gária—Magyarország ifjúsági kötöttfogású birkózóviadal. A bolgárok 6,5:3,5 arányban nyertek. Viszont Szönyi Jancsi, a monoriak büszkesége, lepke­súlyban győzött Petkov el­len. Vasárnap bolgár, német és magyar ifjúsági birkózók részvételével egyéni ver­senyt rendeztek. Kötöttfo­gásban ismét rajthoz állt Szönyi, és első helyen vég­zett. Aranyérmes csapat Hat büszke legény a kávai iskolában Az elmúlt hét szombat reg­gelén az iskolában a gyüleke­ző gyermekek között itt-ott rendkívül büszkén járkált fel s alá hat büszke úttörőnyak- kendös legény ke. Nem beszél­tek senkivel, nem álltak be a már szeptemberben kialakult focicsapatukba, hogy a cipő tönkretevéséig hajtsák a pi­rospettyes labdát, csak sétál­tak. Néha-néha cinkos mosolyt váltottak egymással, de ezt csak a nagyon figyelő szem vehette észre. A többiek szin­te irigységgel nézték ennek a kis csapatna« a mellén fityegő aranyérmet, melyek mintha tudták volna, milyen örömet szereznek kis gazdáiknak. Tudták, hogy ez a hat úttörő az előző napon alaposan meg­dolgozott értük Gyomron, a járási négytusa találkozón. Ezért volt hát a nagy öröm és büszkeség. Az iskola fiúválogatottja, megelőzve a járás összes kis- és nagyiskoláit, első helyezést ért el a hagyományos verse­nyen. A jelenlevő 18 csapat 108 versenyzője közül ők ke­rültek a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára. Igaz, nem országos, vagy nemzetkö­zi olimpia volt, de elsőnek lenni mindig dicsőség, hiszen az iskola fennállása óta, ilyen eredményt még soha senki nem ért el. A tanítás megkezdése után az óraközi szünetekben aztán mindegyik aranyérmes körül nagy-nagy csoportok hallgat­ták a nálunk nem mindennapi beszámolót. Az apróságok kö­zül biztos jónéhányan megfo­gadták, hogyha rájuk kerül a sor, nem hoznak szégyent eredményes elődeikre. A hat fiú neve a következő: Ábrahám Pál, Dián Benjámin, Fejős János, Burján András, Guth Ferenc és Molnár Ist­ván. Reméljük, főfoglalkozásuk­ban (a tanulásban) is legalább ilyen eredményt érnek el. —áká— MAI MŰSOR Mozik Maglód: Fény a redőny mögött (szélesvásznú). Monor: ítélet Nümbergben I—II. (szélesvásznú). Tápiósüly: Közönyösök. Úri: Kéz kezet mos. Vecsés: Fügefalevél (szélesvásznú). Inkognitóban — három napig 1966. április 23-án éjjel Ve- csésen, az Eötvös utcában, egy hét főből álló, rövid bőr­kabátot viselő csoport megtá­madta a közepesen ittas álla­potban hazafelé tartó Fausz­tig József vecsési lakost. Az ismeretlen — és szintén ittas — tettesek minden vita és előzetes szóváltás nélkül meg­verték, összerugdalták a fia-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom