Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

1968. MÁJUS 1., VASÁRNAP MECrKI ’^Mírlap Köszöntjük a kitüntetetteket! Az MSZMP Pest megyei Bizottságo és a megyei tanács üdvözlete Ezekben a napokban adják át az elmúlt év munkájának elismeréseit: vándorzászlót, élüzem-, kiváló-, szocialista címet és pénzjutalmat. A Minisztertanács és a SZOT három vándor­zászlója került Pest megyébe. Rendkívül eredményes munkát tükröz huszonhét más üzem, vállalat, hivatal kitüntetése is. A bíráló bizottság sok esetben nehezen döntött, hogy az esélye­sek közül melyiket jelöljék: a különbség minimális volt. Mind­ez örömmel és büszkeséggel töltheti el Pest megye dolgozóit. Jól mutatja, hogy tíz- és tízezer fizikai és szellemi munkás tu­dása javát adja a társadalmi, gazdasági haladás, a szocializmus építése szolgálatában. A Pest megyei Pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága forró szeretettel köszönti a fel­sorolt kitüntetetteket, és kívánja, hogy 1966-ban a kongresszus tiszteletére indított versenyben is magas színvonalú munkát végezzenek, kiváló eredményeket érjenek el. A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VÁNDORZÁSZLA­JÁT KAPTÁK: Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Nagykőrösi Kon­zervgyár. Pest megyei Mező­gazdasági Gépjavító V. VASAS-ÉLÜZEM: Tv-képcső- és Alkatrész- gyár Vác, Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézet Ha­lásztelek, Szerszámgépipari Művek nagymarosi telepe, Egyesült Villamosgépgyár Cegléd. ÉDOSZ-ÉLÜZEM: Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat. Országos Ser- téshizlaló Pilis, Mánteleki üzemegység Nagytétény. Ki­váló vállalat: Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat. POSTÁS-ÉLÜZEM: Budapest-vidéki Posta Igaz­gatóság. Kiváló üzem és a szo­cialista munka üzeme: Háló­zatépítők Budapest. Kiváló postahivatal: Pilisvörösvár, Pécel. A szocialista munka hi­vatala: Törtei. ÉPf TÖK-ÉLÜZEM: ÉM Kavicsbánya. A szocia­lista munka vállalata: Ceglé­di Közlekedésépítési és Gépja­vító Vállalat MEDOSZ-ÉLÜZEM: Érdi Gépjavító Vállalat, Mo- nori Gépjavító Vállalat A KPVDSZ KIVÁLÓ VÁL­LALATAI: Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat, Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat, Al- bertirsa és Körzete Földmű­vesszövetkezet. Elismerő okle­vél: Pest—Komárom—Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalat, Ceglédi Földművesszövetkezet, Pest megyei MÉK, Kocséri Takarékszövetkezet, Duna Me­zőgazdasági Szakszövetkezet Tahi. TEXTILES-ÉLÜZEM: Váci Bélésárugyár. HVDSZ-ÉLÜZEM: PEMÜ. Solymár. VAS UT AS-ÉLÜZEM: Szob, vasútállomás. A csehszlovák nagykövet Gödöllőn Josef Fucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete, Ladislav Vincze nagykövetségi taná­csos társaságában szombaton délelőtt látogatást tett a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. A nagykövetet és kí­séretét dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rek­tora és Soltész István, az egyetemi pártbizottság titká­ra fogadta. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozó során a csehszlovák nagykö­vet és kísérete megtekintette az egyetem tanszékeit és kí­sérleti tereit, s nagy elismerés­sel nyilatkozott az ott látot­takról. KEYES A FOLD * Gondok a szentlőrinckátai Uj Világ Tsz-ben Békegyűlés Szombaton reggel a megyei tanács nagytermében több mint kétszázötvenen vettek részt a Hazafias Népfront me­gyei békenagygyűlésén. Lu­kács Tibor újságíró a béke­harc és a nemzetközi élet ösz- szefüggéseiről, távlatairól s feladatairól beszélt A bókegyűlés részvevői a hallottakról a május 9-én kez­dődő békehónap során kisgyű- léseken számolnak be. Kevesen mertek gondolni a tsz-szervezés idején arra Szentlőrinckátán, hogy né­hány esztendő leforgása alatt megfordul az áramlás. Azok, akiket kötéllel sem lehetett volna megkötni, sa­ját elhatározásukból, önként jönnek vissza. Erről beszél­getünk az elnöki irodában Kó- kai Márton elnökkel, Csányi Mihály párttitkárral és Fü- löp Mihály főagronómussal. Az elnök elmondja: amikor maguk között felelevenítik az átszervezés napjait, bizony el is szégyellik magukat, mennyire alaptalanul tartot­tak a szövetkezeti gazdálko­dástól. Szentlőrinckátát mindig úgy emlegették, mint módos községet. Nem a holdak szá­ma adott itt rangot, mert 20 holdnál többel rendelkező gazda nemigen akadt a köz­ségben. A földosztáskor is szűkén mértek. Egy két hóid jutott csak az új gazdáknak. De egy hold többet ért itt, mint másutt öt. Az értékét az adja itt a földnek, hogy felszíne alatt 80—100 centi­méterre agyagréteg húzódik, amely megakadályozza, hogy a csapadék mélyen lehúzód­jon a talajba. Ha pedig ezt a réteget áttörik, 8—10 mé­terről annyi vizet hozhatnak a felszínre, amennyit éppen akarnak. Ez az adottság szabta meg a múltban is a gazdálkodás irányát ebben a községben. Kertészkedtek a szentlőrinckátaiak — papri­kát, paradicsomot, dohányt termeltek. Ezt a kultúrát, no meg a szép jövedelmet fél­tették a szövetkezéstől az egyéni parasztok. Ez a félel­mük a tájékozatlanságból adódott — ez bizonyosodott be az elmúlt fél évtized alatt. Öt év alatt 1200 lakás épül A harmadik ötéves tervben Vácott 422 állami lakás épül és 816 családot segítenek OTP-hitellel, telekjuttatással magánépítkezéshez. „„ bér. W'""y""'""'"""'S'"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SfSS^ — Tedd hozzá azt ÍS, olyan § is akad, aki egy éve vár § felvételre — egészíti ki a § párttitkár szavait az el­— Jobban élnek ma az em­berek, mint amikor egyéniek voltak — állítja határozottan a tsz elnöke. Bizonyításként a telefonhoz nyúl, a postát csengeti. Nem telik bele egy perc, diktálja a számo­kat: — Ezerkilencszázötvenki- lencben nyolcszázezer fo­rint volt a községben a ta­karékbetét, most hárommillió­négyszázezer. — Néha ér bennünket olyan vád is, hogy túlságo­san jól élnek nálunk az em­berek, túl sokat asztunk ki a jövedelemből — mondja a párttitkár. — Az egy tagra jutó jövede­lem tizennyolcezerötszáz fo­rint volt tavaly — folytatja tovább a gondolatot a tsz-el- nök. Szép pénz, de mi nem sajnáljuk. Meg is dolgoznak I érte az emberek. A főagronómus, aki új em­bers faluban, csak megerő­síti a két vezető szavait: — Dolgoztam egy-két szö­vetkezetben, de ilyen szorgal­mas tagsággal még nem talál­koztam. — Néha az is a baj, hogy túlságosan jól dolgoznak, nem tudunk munkát adni nekik — fordítja visszájára a dolgot a tsz-elnök. Mindjárt meg is magyarázza, hogy hol van a hiba: — A közös szántóterületünk 1978 hold, a tagság létszá­ma pedig 749. A főagronómus gyorsan számol: — Nem egész egy tized hold jut egy-egy tagra. — Bizony ez a bajunk. Ugyanakkor pedig egyre többen kopogtatnak az ajtón — mondja a párttitkár. — A tervtárgyaló közgyűlésen negyvenkilenc tagot vettünk fel. Mind olyanok, akik az iparban dolgoztak. Legtöbb­jük fiatal, munkabíró em­nök. — Az igazság, hogy tagságunk nem szívesen lát­ja az új belépőket, jövedel­müket féltik az új belépők­től. — S van is benne valami! Tavaly például növekedtek a gazdasági eredmények, de az egy tagra jutó jövedelem csökkent. A magyarázat: több részre oszlott a jö­vedelem. — Még az csak hagyján, ha olyanok kérik felvételüket, akiknek nem kell háztájit ad­ni — magyarázza az elnök. — Nagyon megnézzük, ugyan­is, hogy kinek adunk. Ézért ma már úgy jelentkeznek tagnak, hogy írást hoznak arról, nem igénylik a ház­táji területet. Érdekes jelenség Tavasz az őszibarackosban A Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti 1100 holdas őszibarackosában már kapálnak, a permetezéssel még egy jó hetet várnak, nehogy a környék méhei kipusztuljanak 20 holdon levendulát is termel a gazdaság, amiből illóolajat nyernek. A képen látható leány csapat szaporítóanyagot szed az illatos növényből (Foto: Gábor) amire az agronőmus fel­hívja a figyelmet: — A nagy taglétszám, s a kevés fold szinte akadályom zójává válik a fejlett agro­technika alkalmazásának és a gépesítés növelésének. Bár a vegyszeres gyomirtás elő­nyös lenne a szövetkezet­nek, egyetlen holdon sem le­het alkalmazni a vegyszert, mert akkor nem tudnánk az embereknek munkát adni. A tsz párttitkára így véle­kedik: — Máris sokan vagyunk, mégsem mondhatjuk a jelent­kezőknek, hogy nem vesszük fel. Egy részüknek a földje ugyanis bent van a közösben, vagy tsz-tagnak a gyermekei­ről van szó. Nehéz a helyzet, de ahelyett, hogy lezárnánk a kaput, inkább a nehezebb megoldást választjuk. — Mi ez? — Az, hogy minden lehető­séget felhasználunk a terme­lés növelésére, a jövedelem fokozására — válaszolja. Egyébként a szentlőrincká- tai Uj Világ Tsá-ben, minden mázsa termésnövekedésért nagyon meg kell harcolni. A termelés színvonala ugyanis magas. Búzából 14, kukoricá­ból, májusi morzsoltban szá- molva 20,5, cukorrépából 250 ^ ^ mázsát takarítottak be tavaly ^ holdanként. Ezeket az átlago- ^ kát tovább növelni nem köny- | nyű. A tsz vezetősége igyek- i szik a gazdálkodást belterjes § irányba terelni. Növelték a ^ kertészet területét, szőlőt, ^ gyümölcsöst telepítettek. Mil- ^ hókat hoz a szőlőiskola, az Ö ^ oltványnevelés. A következő Sg ^ két adat jól iputatja, hogy ^ hol tartanak a szentlőrincká- | taiak a gazdálkodással. Az | egy szántóegységre jutó ter- $ mglési érték a szövetkezetben ^ 6561 forint, míg a megye ter- ^ melőszövetkezeteinek átlaga § 4872 forint S — Mi volna a teljes meg­§ oldás? ^ Az elnök: — Hangosan nem is merem i mondani: föld. Száz vagy két- 5 száz hold. Bérbe vagy bárho- ^ gyan! A körülöttünk levő gaz- § daságoknak az a gondjuk, ^ hogy nincs munkaerő, sok a ^ földi Keresni kellene valami | megoldást! | A másik két szövetkezeti | vezető egyetértőén bólint. M. S. v fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/f, Zászlók és csillagok Ismét májust köszöntünk: új tavaszt, s — immár het- venhatodszor — proletárünnepet. Zászlók és csillagok, magasba emelkedő proletáröklök, fiatalok vidám dala és tánca, fegyverropogás, rendőrpribékek vandál rohama: mindezt magába foglalja május első napja. Magába, mert a világ minden táján ünnep ez a nap, még akkor is, ha tiltják, s ha üldözik is azokat, akik a magukénak érzik ezt a napot. Latin-Amerikában és Európában, Keleten és Nyugaton, kikötőmunkások és szövőnők között, a világon mindenütt, ahol csak proletárok vannak, a szolidaritás, az összetartozás, az erőmegmutatás napja ez. Hét és fél évtized: megváltozott világ. A kizsákmá­nyoltak, a tőke bérrabszólgái a föld sok országában a ha­talom letéteményesei és birtokosai ma már: a glóbus más részein pedig mind határozottabban és célratörőbben foly­tatja harcát a kizsákmányolás, a monopóliumok köntösé­be öltözött tőke ellen a munkásosztály. Ami akkor, het­venhat esztendeje, az első internacionalista proletárün­nepen álom és cél volt, a harc jelszava, ma sok ország­ban természetes közeggé lett valóság: s az osztály, mely akkor is erős volt, s mind szervezettebb, ma világmére­tekben döntő erővé vált. Mennyi harcot, győzelmet és át­meneti kudarcot sűrít magába a hetvenhat esztendő: pro­letárhősök tíz- és százezreit, vérbefojtott proletárfelkelé­sek és forradalmak dicső napjait, s történelmet sarkaiból kifordító győzelmet, a diadalmas Októbert. A nemzetközi proletariátus élcsapatai, a kommunisták pártjai hányszor emelték magasra a vörös zászlót, az ötágú csillagot, az internacionalizmus jelképeit, s vezették, vezetik harcra azokat, akikkel erőben, szervezettségben, öntudatban egyetlen más társadalmi osztály sem hasonlitható össze; és hányszor figyelte rettegve a burzsoázia, az uralkodó osztály, hogy terror, üldöztetés ellenére, erősödik a párt, s az általa vezetett osztály! Hősi történelem a proletariátusé: a huszadik század történelmének nincs olyan lapja — szóljon akár egy nap­ról, egy hónapról — amelyen ne lenne ott a munkásosz­tály harcának jegye. A hatalom megszerzéséért és a hata­lom megszilárdításáért; a kizsákmányolás felszámolásáért és a szocializmus felépítéséért; a népek közötti megérté­sért, a békéért, a háborúk elkerüléséért; mindazért, ami nemcsak a proletariátus, hanem minden ország népének érdeke. Történelmi küldetés a proletariátusé, s küldetésé­hez híven vívja harcát ma is, bár erőit még összefogottab- bá, közösen cselekvővé kell formálnia; keresni az akció­egység útját, az imperializmus elleni fellépés határozottsá­gát, a nézeteltérések megszüntetését. Vérrel festett, golyók tépte zászló a proletariátusé, de a történelem legnagyobb ereje áll mégis mögötte; az ötágú csillagot sokszor és so­kan megpróbálták letörölni az égről, de kik érhetnek fel annak magasába?! Nyugtalan század a miénk, ellentmondásoktól terhes. Két világháború gyötörte meg az emberiséget, a fasizmus pestise milliókat pusztított el, s mégis, határozott vonal­ként fut végig e nyugtalan századon a munkásosztály harca. Elsők a szabadságért, függetlenségért vívott harc­ban: támogatják, segítik Vietnam hős népét, szolidárisak a dominikaiak küzdelmével, egy emberként tiltakoznak az indonéziai boszorkányüldözés ellen. Ez a határozott, s kitörölhetetlen vonal az, mely megszabja a történelem útját, megmásíthatatlanul, megállíthatatlanul. Hányszor vérzett a magyar proletár is, hányszor ve­tették börtönbe, gyilkolták meg legjobbjait, s most, a ma­ga szabad országában a nemzet vezető osztályaként már több mint két évtizede a hatalom birtokosa, a ma és a holnap meghatározója. Mennyire megváltozott társadal­munk szerkezete két évtized alatt, számban és öntudat­ban hogyan gazdagodott a munkásosztály! Csak szőkébb pátriánkban, Pest megyében tizenöt év alatt megnégysze­reződött a nagyüzemi munkások száma; erős, szervezett, céltudatos vezetőereje megyénknek. Városaink és falvaink közgondolkodásában, világnézeti arculatának formálásá­ban, a hazához és a szocializmus ügyéhez való hűségben lépten-nyomon tapasztalhatjuk e számbeli növekedés je­lentette minőségi változás hatását. Ott voltak és ott van­nak a munkások mindig, ahol nehéz, ahol gondok van­nak, ahol segíteni kell: a Nagykőrösi Konzervgyár szocia­lista brigádvezetői testvérként segítik a termelőszövetke­zetek most formálódó új kollektíváit; a váci üzemek mun­kásai társadalmi munkaórák ezreit fordították városuk ' szépítésére, korszerűsítésére: az üzemekben keresik az újat, az olcsóbbat, a népgazdaságnak több hasznot hozót, s egy év alatt újításaikkal csak egyetlen ipartelepen, a képcsőgyárban, négymillió forintot takarítottak meg. Helyben levő üzemekben dolgozva, a fővárosba vona­tozva, gondokkal küzdve, a mindennapok sokféle fel­adatát megoldva, kudarcokat is elszenvedve, de a győzel­meknek örülve — egységes osztály ez! Egységessé, s ezért legyőzhetetlenül erőssé teszi öntudata, s felelősségérzete. Az új embertípus, a szocialista ember formálására a mun­kásosztály tette a legcélratörőbb kezdeményezéseket: nagyüzemi munkásaink több, mint hatvan százaléka szo­cialista, vagy szocialista címért küzdő brigádok tagja, s ezekben az új szellemű közösségekben önmagukat formál­va is az egész társadalom arculatának továbbfejlesztésén munkálkodnak. A közösségért való munka elsődlegessé­gét, a közös érdeket jelentő célok hű szolgálatát mennyi minden jelzi: az alkatrészeket felújító ceglédi esztergá­lyosok apró tette csakúgy, mint a dunakesziek vietnami műszakjai. Hétköznapi tettekből milyen nagyszerű, fel­emelő képet állíthatunk össze! Hétköznapi tettekből — a történelem is hétköznapokból áll! A hétköznapok tettei adják az ünnep igazi ízét: az a tudat, hogy megtettük kötelességünket, s feladatainktól sem riadunk vissza. Napjainkban is ez avatja a szívekben is pirosbetűssé május elsejét, s úgy ünnepelünk, hogy köz­ben már a holnap terveit formáljuk. A párt IX. kongresz- szusa tiszteletére kezdeményezett verseny további kibon­takoztatását, az ötéves terv első esztendejének gazdaggá ' tételét, a nem kis számú nehézség legyűrését. Megyénk parányi pont a világ térképén: mégis, jól tudjuk és érezzük, hogy sok százmillió társunk van, s hogy ma, a nemzetközi munkásosztály ünnepén, akárcsak Pest megyében, a világon mindenütt felcsendül az Inter- nacionálé dallama, s mcsszeliangzik sokféle nyelven a történelemalakító jelszó: Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom