Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
1966. MÁJUS 18., SZERDA meg rét kfíírinn 3 A főúttal egy időben korszerűsítik Aszód villanyhálózatát A Pest megyén keresztülhúzódó hármas számú, Budapest—Miskolc főközlekedési útvonal korszerűsítési munkálatait folyamatosan végezteti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériun?. Ennek keretében átépítik a műút aszódi átkelési szakaszát is, mintegy 18 millió forint költséggel. A nagyarányú munkálatokkal egy időben a községi tanács megteremti a korszerű villanyhálózatot, amely hárommillió 900 ezer forintba kerül. A villanyhálózat építésére már az elmúlt évben 2 millió 200 ezer forintot fordítottak, azonban még mintegy másfél millióra van szükség a teljes befejezéshez. Erre a célra egyébként, 1966-ra rendelkezésre áll a szükséges anyag, a kivitelezés is biztosítva van, a munkálatok jelenleg is folynak. A községi tanács kérésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága most 550 ezer forint állami hozzájárulást engedélyezett és ugyanakkor előterjesztette a Pénzügyminisztériumhoz, a még hiányzó 950 ezer forint engedélyezését. — Dunai hajókiránduláson vettek részt vasárnap a ceglédi termelőszövetkezetek legjobban dolgozó asszonyai. Hiányzik a sorművelő gép a nagyüzemi málnásból Málnaországban — azaz a Duna—Ipoly szögében, ahol az állami gazdaság málnásain kívül mintegy 1200 holdon termelik az ízes bogyót termelőszövetkezetek földjén és házak kertjében — a Szobi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya most fejezte be szokásos vizsgálatát a gyümölcsösökben. A szakszövetkezetek és a háztáji gazdaságok összesen 740 holdnyi málnáskertjeiben az ápolási munkák némi AV'Aestebben, de jól gendoastáh a, ff tf ü m files itt hitt kai a saobi járásban Ezernyi beszéiiiivaló... Jól emlékszem rájuk, még 1957-ből: többségük már akkor is itt dolgozott. Ültek a munkapadok előtt, a gépzúgásban, s az újságíró kérdésére ilyen válaszokat adtak: „főbizottság? Azt hiszem, van ...” „Munka után? Sietek haza, én ugyanis bejáró tragyok __” „Kérem, én nem é rek rá olvasni... A gyerekek, a második műszak .. Volt. aki nem tudta, mi az az MSZBT, aminek a faliújságját állandóan ott látta a folyosón. Mások nem ismerték az üzemi bizottság titkárát. Ültek a munkapadok előtt, a gépzúgásban, s ha váltottak is szót egymással, csak a legszükségesebbet. Miről beszéltek volna? ...Egy lap a Ganz Árammérőgyár négyszeres szocialista Március 8 brigádja naplójából: „Tegnap a Máriákat ünnepeltük. Virággal és ajándékkal . kedveskedtünk nekik..." — Ha megkérdeznék: mire legbüszkébb a brigád eredményei közül, mit válaszolna? Szabó Jánosné brigádvezető — az egész brigád „néninek” hívja, tiszteletből, hiszen fiatal még, — nem sokat gondolkozik: — A barátságra. Tudja, pár évvel ezelőtt... Tudom. Pár évvel ezelőtt gyakori volt a pletyka, s a sértődöttség. Most? Hadd idézzem ismét a brigádnaplót: „Május 8-án, vasárnap kollektív autóbuszkiránduláson voltunk Vác környékén. A csodaszép vácrátóti botanikuskert megtekintése után családias hangulatú ebéd következett a Pokol-csárdában .. r — Kirándulni mindenki szeret, nem ott válik el igazán, mennyit ér a brigád — legyint Bukovics Miklós, aki a kisebbséget, a férfinemet képviseli a brigádban. — De azt látta volna, amikor a házamat építettem Besnyőn, az Aulich Utcában! Több mint kétszáz órát dolgoztak az építkezésen a brigádtársaim! Sódert hordtak, még a falrakásban is segítettek. Jó, jó, én Gödöllőn lakom. De Király Ferenc Vácszentlászlón, mégis elmentünk hozzá! Erdőkertesről hordtuk neki a téglát Szentlászlóra. Így épült a Szűcs János háza is. Pedig mindenkinek csak egy vasárnapja van... Olajos kezét törülgetve néz rám, aztán újra a gépe fölé hajol. Még van vagy tíz perc a '„fájrontig”. Halljuk, mit mond a művezető, Richtarik István? — Mi jellemzi leginkább a brigádot? A minőségi munka! Amikor 53 végén átvettem a három műhelyt — belőlük lett a mostani Március 8 brigád, — fröccsöntőben 60 százalékot is elért a selejt. Az utánmegmunkálóban 5—6, a számdob műhelyben 7—8 százalék volt Nem mondom, az évek során elértünk némi javulást, de igazi változást csak k szocialista brigádmozgalom hozott. Az első Március 8. brigád kizárólag asszonyokból, 1961- ben alakult Egy év múlva elnyerték a megtisztelő szocialista címet. Példájukat a két szomszédos műhely is követte, majd 1965-ben egy brigádban egyesültek, s most már a szocialista műhely címért versenyeztek. Sikerült. Az oklevél és bronzkoszorús plakett nemrégiben odakerült a műhely falára, a többi „trófea” közé. — És a selejt? — kanyarí- tom vissza a szót a kényes témára. — Akad még néha az is — mondja a művezető —, de minden évben kevesebb. Tavaly például vállaltuk, hogy 1 százalék fölé nem emelkedik; 0,8 százalék lett az eredmény. — S az idén? — Az idén kevesebbnek kell lennie: kongresszusi versenyben vagyunk. 0,9 százalék a vállalásunk, de majd igyekszünk lefaragni... Van a műhelynek egy vállalása, ami — a gazdasági ve- I zetők szerint — mindennél többet ér. így hangzik: „Vállaljuk, hogy a szabadságolás időtartama alatt teljesítjük a terv ránk eső részét, még akkor is, ha a veszteségidö magasabb lesz a tervezettnél.” Sajnos, a veszteségidő itt nem elvont fogalom: nagyon is jól ismerik. Anyaghiány, kooperációs zavarok... S ha mégsem okoz nagyobb bajt, annak egy másik vállalás a magyarázata: a brigád tagjai — már évekkel ezelőtt— kötelezték magukat, hogy univerzális szaktudásra tesznek szert, minden műveletet megtanulnak, hogy helyettesíthessék és kisegíthessék egymást. Akinek anyaghiány miatt nincs munkája, segít a többinek. Akinek egy művelet gyengébben megy, gépet cse-í rél a másikkal. Ennek kő- i szönhetik, hogy múlt évi ter-i vüket a vállalt 100,5 százalék! helyett — a normarendezés; ellenére! — 105,1 százalékra; teljesítették. Még a Lámpa- \ gyár terven felüli megrende-i lésének is eleget tettek; sőt aj szerszámműhelyt is kisegítet-i ték azzal, hogy saját szerszá-; maikon a brigád beállító: vé-1 gezték el a kisebb javításo-i kát. Lapozgatok a brigádnapló-| ban. Az első oldalon megtalálom a kongresszusi versenyszerződést. „Az 1966. évi tervet 101,5 százalék helyett 102 százalékra teljesítjük... Vállaljuk a kooperációs munkák határidős vagy — ha szükséges — soronkívüli legyártását, megfelelő minőségben ... Vállaljuk, hogy az új dolgozókat 12 nap alatt betanítjuk, úgy, hogy teljesítményük se- lejtmentesen 100 százalék legyen...” Balatoni Tiborné új dolgozó. Mindössze két hónapja van itt. Most a fúrógépen dolgozik. Selejtmentesen, 100 százalékos teljesítménnyel, a második hét óta. Rövidesen a! brigádba is felveszik. Rácz Ilonka a „brigád lá-\ nya”. Érettségi után került; ide, tavaly ősszel. Nem bánta; meg? — Nem is fogom, soha. Itt; mindenki törődik velem, ta-i nítgatnak, minden asszony a „pótmamám”. Apropó, pótmamák! A brigád évek óta két kisfiút patronál — szörnyű szó! — a fóti Gyermekvárosban. Az egyiket Szabó Jánosné örökbe akarja fogadni. Kárpótlásul a sajátja helyett, akit tíz esztendeje elveszített ... A másik fiú úgy jár Pintes József né brigádtaghoz, mintha az édesanyjához jönne... Oldalakat lehetne írni róluk. Nagy Jánosáéról, akit néhány éve jutalomüdülésre küldött az üzem a Szovjetunióba, s nem akart felülni a repülőgépre. Aztán, amikor hazajött, nem akart kiszállni... Horváth Józsefnéról, aki most, hogy építkeznek, ritkábban látogatja pártfogoltját a helyi szociális otthonban, de legközelebb elmegy hozzá, hiszen mindig annyira várja. Dunai Györgynéről, aki három gyermekével együtt tanulja az oroszt és a németet, ha már gyerekfővel nem tanulhatott. ValamennyiükrÓl, akik munka után beülnek a munkásakadémia előadásaira, színházba járnak, meg kirándulni, filmeken vitatkoznak, s az üzemi könyvtár leghűségesebb olvasói. Ülnek a munkapadoknál, a gépzúgásban, s néha átkiabálnak egymásnak. De ebédszünetben ezernyi megbeszélnivalójuk van. A gyerekről, hogy négyest hozott helyesírásból, az újításról, amit az első félévre vállaltak, a divatról, hiszen szeretik a szépet, s megkeresik a rávalót, beteg társukról, akit vasárnap meglátogatnak, s a tv műsoráról, ami mostanában nem a legjobb ... Nyíri Éva elmaradását tapasztalta a vizsgálat. A tsz-ek tíz esztendőnél idősebb, 140 holdat kitevő öreg málnásaiban, mivel művelésük már nem gazdaságos, elhanyagolták az ápolást. Termés után azután, még az idén kiszántják ezeket a régi ültetvényeket. Pótlásukról különben bőségesen gondoskodtak. Az elmúlt években 484 holdon telepített nagyüzemi táblák közül idén 260 hold fordul termőre. Valamennyi málnával foglalkozó tsz ez évi tervében szerepel talajmaró sorművelő gép vásárlása. Pénzt is tartalékoltak, de ilyen gép nincs a kereskedelem raktárán, s a gyárak sem készítik. Hiánya megnehezíti a nagyüzemi táblák művelését. Ennek ellenére a tsz-ek ültetvényeinek ápolása ez évben jobb, mint tavaly volt. Mindenütt pótolták az ültetvények hiányait is. Vonatkozik ez az összesen 332 holdat kitevő új telepítésű egyéb nagyüzemi gyümölcsösre is. Pedig a múlt év kedvezőtlen időjárása és a tavaszi áradás sok kárt tett. A hideget és szárazságot nehezen elviselő, tavaly telepített 109 hold szamóca 28 százaléka kipusztult. Nyolcszázezernél több palántát kellett pótolni. A szobi Uj Barázda helemba-szi- geti 20 holdas dióültetvényén 40 százalékos pusztítást végzett a tavalyi ár. A hiányokat most, a tavasz- szal pótolták. Egyedül a perőcsényi Április 4 Tsz hanyagolta el a pótlást 1963-ban telepített és idén termőre forduló 40 holdas málnatábiáján. Az ültetvény mintegy negyedrésze a gondatlan ápolás következtében ki is pusztult. Ezért a tsz tíz hold kiszántására kért engedélyt, amit azonban a járási tanács megtagadott és a pótlás végrehajtására utasította a tsz-t. Az Április 4 azonban hét holdat engedély nélkül máris kiszántott. A pótlás elhanyagolása miatt most esedékessé válik 140 000 forint telepítési hitele, ezenkívül a tsz vezetői ellen eljárás is indul. Sz. E. 13 városmag Az Országos Műemléki Felügyelőség csaknem négyéves gondos előkészítő munkával dolgozta ki javaslatát, amelynek alapján az építésügyi miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben védetté nyilvánította 13 régi városunk történeti városmagját. Ez a fontos intézkedés Buda, Eper, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Vác és Veszprém középkori városszerkezetének védelméről gondoskodik. Az új rendelkezéssel az Országos Műemléki Felügyelőség kapott hivatalos felhatalmazást, vétójogot arra, hogy megakadályozzon, elutasítson minden építési tevékenységei, tervet, amely megváltoztatná a védett terület műemlék-jellegét „KGST“-bútorok Az ország kiváló kisipari termelőszövetkezete címet viselő Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Ktsz-ben a Moszkvában épülő 32 emeletes KGST-pa- lotába készítenek bútorokat. A korábban kivitt és a moszkvai kiállításon nagy sikert aratott mintapéldányok alapján sorozatban készülnek a legmodernebb csővázas székek és a különféle bútorok a tanácskozótermekbe, a folyosókra és az irodákba. „Lucernaszüret" Török Zsig- mond, a szent- mártonkátai Kossuth Tsz traktorosa a falu határában ráadja a gázt a K 25-ös traktorra, s nekiereszti a gépi kaszát a 60 hold lucernának Foto: Gábor En nem nevelek bűnözőt Hát igen, minden szülő felelős a gyerekéért. Teljesen egyetértek az újságokkal, amikor kemény szavakkal ostorozzák a rossz útra tévedt fiatalkorúak apját, anyját. Meg is érdemlik ezek a felelőtlen szülők, amit a sajtótól kapnak, amiért nem törődtek azzal a fiatalkorúval. Mert a gyerekeknek ugyebár nevelés kell. Csakhogy — sokan kérdezik ezt! — mikor? Mikor neveljék a gyerekeket? Ezzel a dologgal magam is így vagyok, hogy reggel elmegyek otthonról és este térek haza: munkaidő, túlóra, másodállás, esti iskola ugye. A feleségem ugyancsak ... Szóval hogyan lehet így nevelni, ha nappal ezernyi mást csinálunk? Megmondom. Éjszaka. Igenis éjszaka. Nálunk ez már így van, s az én ötéves fiamból soha sem lesz bűnöző. — Kérlek —, mondom esténként a feleségemnek, ahogy a tv-híradó 2. kiadásához érünk —, készítheted a gyerek reggelijét, mindjárt ébred. — Ezzel bemegyek a fiam szobájába, felkat- tintom a kapcsolót, s kigyűl az óriáscsillár mind a tíz 100-as égője. — No, te hétalvó — rikkantom el magam — a hasadra süt a villany. A gyerek erre kiszáll az ágyból, kiszalad a fürdőszobába, ahol néhány percet időzik, s természetesen mindent maga végez. A feleségem persze ilyenkor is figyeli egy kis rejteknyiláson, amit a spájzból fúrtunk át a fürdőszobába; mert ugye felügyelet azért ilyenkor is csak szükséges. En közben szélesre tárom az ablakokat, hadd áradjon befelé az a jó friss, egészséges éjszakai levegő. A gyerek ugyan is ezután tornászik, majd hideg vízben megfürdik, és bőségesen eszik. Ébredés után úgy 22 óra tájban nagy- mennyiségű, s főként kalóriadús táplálékot fogyaszt. Ejfél után, pontban 2 órakor van az ebéd, amikor meleg ételt kap, s ahogy pitymalodik, s közeledik a lefekvés ideje, ekkor könnyű, s kevés eledelt vesz magához. Éjfélig együtt játszunk, pajkos, tréfás, sokmozgásos játékokat. Amint azonban a Kossuth-adó befejezi a híreket, verbunkosokat és csárdásokat tanítok a gyereknek. A modern technikát is fel kell használni a nevelésben, ez csak természetes. Sőt, a Himnuszt mindig vigyázzba merevedve hallgatjuk: így plántálom a hazafias érzést. Persze beszélek is a gyereknek a múltról, az életkori sajátságokhoz igazodva magyarázom neki a társadalmi átalakulásokat. Az egyik legfontosabb dolog, a mozgás a szabad levegőn. Erre ebéd után kerül sor, úgy éjjel 3 körül. Lemegyünk a parkba, s elengedem a gyereket, hadd mozogjon. Ha nincs telehold, hosszú zsineget kötök a derekára, s így vigyázok rá. A hintát, meg a homokozót zseblámpával világítom meg. Kérem, én mondom, ennél nincs jobb nevelési módszer. Ha elgurul a labda, a gyerek nem szalad ki az országúira, ahol aztán elüti az autó; mert hol van ilyenkor autó? Különben is csak egyszer gurulhat el a labda, többet nem találjuk meg a sötétben. Egyszóval, nincs az a sok leselkedő veszély, mint nappal. Ilyenkor nem jár a villamos sem. Nincs az a sok ember, meg utcagyerek, akiktől rosszat hallana ez a kis emberpalánta. Mert, akik ilyenkor az utcán vannak, azok többnyire már nem tudnak beszélni, az alkoholgőz pedig nem fertőző. Természetesen ilyenkor is foglalkozom a gyerekkel, magyarázok neki. Ha éjjeliőrt látunk valahol, bíztatom a fiam, hogy ha nagy lesz, még belőle is válhat ilyen derék őr, aki senkitől sem fél. Rendszerint akkor indulunk haza, amikor a kakas először megszólal. Ekkor az asszony veszi át a gyerek nevelését, én meg pihenek egy kicsit, majd megyek borotválkozni, mert vár a hivatal. Kicsit törődöttnek látszom, s a feleségem sincs éppen elhízva a maga 30 kilójával De hát istenem —, első a gyerek. Nyúzom magam, s hallom, ahogy az asszony foglalkozik a gyerekkel. — Nézd csak, kisfiam! — hallatszik a feleségem hangja —, már késő hajnal van. Juj. juj... mindjárt itt a reggel. Ilyenkor a rendes gyerek már alszik... No csucsukáljál szépen. — És mesél a gyereknek; — Hű, haj, ha feljön a nap, hát az milyen borzasztó... Hetedmagával süt... — Mi az a nap? — kérdezi a fiam félálomban. — Majd, kisfiam, majd megtudod —, bíztatja egyre az asszony —, ha nagy leszel, akkor majd egyszer egy vasárnap —, délelőtt mentek el apáddal sétálni ... Dékiss János
