Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
MS T MtCY tit 1966. MÁJUS 15., VASÁRNAP Sohase volt terhére a munka... Akár a lányok virágmintás ünneplője, úgy terül a pátyi határ. Csupa zöld, csupa suhogás, csupa kerekség. Lenn a vízmosásban óriási karám, frissen csattognak a fejszék, fehéren iramlik a forgács. Ott .dolgozik a 65 éves Hegedűs ;Lajos, a Monori ácsbrigádban. ;Nem tanult mestersége, parasztnak született, de mint jó gazda, mindenhez ért. © Hogy milyen volt az életeim? Mit mondhatnék? Kevés öröm, sok gond. A munkát nem hánytorgatom, mert amióta az eszemet tudom, mindig dolgoztam, de valahogy nem volt terhemre. Most eines még, csakhogy a kor. Azért is jöttem a mezőről ide az ácsbrigádba, ezzel még sokáig megbírok. Megtanultam, a gazdaság a legelső. Jólesett, amikor tanácstag lettem, de ott is a mezőgazdasági állandó bizottságot választottam. Kigondoltam, csak így tudunk egymásnak a legjobban segíteni. Én a tanácsnak, azok meg a Petőfinek. Már harmincnyolcban az ezüstkalászos vizsgán azt mondtam a feleletnél; össze kell hozni a földeket. így csak kínlódnak a parasztok, tiszta mezsgye a dűlő. Legnagyobb dologidőben szaladhat a polgár a falu egyik határából a másikba, mert mindenütt van egy kevéske földje, amit gyorsan művelni kell. Leintettek. Azt mondták, erre nem kerülhet sor. Aztán mégiscsak került. Csakhogy nem úgy, ahogy vártam. Tagosítottak folyton, az ember sosem lépett biztos földre. Egyik reggelen népellenség lettem, kulák. A földem megvolt hozzá, huszonnyolc hold. De a jövedelmem! Az én földemre soha cseléd a lábát nem tette. Magam dolgoztam. Az asszonnyal voltam a rabja és a három gyerekkel. Hagytak nekem két holdat a vadkárodon. Dohányt termesztettem, megéltem belőle. Közben a szívem vérzett, miért vágják maguk alatt a fát? Na, ötvenötben rájöttek: én is olyan ember vagyok, mint a többi. A tsz-be azonban akkor sem vettek be. © ötvenhétben jött hozzám a tiszteletes úr. Sok a tennivaló a faluért, a népfrontban megtalálom a helyem. Nem ellenkeztem, mert csupa jót akartak. Szeretem én ezt a Pátyot nagyon, ha tehetek érte, megteszem. Az egyik munka jött a másik után. Örültem a sok előadásnak, amivel okosítják a népet. Aztán belelendültem. Mivel ugye tanácstag vagyok, a körzetemben szedtem össze az embereket, hol a strand-, hol a járdaépítéshez. Akkor választás van, ki mit vállal, meg minden. Nem lehet ölbe tett kézzel üldögélni. Megyek, szép szóval hozom a húzódz- kodókat, mert a jó szó a legnagyobb erő. De hogy ne fussak előre, ötvenkilencben beálltam a téeszbe. Ügy látom, most már egyenesben vagyunk. Az a legjobb, hogy a nagyja dolgozni akar és önállósodunk. Sok a vadkárunk minden év- i ben. Elhatároztuk, magam is javasoltam, mivel benn vagyok a vezetőségben, ültessünk mustárt és kaprot ,oda. Idén száz holdon ültettük. Került a jószág, mert szagos. Nekünk pedig jó pénz. Vettünk egy lepárlót és az olajat eladjuk. Itt van benn az asz- szonylányom, a fiaim gyárba járnak. Az unokám most érettségizik — gondolom — ő sem idegenkedik a Petőfitől. A legelső a családban, aki magasabb iskolába jár. Szegény feleségem, a jobb sort már nem érhette meg. Tavaly any- nyi baj érte a szövetkezetét, hogy sorolni is sok, mégis megadta a harminchat forintot. Hát persze, hogy elégedett vagyok a mostani politikával. Körülöttünk arvalinoznak az asszonyok. Az egyik már messziről kiabál: — Lajos bácsi, szóljon a tanácsnál, szedjék össze a herceghalmiak a föld végéről a kukoricaszórat. Tele van egérrel-bogárral, így mi dolgozhatunk szakadásig! És Lajos bácsi szól majd a tanácsban a kukoricaszárért, a tsz-vezetőségben a trágyázás új módjára tesz javaslatot, talicskát fog a járdaépítésnél, mert közéleti ember, és mindig dolgozott, és valahogy sohase volt terhére a munka. k. m. Kultúrműsor, hadijáték, sportverseny a váci járási úttörő-találkozón Az úttörőmozgalom fennállásának 20. évfordulója alkalmából a jubileumhoz méltó ünnepségeket rendeznek a váci járásban. Az MSZMP járási bizottsága a KISZ-szel, a ta- nácssal és az úttörőelnökséggel együtt, május 22-én, vasárnap Fóton tartja meg a járás úttörőtalálkozóját, amelyen részt vesznek a járás általános iskoláiban működő úttörőcsapatok. Az idei tanévben kimagasló teljesítményt nyújtó csoportokat ezen a napon megjutalmazzák. Emellett hadijátékot, színes felvonulást, kultúrműsort és sport- versenyeket rendeznek az egésznapos díszünnepség keretében. Nemzeti Múzeum kontra ludemányegyetem All Visegrádon a Fő utca 23. szára alatt egy egyemeletes épüiet, amelynek emeleti négy szobáját másfél évtized _ óta különoöző vállalatok üdülőnek használják. Legutóbb a megyei tanács szakszervezeti bizottságáé volt és miután a bizottság visegrádi üdülőjét megszüntette, az épületet felajánlotta az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, amely az épület átadására a megyei tanács gondnokságával már meg is állapodott és az idei üdültetés előkészületeit megkezdte. A Magyar Nemzeti Múzeum viszont szintén meg szeretné kapni ezt a házat, mert visegrádi múzeuma, de legfőképpen Mátyás király palotájának további feltárása miatt helyiségekre van szüksége. Benyújtotta igénylését, előadta, hogy a múzeum igazgatója, aid egyben a palota- és várromokra is felügyel, s az ásatásokat irányítja, évek óta nem tud Visegrádon lakáshoz jutni, pedig állandó ott-tartózkodása szinte elengedhetetlen. Az ásatásokban időnként részt vevő régészek számára is legalább szállásról kell gondoskodni és ezenfelül helyről a földből előkerülő töméntelen leletnek, mert a visegrádi múzeum szűk, megfelelő raktára sincsen. Csupa nyomós érv, nem lehet szó nélkül napirendre térni felette. Egyeztető tárgyalást hívtak össze tehát. Ezen viszont az egyetem képviselője nemkevésbé megszívlelendő indokokat sorakoztatott fel. Például, hogy az egyetem közel kétezerötszáz alkalmazottjának mindössze egy harminchárom embert befogadó üdülő áll rendelkezésére. Elsősorban ezért ragaszkodik tehát a visegrádi négy szobához, amit különben is már neki adtak. A két tudományos intézmény rangjához illő tisztes modorban vitázott egymással a tárgyaláson, amely azonban eredményre nem vezetett, nem tudtak megegyezni. De, ha ily nagy tudományú, bölcs testületek egymásközt nem tudják eldönteni a vitát, ugyan ki dönthetné el? Talán csak bölcs Salamon tehetne igazságot ebben a Salamon restaurált tornya árnyékában folyó kérdéses ügyben. De milyen lehet lakásügyben a salairritmi ítétét? Fc3£~.itgkC: fele neki, vagyis, társbérlet?'Isten ments, mert abban ugyan békésen még a tudomány sem fér meg.-y -e Állami hozzájárulás Pácéi közművesítéséhez Még az elmúlt év végén Pé- celen az ivóvíztársulat közműtársulattá alakult át, abból a célból, hogy a nagy község lakosságának részvételével minél előbb megkezdődjék a csatornahálózat kiépítése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélye alapján ugyanis három év alatt összesen 34 millió forintot fordítanak Pé- celen a közművesítésre, nemcsak a lakosság, hanem a községi tanács és a különböző intézmények is viselik a nagy költség rájuk eső részét. Ez nekik is elsőrendű érdekük, mert a csatornahálózat megépítésével mentesülnek az egyedi szennyvízlevezetés, derítő- és tisztítóberendezés építési és üzembentartási költségeitől. Erre az évre a közü- letek hozzájárulása 202 ezer forintot tesz ki. Az összeget a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, állami hozzájárulásként, biztosította a Péceli Községi Tanács részére. Közlekedésrendészeti hatóságainkat erősen foglalkoztatja a tavalyinál is nagyobb járműforgalom, s az azzal kapcsolatos baleseti veszély növekedése. Ezért minden olyan szervezetet mozgósítottak, melyek tevékenysége — közvetetten is —, de összefügg a tavaszi és nyári megnövekedett országúti forgalommal. Mit mond az Autóklub? — Eddigi levelezéseink azt mutatják, hogy országútjainkat eddig soha nem tapasztalt számban használják majd a személyszállító járművek. Ismét munkába állítjuk a „Sárga Angyalokénak becézett autómentő kocsijainkat, amelyek tavaly több mint 1600 esetben nyújtottak haszEEavult-e a földvédelmi törvény? A mezőgazdasági üzemek vezetői gyakran szóváteszik, hogy a földvédelmi törvény egyes rendelkezései gátolják az okszerű gazdálkodást. A Monori Járási Pártbizottság ülésén Nagy András az Üj Élet Tsz elnöke a megyei párt- bizottság ülésén Megyeri Vilmos a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója ugyancsak a földvédelmi törvényből eredő merevségeket kifogásolta. A föld a mezőgazdasági termelés legfontosabb —, de nagyságban nem növelhető — eszköze. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani védelmére és okszerű használatára. 1950 után — főleg a gazdaságpolitika torzulásai miatt — a termőföld nagymérvű pazarlása következett be. A gazdaságpolitikai hibák megszüntetése után is továbbtartott. Az utóbbi években már észrevehetően javult a helyzet. Mi történt Pest megyében? 1950 óta 109 800 kát. holddal kisebb területre szorult a kenyérgabona, a takarmány, a zöldség —, vagyis a szántóföldi növénytermelés. Ez nehéz helyzetbe hozta az állattenyésztést. Milyen művelési ágak javára csökkent a szántó és rét, legelő? A kert és gyümölcs területe 1950 óta 32 234 kataszt- rális holddal növekedett. Ez a megye adottságai és piacigényei miatt előnyös. Az erdőterület ugyanezen idő alatt 35 702 katasztrális holddal növekedett. Ez részben indokolt, de számtalan esetben az erdőt, a fát nem oda telepítették, ahol a mező- gazdaság érdekei megkívánták volna. Szükségessé vált tehát az egyes erdők felülvizsgálata. Ennek alapján a-nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket a kitermelés után vissza kell adni. Az erdő nem az okszerű gazdálkodás eredményeként növekedett 21 százalékkal, ezt bizonyítja, hogy még legalább 15—20 000 katasztrális hold vár a megyében erdősítésre. Legnagyobb baj a művelés alól kivett területeknél következett be. Az ilyen terület 1950. óta 25 911 katasztrális holddal növekedett. A földvédelmi törvény megjelenéséig alapos vizsgálat, megfontolás nélkül lehetett jóminőségű földeken építkezni, a művelés alól kivonni majorok, utak, gyárak, csatornák és más létesítmények elhelyezésére. A törvény hatása már kedvezően érvényesül. A művelés alól kivett terület ugyanis 1963-ban érte el csúcspontját, amikorra 1950-hez viszonyítva 33 690 katasztrális holddal növekedett. Azóta, két év alatt viszont 7699 katasztrális holddal csökkent. A termőföldet nemcsak a rossz gazda pazarolja, hanem óriási kárt tesznek a természet erői is. A megye művelt területének mintegy 18—19 százalékát erózió veszélyezteti, illetve pusztítja és körülbelül 20 százalékát — a laza futóhomokot — a Szél is pusztítja. Időnként hatalmas károkat okoz a bel- és az árvíz. Tehát a művelt területnek mintegy 40—45 százaléka a természeti erők pusztításának van kitéve. A második ötéves terv időszakában befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezután szükségszerű, hogy a társulás megalapozott tervekre épüljön. Igen ám, de nem lehetett pontosan művelési áganként megállapítani, hogy mi áll rendelkezésre. Ezen együttes okok tették szükségessé az 1961. évi VI. földvédelmi törvény megalkotását. A végrehajtás első feltétele volt, a tényleges helyzet számbavétele. E munkák 1965. végére befejeződtek. A közhiedelemmel ellentétben nem a törvény végrehajtása fejeződött be, hanem ahhoz teremtették meg az alapokat. Melyek a földvédelmi törvény alaprendelkezései. A földhasználók a mezőgazda- sági rendeltetésű földeken kötelesek a művelési ágnak megfelelően az összes lehetőségek legjobb kihasználásával termelni. A felülvizsgálat 115 292 katasztrális hold kezelésénél és védelménél állapított meg mulasztást, hanyagságot. Ezért vizsgálja a hatóság, hogy például a kivágásra bejelentett szőlő, gyümölcs valóban a természetes elhasználódás, vagy a rossz gazdálkodás kerül-e kiszedésre. Szolgáljon elrettentő példának a dánszentmiklősi Micsurin Tsz egy régebbi esete. 1959 tavaszán Etyeki Sándor elnök lánctalpas traktorokkal 20 katasztrális hold termőalmást kiszedetett. A tsz a 93 katasztrális hold megmaradt ugyanolyan almásán 1965-ben holdanként 174 mázsát termelt 76 000 forint értékben. A 20 katasztrális hold almás kivágása miatt a népgazdaság nem kapott meg mintegy 34.8 vagon termést, a tsz pedig 1.5 millió forint bevételtől esett el. Ha a 20 katasztrális holdat újratelepítenék, ez 400 000 —600 000 forintba kerülne és csak öt-hat év múlva teremne. A törvény nem kíván éssze- rűtlenséget, ezért a valóban kiöregedett, elhasználódott kultúrák kivágására a járási tanácsok megadják az engedélyt. A törvény még a tulajdonosi jogokat is alárendeli a termelésnek. Az 1965-ben megjelent 19. sz. tvr., elrendelte, hogy a magánszemélyek tulajdonában levő műveletlenül hagyott és felszólítás után sem művelt földek térítés nélkül az állam tulajdonába kerüljenek és hasznosításukról az állam gondoskodik. Ez is azt bizonyítja, hogy a földvédelmi törvény következetes végrehajtásával kell számolnunk. A termőtalaj védelméről és a termőképesség növeléséről is rendelkezik a törvény. Ajánlatos volna, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági és szakmai vezetője részletesen megismerje az igen következetes előírásokat. Az üzemek az elmúlt években nem sokat tettek a védelem érdekében, pedig sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek a biológiai és agrotechnikai védekezés megszervezésével. A felülvizsgálat megállapította, hogy 34 066 katasztrális hold esetén üzemi eszközökkel megoldható a talajvédelem, de ott is eredmé- nyes védekezés, ahol műszaki létesítményekre is szükség lesz. A biológiai védekezést messzemenően szolgálja a Gödöllői Állami Erdőgazdaság kezdeményezése. Eszerint úgy kell fásítani és erdősíteni, hogy az a védelmi célokat is szolgálja. Ilyen elvek szerint készültek el a péceli és Mo- nor vidéki tervek. A monori járás vezetői felismerték a védekezés fontosságát. Pártbizottsági ülésen tárgyalták a termőtalaj védelmét szolgáló tervet, és 8—10 év alatt megvalósítandó irányelveket határoztak meg. A termőképesség fokozását a talajvédelem, talaierővissza- pótlás és a talajjavítás együttesen szolgálja. A talajerővisszapótlás számos kihasználatlan tartalékkal rendelkezik. A felülvizsgálat 58 630 katasztrális hold leromlott, gyenge talaj javítását javasolta. A földvédelmi törvény végrehajtása során előfordulhat merevség, bürokratizmus, lebecsülés, de a jogszabály rendelkezései nem avultak el, sőt feltétlenül szükséges következetes megvalósításuk. Az irányító párt- és állami szervek feladata a mezőgazdasági üzemek jól felfogott érdeke a földek rendeltetésszerű használatának biztosítása és a termőtalaj védelme. Dr. Koller Mihály Mától éjszakai szervizszolgálat Felkészültek az auiésfergabmra nos országúti segítséget. Ha sikerül, a meglévő 16 kocsihoz még legalább ugyaneny- nyit kívánunk beszerezni. — Tervünk az, hogy az ország nagyobb városaiban, körzeteiben segélytámaszpontokat létesítünk szerelőkocsikkal és később, az utak mentén, telefonszolgálatot is létesítünk. Az Országos Autószerviz igazgatója: — Május 15-től szeptember 15-ig a vállalat budapesti központjában és vidéki telephelyein nyújtott és éjsza[ kai szervizszolgálatot veze- J tünk be. Budapesten a Révész, a Dévai, a Bicskei, az Ecseri és a Petneházy utcai telepen reggel 6—7 órától kezdve este 22 óráig fogadják a személyautókat kisebb- nagyobb javítás és szerviz cél- ' jából. Készenléti szolgálatot vezetünk be az Autószerviz vidéki telepein is. A nagyobb : hibával megrekedt autók i bevontatására is felkészül- : tünk. Az Országos Mentőszolgálat ! j helyettes főigazgatója dr. Ben- j cze Béla: ! — A balesetek szempontjái ból legnehezebb hónapok a : július és az augusztus. A ! mentőszolgálat, mint már a ! korábbi években is, modem ; hírközlő berendezések beál- < lításával és az egyes mentő- ! állomások megerősítésével fo- ! kozza készenlétét. A legna- í gyobb forgalmú útvonalak ! mentén elhelyezkedő men- í tőállomások rádió-vevő-adó j berendezéssel tartják egy- ! mással a kapcsolatot. Ez a »betegek és sérültek elhelye- !zését könnyebbé és biztonsá- ! gosabbá teszi. | Zs. L. HA TÁR JÁ RÁS MOSTANÁBAN BIZONY GYAKRAN ELŐFORDUL: MEGY A TRAKTOR, HUZZA AZ EKÉT, EGYSZER CSAK, HUPP! S TENGELYIG SÜPPED A KEREK.
