Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
1966. MÁJUS 15„ VASÁRNAP MIC fit» ívlap ;t VÁNDORZÁSZLÓ, „KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDASÁG“ 7 tsz az legjobbjai ország között Pénteken került nyilvánosságra a kormány határozata: vándorzászlóvaí és Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel, illetve oklevéllel jutalmazta a múlt évi termelési versenyben legjobb eredményt elért közös gazdaságokat. Röviddel a kellemes hír vétele után beszéltünk a termelő- szövetkezetek vezetőivel, s megkérdeztük, milyen eredményeket értek el, minek tulajdonítják a sikert és hogyan tovább? GALGAHÉVÍZI RÄKÖCZI A megye termelőszövetkezetei közül ez a gazdaság érte el a legelőkelőbb helyezést, az 1500 és 3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó szövetkezetek között a második lett. Vándorzászlót kapott, és Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel tüntették ki. Gódor Mihály, a tsz elnöke a következőket mondotta: — Nagyon örülünk a siker- hek. Évek óta tartjuk a munkaegységenkénti 75 forintot. Tavaly az egy-egy tagra jutó jövedelmünk néhány forint híján húszezer forint. — Ebben az évben az a célunk, hogy megtartsuk a tagság jövedelmének ezt a szintjét. NAGYKOVÁCSI VÖRÖS HAJNAL A városi és a város környéki termelőszövetkezetek közötti vetélkedésben a harmadik helyet szerezte meg a szövetkezet, jutalma vándorzászló és Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság cím. — Gazdálkodásunk fő iránya — mondotta Kovács Lajos, a tsz elnöke — az állattenyésztés, a kertészkedés, s emellett kiegészítő tevékenységet is folytatunk. Ügy érezzük, biztosíthatjuk a tagság jó megélhetését, ugyanakkor hasznára válunk a népgazdaságnak is. Az egy tagra jutó jövedelem 25 ezer forint. CSÖMÖRI HALADÁS Az 1500 és a 3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek versenyében elért eredményeit a kormány elismerő oklevéllel jutalmazta. E szövetkezet tagságának 80 százaléka asszony, illetve lány, ezért „asszonyszövetkezetnek” is nevezik. — Asszonyaink nagyon szorgalmasan dolgoznak, s amint az oklevél bizonyítja, eredményesen is — mondta Bag.yánsz- ki Istvánná, a tsz elnöke. — Az egy tagra jutó jövedelem 17 810 forint volt. Munkásmozgalmi múltjához méltó lesz Kevélynyereg Korszerűsítik a régi turista^ házat ♦ Kőhegy az ifjúságé Erdei strand Lajos forrásnál Panorámakitérő az autóúton Ságvári Endre turistaház egyik épületének új lépcsőházat építenek, mégpedig üvegtornyot ragyogó kilátással. Itt új gyermekjátszótér is épül, továbbá befejezik a vízmű építését. A Lajos forráson kívül a közeli Bodzás forrás befogadásával növelik a vízhozamot. Annyi lesz ezáltal a víz, hogy még erdei strandot is létesítenek. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a turistaházhoz vezető utat, részben új nyomvonalon, korszerű, széles, bekötő úttá építteti át. Most készülnek a tervek, lehetséges, hogy az építést még az idén megkezdik, jövő nyárra mindenesetre elkészül az új út. Panorámakitérők is lesznek rajta, hogy az autók és autóbuszok megállhassanak, és utasaik gyönyörködhessenek a hegyoldalról nyíló szép kilátásban. Javítgat jék, • nagyobbii ják, •zépítik ezekben a hetekben Pest megye területén a Pilis meg a Börzsöny hegységben levő egyik-másik turistaházat. Már nagyon rájuk fér, némelyik bizony eléggé elhanyagolt. Talán mert nem annyira a külföldi, inkább csak a belföldi idegenforgalmat szolgálják? — Szó sincs róla, valamennyi házunkat ■ korszerűsíteni, nagyobbítani szeretnénk — jelenti ki határozottan Z. Szőke Pál, a Turistaházakat Kezelő Vállalat beruházási osztályának vezetője. — Sok tervezett munkát mégsem végezhetünk el az idén, holott volna rá pénzünk, sőt a tervdokumentációk is rendelkezésünkre állnak, csak kivitelező nincsen. Emiatt a Börzsönyben csupán három turistaházat modernizálnak, a Nagyhideghe- gyen levőt, meg a törökmezeit és Verőcén a magyarkútit. Miután ezek a szobi járásban vannak, a Kemencei Vegyesipari Ktsz dolgozik rajtuk. Ugyanez a ktsz dolgozik Cso- bánka határában a kevély- nyergi turistaház korszerűsítésén is. — Csak azért vállalta el a ktsz telephelyétől távol ezt a munkát, mert Kevélynyereg nagy szerepet vitt egykor a munkásmozgalom történetében és a párt illegalitása ide-§ jén — mondja Z. Szőke Pál^ és hozzáteszi, hogy már nem^ sokáig hordják az ivóvizet lajttal ebbe a turistaházba. A közelében mostanában feltárt forrás vizét felve- § zetik az épületbe. Külsejében mindenképp mél- § tóvá akarják tenni a mozgal-§ mi emléket jelentő épületet^ s múltjához. A visegrádi Nagyvillám ét-| termét és eszpresszóját meg- $ nagyobbítják, rövidesen bele- ^ fognak a munkába. De miért § tavasszal, a főzezon idején? ^ — Nem tőlünk függ, hanem ^ az építési munka kivitelező jé- & tői, hogy mikor. Szentendrén a Kőhegy tu- $ ristaházát is most kezdik na- § gyobbítani és bevezetik a Já- ^ nos forrás vizét. Ha elkészül,^ ez lesz az ifjúság turistaháza. s A város határában levő má-1 sík, a megye legreprezentatí-^ vabb, a Lajos forrásnál levői KARTALI ÜJ ÉLET Ugyanabban a kategóriában versenyzett, mint a csömöri, jutalma is ugyanaz. — Eredményeink rugója: sikerült kialakítani az anyagi érdekeltség elvén alapuló jövedelemelosztást — újságolta Boros Károly, a tsz elnöke. — Tagságunk szorgalmas, minden lehetőséget megragad az eredmények növelésere. Tavaly például 100 hold uborka egymilló-kilencszázezer forintot hozott, ezenkívül köztesként tizenhét vagon kukoricát. Ennek is köszönhetjük, hogy a tagok jövedelme átlagosan 20 632 forint volt. — Érdemes versenyezni. Ezért is kapcsolódtunk be a kongresszusi versenybe. Terveink ötszázalékos túlteljesítését vállaltuk. DABASI SZIKRA Ez a szövetkezet 1500 szántóegységnél kisebb területen gazdálkodik. Éveken keresztül az utolsók között emlegették. Ezt is figyelembe véve, az oklevéllel való kitüntetés még inkább elismerésre méltó. — Sikerült szót érteni a tagsággal — tájékoztatott Herceg József tsz-elnök —, sikerült olyan jövedelemelosztási formát kidolgozni, amely érdekeltté teszi a tagokat a termelésben. Néhány számadatot említett: — Ugyanazon a területen az utóbbi három esztendő alatt a következőképpen alakult a termelési érték: 1963-ban 1 millió 609 ezer forint, 1964- ben kétmillió-nyolcszáztizen- halezer, tavaly pedig hárommtíifrimjmtcszá^tizennégyezer forint. Ezen az útón akarunk járni a jövőben is. ÖRSZENTMIKLÓSI BÉKE A legkisebb szövetkezetek kategóriájában versenyezett, jutalma elismerő oklevél. — Céltudatosan dolgoztunk — mondotta Tóth Sándor, a tsz elnöke —, hogy növeljük eredményeinket. Tavaly például 450 holdon javítottuk tőzeggel a talajt. Az idén hozzákezdünk 500 hold öntözéses gazdálkodás kialakításához. Az idei évről: — Negyvenhat hold szamócánk van, holdanként 40 mázsát terveztünk, s már most olyan szép, hogy a tervet nyolcvan mázsára emeltük. Nálunk pedig ez adja a jövedelem zömét. Elismerő oklevelet kapott a majosházi Üj Élet Termelő- szövetkezet is. Mihók Sándor Pillantás a női egyenjogúságra - két gyárban Valóban csak pillantásnak tudom nevezni, noha két teljes napig tartott, s a belőle született riport sem nevezhető éppen rövidnek. De ennyi idő alatt nem tudtam részletesen áttekinteni a nők foglalkoztatását, továbbképzését, előmenetelét c két budai járásbeli gyárban, a különböző motor- és gép- alkatrészeket készítő, több ezres létszámmal dolgozó Mechanikai Művekben, valamint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Meg kellett elégednem néhány statisztikai felméréssel, s azzal, hogy alkalmam nyílt beszélgetni a nők helyzetéről néhány vezetővel (férfiakkal), és több beosztottal (nőkkel). E zárójelek már előrevetítik témám első részét, melynek címe: a nők részvétele a vezetésben. Nők és a vezetés VB-bélyegblokk A posta május 16-án, a londoni labdarúgó VB emlékére 10 forintos bólyegblok- kot bocsát ki. Nem tudom megállni, ide kívánkozik egy adat: a Szovjetunióban az üzemek vezetőinek ötven százaléka nő. S most térjünk a Mechanikai Művekre, ahol nem érik el ezt az arányt, megyei vi- ] szonylatban mégis igen kedvező a statisztika. A gyárban a dolgozók ötven százaléka nő. Az igazgatói, főkönyvelői, főmérnöki hármasban, valamint a hét főosztályvezető és a kilenc üzemvezető között ugyan egy sincs, de viszont a párttitkár nő. A tizennégy művezetőből három, a huszonhét osztályvezetőből öt nő. Minél inkább lefelé haladunk a ranglétrán, annál több a női vezető: a hatvan üzemi csoportvezető között tizennyolc, a huszonhét műszaki és adminisztratív csoportvezető sorában pedig öt. A másik vizsgált gyár, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár munkaügyi statisztikái kedvezőtlenebb képet mutatnak. A nők aránya a gyárban harminckét százalékos. Sem a legfelső hármasban, sem a soronkövetkező vezetői szinten, a hat főosztályvezető, illetve huszonhárom művezető között nem találni nőt. (A művezetői tisztséghez a gyárban megfelelő technikumi végzettséget követelnek. Körülbelül öt női gépésztechnikusuk van.) A huszonnégy osztályvezetőből mindössze egy nőt „számlálhatunk”. A tizenhét üzemi sorintéző közül tizenhat nő. A nők vezetőként való alkalmazásában tehát mindenképp az előbbi gyár javára billen a mérleg, ahol három női művezető és öt osztályvezetőnő áll szemben az Ipari Szerelvény- és Gépgyár egy osztályvezetőnőjével. Nők és a szakképzettség Hogy néhány nő bekerült a vállalat felső vezetésébe, az nem változtat azon a jellemző képen, amelyet akkor kapunk, ha tömegében nézzük, milyen területeken dolgoznak az asszonyok, lányok. A kép egyforma mindkét gyárban: a műhelyekben, a betanított munkáknál és az irodákban zömmel adminisztratív beosztottként. Mind az üzemekben, mind az íróasztalok mellett aránylag kevesen kerültek önálló és felelős posztra. A nőknek a vállalati munkafolyamat egészén belüli tevékenységét általában a monotonabb, a különös szakképzettséget nem igénylő, a kiszolgáló elfoglaltság jellemzi. (Ezek a jelzők természetesen nem jelenthetik azt, mintha munkájuk nem lenne tiszteletre méltó, fontos és nélkülözhetetlen.) Közhellyé vált, hogy a nőket az egyhangú és alacsony bérezésű munkaterületek „privilégiumából” csak a szakképzettség húzhatja ki. Néhány adat: hazánkban ma már a szakmunkások tizenhat, a diplomások huszonnégy százaléka nő. 1965-ben a szakmunkás- tanulók huszonhat százaléka volt lány. Folytathatnám még a biztató országos statisztikát — de itt, a budai járásban vagyunk. A női munkaerő a környező falvakból áramlik, ahol az asszonyok tömege még az első, iparban dolgozó női generációnak számít. Milyen munkakörök betöltésére teszi alkalmassá a nőket mindkét gyárban a szak- képzettségük? Milyen a szakképzett nők aránya a szakképzett férfiakhoz képest? A Mechanikai Művek ötvenegy diplomása között hét nőt találunk. Százkilencvennyolc technikusukból százöt a nő, nagyrészük közgazdász. A huszonkét női szakmunkás száma elenyésző a négy száznyolcvannégy férfi mellett. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban — ahol az alkalmazottak majdnem hetven százaléka nő — a negyvenegy diplomás férfi mellett mindössze három egyetemet vagy főiskolát végzett nő van. Igaz, a technikusnők — többségükben szintén közgazdászok — száma negyvenhárom, a szakmunkásoké viszont csak huszonkettő. (Afe utóbbiak pontos száma egyébként mindkét gyárban meglehetősen ellenőrizhetetlen — sokan dolgoznak szakmunkás-képesítéssel irodában.) összegezzünk itt is: ha a szakképzettséget nézzük, a nők mindkét helyen — a technikusoktól eltekintve — mesz- sze elmaradnak a férfiak mögött. így már sokkal kevésbé tarthatjuk igazságtalannak, többek mellett, a női vezetők szerény számát. Egyenlő bérezés? Megnyugtató és kevésbé § megnyugtató példák tömkele- §ge. De előbb egy-két országos ^ adat. A vasasszakszervezet ^ vizsgálata szerint a szakmá- ^ ban a férfi és a női szakmun- s kások órabérének különbsége 11 forint és hatvanhat fillér. Az 5 eltérés a betanított munkások- $ nál csak huszonöt fillér. ^ Kezdjük mi is a két gyár ^ betanított és szakmunkásai- ^ val. ^ A Mechanikai Művekben a ^ betanított munkásnők átlag6 keresete 1350—1400 forint. A 8 férfiaké több. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban 1371 fo- ; rint a betanított munkásnők 5 átlagkeresete. Náluk azonban 6 sok kiemelkedő' fizetéssel ta- ^ lálkozuni: a hengerperselyso- Von például ^ egyesek 2300, 1900, 1700 forintot is elérnek. $ A férfiaknál ugyanitt a két- $ ezernyolcszáz forint körüli 5 bér számít kiemelkedő kere- 4 setnek. Mindkét gyárban a férfiak nagyobb fizikai erőki- tejtésével indokolják a magasabb órabéreket. A szakmunkások eltérő kereseténél már általában azzal érvelnek, hogy a férfi szakmunkások univerzálisabbak. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban dolgozik egy motortekercselő szakmunkás házaspár. A férfi órabére 12,20, az asszonyé 8,30. Ugyanebben a gyárban ezt mondta nekem az egyik technikusnő: — Három évvel ezelőtt melegüzemi programozó voltam. 1300 forint fizetésért. A forgácsolóüzem programozását egy velem hasonló korú és képzettségű férfi látta el, ezer forinttal többet kapott. Egy pozitív példa: a Mechanikai Művekben a férfi diszpécserek átlagórabére 10,60 — a nőké 10,70. Ugyanitt a diplomások átlagfizetése 2744 forint — a női diplomásoké 2225. (Köztük néhány magas fizetés: egy tizenhét és egy másik kilenc éves gyakorlattal rendelkező vegyészmérnöknő kettőezer- hétszáz forintot keres, egy számviteli főiskolát végzett női osztályvezetőjük kettő- ezerhatszázötvenet.) Érdekes témát hozott szóba az egyenlő bérezésre irányuló kérdéseimre a Mechanikai Művek személyzeti osztályának vezetője. A nők bérezésén a műnkaerőkínálat-kereslet váltakozása is alakít. A speciálisan női munkának tartott, rendszerint szakképzettséget nem kívánó, kiszolgáló jellegű és fizikailag nem nehéz munkákra évekkel ezelőtt még a nők özöne jelentkezett. Azóta a környező falvak munkaerőtartaléka kiapadt: a gyárat ez rászorította. hogy felemelje már a próbaidők órabérét is. Hat évvel ezelőtt még öt forinttal, most hat forintig terjedhető órabérre! vesznek fel a betanított munkák próbaidejére nőket. (Férfi betanított munkásokat ötven fillérrel magasabban béreznek, de néhány éve ez a különbség egy forint volt.) A kínálat túttengése mit sem változott érettségizett női munkaerőben. „Közülük egy sem vállalt fizikai munkát itt a gyárban, ugyanakkor tizenkét érettségizett férfi dolgozik nálunk munkapad mellett” — mondta nekem a személyzeti osztály- vezető. Nem nehéz észrevenni az összefüggést a megüresedett adminisztrátori állásokra jelentkező nők magas száma és a viszonylag alacsony adminisztrátori fizetések között Padányi Anna (Folytatjuk.) Figyelem az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp XXI. (Csepel) Kiss János Altábornagy u. 19—21. budapesti és Pest megyei munkahelyekre felveszünk kubikusokat, általános segédmunkásokat, rakodókat ács, állványozó és kőműves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi igazolás szükséges) jelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson. HA TÁR JÁ RÁS ISMÉT MELEGSZIK AZ IDŐ, NEM FÉLNEK MAR A FAGYOSSZENTEKTŐL A SZELEI DINY- NYÉSEK.
