Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-05 / 80. szám
fi KM HECril K^úvlan X9G6. ÁPRILIS i., HÉTFŐ Szezonnyitás hóesésben „D”-betű rejtélye ♦ Középkori strázsa ♦ Fatuskó kerthelyiség ,,Állata őrzeni két alabár- dost...” így a költő. És mi a valóság? A visegrádi kőkapu előtt tiszteleg a középkori őrség. Az operatőr róluk fordítja át a kameráját Salamon tornyára s a hegyteteji romokra. Alacsonyan járó felhők fejezik le a pilisi csúcsokat. Havas esős, hideg reggel, mégis autókaraván fut be a Vár Étterem elé. Odabenn a szakács már készíti az autóklub turistáinak ebédjét. De előbb irány a Fellegvár. Éles kanyarok, zászlójelek között, ügyességi verseny a tetőn ... S ezzel a programmal hivatalosan is megnyílik a dunakanyari szezon. A nyitány ugyan 0 fok körüli, de a vasárnap megnyitott Vár Étterem szívmelegítően szép látvány. Átalakítás után elegáns, elsőosztályú helyiségekbe lépünk. A berendezés kitűnően alkalmazkodik a történelmi környezethez. Ez mondható el a külsőről is. A Budakörnyéki Vendéglátóipart Vállalat igazgatója, Dobos Béla elégedetten szemléli a berendezést a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjével együtt — Kétszázezer forintba került, de azt hiszem, ezzel sikerült egy élvonalbeli étteremmel gyarapítani a Dunakanyart. Visszafelé Szentendre előtt állunk meg. A Határcsárda udvaráról füst száll fel: izzik a faparázs. Minden kész a szabadtéri hús- és szalonnasütéshez. Farönkök állnak költői rendetlenségben, ülésként, asztalként szolgálva. A nádkunyhó pultjáról már kiadhatnák az italt — ha lenne vendég. Ma aligha lesz vállalkozó — kerthelyiségi mulatságra. Annál többen, élvezik májd jobb időkben a halász- hálós, ladikos .Dúnáspárti ‘$öt~ ■nyezetet. Ez is vasárnaptól, a szezonnyitás napjától áll a közönség rendelkezésére. Kárpótlásul a rossz időért ott a málnahabos, mazsolás, mártásos specialitás, a Határcsárda palacsinta. A Dunakanyar mindkét partján új táblát kaptak a vendéglők és éttermek. Viszontláttuk a „D” betűt, amelyet egy hónapja kérdőjelesen hirdetnek HÉV-en, villamoson és autóbuszon. A kérdőjelek helyén már Iáiszik a felírás, a megfejtés: a betű közepén a kanyarodó folyó, a két parton fellelhető vendéglátóipari üzemekkel. Alatta a mottó, amely a most megindult nagy reklámkampány summája: „Egy falat — két falat, mindig vendégünk marad.” (*• sry.) Sétány a Vár alatt Halódó öreg falak támadtak fel poraikból. A cement még alig kötött meg a kövek között, de most már olyan minden, mint valamikor tizedekkel, századokkal ezelőtt. A hosszú, újjáépítő munka újabb szakaszához érkezett. A budai várbástya déli környékét is rendbeteszik. Az Ifjúsági Park közelében parkosítanak, sétányokat alakítanak, s a lankás domboldalon törökkori síremlékeket helyeznek el. Az egykori ostromlók a falon kívüliek most békés kubikosok, akikre nem vár harci feladat. Az ö rohamuk nyomán kizöldül, kivirágosodik a csodás-szép Vár környéke Huszonkét országból ötezer vendég érkezik Magyarországra a nemzetközi nagytábor alkalmából A nemzetközi camping- és karavánszövetség az idén augusztus 3-tól augusztus 18-ig Balassagyarmat Egymázsás mammutagyar Különös látvány fogadta a balassagyarmati Palóc Múzeum vasárnapi látogatóit. A pásztoréletet bemutató kiállítási terem előterében egy hatalmas gipszbeágyazott mammutagyar hívja fel magára a látogatók figyelmét. Mint ahogyan azt Zólyomi József, a Palóc Múzeum igazgatója elmondotta, a 260 centiméter hosszú — az országban egyedülálló ősleletet a Ludányhaláezi község sóderbámyájának munkásai szállították be a múzeumba. Az első szakvéleményt Lipthay Béla, a Palóc Múzeum idős muzeológusa adta, nem sokkal később azonban a szakemberek egész sora erősítette meg a nagyértékű mammutfeletre vonatkozó megállapításokat. A múzeum már intézkedett a több, mint egymázsás mammutagyar preparálásáról, konzerválásáról. Ki volt Verne regényhőse — Sándor Mátyás? Kevés külföldi író művével fordult elő az, ami a francia Jules Verne — a mi Verne Gyulánk — Sándor Mátyás című regényével: a száz éve írt francia könyv a magyar ifjúságnak ma is sűrűn forgatott olvasmánya. Kérdés azonban ma is, vajon a magyar szabadságharc hőseinek melyük alakja ihlette Vernét a Sándor Mátyás megírásakor? A kutatás szerint Noszlopy Gáspár ezredes és Jámbor Mátyás emléke serkentette Verne képzeletét. Noszlopy Gáspár, aki a Jókai és Petőfi látogatta pápai kollégium hajdani diákja volt, 1841). április 29-én fipiák —íatlan nemzetőrei élén, ■ohammai verte ki Kaposvárról Jel- lasich csapatait. Utóbb Tolna, Baranya, Zala és Somogy területét szabadította fel. Somogybán körülfogott huszárait és tüzéreit a Balatonon át menekítette Zalába: gazdag hadizsákmányát a komáromi várba küldte. Az összeomláskor nem menekült a büntetlenséget biztosító komáromi várfalak mögé. Világos után élére állt annak a mozgalomnak, amely Erdélyben és a Füzesi Jenő álnevet viselő Jámbor Mátyás révén az elnyomott Olaszországban szervezkedett a Habsburg uralom ellen. Noszlopyt elfogták, s hősi életét osztrák bitón fejezte be a pesti ŰjépiP ?tben. Egy hónappal Noszlopy meggyilkolása után. a vér- befojtott modenai felkeléskor elfog- ták, s Belfioriban felakasztották Jámbor Mátyást is. Az olasz és magyar szabadságmozgalmak hőseinek híre megmozgatta a világ közvéleményét. 1862-ben az olasz Vittorio Merighi „Noszlopy” című tragédiája Milánóban könyv alakban látott napvilágot. Noszlopy ezredes, s — a nevében Sándor Mátyás nevére emlékeztető — Jám bor Mátyás gyalázatos megölése in dította Vernét arra, hogy regénj megírásával is ro konszenvet ébres:. szén az osztrák elnyomás alatt sínylődő magyar nép iránt. Magyarországon rendezi meg nemzetközi nagytáborozását és kongresszusát. A vendégeket 56 elsőosztályú camping fogadja, amelyek közül 30 a Balaton, illetve a Velencei tó mellett, 9 a Duna- és a Ti&za- partján, 6 hegyvidéken, a többi gyógyfürdő és strand mellett fekszik. Sopronban, Pécsett, Harkányfürdőn, Szegeden, Tokajban is kitűnő sátorozóhelyek várják a hazai és a külföldi vendégeket. A nemzetközi találkozóra 22 országból mintegy 5000 turista látogat el Magyarországra, különösen sokan érkeznek Angliából és Franciaországból. — A ceglédi járás termelőszövetkezeteiben tavaly 24 brigád szerzett szocialista címet. maLvap OLIMPIA 1966. április 4, hétfő, fel- szabadulás ünnepe. A nap kél: 5.18, nyugszik: 18.17 órakor. A hold nyugszik: 5.12, kél: 17.03 órakor. 1966. április 5, kedd, Vince napja. A nap kél: 5.16, nyugszik 18.19 órakor. A hold nyugszik: 5.32, kél: 18.26 órakor. Var ható IftOJÁRÁi Felhős idő, többfelé eső, egykét helyen esetleg zivatar. Mérsékelt, időnként élénk szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10—11 fok között. — Lapunk következő száma április 6-án, szerdán jelenik meg. — Hármas ellés. A nagykőrösi Rákóczi Termelő- szövetkezet juhászatában a napokban sikeres három- bárányos ellés történt. Az anyajuh és báránykái „makkegészségesek”. — Községi sportkör alakult Szentlőrinckátán. — Miksics Jánosné tököli asztalos kisiparos felesége is feliratkozott a múlt héten a lottó szerencsés nyertesei közé. Négytalálatos szelvényével 46 ezer forintot nyert— A tápiószecsői vér- aclőnap eredményé: 81 li# tér vér. — Járási matematikai verseny lesz csütörtökön Nagykátánv Az általános iskolák hetedikes tanulói mérik össze tudásukat. BONNBAN Nagyszerű időt futunk! Edzettünk eleget Moszkvától Berlinig ... (Kiss Béla rajza) A rádió és a televízió műsora Hétfő KOSSUTH RADIO 8.10: Soknevű királyfi. Mesejáték. 9.00: Tánczene. 9.24: Játék és szabadság. Zenés összeállítás. 9.54: Hanglemez. 10.10: Hűség a néphez — hűség a párthoz! 11.00: Üj felvételeink. 11.41: Szerencsés fickó, Wodehouse vidám novellájának rádióváltozata. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. Vörös Sári énekel. 12.50: Csillagom, Juliskám, rádiójáték. 13.10: Üj operafelvételeink. 13.34: Emlékről emlékre, szerkesztő: Kelem Gyula 14.20: Egy esőcsepp története. Zenés utazás ég és föld között. 15.00: János vitéz, rádiójáték, II. rész. 15.45: Gaál Gabriella énekel. 16.15: Ritmikus percek. 17.00: Miért kell az oroszlánt felfújni? Vidám műsor. 18.06: Szórakoztató muzsika. 18.46: Zenei Magazin. Bartók-szám. 20.15: Jöjjön Óbudára! 22.10: Lírai portré. 22.20: Üj felvételeinkből. 22.52: Csínom Palkó. Daljátékrészletek. 23.45: Az Állami Orosz Énekkar műsorából. Három orosz népdal. 0.10: Részletek Sherman: Mary Pop- ponc c. film zenéjéből. PETŐFI RADIO 8.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 8.30: Szerelmi bájital. Operarészletek. 9.25: Tavaszi szél. Versek. 9.45: Operarészletek. 10.40: Ajándékfelvételeinkből. 10.56: Tánczene. 12.15: Tudósaink arc- képcsarnoka. 12.30: Művészlemezek. 13.10: Könnyűzene. 14.00: Ajándékfelvételeinkből. 15.34: A dzsessz kedvelőinek. 15.45: Legkedvesebb hőseim. 17.00: Magyar művészek Liszt-hangversenye. 18.32: A szerelmeslevél, rádiójáték. 18.48: Hanglemezparádé. 19.50: Nagy mesterek — nagy karmesterek. 21.00: Az eladó 'birtok, rádiójáték. 22.00: Kathleen Firrier és Jan Perce énekel. 22.00: Nótacsokor. URH 18.35: Schubert: A-dur szonáta. 18.59: Dzsessz Varsóból. A Karolak- trió játszik. 19.10: Mozart operáiból. 20.05: Tánczene. 21.15: Artur Rubinstein zongorázik. TELEVÍZIÓ 9.53: Közvetítés a KISZ-fiatalok fogadalomtételéről, a budapesti Hősök teréről. 11.15: Tolja kalandjai, szovjet ifjúsági játékfilm. 16.00: Nemzetközi birkózóverseny a Sportcsarnokban. 17.30: Levante vizein, II. rész. Török partok — görög szigetek. 17.50: Film mozaik, kisfilm összeállítás. 18.50: Költészet, óda a repüléshez. 19.10: Munkás énekkarok. 19.40: Játék a múlttal állomáson... tv-riportfilmek. 20.05: Esti mese. 20.15: Hírek. 20.20: Fehér—Szenes —Nádasi: Nem vagyunk angyalok, a vígjáték televíziós változata. 22.00: Hírek. Kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Hirdetőoszlop. 8.30: Gyermekrádió. 9.15: A hét zeneszerzője: Beethoven. 10.10: Regényismertetés. 10.30: Népi zene. 11.00: Operarészletek. 12.15: Tánczene. 13.00: Gergely Mihály: Ember a vízparton, elbeszélés. 13.15: Thomas Beecham vezényel. 14.05: Színes népi muzsika. 14.43: A fúrótoronytól a mikroszkópig. Előadás. 14.57: Orgonaművek. 15.37: Irodalmi séta. 16.10: Rádiójáték gyermekeknek. 16.51: Híres Mozart-énekesnők. 17.11: Közgazdasági konzultáció. 17.35: Magyar — A gödöllői város- fejlesztési állandó bizottság e hónapban értekezletre hívja össze a Gödöllőn lakó mérnököket és technikusokat. A tanácskozáson felmérik, hogy a helybeli szakemberek milyen mérvű műszaki segítséget tudnak nyújtani az állandó bizottságnak városunk fejlesztéséhez. 70 éve, 1896. április 5—16-a között rendezték meg Athénban az első újkori olimpiai versenyeket. Az ókorban, az Olympia nevű szent helyen, az akkor már 1169. esztendő óta négyévenként ismétlődő ünnepi játékokat Theodosius római császár, az időszámításunk szerinti 393- ban betiltotta. 1875—1881 között Ernst Curtius német régész megtalálta és feltárta Olympia maradványait, s ez adta az olimpiai játékok felélesztésének ötletét. A francia Pierre de Coubertin javaslatára, lelkes és fáradhatatlan agitációjára, másfél évezred után újból életre keltek az ősi játékok, nemzetközi magas szintű sportversengések formájában, a népek kölcsönös megértése és a béke jegyében. Az első modern olimpiai játékok színhelyéül az ősi játékok klasszikus földjének fővárosát jelölték ki azzal, hogy a versenyeket minden negyedik évben más országban fogják megtartani. Egy görög hazafi nagy összegű adományából és közadakozásból Athénban pompás márványstadion épült, az első modem olimpiai versenyek színhelye, amely mindmáig teljesíti hivatását, egyben a látnivalókban amúgy is gazdag görög főváros egyik gyönyörű látványossága. Az első újkori olimpián magyar győzelmek is születtek. Hajós Alfréd szerezte a dicsőséget a 100 és az 1200 méteres úszóversenyek megnyerésével. ★ 70 éve, 1896. április 5-én született Julius Janonis litván proletár költő. Helyzeti előny — VIFA-kiállítás. A Visegrádi Faipari Ktsz jubileumi (15 éves) kiállítása ma délelőtt 11 órakor nyílik meg Visegrádon a párt- házban (Fő út 58.). A megnyitó beszédet Boross Gyu- láné, a Pest megyei KI- SZÖV elnöke tartja. Pályaudvaron A férj elkésve érkezik a pályaudvarra és megkérdezi a kalauzt: — A feleségem már fenn ül a gyorsvonaton, lesz még időm elbúcsúzni tőle? — Attól függ, milyen régi házasok. — A József Attila szavalóverseny országos döntőjében, özdon, a monori gimnazista Ádori Erzsébet — aki tavaly az első helyet szerezte meg — idén második lett. — Ez évben befejeződik az új sporttelepek építése Szigetszentmártonban és Szi- getcsépen. Szigeszentmár- tonban augusztus 20-án kerül sor az új sporttelep felavatására. — Ernyőfényképankét. A Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság április 22—23-án a Semmelweis teremben ankétot rendez a röntgen ernyőfényképszűrés problémáiról. nóták. 18.20: Esti pihenő — muzsikával. 19.25: A Szabó család. 20.25: Tánczene. 21.03: Beethoven- művek. 22.20: Esküdtszéki tárgyalás. Zenés komédia. 22.55: Mai szemmel. 23.05: Kamarazene. 0.10: Verbunkosok. PETŐFI RÁDIÖ 14.00: Bartók-kórusok. 14.11: Gershwin: Porty és Bess. Három- felvonásos opera. 15.42: Zenés riport. 17.05: Szórakoztató zene. 17.40: Különös tekintettel a mérnökökre. Jegyzet. I. rész. 18.50: Zenekritikus Zeine. Előadás. 18.20: Rádióegyetem. 18.50: Férfikórus. 19.10: A MÁV Szimfónikusok hangversenye, kb. 20.00: Magyar nóták. 20.28: Üj felvételek. 21.05: Könnyűzene. 21.20: Gödör, rádiójáték. 22.05: Táncdalok. 22.15: A hét zeneszerzője, Beethoven. URH 18.35: Operarészletek. 19.25: A dzsessz kedvelőinek. 19.40: Láttuk, hallottuk. 20.00: Századunk zenéjéből. 21.00: Tánczene. 22.02: Schumann: B-dur humoreszk. TELEVÍZIÓ 10.00: Szünidei matiné. 17.45: Hírek. 17.50: Magyar Hirdető. 18.00: Az orvos válaszol. 18.15: A nagyok árnyékában. Dokumentumfilm. 18.35: A hét könyvei. 18.40: Sorsok, emberek, jó szerencsét, Szalai bácsi! 18.55: Falusi dolgokról. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.50: Brúnó az apja fia. Csehszlovák filmszatíra. 20.30: Tájak, városok, emberek. . . Moszkvai séták (filmösszeállítás). 20.50: Köszöntő. Fiatal művészek ajándékműsora 21 . éveseknek, akik a felszabadulás másnapján születtek. 21.50: Tv-híradó 2. kiadás. Haj, haj... Az öregedő férfiszem egyik furcsa képessége az, hogy egymaga végzi el mindazokat a finom műveleteket, amelyeknek elvégzéséhez, női vonatkozásban, az igen ügyes kezeken és ujjakon kívül egész sereg kozmetikai szer és műszer szükségeltetik. Magam például a reggeli gyors borotválkozások alkalmával emberséges szemem segedelmével a tükörből úgy látom, hogy a körülményekhez képest még mindig elég sima a fizimiskám, és a hajzatommal sincs különösebb baj. Tagadhatatlanul megritkult kissé, homlokom is magasabb valamicskével, mint volt, mondjuk húsz év előtt, de arról a bizonyos és utálatos kopaszságról szó sem lehet. Kinek ne hinne a férfiember, ha a saját szemének nem? Igen ám, de ma reggel a lépcsőházban találkoztam parányi barátnőmmel, Agiká- val, aki éppen az óvodába indult. Amint lehajoltam hozzá, hogy illendően üdvözöljem, kerekre tágult szemmel nézett rám, majd lelkendező csodálkozással megszólalt: — Kopasz a hajad! Az ember már a saját szemének sem hihet! m. I.
