Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1966. ÁPRILIS 2., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Emlékváltó, fog A FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEK MŰSORA Április 3.: A városi KlSZ-bizottság ez évben már második alkalommal rendezi meg hazánk felszabadulásának tiszteletére a felszabadulási emlékváltót. A váltó pontosan 18 órakor indul a Határcsárdától a szovjet emlékműhöz. Az első futóknak fél hatkor kell megjelenniük a startnál. A váltó útvonala: a Határcsárdától a 11-es műúton át, Ady Endre út, Vörös Hadsereg út, Dumtsa Jenő utca, Batthyány Utcán keresztül ki ismét a 11-es műútra, majd az autóbusz régi útvonalán a Hősök terére. A váltó körülbelül 18.20 órakor érkezik a térre. Itt minden váltóból három-három résztvevő koszorúkat helyez el az emlékművön. Ezt követi a győztes csapatnak a vándorserleg átadása. Majd az ÉTI parancsnoksága tűzijátékot és fáklyás felvonulást rendez. P Április 4.: Reggel 7 órakor zenés ébresztő. 9 órától gyülekezés a Május 1 utcában, illetőleg a tanácsházánál. 9.40-kor indulás a Hősök terére. A szovjet hősi emlékműnél tartandó nagygyűlésen és ünnepélyes KlSZ-fogadalomtéte- len Simon János, a járási KISZ-bizottság titkára nyitja meg az ünnepséget, majd Balogh János, az MSZMP városi bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követi a KISZ-fiatalok ünnepélyes fogadalomtétele, melynek keretében az úttörők emléklapot adnak át a KISZ-istáknak. Az ünnepséget katonai díszmenet zárja be. Három asszony A városi nőtanács cigánylakosságunkat segítő kezdeményezése A városi nőtanács vezetősége a közelmúltban a cigány lakosság lakásviszonyaival és társadalmi helyzetével ismerkedett — a helyszínen. ElÁPRILISI NAPSÜTÉS Foto: -ff Szent-Endre első aranykora Miről tárgyalt 1890. áprilisában a városi képviselőtestület ? Szabados Szent-Endre mezőváros az új községi törvény értelmében 1872. április 9-én vált „rendezett tanácsú vá- ros”-sá, s e napon választották meg a város első polgár- mesterévé Dumtsa Jenőt, aki akkor már hat éve mint főbíró vezette Szentendrét. Erről az évfordulóról és Dumtsa maradandó érdemeiről egy éve már megemlékeztünk részletesen — ugorjunk hát a történelem során még néhány esztendőt. Nézzük meg most a megyei levéltárban megőrzött városi képviselőtestületi jegyzőkönyvek mit jegyeznek fel például az 1890. április 12-i városi ülésről. Ez az esztendő és ez az április, úgy-látszik, a városfejlődés jelentős időszaka volt. A jegyzőkönyv első oldalán három érdekes dolgot találunk. Elsőnek a katolikus plébánia folyamodik. Kéri, hogy a katolikus leányiskola és kisded- óyoda létesítéséhez — a Simon János bíboros úr ő emi- nenciája által örök áron megvett 480 népsorszámú ingatlan épületének megépítéséhez — kiutalt 43 982 db építő és 3076 db cserépfedő téglát a városi téglavető telepről díjtalanul megkapják. A közgyűlés megállapítja, hogy „mivel a leányiskola és óvoda létesítésének üdvös volta áltáljában elismertetik, a kérelemnek egyhangúlag helyt adatik.” (Tudjuk tehát Bajcsy- Zsilinszky úti általános iskolánk megszületésének pontos időpontját!) A következő tárgypont szerint a városban gyár létesítése iránti lépések történtek. A Scheidig István és fia gyároscég kérvényét tárgyalják, amelyben „optikai eszközök, szerek és üvegek gyártása céljából szervezni szándékolt szép ipar fejlesztéséhez anyagi támogatás nyújtásáért esedeznek.” A közgyűlési határozat: „Minthogy óhajtandó lenne, hogy a phyllokszéra következtében rendes keresetüktől megfosztott, és ennek folytán elszegényedett helybeli munkás családoknak kenyér keresésére alkalom nyújtassék, a város képviselőtestülete kötelezi magát, miszerint ha a bejelentett gyári vállalkozás itt csakugyan létesülne, és abban egész esztendőn át ötven-hat- van helybeli munkásegyén foglalkozást nyerne, és illendő napidíjt élvezhetne, egymást követő öt éven át évente utólagosan fizetendő kettőszáz osztrák forintot a kebelbeli közpénztár részére kiutalványoz!” A harmadik tárgyban a helyben székelő kir. járásbíróság átiratát tárgyalják a járásbíróságnak telekkönyvi bírói hatósággal leendő felruházása tárgyában. A város itt is megértő, „ildomosnak lenni találja, hogy ezen közóhajtásnak jelezhető intézmény létrejöttéhez valamely anyagi áldozattal is hozzájáruljon”, s a város tulajdonát képező azon ingatlant, melyben a járásbíróság helyiségei „most is léteznek, a magas kincstár kizárólagos tulajdonába örök ■ re átadja.” Nem középkori emlékeket idéztem, az 1890. április 12-i jegyzőkönyvet, melyet Dumtsa Jenőn kívül Szel vény i (Schindler) István rendőrkapitány, Diem Pál, Fischer Salamon és Piatsek Camilló képviselő testületi tagok is aláírtak. öt ember; közülük háromnak utódai ma is közöttünk élnek, városunk fejlesztésén dolgoznak. Várostörténetünk „az első aranykornak” nevezi a város életének ezt a szakaszát, amely 1914-ig, az első világháború kitöréséig tartott. 1914 után hosszú pangás következett, amely csak 1945-től szűnt meg fokozatosan. Horváth Levente beszélgettek az asszonyokkal (a férjek mindegyike munkahellyel rendelkezik, őket tehát nemigen találták otthon) és baráti tanácskozásra hívták őket össze. Persze a látogatások során a legkülönbözőbb tapasztalatokat szerezték. Talán a legjobb példa a Szabadka utcában Németh Béláéké, akik önerőből, harmincötezer forintért már telket vásároltak, arra a víz is be van vezetve, s már kőanyaguk is van az építkezéshez. Németh Béla évek óta a római-fürdői EMG dolgozója. A Pannónia utcában is szép lakást találtak, benne az árvízsegélyből vásárolt új bútort Általában, mint elmondják, több olyan lakást láttak, ahol már meg- állapíthatólag iparkodnak kulturáltabb otthonokat megteremteni. Többen vannak, akik már telket vásároltak, vagy a városi tanács segítségével jutottak ilyenhez, s még többen, akik telekvásárláshoz szeretnének segélyhez, OTP-kölcsönhöz jutni, vagy lakásuk padlózatának rendbehozatalához kérnek bontási anyagot, cementlapot. Gyermekeik mindegyike rendes iskolajáró, s közöttük kiváló eredményt, 4,5-es tanulmányi eredményt felmutatók is vannak. Néhány napja a Kossuth Lajos utca 5. szám alatti helyiségben nagyon jól sikerült a baráti beszélgetés. A meghívott asszonyok egy-két kivétellel megjelentek. Közülük hárman szívesen veszik és kérik azonnal munkába állításukat, illetve elhelyezésüket. Devecseriné, a munkaerőgazdálkodási hivatalunk vezetője szívesen segíti őket ebben. A teával és süteménnyel körített, igazán közvetlen, több órás beszélgetésen a városi nőtanács vezetőin, Halasinén és társain kívül a járási nőtanács elnöke, Csuto- rásné, valamint Pala Károly- né városi tanácselnökhelyettes és Hlatkiné, a Vöröskereszt titkára, továbbá Devecseriné voltak jelen. A nőtanács sürgős feladatául tűzte ki az említett családokkal való állandó kapcsolat kiépítését. Magánvádnál önállóan Előadás a népi ülnöki munkáról Tapasztaljuk, olvassuk, halljuk, hogy megújult társadalmunkban a bíróság is új képet mutat. A törvényt és jogot ismerő szakbíró mellett népi ülnökök ülnek. Két ember, a legkülönbözőbb polgári foglalkozást képviselő dolgozótársunk, aki a bíróhoz hasonlóan kérdéseket tesz fel tanúkhoz, peres felekhez — s a bíróval egyetértésben hozzák meg az ítéletet. Az MSZMP városi alapszervének múlt heti taggyűlésén Lefferholtz Károly, aki évek óta gyakorolja ezt a választott ülnöki „mesterséget”, érdekes és világos előadásban beszélt erről, a szocialista társadalmunkban jól bevált „népi bíráskodási” rendszerről. Elmondta, hogy a megválasztott és beküldött ülnököknek (akik olykor gépek mellett dolgozó vasmunkások, olykor gyári szövőnők) alaposan és körültekintően kell tisztázniok az eléjük tárt tényállást mind polgári perekben, mind büntetőügyekben. Élettapasztalatuk, természetes igazságérzetük, nem utolsósorban helyi és személyi ismereteik alapján nyújtanak segítséget a szakbírónak és hárman együttesen döntenek a polgári igény vagy a büntető ítélet tárgyában. Elmondta, hogy úgynevezett magánvádas ügyekben, becsületsértések, birtokháborítási, egyéb peres viták alkalmával egyedül, szakbíró nélkül is folytathatnak és folytatnak tárgyalásokat és nagyon sokszor jár eredménnyel békéltetési, barátságos megegyezési kísérletezésük. .Bírósági tapasztalat alapján szólt arról, hogyan jelentkeznek bírói ügyekben a helytelen gyermeknevelés hibás kinövései, az iskolai és a szülői nevelés ellentmondásai, a családi élet egészségtelen légköre, amely megakadályozza a serdülő gyermeket a nagyobb társadalmi közösségbe való beilleszkedésbe. Konkrét perek alapján beszélt a nagyobb összegű zsebpénzekről — melyekkel a gyermeket otthon megfelelően el sem számoltatják — s ennek bűnre vezető következményeiről. Az elvált szülők gyermekeinek kérdésével külön foglalkozott. Előadásában az ügyészség szerepéről is beszélt. A NEGYEDIK KÉPZŐMŰVÉSZETI KAMARAKIÁLLÍTÁS Az idén jmmár negyedik kamarakiállítás megnyitására kerül sor holnap délelőtt 11 órakor a József Attila Művelődési Otthonban. Ezúttal Deim Pál, Kósza Sipos László és Nádler István festményei kerülnek bemutatásra. A kiállítást Kovalovszky Márta művészettörténész rendezte. Megnyitót mond Kovács Péter művészettörténész. A kiállítás április 3—23-ig tart nyitva. Tanácstagok fogadóórája Schuszter Gyula április 2-án 13 órakor Dumtsa Jenő u. 13. sz. alatti lakásán, Csanadac Ferenc 4-én 17 órakor Római sánc u. 2. sz. alatti lakásán, Mihajlovits János 5-én 16 órakor Kossuth Lajos u. 32. sz. alatti lakásán választói részére fogadóórát tart. Orvosi ügyelet Az ügyeletes orvosi szolgálatot szombat déltől hétfő reggelig dr. Göllner Pál körzeti orvos (Ignátovity u. 1.), hétfő reggeltől kedd reggelig dr. Gyerkó János körzeti orvos látja el. Sürgős járóbetegek részére vasárnap és hétfőn délelőtt 9—10 óráig külön rendelést tartanak, a körzeti orvosi rendelőben (Bükkös-part). Az állatorvosi ügyeletet vasárnap és hétfőn dr. Patócs András körállatorvos látja el a járásban (Tahitótfalu, Zrínyi u. 4.). Új könyvek A Fő téri könyvesboltban a következő új könyvek kaphatók: Artner: Évezredek művészete, Berkesi: Kopjások, Kit- tenberger: Kelet-Afrika vadonjaiban, Móra: Zengő ABC, Darvas: Törökverő. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Szabó Ferenc, Köves- di József, Pomázi János, ^Rudolf Monika, Szabó András Ferenc, Horváth Ferenc Ernő, Hoglmayer Zoltán, Török Ildikó Borbála, Pávai Lajos, Bíró Pál, Hídvégi Csilla, Szitás Judit, Gasparik János, Tóth Mária, Solymosi István, Je- remejev Klára, Vrhovina József, Járó Erika, Pl éli Sándor, Fodor Gabriella. Meghalt: Orosz Béláné 81 éves és Kácser Mihály 71 éves szentendrei lakos. Hová menjünk? Szombat: Vöröskő Étterem (Tahi): „Kurta kocsma”. Csárdásversek, anekdoták. Iparművészeti kiállítás. Este 6 óra. Művelődési otthon: Szombat esti tánc, 7 óra. Mozi: Az államügyészé a szó. Lengyel lélektani dráma. Vasárnap: Ferenczy Károly Múzeum, földszint: Régiségek, lapidá- rium. Szerb Múzeum: Gyűjteményes kiállítás. Nyitva 11—16 óráig. Délelőtt 11-kor díjmentes tárlatvezetés. Művelődési otthon: délelőtt 11-kor tárlatmegnyitó. Este 6 órakor bál. Városi sporttelep: t Szentendrei Építők—Tárnok labdarúgó-mérkőzés, délután 2 óra. Mozi: Matiné délelőtt 10 óra: özvegy menyasszonyok, este: Az államügyészé a szó. Hősök tere: este 6 órakor felszabadulási emlékváltó. Helyőrségi klub: Műsoros felszabadulási bál, este 8 órakor, fővárosi vendégművészek felléptével. Hétfő: Helyőrségi klub: Az ifjúsági klub táncestje, 19 órakor. Mozi: Viharos alkonyat. Szovjet film. Múzeumok: A kiállítások az ünnepi menetrend szerint tartanak nyitva. A legújabb „szórakozás 44 Nem is olyan régen írtam a városban „csellengőkről”. A cikk megjelenése után többen kétségbevonták az igazamat. Mint mondták, nem valósak az állításaim, a mi városunkban nincsenek csellengők. Igaz, az ellenvéleményen állók mind olyanok voltak, akik valóban nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy ne legyenek ilyen fiatalok. Sajnos, azonban ők kevesen vannak, akik tesznek is valamit. Nem akarok most párhuzamot vonni a csellengés és a most lábrakapott legújabb „szórakozási” forma között, mégis kénytelen vagyok feltételezni, hogy valami összefüggés van köztük és az új „hobby” között. Az történik ugyanis most egyre gyakrabban, hogy a postán, amikor felbontják a postaládák tartalmát összegyűjtő zsákokat, a levelek között — enyhén szólva — nem odavaló dolgokat is találnak. Ezekből a talált holmikból arra lehet következtetni, hogy a bedobálok mindkét nemből akadnak. Van ugyanis a levelek között almacsutka, használt vatta, és egyéb elhasznált holmi, sőt újabban még elhamvadt cigarettavég is. Természetesen ezektől a levelek , külalakja nem szépül meg. Megpörkölő- dik például a levél, még szerencse, hogy egyik láda sem gyulladt ki. Nem hiszem, hogy bárki is arra kövekeztetne ezekből a dolgokból, hogy a bedobálok rendszerető emberek, és azért dobálják a ládákba ezeket a holmikat, mert ezelőtt másfél héttel leszaggatták a szemét- gyűjtőket a falakról. Azokat a tetteseket sem derítette még ki senki. Pedig, gondolom, sokkal nagyobb zajjal járt, mint mondjuk egy almacsutka bedobása. De miért teszik mindezt? Heccből, szórakozásból? Erre csak a tettesek tudnának felelni. De kik azok? Rejtély! És az is marad, mindaddig, míg rajta nem kapnak egy ilyen „szórako- zót”. Ideje lenne! Agárdi Péter
