Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

Kádár János Minszkben Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség vezetője, szombaton reggel egynapos látogatásra Vonaton Minszkbe, a Belo­rusz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába érke­zett A magyar párt vezetőjét út­jára elkísérte Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tag­ja és Sz. Pritickij, Belorusz- szia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára. A délután folyamán a minszki autógyárban nagy­gyűlésre került sor, este Ká­dár elvtárs részt vett az áp­rilis 4 tiszteletére rendezett belorusz ünnepségeken. !ÁPRILIS 4-E ALKALMÁBÓL Budapestre érkezett Alekszej Leonov űrhajós alezredes KOSZORÚZÁS A FŐVÁROSBAN, SOLYMÁRON, HARKÁNYBAN ÉS PÉCSETT A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására szombaton Budapestre érke­zett Alekszej Leonov alezre­des, a Szovjetunió hőse. A kedves vendég fogadásá­ra ünnepi köntösbe öltözött a Ferihegyi-repülőtér. Szovjet, magyar zászlóik és vörös lo­bogók erdeje díszítette a fő­épületet, amelynek homlokza­tán orosz és magyar nyelvű felirat köszöntötte Alekszej Leo no vöt, aki az emlékezetes űrsétával” nyitott új fejeze­tet a kozmosz meghódításának történetében. Este fél nyolc előtt néhány perccel reflektorok fényében gördült a főépület élé a me­netrendszerű moszkvai gép. Zúgó taps, harsány éljenzés köszöntötte Alekszej Leono- vot, akit Czinege Lajos hon­védelmi miniszter üdvözölt Alekszej Leonov elöljáró­ban a szovjet földön tartózko­dó Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét tol­mácsolta egész népünknek, majd hangsúlyozta: — Nagy örömmel jöttem Magyarországra. Mindent megteszek, hogy méltón kép­viseljem a szovjet űrhajóso­kat ★ Felszabadul ásunk 21. évfor­dulója alkalmából szombaton a főváros számos kerületében bensőséges koszorúzást ün­(Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ARA 50 FILLER 1966. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP Tanácskozik az SZKP kongresszusa A szov|ef külpolitika alapfa a népek békéje, szabadsága és függetlensége Gromiko beszéde a szombati ülésen — A kongresszus hétfőn folytatja munkáját A kongresszuson részt vevő magyar pártküldöttség a ta­nácskozás egyik szünetében. (Telelőtől ÜNNEPLŐBEN Házavató ♦ Díszvacsora ♦ Sütemény­vetélkedő ♦ Nagyszülők délutánja Parádé a Tápió mentén ♦ Kiserdő ünnepre ♦ Patyolatakció A hétzáró s újabb hetet nyitó holnapi kettős ünnep előtt már díszbe öltözik a falu és a város. A kettős nap megemlékezés- és szórako­zás-sorozatai már szombaton elkezdődtek. Ezen az estén nagy kanállal ettek egy új ház falai között a Csemői Ál- . lami Gazdaság munkásai. A pörkölt és a hozzávaló jó­fajta csemői az új műve­lődési ház avató vacsorája volt. A csodaszép kis palota közel két és negyed millió­ba került, de fellelni benne klubszobá­tól, nagyteremtől az ebéd­lőig, konyháig és fürdőig mindent. A nyitás és közö­sen elköltött vacsora után fővárosi művészek előadó­estje emlékezett meg a fel- szabadulás évfordulójáról. Hát mi mit tegyünk? — tanakodtak az érdi Buzaka- lász fiataljai. Kapóra jött a megyei felhívás: ültessenek minél több fát. Ennek kö­szönhető, hogy az évforduló tiszteletére valóságos kis erdőt, 1300 csemetét tesznek földbe. A szomszédban, Diósdon a csapágygyári fiatalok a szakszervezettel karöltve vál­lalkoztak az ünneprendező szerepére. Az eseményt kö­szönti a fotókiállítás, mely után táncmulatságra invi­tálják mindazokat, akik fia­talnak érzik magukat. Délutáni beszélgetésre hi­vatalosak ma a budajenői öregek. Uzsonna mellett találkoz­nak nagymamák és nagyapák az iskolások­kal. Az ő dolguk, hogy a községi tanács, tsz és nőbizottság rendezvényét műsorral kö­szöntsék és szórakoztassák a legidősebb állampolgárokat. A Pilisi Szénbánya KISZ- esei kétnapos ünnepség- sorozattal adóznak április 4- nek. Társrendező a községi KISZ. A piros betűs napokon többek között atlétikai és sakk-villámtornát rendeznek. Csupa édesség, sütemény­költemény — ez szerepel a (Folytatás a 2. oldalon.) Kitüntetések a felszabadulás évfordulójára A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 21. évfordulója alkal­mából eredményes munká­juk elismeréséül különféle munkaterületek dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatával 144 személyt tün­tettek ki, köztük dr. örösi Pál Zoltánt, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet gödöllői mé­hészeti osztályának vezetőjét, Pesti Lászlót, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat igazgatóját és Stoflitz Ferencet, a Budavidéki Álla­mi Erdő- < és Vadgazdaság igazgatóját. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 695-en kapták meg, köztük dr. Spét István, a Pest megyei Bőr- és Nemi- beteggondozó Intézet veze­tője, valamint dr. Varga László szigetszentmiklósi körzeti or­vos. A Munka Érdemrend bronz fokozatával 1045 személyt tüntetett ki, a fegyveres testü­letek 98 tagjának pedig Ki­váló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozott az Elnöki Tanács. A kitüntetettek egy cso­portjának szombaton délben Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke az Országház kupolacsar­nokában nyújtotta át a kitün­tetéseket. A XXIII. pártkongresszus szombat délelőtti ülésén fel­szólalt Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Kijelentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem tagadhatja a szocialista államok külpoli­tikájának mindjobban növek­vő jelentőségét, hacsak sze­met nem huny a reális hely­zet felett A szónok aláhúzta: ez a po­litika arra irányul, hogy megakadályozza, az új háború kirobbanását és csapást mérjen az ag­resszív erők cselszövé­seire. Gromiko megjegyezte: az SZKP és a szovjet kormány, a jövőben is mindent elkö­vet a szocialista államok testvéri együttműködésének további erősítéséért. — A szocialista államok befolyása a világ eseményei­nek menetére növekedni fog — mondotta Gromiko. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a szovjet állam külpolitikája megfelel vala­mennyi nép érdekeinek. A taskenti találkozót Gromiko az utóbbi idők egyik legna­gyobb eseményeként, a Szov­jetunió nemzetközi tekinté­lyének kelte. Kijelentette: a két külpoli­tikai irányzat — a békesze­rető és az agresszív — ellen­téte, különösen a vietnami eseményekkel összefüggés­ben, éleződött ki. Az Egye­sült Államok eljárása Viet­namban, egy imperialista nagyhatalom által kirobban­tott agresszió. A külügymi­niszter megemlítette: Leo- nyid Brezsnyev az SZKP kongresszusán kijelentette, hogy a Szovjetunió mind na­gyobb támogatást nyújt Vi­etnamnak. — Annak érdekében, hogy véget érjen a háború Viet­namban — folytatta Gromi­ko — az Egyesült Államoknak ki kell vonnia onnan csapatait, haladéktalanul be kell szüntetnie a VDK elleni rablótámadásait. Tiszteletben kell tartania to- elismeresekent étié-, vábbá az Indokínával kap­csolatos genfi megállapodá­sokat, valamint a nemzetközi jog elemi szabályait. Gromiko kijelentette; a Szovjetunió teljes egészében támogatja a vietnami helyzet rendezésének programját, amelyet a VDK kormánya ve­tett fel, valamint a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front platformját. Az USA-nak nincs joga beavatkozni más államok belügyeibe Andrej Gromiko ezután ar­ról szólott: a Szovjetunió el­ítélte és elítéli azokat, akik „önkényeskednek, akik össze­esküvéseket szőnek az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban”. A Szovjetunió fellép azon kísérletek ellen, hogy „a népeket megfosszák a társadalmi rendszer meg­választásának jogától, e vá­lasztás megvédésének, ezen­A világ szeme Moszkvára tekint belül fegyveres megvédésé­nek jogától”. A Szovjetunió ellen foly­tatott burzsoá propagandát érintve, a külügyminiszter hangsúlyozta: az Egyesült Ál­lamok szilárdan tart egy sajátos rekordot: Egyetlen más kapita­lista országban sem ter­melnek négyzetméteren­ként a Szovjetunióra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra szórt annyi rágalmat, mint az Egyesült Államokban. Gromiko rámutatott: még ebben a helyzetben is fel kell vetni a megérett problémá­kat és törekedni kell megol­dásukra. A Szovjetunió nem marad­hat közömbös a földkerekség bármely térségében kialakult helyzet iránt. Mindaz, ami a nemzetkö­zi békének, a népek sza­badságának és független­ségének érdekeit érinti, a Szovjetunió érdekeit is érinti — jelentette ki a miniszter. — Az Egyesült Államoknak nem volt és nincs joga be­avatkozni más államok bel­ügyeibe — mondotta. — Jobb lenne még a szovjet—ameri­kai viszony szempontjából is, ha Washington rengeteg dokt­rínája helyett csak egy jó doktrína lenne: a békének, a népek jogai tiszteletbentartá- sának, a más államok bel­ügyeibe való be nem avatko­zásnak a doktrínája. — A nemzetközi viszonyok­nak van egy vonásuk —mon­dotta a szovjet miniszter — (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom