Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
rtJ* ff ECtBt Úftíriap 1966. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály/ internacionalista összefogása! Az MSZMP Központi Bizottságának 1966. évi május elsejei jelszava Saigonban tilos a békéről beszélni (Folytatás az 1. oldalról.) 1 Jetek meg több vietnamit, menjetek haza!” A békeharcosok kijelentették, hogy mint amerikai állampolgároknak, joguk van felke- tesni a nagykövetséget, de a dél-vietnami rendőrök egy-' szerűen felrakták őket egy xahszállító kocsira. A pacifisták nem tanúsítottak komoly ellenállást de arra sem voltak hajlandók, hogy saját lábukon tegyék meg az utat: így a dél-vietnami rohamrendőrök cipelték őket a rab- szállító kocsiig. A hatodik* amerikai békeharcos egy másik szállodában lakott: őérte külön elküldték egy rendőrautót A saigoni repülőtér rendőrőrszobáján'hat órán át tartották fogva a 81 éves Musté tisz- teietes vezetésével érkezett amerikai csoportot, kihallgatták őket, majd — miután ismét megtagadták, hogy maguk menjenek — a dél-vietnami rendőrök elcipelték őket az első Amerikába induló gépre. Az amerikai békeharcosok rilágfeltűnést kettő saigoni látogatásuk után jelenleg úton "vannak hazafelé. A dél-vietnami katonai szóvivő szerint Quang Ngai kötelében, Saigontól 550 kilométerre északra a kormánycsapatok és a szabadságharcosok csütörtökön megütköztek egymással. A dél-vietnami katonai szóvivő szerint ez az összeütközés volt a legnagyobb méretű ebben a hónapban. Ugyancsak az amerikai szóvivő jelentése szerint ismét megindult a forgalom a Mu Nghia hágón, amely ellen nyolc napja az amerikaiak B—52-es légierődéi a vietnami háború legnagyobb arányú légitámadását intézték. TEHERAN Árvíz A nagy esőzések következtében Irán északkeleti részében a folyók kiléptek medrükből. Sok ezer ember hajléktalanná vált, tizenegy vízbe fulladt. A vetésekben is nagy károk keletkeztek. LONDON TRÓNBESZÉD Újból államosítják az acélipart II. Erzsébet angol királynő trónbeszédével megnyílt a március 31-én megválasztott új parlament ülésszaka. A trónbeszéd ismertette a munkáspárti ^ormány alapvető célkitűzéseit. Külpolitikai téren az angol kormány hozzá kíván járulni a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez, ugyanakkor továbbra is támogatja a NATO-t és a sokoldalú atomütőerőt. Anglia kész belépni a Közös Piacba. A beszéd belpolitikai része számos gazdasági intézkedést jelent be. Ezek közül legfontosabb az, hogy újból államosítani kívánják az angol acélipart, amelyet 1951 -ben már államosítottak, de az államosítást a konzervatívok választási győzelmük után, 1953-ban, érvénytelenítették. Az acélipar államosítására vonatkozó szándékát a Wilson-kor- mány már 1964-ben bejelentette, de a Munkáspárt akkori elenyésző parlamenti többsége nem tette lehetővé az Ígéret valóra váltását. MADRID Krupp Francánál Alfréd Kruppot, az ismert nyugatnémet iparmágnást szerdán fogadta Francp tábornok. caroiJíT Jól tájékozott spanyol körökben minden alapot nélkülözőnek minősítik azt a hírt, amely szerint Jacqueline Kennedy, a tropikusan elhunyt amerikai elnök özvegye házasságot készül kötni Antonio Garriques-szel, Spanyolország vatikáni nagykövetével. JOHANNESBURG Horogkeresztek Vandálok kedden este horogkereszteket és náci jelszavakat mázoltak két johannesburgi zsinagóga falára, hogy megemlékezzenek Hitler születésének 77. évfordulójáról. Lenin Magyarországon Újabb kínai jegyzék Indonéziához Halálra ítélték Ngadimot ŐSZ FERENC: AMMAN TŰZHARC Ammani közlés szerint szerdán este összetűzésre került sor jordániai és izraeli katonák között. Az Ammantól 120 kilométernyire északnyugatra fekvő határon a tűzharc 20 percig tartott, s a közlés szerint a jordániaiak több izraeli katonát megsebesítettek. Járt-e Lenin, ha csak fél napra, átutazóban is. Budapesten? Volt már efféle vita történészek között, s lehet, hogy előkerül egy hiteles dokumentum, amely az „igent” felelőket igazolja. De nem is ez a fontos. Ha testi valóságában sohse járt itt, a magyar forradalmi harcokban szelleme és tanítása mindig jelen volt, attól az időtől fogva, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legharcosabb és először győztes csapatának élére állt. 1905. február 13-án Ady írta a Budapesti Naplóban: „Kong, kong Moszkva csodálatos harangja. Ilyen vész- kondulás talán még sohasem zúgott a világon. Az apró- cseprő lármák nem hallatszanak most meg. A moszkvai vészharang az egész világnak szól." 1917. november 27-én a szokásos havi összefoglaló jelentést írták a cs. és kir. budapesti hadifogoly-levelezést cenzúrázó bizottságban. Levélrészleteket idéztek, foglaltak össze azokból az íráshoz nem szokott kézzel rótt munkásanya, parasztasszony rótta sorokból, amelyeket a hadifoglyok itthoni hozzátartozói küldtek a messzi táborokban élőkhöz. Fekete Béla főhadnagy nem írta le jelentésében Lenin nevét. Mégis ott van a sorok között. A tiszt összefoglalja, mit írnak a vágyva vágyott békéről a katonafeleségek. A legfontosabb mondat ez: „Békének kell lennie, és az orosz forradalom meghozza". Amikor írták a leveleket, még el sem hangzott a szovjet hatalom, Lenin országának első szava, a , békedekrétum. A nép, itt magyar földön is tudta már, merre visz a forradalom útja. De a cenzúra-jelentés születése előtt két nappal a Városliget őszi lombjai alatt kimondták Lenin nevét is. Százezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az Iparcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen köszöritse a győztes Nagy Októbert és ürítését, kártalanítást és a kínai diplomáciai képviseletek megfelelő védelmét. követelje a békét. A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkás vezér. Bokányi Dezső. „Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársak felé és melegen megrázzuk az ő kezükét, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmát és reménytr — kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Ügy van!” belevegyült a tapsba, s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „beszéljünk oroszul". Tizenkilenc fényes százharminchárom napja is úgy kezdődött, hogy a csepeli szikra- távírón Lenin nevét és Lenin szavát vitte-hozta az éter. És az 1919-es május végén, amikor Lenin megírta és elküldte üdvözletét a magyar munkásoknak, örökérvényű szavakat mondott ki á" 'proletárdiktatúra lényegéről és céljáról. Ma, a szocializmus teljes felépítésének időszakában magyar földön Lenin tanításait és gondolatait használják fel, a magyar társadalom sajátosságait, népünk történetének tanulságait figyelembe véve a magyar kommunisták. Szólt a magyar forradalmárokhoz Lenin az elnyomás sötét negyedszázadában, Horthy idején is. Valamikor a harmincas-negyvenes évek fordulóján egy debreceni kommunista ifjúmunkás, Tóthfalusi Sándor lakásán a csendőrnyomozók egy Budapesten megjelent kis könyvecskét leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapjai, szerzőjeként Szüts Gergelyt tüntette fel a kiadó. A nyomozótiszt elolvasta a könyvecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki „az ismeretlen helyen tartózkodó Szüts Gergely ellen”, mert a füzetet igen veszedelmes forradalmi fegyvernek látta. Az is volt. Abból a kis szürke füzetből Lenin tanítását olvasták a magyar munkások — egy L enin-cikket adtak ki Szüts Gergely nevével jelezve a magyar kommunisták. A jelenben ugyancsak minden nap szól hozzánk. Ha a Luna—10., a Hold első mesterséges holdja az Internacionálé első ütemeit küldi a Földre, ha a -Szovjetunió kommunistái jövőt meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam az emberiség, jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz, hozzánk is. Születése napján, április, a tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talapzatára — nincs az messzi attól a ligeti térségtől, ahol előszói kiáltották nevét negyvenkilenc esztendeje a gyülésező magyar munkások. A bátrak ítélete te mesélted egyszer, hogy néha majd felfal a szemével? — Az, hogy néz, talán nem bűn? — Na és amikor május elsején megcsipkedett? — Az vicc volt. Egy kicsit beszívott, csuda jó kedve volt. — Még mindig nem érted? A Doktor engem kioktatott Tényeket kell összeszedni. Ezeket aztán átadjuk Gáborinak, aki van elég vagány ahhoz, hogy belefújjon a nulláslisztbe. Szóval Komlós kikezdett veled. Margit bólintott. — Aztán hogy állunk azzal a reprezentálassal? Mesélted, hogy többször ott tartott és pálinkát meg feketét kellett felszolgálni a góréknak. — Ha a minisztériumból vagy a megyétől jöttek. — Stimmel. Hányszor volt ez? — Néhányszor ... Nem tudom pontosan. — Dehogynem! Sokszor ... nagyon sokszor. Olyan sokszor, hogy nem is tudod pontosan. Érted? — Értem, de ez ... — Szeretsz? — Ügy is tudod. — Akkor megértesz. Ez nekem nagyon fontos. És nemcsak nekem, hanem mindenkinek. Ez a gyár érdeke. Hallottad, mit mondott Gábori is. INeki sem hiszel? ö nagyon — Neki igen komoly ember. — Na látod, ö is azt mondta, hogy Komlóst le kell váltani. Ennek érdekében pedig mindenkinek meg kell tenni a magáét.... Margit közben teljesen felöltözött és leült a fiú mellé. — Elkísérsz? — Nem ... most nincs kedvem felöltözni. — Tudod, hogy nem szeretek késő este egyedül menni tőled. Ügy érzem, hogy mindenki látja rajtam, hogy honnan jövök. Te a kocsiddal öt perc alatt hazavihetsz. — Most nem megyek 1.. Menj egyedül.., Fáradt vagyok. Margit sírós kedvvel bandukolt az elnéptelenedett utcán. Az ablakok Is sötétek voltak, csak néhány lakásból derengett a televízió kékes fénye. Ügy érezte, hogy Feri egyre távolodik tőle. Már régén észrevette, hogy a fiú megváltozott. Különösen, mióta megvan a kocsija. Hallotta, hogy vasárnaponként, amit máskor mindig vele töltött, Pestre jár és mindig más nőt visz magával. Meg akarta tartani magának, és úgy érezte, hogy ezért mindenre képes lenne. Szerelem volt ez? Nem. Inkább megszokás, félelem az egyedül maradástól. De ami a legfontosabb volt: Feri azt ígérte, hogy feleségül veszi. Az egész város tudott kapcsolatukról, és egy kisvárosban a lány jó hírnevének az ilyen hosszú kapcsolat nem használ. Erősen csökkenti férjhezmenési lehetőségeit. Margit pedig minél előbb szeretett volna férjhez menni. Szabadulni akart otthonról, az egyszobás, fülledt, veszekedéstől terhes lakásból. Ehhez pedig egyetlen lehetőség Kiss Feri volt. A rosszul világított mellékutcákon ment hazafelé, nehogy ismerőssel találkozzon. Ütközben nem is látott senkit. Egy sarkon két részeg handabandázott, miattuk tett egy kis kerülőt. A házak közé szorított kis parkon ment keresztül. Az egyik pádon magányos férfi ült. Nem félt. Tudta, hogy az a férfi, aki veszélyes lehet az este egyedül sétáló lányra, nem ül le a forgalomból kieső, magányos padra. Az ilyennek bánata van, a bánatos ember pedig veszélytelen. Fejét azért elfordította a pádtól. — Margitka ... Hová ilyen későn... Gábori volt. Margit a következő pillanatban már úgy érezte, hogy minden mozdulatával és szavával Kiss Ferinek engedelmeskedik. A férfi mellé csatlakozott. — Gondolkozom ... Ilyenkor nem tudok aludni. De egy idő után az egyedüllét is terhessé válik. Magát az isten ... helyesebben a történelmi szükségszerűség küldte erre. Siet? — Nem. Semleges dolgokról beszélgettek. A férfi könnyed bókokat mondott, a lány mulatságos vállalati pletykákat mesélt, de mindketten érezték, hogy kerülik a lényeget. Másról szerettek volna beszélni, de egyik sem kezdeményezett. Margit Feri utasításának eleget téve, el akarta mondani Komlós ügyeit, a pofont, a reprezentációt, meg a csipkedést ... Gábori is a Kom- lós-ügyről szeretett volna beszélni. Hallani, hogy mit mondanak az emberek. Kíváncsi volt, hogy vajon mellé állnának-e vagy gyáván hallgatnának. Kereste a hátországot egy olyan harchoz, amely tulajdonképpen még el sem indult. De ha indul, nyílt háború lesz, melynek előkészületeit már kimondatlanul is megtette. Az őszi éjszaka hűvös nyirkossága elől egy zenés presz- szóba menekültek. Konyakot ittak és táncoltak. Margit könnyednek, szinte felszabadultnak érezte magát. Mintha az a távvezérlő műszer, melyet eddig Feri kezelt, elromlott volna. Azt tette, amit akar. És ö csak táncolni akart, egy kicsit hozzásímul- ni ehhez az ápolt, kultúrált férfihez, hallani a hangját és megérteni, amit1 mond. Furcsa: Ferinél mindent értett, kimondott mondatainak felénél már tudta a végét, alig kezdett el valamit, már fel' fogta, hogy mit akar. Gábori' ra állandóan figyelni kellett Ez nagyon izgalmas volt szá' mára. (Folytatjuk) (4) < — Ilyenkor legjobb egy ki'adós séta — gondolta, és el- ! indult... í * í Körülbelül ebben az időben ; Margit öltözködni kezdett Kiss S Feri albérleti szobájában. A \ fiú oda sem figyelt. A meny- ; nyezet felé fújta a füstöt, í — Mire gondolsz? — kér- ! dezte Margit és felé fordult. ; Tudta, hogy Feri nagyon sze- í réti nézni. Sokszor egy fél \ óráig is állnia kellett vele \ szemben, hogy a fiú nézhesse. ; Egyszer felparancsolta egy J székre és beállította szobor- J nak. Margit eleinte szégyellte J ezt a kiszolgáltatottságot, de J később megszokta, sőt élvezte í a fiú szemében megcsillanó, \ soha nem szűnő kíváncsisá- got. Most is azt várta, hogy a 2 fiú majd nézni akarja és ez- £ zel visszahódítja gondolatait, J melyek egész este elkalandoz- J tak tőle. J — Romlásra — felelte í nyersen és váratlanul Feri. js — Komlóét le kell buktatni. £ Délután hallottam, hogy az jí egyik hivatal vezetőjét is le- ^ váltották, mert kiskirály volt, !' mert erőszakoskodott a mellé J beosztott nőkkel. £ — De hát Komlós nem csi^ nál ilyesmit... — mondta ^ Margit és felvette a ruháját £ — Na, várjunk csak! Nem Hírügynökségi jelentések szerint a djakartai különleges katonai bíróság szerdán este halálra ítélte Ngadimo _ ejtőernyős hadnagyot. Azzal - vádolták, hogy részt vett aj sikertelen Szeptember 30-a! mozgalomban. Mint az Üj-Kína jelenti, a! kínai külügyminisztérium S jegyzéket juttatott el Indoné-; zia pekingi nagykövetségére; és a jegyzékben tiltakozott \ amiatt, hogy jo->b oldali diá- J kok feldúlták a djakartai ki- J nai főkonzulátus épületét. í Az épületet azóta is megszáll-; va tartják a diákok. A kínai jegyzék ismerteti az j incidens részleteit, majd han- f got ad annak a véleménynek, - miszerint a jobb oldali pro-; vokáció az indonéz kormány i buzdítására történt. A Kínai} Népköztársaság követeli a: íőkonzulátus épületének ki-; í 2 — —■ — - .1. .. ■ / í é j Lapzártakor érkezett ; j Djakarta: Sukarno elnök be- ■ szedet mondott miniszterei: előtt és kijelentette, hogy: nem tartja magát afféle pasz-; szív alkotmányos uralkodónak,j s nem tűri, hogy bábnak, • vagy jelképnek tekintsék, j „Vannak, akik azt szeretnék, j ha én a trónon ülnék, míg ők \ csinálnának mindent helyet-! tem. De én nem akarok király j lenni. Nincsenek ilyen ambi-í cióim. Továbbra is elnök, mi-í niszterelnök és legfőbb hadúr; maradok. Ezt szeretném egyér- j telműen a világ tudomására• hozni.” j ★ Brassó: Tito elnök és kísérete romániai tartózkodásának: negyedik napján, csütörtökön: Brassóba látogatott, majd az: esti órákban visszatért Bukarestbe.
