Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

A bírósági népi ülnökök választása előtt A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata ér­telmében május 15-e és jú­nius 30-a között kerül sor a bírósági népi ülnökök meg­választására. A választási munkák irányítására meg­alakult a járási ülnökválasz- tási bizottság. A bizottság munkájában részt vesznek a tanácsok, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a bíróság és az ülnöki tanács. Ezekben a napokban az üzemekben, vállalatoknál, ál­lami gazdaságoknál, terme­lőszövetkezetekben és egyéb intézményekben, valamint a lakókörzetekben folynak a vá­lasztási előkészületek. Igen fontos, hogy olyan embereket jelöljenek népi ülnököknek, akik huszonharmadik élet­évüket betöltötték, erkölcsileg és politikailag feddhetetle­nek, megfelelő kulturáltság­gal és szakmai tájékozottság­gal rendelkeznek. Gondosan ügyelni kell arra is, hogy a jelöltek emberi magatartá­suk révén közmegbecsülésnek örvendjenek. A szakmai tá­jékozottságon és általános emberi erényeiken túl alap­vető követelmény, hogy mun­kahelyükön is jól megállják a helyüket. Ha az elkövetkező nyilvá­nos jelölő gyűléseken az e követelményeknek megfelelő személyeket jelölik, akkor a megválasztásra kerülő népi ülnökök képesek lesznek ér­vényesíteni a társadalom vé­leményét, akaratát a bírásko­dásban. Dr. Magócsi Géza, a járásbíróság elnöke VB-ULES Cegléd Városi Tanács vég­rehajtó . bizottsága április 22- én (pénteken) délelőtt 9 óra­kor a városi tanács kis ta­nácstermében ülést tart. Főbb napirendi pontok: az 1965-ös költségvetési és köz- scgfejleszlési zárszámadás és az 1966-os költségvetés vég­leges jóváhagyása. Cegléd város termelőszövetkezeteinek 1965. évi zárszámadása és 1966. évi termelési és pénz­ügyi tervének megtárgyalása, valamint a művelődésügyi ál­landó bizottság munkájának megtárgyalása. PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1966. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK KILIÁN GYÖRGY ÖZVEGYE CEGLÉDEN Magyar—német barátsági est a városi tanácsházán Mint hírül adtuk lapunk­ban, kedd este a városi ta­nácsháza nagytermében ma­gyar—német barátsági estet tartottak a Német Szocialista Egységpárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A Hazafias Népfront meghívá­sára az ünnepségre városunk­ba érkezett Marie Reisch­mann, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának tagja, a mártírhalált halt Kilián György özvegye, aki városunk vezetői kíséreté­ben a nap folyamán megláto­gatta a Cifrakerti Állami Gaz-' daságot, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatot és a Má­jus 1 Ruhagyár ceglédi üze­mét — Nagy rendet, tisztasá­got találtam az állami gazdaságban. Eredményei­ket részleteiben nem is­merem, de az az érzésem, hogy igen komoly terme­lőmunka folyik ebben a gazdaságban — mondotta Marie Reisch­mann. Mossák a vízvezetéket A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat értesíti a lakosságot, hogy április 20- tól május 20-ig, este 7 órától reggel 5 óráig hálvzatmosa- táet végez. A vállalat kéri a lakossá­got, hogy ivóvízszükségletét reggel 5 óra után, illetve este 7 óra előtt tárolja. A gyermekek elhanyagolásáért /—/ évi börtön T. János 51 éves ceglédi la­kos öt gyermek apja. Fele­sége hat évvel ezelőtt meg­halt. Az apa ezután annyira elhanyagolta családját, hogy a nagyobb gyermekek gon­doskodtak fiatalabb testvé­reik eltartásáról és gondo­zásáról. T. János — annak ellenére, hogy traktoros szakképzettsége van — évek éta alkalmi munkát végez. 1965-ben társadalmi tulaj­dont károsító lopás miatt szabadságvesztésre , ítélték. A börtönbe való bevonulása előtt közös háztartásba lé­pett F. Sándorné 26 éves el­vált asszonnyal, akinek há­roméves kiskorú gyermeke eltartásáról kellett volna gondoskodnia. Mindaddig, amíg T. János közös háztar­tásba nem lépett F. Sándor- néval, 17 éves, önálló kere­settel rendelkező leánya gon­dozta a 13 éves és 10 éves testvéreit. F. Sándorné élettársa tá­vollétében gyermekei szeme- Iáttára erkölcstelen életet élt. Teljesen elhanyagolta a gyermekek gondozását és a lakás tisztántartását. Ami­kor élettársa a börtönből sza­badult, felelőtlen és erkölcs­telen életmódjukat tovább folytatták. A szomszédok eré­lyes fellépésére indult meg ellenük a hatósági eljárás. A kiskorú gyermekek felelőtlen nevelőik „példamutatása” alapján botrányosan visel­kedtek, a felnőtteket csúfol­ták, a szomszédokat kővej dobálták és csúnya szava­kat használtak. Kisebb-na-- gyobb lopásokat is elkövet­tek. Az iskolások tanulmá­nyi eredményében visszaesést okozott a rossz családi élet A lakásukat annyira elha­nyagolták, hogy a piszok és bűz a falakba és a padlóba is beivódott. A gyámhatóság az erkölcstelen környezetből ki­emelte és állami gondozásba vette a kiskorú gyermekeket. — A bíróság T. János és F. Sándorné vádlottakat ifjú­ság elleni bűntett miatt nem jogerősen X—1 évi börtönre Ítélte. (—esi) A KGV-ben tett látogatásá­val kapcsolatban legnagyobb élményeként azt említette meg, hogy mindazok, akikkel ott beszélgetett, meglepően jól ismerik a német kérdést és komoly visszhangot keltett az üzemben az NDK kormányá­nak nyílt levele a német kér­dés rendezésével kapcsolat­ban. — A Május 1 Ruhagyár­ban mély benyomást tett ven­dégünkre, hogy a szalagokon dolgozó asszonyok — akik nemrégiben még csak a ház­tartási munkát ismerték — milyen szép termékeket állí­tanak elő, melyek a külföldi piacokon , is megállják a he­lyüket. A hivatalos ünnepségre este hat órakor került sor. Az üze­mek, vállalatok, gazdaságok, intézmények képviseletében megjelent közönség előtt — Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után — Marie Reischmann mon­dott ünnepi beszédet. Mél­tatta a Német Szocialista Egységpárt megalakulásá­nak nemzetközi jelentősé­gét és szerepét a német munkásosztály egységének megteremtésében. A párt vezetésével tudomá­nyosan megalapozott népgaz­daságot hozott létre a német munkásosztály — és most azon dolgoznak, hogy megva­lósítsák a szocializmus teljes felépítését az NDK-ban — mondotta. Meleg szavakkal emlékezett meg a magyar— német baráti kapcsolatok fej­lődéséről is. — Az egységes német munkásosztály legfőbb tö­rekvése annak megakadá­lyozása, hogy német föld­ről soha ne induljon el háború ... Győzni fogjunk, mert a Német Demokra­tikus Köztársaság a szo­cialista népek nagy közös­ségébe tartozik, s mert ma már ezek a népek ha­tározzák meg a világ fej­lődésének irányát — mondotta befejezésül vá­rosunk vendége. Az ünnepség hivatalos ré­szének befejezéseként Mohos Imre, a városi népfrontbizott­ság elnöke köszönte meg Ma­rié Reischmann megjelenését az ünnepségen. Az ünnepi program második részében Dieter Brauer Enes- cu-díjas zongoraművész Bach, Beethoven, Brahms, Chopin és Liszt-műveket adott elő magas művészi színvonalon. (ferencz) Vezetőségválasztás a járási V öröskeresztnél Kedden délelőtt Bodor Zol­tánnak, a Hazafias Népfront járási titkárának megnyitó­jával kezdődött a járási Vö­röskereszt-szervezet vezetőség­választó küldöttértekezlete. A megyei Vöröskereszt kép­viseletében dr. Berétey Klára foglalt helyet az elnökségben a helyi párt- és tanácsveze­tők mellett. Eljött a vezető­ségválasztásra dr. Stark Janka főorvos, országgyűlési kép­viselő is. A vezetőség beszámolóját Udvardy Károlyné járási titkár tartotta. Ismertette a Magyar Vöröskereszt ered­ményeit, feladatait, majd a járási eredményekről szá­molt be. Elmondotta, hogy napról napra növekszik azok­nak a vöröskeresztes aktívák­nak a száma, akik a megelőző munkában aktív segítséget nyújtanak. Beszámolt a szer­vezés és vezetés eredményei­ről és problémáiról, a vér­adó és tisztasági mozgalom­ról, az oktatás és egészségügyi felvilágosító konkrét munka eredményeiről. Szólott az ifjú­sági munkáról és a család- védelemről, beszámolt az egészségügyi felelősök me­zőgazdasági feladatairól, majd határozati javaslatot terjesztett a küldöttgyűlés elé. Ezután megválasztották a 15 tagú vezetőséget, melynek elnöke dr. Lőrinczy Mária járási főorvos, titkára pedig Csordás Mária lett. A vö­röskeresztes munkában ered­ményesen dolgozó aktívákat is megjutalmazták a küldött- gyűlés során: kiváló vörös­keresztes dolgozó jelvényt kapott Rózsa Viola Albert­ijáról és Borossai Rozália Törteiről. Tárgyjutalomban részesült Előd Józsefné Jász- karajenőről, dr. Kocsis Fe- rencné Abonyból, Kőházi Gyuláné, Vrabecz Jánosné, Csernák Gyuláné Albertir- sáról, dr. Lőrinczy Mária, Cseh Istvánná és Pethő Ilo­na a járási egészségügyi osz­tályról. Érdemes jelvényt 10, jó munkáért jelvényt 9 ak­tíva kapott. (Peresztegi) Permetezés — méhhalállal A legtöbb gyümölcstermelő szemében a méhek nemcsak azért hasznos állatok, mert szorgalmasan gyűjtik a mé­zet, hanem azért is, mert fon­tos feladatot látnak el a gyü­Baracknyílás idején Az Öreghegyen is hófehérbe öltöz­tek a barackfák. Kelyheiket ösz- szébbhúzták, ha fáztak, de kitár­ták napsütéskor, s a szorgos méhláto- gatók érkezésekor. Hugyik István nyugdíjas gépál- lomási dolgozó a szőlőben alig győz eltelni a barackvi­rágzás szépségével. Jakab Zoltán felvétele. mölcsfák virágainak bepor­zásában. Egyes országokban nagy be­csülete van ennek a zümmö­gő ’ társadalomnak. Vannak gyümölcstermelő nagyüze­mek, amelyek nagy összege­ket fizetnek azért, hogy mi­nél több méhcsaládot vigye­nek a méhészek a területük­re, hiszen a jó és eredményes beporzás egyik alapfeltétele az eredményes gyümölcster­melésnek. — Hát ezzel hogyan ál­lunk? — kérdeztem meg Pál- völgyi Istvánt, az ismert ceg­lédi méhészt. — Nagyon elszomorító dol­got mondhatok. Legtöbb mé­hész most azon tépelődik, mi lehet az oka annak, hogy pusztulnak a méhcsaládok, s igen gyakran a kaptár egé­szen elnéptelenedik. Megvan az oka ennek. Gyümölcster­melőink, különösen a kis­üzemben és háztájiban, nem sokat törődnek a méhesekkel. Vaktában nekiállnak a per-, metezésnek. Nem gondolnak arra, hogy a virágzás idején semmi értelme a porozásnak vagy permetezésnek, és ezzel a meggondolatlansággal igen nagy kárt okoznak maguk­nak is, a méhek között is. A testükhöz tapadt erős idegméreg hatására út közben elpusztulnak. De még ennél is nagyobb baj, ha a méhecs­ke eljut a kaptárba, és a tes­tén bevitt méreggel megfertő­zi a fiasítást. Ilyenkor bizony elpusztul az egész család. rk. SPORT Saép győaelem as ifik mérkőzésén A három csapat részvételé­vel rendezett vízilabdatornán — az elmúlt vasárnapi vere­séget feledtetve — a hazai csapat jó játékkal rukkolt ki és nagy győzelmet aratott bu­dapesti ellenfele felett. Ceglédi VSE—Budapesti CSMSK: 12:3. Góllövő: Kis­faludy, Szepes 11, Vámosi 3— 3, Dervaderics 2, Rossi 1. A következő összetételű csa­pat kezdett: Klementisz — László, Rossi — Dervaderics — Szepes II, Vámosi, Kisfa­ludy. Csere: Győré. A vendégek a mérkőzés el­ső részében keveset lőttek ka­pura, ezért Klementisznek nem volt nehéz dolga. A gól­nál az előtte tartózkodó játé­kosoktól nem láthatta a lab­dát Győré, akinek a II. és IV. negyedben átadta a helyét, Kosárlabdázók veresége Nagykőrösön A megyei bajnokságban sze­replő Kossuth Gimnázium ko­sárlabdacsapata vasárnap Nagykőrösön játszotta má­sodik bajnoki mérkőzését. Nagykőrösi Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 63:47 A hetek óta nem edző ceg­lédi csapat nem tudott jobb eredményt kicsikarni az NB IT-es játékomt-kal teletűz­delt ellenfelétől. A kezdő május 21-én) Ceglédre sújtott le a rácok tá­madása. E támadás váratlanul érte a várost, mert az 1708—9-es tél rendkívül kemény volt, s a méteres havak elolvadása után a vadvizek miatt a határ szinte járhatatlan volt a por­tyázó csapatok számára. A hír megelőzte az ellenség érkezését. A nyájakat, csordákat nagy hirtelen a nádas és rekettyés bozótok útvesztőibe hajtották az emberek. Tüskés rő- zsével eltorlaszolták a város kapuit, s a föld­hányások, a sáncok mögül a lakosság apraja- nagyja vad ellenállást fejtett ki. A rácoknak sikerült a városba betörni, s egész a templo­mig hatolni, ahol a reformátusok latin isko­lájának rektora is elesett. A küzdelemben hat­vanhétben meghaltak és negyvenen súlyosan megsebesültek. A támadók „kemény kínzás alatt” mindenükből kifosztották a lakosokat, majd 18 rabot (köztük 5 tanácsbelit) rabszíj- ra fűzve, eltávoztak. Az esemény után a ceg­lédiek panaszos levelet írtak Rákóczinak. E le­vélben ilyeneket olvashatunk: „Mindenünk­ből teljességgel megfosztottak, semmi néven nevezendő jószágunk, sem külső, sem belső nem maradván ... mezítelenek vagyunk mind­nyájan, akik életben megmaradtunk ...” E szomorú eseményt Forgács Endre is, az első ceglédi újság szerkesztője, aki kiváló el­beszélő is volt, regényes novellában megörö­kítette. „A rektor leánya” című munkája — annak ellenére, hogy a romantikus szerelmi történetnek hiteles adatok nem képezhették alapját — mégis e kornak és benne a sok nyo­morúsággal küzdő nép életének hű és találó rajza. Rákóczi fejedelem megígérte a rabságba hurcolt ceglédi polgárok kiváltását, ezen felül a városra kivetett adót is elengedte. 1710. feb­ruár végén, vagy március első napjaiban csa­pataival Cegléden vonult át a fejedelem a Duna felé. Cegléd, ezer forint kölcsönt adott neki. Ugyanazon év őszén már a császár ka­tonáit kellett Ceglédnek elszállásolnia. De­cemberben Cegléd város főbírája és tanácsa báró Ebergényi László altábornagy kezébe le­tette a hűségesküt. Szomorú István bizonytalanul védett, mindkét gól az ő hibájából esett. László ismét remekelt. Ros­si a mezőnyben jól mozgott. Dervaderics most nemcsak védekezett, hanem a támadás­szövésből és a góllövésből is jelesre vizsgázott. Ugyanilyen erényekkel emelkedett ki a mezőnyből Szepes II is, aki három góllal terhelte meg a vendégek hálóját. Vámosi öt­letesen, magabiztosan játszott és időnként ragyogó techniká­ját is csillogtatta. Kisfaludy a mezőny egyik legjobb embere volt, három góljával egyik fő részese a győzelemnek. A felkészültebb ceglédi csa­pat kitűnő játékkal, megérde­melten győzött. Csapatunk a tabellán tíz csapat közül a harmadik helyet foglalta el. Gór István E heti krónikánkban a kuruc időkre em­lékezzünk. A korra vonatkozó történelmi tanulmányok egyöntetűen azt írják, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc idején Pest vármegye igen so­kat szenvedett a labanc és a kuruc hadak tá­borozásai miatt. A felvonulások, beszállásolá­sok, a táborhely változtatással járó csapatmoz­dulatok állandó izgalmat és rengeteg anyagi áldozatot okoztak a lakosságnak. A csapatok — mindkét részről — gabonát, kenyeret, vá­gómarhát, zabot, szénát, gyalogos és igás mun­kát igényeltek. Az akkori hadviselés még azt I is megkövetelte a lakosságtól, hogy ellenség I közeledtére fusson el, hagyja üresen lakását, \ vigyen el mindent, ami elvihető, s ami el nem I vihető, azt pusztítsa, vagy rejtse el. i De sokat szenvedett a lakosság a harcos i egységektől megszökött, azoktól leszakadt, : szétvert, kisebb-nagyobb csoportokban kóbor- \ ló, portyázó és legtöbbször rablásból élő irre- j guláris csapatok zsarolásától is. Az ilyen csa- ; patok ellen több alkalommal közösen védeke- \zett a „három szomszéd város”: Cegléd, Nagy- I kőrös, Kecskénkét. i Ebben az időben Ceglédet még vizes árkok, : a Gerje-patak természetes vadvizei, földhá- i nyások védték a csak kapukon át lehetett be- : jutni a városba. A templom torony nélküli \ volt s a harangláb tetején állandó strázsa fi- \ gyelte a vidéket. Örök, lovas futárok riasztot- ! ták az embereket. A város lakossága több al- : halommal keresett saját határának erdeiben, i pusztákon, de a Gyöngyös körüli erdőségek- : ben is menedéket. i Különösen a labanc csapatokkal együtt i harcoló délvidéki ráchordák okoztak sok bajt i és pusztulást. A „három szomszéd város” éle- : tében szomorú dátumok a rácok dúlásai. 1707. \ április 3-án teljesen tönkretették Kecskemé- ; tét: 396 halott, 155 fogoly, 90 leégett ház, 1200 ! elhajtott szarvasmarha és 562 ló volt a vesz- : teség. 1708. szeptember 11-én Nagykőrös kö- i vetkezett. A harcban 6—700 lovas vett részt a : támadók, illetve a védekezők részéről. A : ceglédieket Vágó hadnagy kommandírozta. \ 1709. április 21-én (más vélemény szerint ötös így állt fel: Ungueran.', Csipkó — Macsali — Vass.: Lengyelfalvi. Csere: Dávid, ; Lénárd. \ A legjobban Lengyelfalvi \ játszott, aki 23 pontot szer-; zett. A Kossuth Gimnázium j csapata a második forduló: után két ponttal foglal he-; lyet a középmezőnyben (gór) i-------------------------------------------———„„„„„„„„„„Ssssrsssssssssssssssssssysss, R ácok a „három szomszéd városban“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom