Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

»68. ÁPRILIS 21, CSÜTÖRTÖK GYANÚTLANUL? ÚJHAGYMÁT TESSÉK! ♦ ♦ ♦ Kései sikolvok J Lányok a kocsiban Két huligán bűnlajstroma Bizonyára önök is látták, kedves olvasók, a televízió műsorában Choinsky lengyel szerző drámáját, az Éjszakai történetet, amely arról szól, hogyan alázott-félemlített meg egy huiiganbanda több mint tél tucat embert egy hegyvidéki turistaházban. Baráti körünkben parázs vita kerekedett a dráma köz­vetítése után. A többség fel­háborodottan tiltakozott a darab mondanivalója ellen, azt állítva, hogy ilyen ext­rém galádság az életben nem fordulhat elő. Ilyen nem, csak hasonló. Mint például Boncföldi Lász­ló és Lórik István ügye. Ez a két, minden emberi érzés­ből kivetkőzött huligán sem­miben sem különbözik az Éjszakai történet „hőseitől”. Vagy ha igen, csupán annyi­ban, hogy egy fokkal még alávalóbbak. De hagyjuk a személyes ér­aelmeket, adjuk át a szót a tényeknek. Egyelőre — min­den kommentár nélkül — hadd idézzem a rendőri nyo­mozás során összeállított bűnlajstromukat: Boncföldi László 24 éves, sós, büntetlen előéletű ad­minisztrátor, bűnös: 5 rend­beli erőszakos nemi közö­sülés; 1 rendbeli erőszakos nemi közösülés kísérlete; 1 rendbeli társadalmi tulajdont károsító lopás; két rendbeli személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és 1 rend­beli üzletszerű kéjelgésre való rábírás bűntettében. Az ugyancsak 24 eszten­dős, nőtlen, büntetlen Lórik István, Pest megyei lakos listája alig valamivel rövi- debb. Aki azt hiszi, hogy két ta­nulatlan, primitív személyről van szó, erősen téved. Mind­ketten érettségizettek sőt Lórik egyetemi előkészítő tanfolyamra járt. A két jóbarát ismeretsége a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál kez­dődött, ahol Lórik 1963. ja­nuárjától letartóztatásáig se­gédmunkásként dolgozott. Katonai szolgálatának letöl­tése után Boncföldi is ide­került — fél esztendőre. Ek­kor már egy négy hónapig tartó házasság és egy tiltott határátlépési kísérlet volt a háta mögött... 1964. májusában Boncföldi kilép az üzemből. Lórik Ist­ván szüleihez hívja kosztra, kvártélyra. Természetesen, in­gyen. És Boncföldi megkez­di az élősködést. Idővel a rendőrségnek is szemet szúr, s a Váci Járási Rendőrkapi­tányság 15 napra lecsukja, közveszélyes munkakerülé­sért. Innen kiszabadulva, kénytelen munka után néz­ni. Az egyik fővárosi kerü­let Házkezelési Igazgatóságá­hoz veszik fel segédmunkás­nak, de adminisztrátorként (!) foglalkoztatják. Egy hónap múlva ismét megnősül, de feleségével külön laknak, ki-ki a maga albérletében. Boncföldi, az újdonsült al­bérlő rövidesen meglopja szállásadóját. Életrajzához csupán annyit még, hogy a munkakerülés hónapjaiban részben lopásból él, — a tsz földje jó beszerzőhely — részben fiatal nőkkel tar­tatja ki magát. Talán minden másképp ala­kul, ha egy napon Lórik Ist­ván szülei — termelőszövetke­zeti tagok — kocsit nem vá­sárolnak a fiuknak. De vásá­roltak, s ezzel a két barát éle­te gyökeresen megváltozik. Attól kezdve minden pénzüket benzinre — és italra költik. Ez a rezsi... így kezdődött: * 1965. augusztus 20. A fővá­ros minden kerületében utca­bál. A rákospalotai utcabálon Boncföldi táncra kér egy lányt. Fél óra múlva felajánlja, hogy kocsival hazaviszik. Lőrik elő­tán — iszik. „Köszönöm, asszonyom, hogy megnyerte nekem a fogadást. De most úgy illik, hogy segítsen elfo­gyasztani a sört.” Az asszony beszáll, s a kocsi elindul. Az erdőben a nőről letépik a ru­hát, s megfenyegetik, hogy meztelenül otthagyják, ha... Amikor ez sem használ, meg­erőszakolják. Retiküljéből el­szedik a pénzét, értéktárgyait. A pénzen a Keleti pályaudvar melletti benzinkútnál feltan­kolnak ... • És vadásznak tovább. Ahol a „sóder” nem elég, ott győz a Moszkvics. A nők — fiatal lányok és férjes asszonyok — úgy csodálják a kocsit, mint az indiánok a spanyol hódítók lovát. Csak füttyen- teni kell — és beszállnak. S egy óra múlva összeverve, tépett ruhában, megbecste- lenítve szállnak ki belőle. Az utolsó vadászat január­ban történt. Ismét férjes asz- szony volt a zsákmány. Az ürügy, amivel a kocsiba csal­ták, az együgyűségig át­látszó: „Jöjjön el velünk 15 percre, a barátom menyasszo­nyáért. Tudja, a szülők kon­zervatívak, nem engedik el két férfival egyedül. Utána hazavisszük magát”. Ez az asszony volt az első, aki feljelentést tett. A többit csak a rendőri nyomozás de­rítette fel. Az sem mindet A „topis”, a „halásznadrá- gos”, s még jó néhány tár­suk kilétét nem sikerült meg­állapítani. Pedig, a vallomás­ban hosszú lista szerepelt Szomorú lista. Elszomorító — és felháborító. A „Könnyű Katit táncba vinni” eseteinea egész sora. Mert a kocsiba — valamennyien önként száll­tak be. Mert a kocsikázásban, s a számolatlanul rendelt fél­decikben mind benne vol­tak „Kérem, én gyanútlanul szálltam ’be a kocsiba” —• zo­kogta kihallgatásakor az az asszony, aki a feljelentést tette. „Azt hittem, a Palota Gyöngyébe megyünk, hiszen oda hívtak” — szipogta egy másik. És mind beültek. „Gyanút­lanul”. ... Nyíri Éva VÁC Újjászületett a Szentháromság-szobor 1944. decemberében súlyo­san megrongálódott Vác egyik legrégibb műemléke, a Szent­háromság-szobor. Az 1750-es években készült barokk szo­borcsoportot az Országos Mű­emléki Felügyelőség restaurál- tatta és az országoshírű mű­emlék ma már ismét eredeti szépségében látható. áü a Moszkviccsal — és a lány beszáll. Néhány méter után Boncföldinek jó ötlete támad: „Ugorjunk el a barátom meny­asszonyáért s menjünk el né­gyesben valahova.” A lány eb­ben is benne van. S a kocsi meg sem áll Lórik István fa­luja határáig, a temető mel­letti erdőig. A lány tiltakozik, menekülni próbái. Erre letépik róla a ruhát, s eszméletlenre verik ... Utána felöltöztetik mert gavallérok Annyira ga­vallérok, hogy 200 forintért még másnak is átengedik A pénzből benzint vesznek az újabb „vadászathoz.” Vadászterepnek Újpestet szemelik ki, az ottani szórako­zóhelyeket. A taktika a régi: ismerkedés, ivás, aztán jöhet a kocsi. December 17-én két lányt kérnek táncra az Árpád Étteremben. Boncföldi Torday Teri színésznő férjének adja ki magát, Lórik megelégszik Kibédy színművész öccsének szerepével. A lányok már et­től is oda vannak, hát még, amikor a Moszkvicsot meglát­ják! „Gyerünk egy csendesebb helyre”, — javasolja Boncföl­di, — „ahol nem ismernek bennünket. Tudják, mi híres emberek vagyunk...” A lá­nyok tudják és mennek. A hely, ahol a kocsi megáll, csakugyan csendes. Az erdő­ben senki sem hallja a lányok sikoltozását. Utána mindkettőt hazaviszik... Soroljuk tovább? Néhány nappal később újabb zsák­mány az Árpád Étteremben. „Ugorjunk el a barátom meny­asszonyáért” — indítványozza Boncföldi, s élugranak. Az út! —természetesen az erdőbeve­zet ... A Kolibri Eszpresszó előtt barátnőjére várakozik egy fiatal lány. Mindössze egy hét telt el a legutóbbi esetük óta, de a két huligánt a si­ker megrészegíti. Leszólítják. Boncföldi — a szépfiú —, ud­variasan felajánlja a kocsi­kázást. A végállomás — az erdő. A lány segítségért kia­bál, de a temetőből nem jön válasz... December 28-án: egy asz- szony megy az utcán. A jár­da mellett lestoppol egy Moszkvics gépkocsi, s fél üveg likőrrel a kezében, ki­száll egy jóképű fiú. Udva­rias, mint egy spanyol grand: „Bocsásson meg a tolakodá­sért, asszonyom, de fogadás­ból teszem, öt üveg sörben fogadtunk a barátommal, hogy maga iszik egy kortyot ebből az üvegből”. Az asz- szony kicsit szabadkozik, az­+ Beleharapsz, ízesen recs- csen fogad között a zöld­hagyma fehérje. Igaz, illa­ta nem való bálterembe, mégis így tavasz táján alig várjuk szalonna, zsíros ke­nyér mellé vacsorának. Eddig 5400 csomót szállí­tott a halásztelki Egyetér­tés Tsz a budapesti közér­teknek. Szomo Marinov Czetkov brigádja most új táblán kezdte meg a mun­kát s e héten a hagyma­szedés a legfontosabb dol­guk. Foto: Gábor A kukoricatermesztés lehetőségei és tartalékai A kukorica köztudomásúan a legfontosabb takarmánynö­vényünk, amely abból is kitű­nik, hogy a vetésterülete igen nagy. Pest megyében az elmúlt évben az összes szántóterület 26,8 százalékán, összesen 144 ezer 845 holdon termett ku­korica. Különösen az állatte­nyésztésben jelentős, hiszen a kukorica adja minden eszten­dőben az abrakszükséglet 60— 65 százalékát, de a szálas takar­mány 15—17 százalékát is. A lédús takarmányfélék 80 szá­zalékát ugyancsak a kukorica­termesztésből fedezik. Köny- nyen érthető, hogy a kukorica­termesztés eredménye ilyen módon mind az állatállomány létszámát, mind a hozamokat meghatározza, illetve befolyá­solja. Jelenleg a vetésterületek nagyságát kielégítőnek mond­hatjuk, noha indokolt lehet e területek növelése is, mivel a kukorica olyan növényfajta, amely egy bizonyos terület- egységről a legnagyobb hoza­mot biztosítja. A legfontosabb feladat azonban a gazdaságok számára, hogy az elkövetke­zendőkben a már meglevő te­rületeken is növeljék a ter­mésátlagokat. Ha ugyanis kö­zelebbről vizsgáljuk mezőgaz­dasági termelésünket, világo­san kitűnik, hogy valamennyi takarmánynövény közül a ku­korica ígéri a hozamok növe­lésének legnagyobb lehetősé­geit. A termésátlagok már eddig is jelentősen emel­kedtek. Az 1931—1940, közöt­Érdekes programok -150 ezer részvevő A BUDAPESTI IFJÚSÁGI NAPOKON berképzés és a tudományos diákkörök kapcsolata témák­ban. Az ankét elnöke dr. Varga Sándor rektor helyettes, a közgazdaságtudományok doktora. KRESZ-VERSENY ÉS TŰZIJÁTÉK Végül ízelítő a további prog­ramokból. Április 24-én a Sportuszo­dában bonyolítják le a közép- iskolás úszóversenyt; az Ika­rus sporttelepen az amatőr motorosok túra- és KRESZ- versenyét, ahol 14 kilométeres távon keresztülhaladva külön­böző akadályokkal kell a rész­vevőknek megbirkózniok. A Zeneakadémián rendezik meg a II. nemzetközi dzsessz- fesztiyált. Néhányan a műsor­ból: Wanda Worska (Lengyel- ország), Shirley J. (Hollandia), Szirmai Márta, Garay Attila együttese. A III. budapesti ifjúsági na­pokat lampionos, műsoros sétahajózás, majd tűzijáték búcsúztatja május 1-én. B. K. Április 12-én az Erkel Szín­házban a „Fesztiváldíjas fia­talok fesztiváljával” kezdő­dött a III. budapesti ifjúsági napok háromhetes esemény- sorozata. Akárcsak a megnyi­tón, a többi programban is minden műfaj képviseltette magát. Természetesen a prog­ramok sűrítettsége nem teszi lehetővé, hogy mindenki min­den eseményen részt vegyen. Tehát a 150 ezer részvevő kö­zül ki-ki érdeklődése, no meg ideje szerint, válogathat. Eh­hez igyekszünk most segítsé­get nyújtani. brigAdvezetök tanácskozása Számtalan ankétot tartottak az ifjú szakemberek. Ezek kö­zül jelentős volt a textilipari szocialista brigádvezetők ta­nácskozása, melyen a szakág sájátos problémáit vitatták meg. KÖZÉLETI VEZETŐK TALÁLKOZÁSA FIATALOKKAL Politikai életünk vezetői a BIN keretén belül üzemekbe, ti évek átlaga még 10,5 mázsa volt, 1951—60 közötti évtized katasztrális holdankénti átlaga már 12 mázsa, tavaly pedig 15 és fél mázsa fölé emelkedett az átlag Pest megyében. A le­hetőségek azonban még na­gyobb eredmények elérésére biztatnak. Két esztendeje a megyei pártbizottság foglalkozott a kukoricatermesztés kérdései­vel, s irányelveket fogadott el, illetve határozatot adott közre, amely a nagyüzemekben hasz­nálható agrotechnikai eljárá­sok elterjedését sürgette, és segítette. Ezektől a korszerű termesztési eljárásoktól függ ugyanis a hozamok további emelkedése. Azok a gazdaságok — érthe­tően —, amelyek már fejlet­tebb üzemi szervezettséget alakítottak ki, s a műszaki felkészültségük is nagyüzemi színvonalú, jóval magasabb hozamokat értek el, mint a kis­üzemi módon, alacsonyabb műszaki színvonalon gazdál­kodó nagygazdaságok. A kukorica nagyüzemi ter­melésének számos előnye mutatható ki. Egyrészt: nagy területeken alkalmazhatók a már bevált kémiai szerek, s gépi eszközök, ezáltal kézi munkaerő szabadul fel. így lehetséges a holdankénti tő­számok emelése is, valamint a szakértelmet követelő vegy­szeres gyomirtás is csak a nagyüzemi munkaszervezés révén valósítható meg. Egy­szóval, a kukoricatermelésben speciális brigádokat kell szer­vezni, amelyek kellő szak­értelemmel, s megfelelő szá­mú alkalmas géppel dolgoz­nak. Lehetséges, hogy a szövet­kezetek tagsága nem fogad­ja mindjárt kellő lelkesedés­sel a termelés korszerűsíté­sét, hiszen a kukoricát a ki­járó részesedés fejében ed­dig is szívesen művelték. Ha azonban növelik a nagyobb kézi erőt igénylő, s nagyobb jövedelmet hozó árunövények termesztését, s ugyanekkor megszervezik, hogy a termelt árunövények arányában a tagság a nagyüzemileg ter­melt kukorica hozamából is részesüljön; a probléma min­denképpen megoldódik. A mozgalom — mert ez mozgalomnak nevezhető — még nem teljesedett ki a megyében, de már vannak figyelemre méltó eredmények Tavaly 51 szövetkezetben, s 3 állami gazdaságban össze­sen 12 685 holdon termelték korszerű nagyüzemi színvo­nalon a kukoricát. S 13 be­mutató gazdaság illusztrálja az emlegetett termesztési for­mát. Jelenleg a kukoricatermesz­tés 42 százalékát a háztáji, egyéni és a kisegítő gazdasá­gok adják, s ezeken a terüle­teken sem lehet lemondani a legalapvetőbb termeléstech­nológiai eljárások alkalmazá­sáról, amelyek a magasabb termésátlagokat biztosítják. Az irányelvek a következők­ben összegezték a legfontosabb teendőket: a kukorica terüle­tek őszi mélyszántása, szük­séges a nyárvégi, s az ószeleji istállótrágyázás. A kukorica a nagy adagú műtrágyát hálálja meg; így a rendelkezésre ál­ló mennyiségeket koncentrál­tan célszerű felhasználni, 6 főként ott ahol legjobbak a feltételek — például, ahol az öntözésre is megvan a lehető­ség. Ide tartozik a fertőzött ta­lajok „gyógyítása”, azaz fertőt­lenítése, valamint az, hogy ezeken a helyeken több vető­magot alkalmazzanak. Alapve­tő továbbá, hogy ma már csak kimondottan hibridvetőmagot használjanak. Ezáltal ugyanis csökken a betakarítási munka­csúcsok terhelése, de azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az utána következő növények magágykészítési lehetőségei is javulnak. A korszerűségnek megfele­lően a vetés csak vetőgéppel történhet, hozzá a talaj szer­kezetétől függően 6—10 centi­méter mélységben. A határidő, a talaj hőmérsékletéhez iga­zodva, legkésőbb május 1 le­het. Fontos, hogy meglegyen az optimális tőszám, amely a megye területén — az irányel­vekben foglaltak szerint — az öntözést nélkülöző földeken holdanként 14 000-től 22 000-ig terjed. A növény ápolása a munkacsúcs idején történik, s éppen ezért, ahol az optimá­lis időben nem tudják elvégez­ni a legalább kétszeri sor és tőkapálást — a vetésváltás le­hetőségeihez mérten — ott vegyszeresen kell a gyomot ir­tani. Célszerű ezen kívül a csapadékviszonyoktól függően — persze ahol erre megvan­nak a lehetőségek — a te- nyészidő alatt háromszor 60— 80 millimétemyi vízmennyi­séggel öntözni. A silókukorica termesztésé­ről annyit, hogy a vegyszeres gyomirtás alkalmazása óta ta­pasztalható bizonyos előre ha­ladás, ami azonban nem ki­elégítő. A szövetkezetek és egyéni gazdaságok földjén el­ért 110 mázsa holdankénti át­lagtermés meglehetősen ala­csony. Ennek oka. hogy a siló­kukoricának többnyire nem adják meg azt a gondos mun­kát, amit megérdemelne, s jó­kora területeken szemesen ta­karítják be. Ez semmiképp sem előnyös az okszerű és gaz­daságos takarmányozás szem­pontjából. összefoglalva; a kukorica­termesztés még számos tenni­valót kíván. A még rejtőzködő tartalékokat, a hozamok emel­kedésének lehetőségét csak nagyüzemi munkaszervezéssel s a műszaki színvonal megfen lelő növelésével lehet valóbaí eredményesen kihasználni... Dr. Kecskeméti Lajos tanintézetekbe látogatnak, ahol az aktuális társadaimi, politikai és gazdasági kérdé­sekről tárgyalnak. A Vörös Csillag Traktorgyár KISZ-he- lyiségében Készéi Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára tar­tott érdekes előadást a kis­pesti ifjú kommunistáknak a „Szakszervezetek aktuális problémái és a KISZ” címmel. BABEL A népszerű Budapesti Ifjú­sági Színpad új bemutatót tar­tott Török Pál utcai pince- színházában. Mezei András Bábel című színművét először játszották hazánkban. Az elő­adást Bende Miklós rendezte. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRÖK A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen a tudományos diákkörök titká­rai a diákkörök helyzetét vi­tatják meg a felsőoktatási in­tézményekben. A program ke­retében korreferátumokat tar­tanak az egyetemi vezetés és a tudományos diákkörök, il­letve a kommunista szakem-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom