Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
ÉPÜLT GOMBÁN 21 HÓNAP ALATT, 21 MILLIÓ FORINTÉRT A Monori Állami Gazdaság fő profilja az állattenyésztés. Ezen 'belül is elsősorban sertés és szarvasmarha. Ezt mutatja és igazolja egyébként a gazdaság terve, mérlege. De sajnos azt egyik sem mutatta, hogy a gazdaság vezetőségének már évek óta súlyos gondja van: nincs elég férőhely a szarvasmarhák számára. Az örökségbe kapott régi Istállók korszerűtlenek, és a *zó igazi értelmében öregek voltaic Az utóbbi időben épített egy-két új istálló ezt a hiányosságot som tudta pótolni. Csak fokozódott a gond és a probléma, amikor két évvel ezelőtt döntés született, hogy tbc-negatív tehénállományt kell a gazdaságban kialakítani, és a főváros tbc-negatív gyer- mektej-ellátásába a gazdaságnak be kell segíteni. Ezt az elhatározást tett követte. Megkezdődött a gazdaságon belül a tbc-negatív tehenek és vemhes üszők kiválogatása, csoportosítása. Ezzel egy időben megkezdődött Gomba-Felsőfarkas- don egy tehenészeti kombinát építése. Három évre volt tervezve a kombinát megépítése. Mivel állami vállalat nem akadt kivitelezésre, a gazdaság vezetősége gondolt egy merészet: a felsőbb szervei beleegyezésével építőbrigádot szervezett, és saját erőből hozzákezdett a SZOT KÉR A KISZ ÁPRILIS 24. A GYARMATI IFJÚSÁG NAPJA A naptár április 24-én a gyarmati ifjúság napját jelzi. Azon ország fiataljairól emlékezünk e napon, ahol a fényes szabadság helyett az elnyomás sötét éjszakájában élnek még ma is. Együttérzésünket nemcsak ezen a napon nyilvánítjuk ki, hiszen ifjúságunk politikai munkájának fő tartalmát a „Vádoljuk az imperializmust” jelszó adta. Járásunkban az első akció a monori gimnáziumban zajlott le, ahonnan az útjára indított napló minden oldala ma már nevekkel telt meg. Nemcsak aláírásokat gyűjtöttek fiataljaink, hanem munkájukkal is hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenleg háborúban szenvedő vietnami nép is minél előbb békében ünnepelhesse a gyarmati ifjúság napját. Az eddig eltelt időszak munkájára tesszük fel a koronát szombaton, amikor Mo- noron járási szintű ifjúsági tiltakozó gyűlésen emlékezünk meg a nap jelentőségéről. Ezen a napon este 21 órakor országunk minden részében, így Monoron is kigyullad a vietnami őrtűz. Kerthelyiséget Tápiósápra... A tápiósápi fiatalok szeretnék, ha községünkben a művelődési otthon udvarán a cukrászdához kerthelyiséget létesítenének. A cukrászda egyetlen helyisége szombat-vasárnaponként zsúfolásig megtelik, és ami a nyári szezont illeti, még nagyobb forgalomra lehet számítani. Ezen probléma megoldása érdekében a KISZ-esek vállalják, hogy társadalmi munkában az udvar egy részét lebetonozzák, ahol a táncolás lehetőségét is biztosítani lehet. A Tápiósülyi Fmsz-nek mintegy 700 forint értékű építőanyagot kellene biztosítani ahhoz, hogy a fiatalok kérése megvalósulást nyerjen. Kérjük az fmsz vezetőségét, bízzon a fiatalokban és teljesítse kérésüket, hogy szabad idejüket hasznosan és kulturált körülmények között tölthessék el. A harmadikos A Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz „November 7”-bri- gádja a szocialista brigád cím elnyeréséért küzd. Ennek a brigádnak tagja Hu- szák Zsuzsanna harmadikos műszerész ipari tanuló. A gyakorlati munka mellett az elméleti tudásra is nagy súlyt fektet, hiszen az iskolában jó rendű tanuló. Ebben a brigádban rajta kívül még hat fiatalt találunk, akik munkájukkal, az egész kollektívával együtt nagyon szeretnék, ha a brigád elnyerné a szocialista címet. Szöveg: Mocsári Kép: Somodi „A bögrét két kezébe fogta..." A maglódi iskolások szavalóversenye A kczségi könyvtár ízlésesen berendezett olvasótermében izgalomtól kipirult álta- nos iskolások gyülekeznek. Csaknem valamennyiük kezében fellapozott verseskötet. A szemüveges kislány itt mellettem néhány nehezebb kiejtésű szót ismételget, amott távolabb a szőke hajú fiú hangsúlyozást csiszolgat. Szemmel- látható a drukkláz. A háromtagú zsűri most elfoglalja helyét az asztalnál. Néhány perc még, és feszült csend ül a szobára. Tóth Judit könyvtárosnő üdvözli a megjelenteket. Emlékeztet a tragikus körülmények között elhunyt nagy proletárköltő, József Attila április 11-i születési évfordulójára, majd a költészet napja jelentőségét méltatja. — Most kezdődő szavalóversenyünket is a költészet napja alkalmából rendeztük meg —- mondja. — Örülünk a szépszámú jelentkezésnek, s reméljük, hogy e kis versennyel ünnepélyesebbé tesszük a költészet napját Kilép az első szavaló. Tüzes pillantásé, értelmes tekintetű barna kislány. Nyolcadikos és kitűnő tanuló. Mácsai Ildikónak hívják. „A bögrét két kezébe fogta úgy estefelé egy vasárnap ...” József Attila: Anyám című verse kötelező szavalat. Varga Márta következik most. A szemüveges kislány igen szépen szaval. A szavalóverseny egyetlen fiú részvevője Varga Tibor. Meglepően értékes az ő teljesítménye is. Korához képest érett termetű, kedves arcú kislány Fászt Ildikó. Határozottan, magabiztosan kezdi el versét. Bensőségesen átéli, amit mond. A zsűri döntése van soron. Tóth Judit könyvtárosnő, Hu- nyady Sándorné és Pet- nyánszky István magyarszakos tanár összesíti a pontokat. — Szavalóversenyünk első díját Fászt Ildikó kapja. A második helyezést Varga Márta érte el, míg a harmadik győztes Varga Tibor lett — mondotta Tóth Judit. Velkei Árpád MOHOS PEST M.t G Y E, I H í R L Ä P K három éves program megvaló- sítáhához. Persze közbecsúszott egy szépséghiba a vezetőség akarata ellenére, előbb összejött a tbc-negatív állomány, mint az istálló. Hogy az amúgy is szűk .férőhelyen mégis hogyan lehetett ennyi állatot elhelyezni, arra csak 4azt lehet mondani, hogy az külön „hőstett” volt vezetőtől, gondozótól és talán az állattól is. De olyan hőstett, melyet a legjobb örökre elfeledni, nehogy mégegyszer megismétlődjön. Pedig az építőket egyáltalán nem lehet okolni. . Dr. Padi Zoltán beruházási osztályvezető irányításával dicséretes, példás munkát végeztek. Huszonegy ihónap alatt 21 millió 700 ezer forintot építettek be a gombai üzemegységbe. Azt hiszem, ez a ■tett nagyobb létszámmal és apparátussal dolgozó építőipari vállalatnak is büszkeségére válna. A gazdaság dolgozói és vezetői is büszkék ezen tettükre, bár ezzel sohasem hivalkodnak, sohasem kérkednek. Néhány szót arról, hogy mi ts épült Gombán 21 hónap alatt. 21 millió 700 ezer forintért. . ötszáznegyven férőhelyes tehénistálló, 44+6-os elle- tőistálló, két borjúnevelő, hat szolgálati lakás mellék- épületekkel és kerítéssel. Modern tejház, öltözővel és fürdővel» Emeletes munkásszállás, hidrofor-ház, gépszín javítóműhelyekkel, szervizzel, 800 ■méteres bekötő út, villanybevezetés, vízfeltárás és bevezetés, körülbelül három kilométer hosszú, bitumenes betonút az istállók között. Mindezek s azok is, amelyeket talán elfelejtettem ide írni, dicsérik a gombai építők, valamint az őket segítők és irányítók munkáját. Mondjuk ezt most, amikor már nem sok idő választ el bennünket -az ünnepélyes átadástól. Üj telep, új létesítmény színesíti, ékesíti járásunk térképét. Bízunk benne, hogy a telep üzemelése is olyan díszére válik a Monori Állami Gazdaságnak, mint annak építése. _________ (MJ) M AI MŰSOR Mozik Gyömrő: Volt egyszer egy öregember. Maglód: Szép családok (széles). Mende: Bűntény a művészpanzióban. Monor: Kozara (széles). Pilis: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Tápiósüly: Martin kalandos ifjúsága. Úri: Halál a cukorszigeten. Üllő: Többgyerekes agglegény (széles). Vecsés: A szabadság első napja (széles). VIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1966. ÁPRILIS 20., SZERDA Bemutatjuk az ipari kiállítás sztárjait 'Monori Kefegyár A Monori Kefegyár járásunk legrégebbi üzeme. Alapítója egy kefe-kisiparos, aki 1909-ben hozza létre a gyárat. Mint piacozó kisiparos nagy áruismeretre tesz szert és gyártmányai kiterjednek az összes kefeipari cikkekre.' Kezdetben csak családtagjaival dolgozik. A két világháború között fejleszti üzemét, amely az államosításig 80— 120 fővel dolgozik. Az 1949. július 1-én történt államosításkor az üzemet mint felettes szervéhez, a Kefeipari Egyesüléshez csatolják. A vállalatot kisüzemek beolvasztásával bízzák meg. 1951-ben a dolgozók létszáma már 238 fő. Az üzem mellett az országban ebben az időszakban még négy vállalatot alakítottak ki, melyek a monori üzemmel együtt hasonló típusú kefeárut gyártottak. Ez sajnos, gátolta a nagyüzemi termelés kialakítását. A profilrendezés következtében a gyár megkapta a háztartási kefék gyártásán belül teljes egészében a sárkefék gyártását 1953-ban a vállalat tanácsi irányítás alá kerül. Két évvel később a vállalat létszáma már 300 fő, a termelési érték pedig több mint 12 millió forint. Ebből az exportra kerülő áru a termelés 20 százaléka. A gyártás közben kikerülő hasznos hulladékból a MÁV, Képünkön a hagyományos fúrógépet látják. Az országban másutt is ezt használják... valamint a belkereskedelem részére különböző árukat állítanak elő. A kefegyár ma kétszázötven főt foglalkoztat több mint húszmillió forint a termelési értéke, s ennek 31 százaléka kerül exportra. ... ezen a képen pedig már a gyár dolgozói álltai készített új automata fúrógép látható, mely balesetmentes, nagyobb teljesítményre képes, mint elődje és kisebb fizikai munkát igényel (Foto: Somodi) Változatlan összeállításban Ötödik mérkőzés után is veretlenül Monor—Nagykőrös 3:1 (0:1). Erről a mérkőzésről szabványtudósítást nem szabad írni, mondta egy ismerősöm — egyike annak a többszáz szurkolónak, akik a többször megújuló zápor ellenére is végig kitartottak. Ok voltak azok, akik a mérkőzés után bőrig ázva, csoportokba verődve és énekelve (!) mentek haza a pályáról vasárnap délután. Rendhagyó mérkőzés és az események nyomán tehát rendhagyó lesz a tudósítás is. Mindenki izgatottan várta a találkozót. Nem csoda, hiszen mindkét csapatnak egyaránt hét pontja volt a mérkőzés előtt. Monor csupán jobb gólarányával állt Nagykőrös előtt a tabella élén. Érdekes, hogy a játékosok és szurkolóik is biztos hazai sikerre számítottak. Még a döntetlenre is csak egy a tízhez volt körülbelül a fogadási arány .., Azután jött az eső.., először csak szemerkélően... meg a nagykőrösi rohamok: sűrűn. Az első igazi zuhany mégsem az égből jött, hanem nagyonis a földről. Kajli rosz- szul sikerült hazaadását a kifutó Kalocsa nem érte el. Ám az egyik szemfüles nagykőrösi csatár igen, és nem hibázott (0:1). Ez a félidő a vendégcsapaté volt. ötletesen, jól játszottak, ahogy erre számítani lehetett — nem keltettek csalódást! Szünet után zuhogni kezdett az eső... és ugyanolyan sűrűn záporoztak a monori támadások utáni lövések. Feljavult Monor a nehéz, sáros talajon, víztócsákban. Megmutatkozott a téli gimnáziumi alapozó edzés helyessége, volt erőnlét! A 20. percben Koczir szerezte meg az egyenlítő gólt. (1:1). Ettől kezdve egészen a mérkőzés végéig a (bőrig ázott) közönség ütemesen biztatta csapatát. Nehéz lenne eldönteni, hogy a szurkolók vagy pedig a játékosok határtalan lelkesedése volt a nagyobb. Mindenesetre a kettő kitűnően kiegészítette egymást. A 32. percben K. Nagy szögletét László fejelte a hálóba. (2:1). Tíz perccel később ismét K. Nagy szögletrúgása került a hálóba — ezúttal a védőkről. (A nagykőrösi kapus egyik védőjátékosuk fejére ütötte a beívelt szöglet után a labdát. A játékos összeesett, a labda viszont fejéről gólba ... 3:1.) Egyetlenegy olyan bőrig- ázott szurkolóval sem találkoztam, aki megbánta volna, hogy végig maradt. (Talán csak a feleségek zsörtölődtek otthon az ázott ruhák láttán, de — meg kell érteniök —, ez olyan mérkőzés volt, amit nem lehetett otthagyni. Ezúttal kérik többen iá — akikkel vasárnap óta nem beszél az asz- szony — elnézésüket.) Ilyen mérkőzés évenként talán csak egyszer akad! Kalocsa — Kajli — Petrányi — K. Nagy — Godina — Si mono vies — Koczor — Bajkai — Petries — László — Vitéz összeállítású csapat egyetlen poszton sem változott a bajnokság kezdete óta. öt mérkőzés után jutottak el oda, ami már régen fordult elő — a tudósító nem emel ki senkit jó játékáért —, és mégis a fenti összeállítás leírásával mindenkit dicsér. — így nem szurkoltak még csapatnak Monoron — mondták a játékosok, és kérték, tolmácsoljuk ezért köszönetü- ket. A két csapat egyenlő játékerőt képvisel. A lelkesedésben plusz viszont Monort ez alkalommal is a többi csapat fölé helyezte. 1. Monor 5 4 1 — 10: 3 9 Blaskó Mihály Nagyobb jelentőségű esemény a vállalat életében az volt, hogy 1958-ban megkapták a szomszédos mezőgazdasági szakiskola helyiségeit és ezekben beindították a logarlécüzemet. Tíz év alatt közel négymillió forint volt a beruházás. Az emeletes raktárépület, az öltöző, mosdó, a szárító épületek és a fűrészcsarnok, a légfűtés és a porelszívó, mind a dolgozók részére biztosította a kedvezőbb munkakörülményt, amely végső soron a termelés állandó növekedésében megtérült és megtérül BM ŐSZINTE BESZÉLGETÉS AZ EDZŐVEL Hálátlan szerep az edzőé. Ha a csapat egy éven keresztül veretlen marad, bajnokságot nyer, országraszóló sikert ér el, akkor csak a legmagasabb elismerés hangján szólnak róla. De elég egy vereség — és máris akadnak olyanok, akik egyedül az edzőben látják a vereség okát. B. Nagy László, a vecsésiek kitűnő edzője is hasonló cipőben jár. — Sokan állították a törökbálinti vesztes mérkőzés uitán, hogy én vesztettem el a mérkőzést, mert kihagytam Sisz- lert és Merczet. Arra azonban- nem gondolnak ezek a szurkolók, hogy ha elnézőek lettünk volna a két játékossal szemben, a legközelebbi héten talán a teljes csapat kimaradt volna szombat este. Első a fegyelmezés. Csak fegyelmezett gárdával lehet eredményeket elérni. — És a vecsési gárda? — Nem akarom megsérteni a fiúkat, de úgy veszem észre, nem veszik elég komolyan a mérkőzéseket. Talán nincsenek tisztában azzal a lehetőséggel, milyen könnyen feljuthatnának az NB lll-ba. — Képesnek tartja a jelenlegi gárdát az NB III-ba jutásra? — Feltétlenül. Ha rendezni tudnánk sorainkat, az újra hozzánk visszatért Kalásszal, az újra csatasorba álló Kári- val, Darabbal jelentősen erősödne csapatunk. A jelenlegi megyei mezőnyben ez a gárda nagyon komoly szerepet játszhat, ha... ha a játékosok szívügyüknek tekintenék a mérkőzéseket. Csak egy kicsi kellene a tavalyi kupamérkőzések lendületéből és játékából. — A szakosztály és a sportkör kapcsolata? — Tavaly minden rendben ment. Idén? Akadnak problémák. Véleményem szerint ezek megszűnnének, ha a csapat ismét játszana. Adjunk igazat az edzőnek — mert ezt várja a vecsési sportközvélemény is. Szalontai Attila 500 pénzérme A Somogy megyei Kazsol. község határában Nagy Kát mán tsz-tag ekéje szántás köz ben értékes kincset fordítói, ki a földből. Egy agyagedényből régi pénzek kerültek ele Eddig mintegy 500 darab IV századi érmét sikerült összeszedni a környéken. A szak emberek megállapítása szerin. a 380—390-es években a hun és más barbár népek támada sakor kerülhettek a római pénzek az agyagedénybe, amikor Pannónia provinciái feladták a rómaiak. Az érté' kés lelet II. Constantinus, l Valentianus Valens idejéből származik. A lelet teljes feltá1 rása után a kaposvári Rippb Rónai Múzeum bemutatjí majd az új szerzeményeket.
