Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

i belvíz újabb kártétele: •• • • _ Összeomlott az AKOV lóistállója A tűzoltóság mentette ki a romok alól a lovakat Keddre virradólag hatal­mas robaj reszkettette meg a Nagykátai úti Takarmány­keverő Üzem környékét. A zajt az üzemmel társbérletbe telepített 21-es AKÖV fuva­rozási vállalat 20 méteres ló­istállójának összedűláse okoz­ta. Az épület mellékhelyiségei már korábban összeomlottak. A vállalatnál előző napon végzett bizottsági szemle az istállót balesetveszélyesnek nyilvánította. Hajnali 2 óra tájban aztán össze is dűlt az épület. Huszár István éjjeliőr — mit sem sejtve — a lovak almozásával foglalatoskodott. Egyszerre csak nagy recse­gés, ropogás támadt, ledőlt az istálló magas tűzfallal terhelt hátsó része. A pad­lás deszkázatát átütötték a tetőgerendák csonkjai, rábo­rultak a felhördülő lovakra. Sötétség támadt, a jószágok toporzékoltak, s az idős em­ber kirohant az istállóból. A Takarmánykeverő Üzem­ből előkerült emberek a tűzoltóságot hívták. Nagy Kál­mán főhadnagy, a mentést végző egység parancsnoka, így tájékoztatott a mentési munkálatokról: — Alomhalmaz, sötétség és a lovak nyögése fogadott bennünket. Az épületbe való behatolás a nyugtalan állatok és további omlás lehetősége miatt nagy elszántságot kö­vetelt a tűzoltóktól. Víg Lász­ló, Paróczai Sándor, Magyar Albert őrmesterek elsőként vállalták a veszélyt. Előbb az istálló viszonylag épen ma­radt szakaszát ürítettük ki, azután a betemetett és beszo­rult jószágok kiszabadításá­hoz fogtunk. J. Z. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉD! Ih ml WA-J A CEGLÉDI JARÁsáaCE X. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1966. ÁPRILIS 20., SZERDA ÍOOOOO forint egy magyar holdról Nyolcvan Isz-tag szedi, válogatja, csomagolja a spárgapalániát a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben Ma Abonyban megyei zeneiskolák kamarazene-bemutatója A Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és az Abonyi Ál­lami Zeneiskola ma délelőtt 10 órai kezdéttel rendezi meg a megyei zeneiskolák ka­marazene-bemutatóját, az abonyi Petőfi Művelődési Ház előadótermében. Ünne­pi megnyitót mond Máté János, a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának osztályvezető-helyet­tese. Minden érdeklődőt szere­tettel vár a rendezőség. A közös gazdaságok egyre inkább foglalkoznak a hazánk­ban kevéssé ismert, de a kül­99 Szállj költemény, szólj költemény!i6 A költészet napjának megyei megnyitója Ceglédbercélén Mintegy harminc versba- rát fiatal versengése ért véget vasárnap, 17-én Cegléd- bercelen a költészet napjá­nak megyei megnyitóján. Egy nagy tanyavilággal rendelkező járás fiataljai nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint a mai magyar költők verseinek tolmácsolására — Juhász Fe­renci öl Piliniszki Jánosig — akinek újszerű formáit, a ma emberéhez szóló mondaniva­lóikat sokan csupán kézle- 'gyintéssel intézik el: „mo­dernek!” • A kedvezőtlen időjárás el­lenére mintegy száz , főnyi vers- és irodalomkedvelő előtt a szavalok és a megnyitó ven­dégeként részt vevő Sipos Gyula József Attila-díjas köl­tő igazolták, hogy mai köl­tőink versei, ha első olvasásra nem is annyira érthetők, mint Arany vagy Petőfi — hozzánk szólnak, a mi érzéseinket, a mi kapcsolatunkat fejezik ki a megváltozott új világgal. Az ünnepséget Szabó Sán­dor, a Pest megyei Tanács el- nökhelyettése nyitotta meg. Beszéde során hangsúlyozta, hogy a szocializmus korszaká­ban, napjainkban valósultak meg igazán József Attila sza­vai: .. én egész népe,met fo­gom — nem középiskolás fo­kon — tanítani”. A megnyitó után a járási szavalóverseny résztvevőié volt a szó. A márciusban meg­rendezett területi döntők alapján hét szavaló versengett a szép szóval — az elsőségért. A bemutatott versek hallga­tása közben mind a zsűrinek, mind a közönségnek az volt az érzése, hogy a fiatalok nemcsak versengenek, hanem hitet is tesznek a mai magyar líra mellett. A zsűri — hosszú vita után — Méhész Mariettának, az al- bertirsai irodalmi színpad tag­nák napja csütörtök című al­kotását választotta. A szavaló kitűnő adottságokkal rendel­kezett, de erejét meghaladó feladatra vállalkozott, amikor igen nehéz, hivatásos előadó- művészt is próbára tevő vers­sel lépett a függöny elé. A humánumot, feladatvállalást, életszeretetet tükröznek. Mu­tatják az alkotó embert, aki­nek pihenése a szép keresé­sének öröme. Ezt a mondanivalót fejezte ki a hozzá intézett kérdések­re adott válaszában is: a köl­Sipos Gyula József Attila-díjas költő műveit dedikálja harmadik helyezett Gáspár Ilona, abonyi szavaló, Simon István Nem elég című versé­vel. A műsor második részében Márky Péter tartott rövid előadást a mai magyar líráról. Szabó Sándor mondanivalójá­hoz kapcsolódva kifejezte, hogy a mi korunkban vált a költészet valóban mindenki közkincsévé. Elmondotta, hogy az elődök, mint Móricz és Bar­tók, nem is olyan régen gya­log járták a falvakat, hogy a népművészet értékeit meg­mentsék, hogy feltárják a ma­gyar falu végtelen nyomorát. Régen ilyenek voltak az író- olvasó találkozók. Ma szeretet, megbecsülés, kulturált hozzá­tészet egyik legfontosabb fel­adata a természeti szépnek, az emberi alkotó munka szép­ségének megmutatása. Györgyjakab Endre földi piacokon is igen népsze­rű spárga termesztésével. Az erősen vitamindús növény, gazdag aminosav tartalmánál fogva a vese és máj betegeknek orvosilag is ajánlott. A spár­ga pótolja a gombához hason­lóan a húsféleségeket és szám­talan változatban ízletesen el­készíthető. A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben úttörő munka folyik a spárgatermelésben, Radosza Miklós, a közös gaz­daság elnöke szívesen beszél a jelek szerint igen jól bevált kísérletről. A spárgatermelés termelő- szövetkezetünkben igen gazda­ságosnak mutatkozik. A jól beállt spárgatelep tizenöt éven keresztül terem. Évenként, megfelelő ta­lajerőpótlással és gondos kezeléssel, harminc-negy- venezer forintos árbevé­telt biztosít holdanként. — Más növény ilyen talajon milyen eredményt hozhat? — Hasonló körülmények kö­zött rozsból öt-hót mázsa már elfogadható termésnek számít és a holdanként! bevétel alig közelíti meg a kétezer forintot. Még az öntözéses kertészet sem tudja a jól beállított' spár­gatelep hozamát elérni. — Nagy költséget igényéi a spárgatelep beállítása? — Az első esztendők beru­házása nem kevés. Ráadásul három éven keresztül ho­zam nélkül is művelni kell, amíg termőre fordul. A telepítés költségeit azon­ban az állam magára vál­lalja. — Termelőszövetkezetünk szerződést kötött az Ültetvény­tervező Vállalattal húsz ka- tasztrális holdas spárgatelep létesítésére. Ehhez a szőlő- és gyümölcstelepítéshez hason­lóan engedélyre van szükség, amit csak igen komoly talaj- vizsgálat után adnak ki. A palántát az Ültetvény tervező Vállalat adja és ellenőrzi rendszeresen a telepet. — A telepítéshez szükséges csaknem százezer spárgapa­lántát magvetés után magunk termeltük meg a múlt évi ti­zenkét holdas telepítés száma­ra. Ezen felül még ötvenkét­ezer palántát termeltünk egyik társasgazdaságnak darabon­ként 48 fillérért. — Az idén ezerkétszáz négy­szögölön termeltünk spárgapa­lántát. Az eredmény kétszáztizen­négyezer minőségileg el­sőosztályú palánta, amely­nek érteke meghaladja a százezer forintot. Az idei nyolcholdas telepítés számára ötvenezer darabot használtunk fel, a többit az Ültetvénytervező Vállalat át­vette más gazdaságok számára. — Az idén ebből az igen gazdaságosan termelhető pa­lántából két katasztrális hol­dat vetünk. Számításunk sze­rint jövőre félmillió palántát tudunk értékesíteni. — Honnan termeléséhez embereket? kapták a spárga szükséges szak­— Nahóczky László, terme­lőszövetkezetünk nyugdíjas ag- ronómusa évtizedek óta kiváló spárgatermelő. Ö nevelte ki a tagság közül azokat a szak­embereket, akik a telepen dol­goznak. (—ssi) Gimnazista tornászaink győzelmei Vasárnap Monoron meg­rendezett megyei középisko­lás tornászbajnokság, az ál­talános iskolás bajnokságok­hoz hasonlóan, a ceglédi tor- nasport erejét bizonyította. A Kossuth Gimnázium le­ánycsapata fölényes bizton­sággal szerezte meg az első­séget a megye legjobb kilenc leánycsapata előtt, az egyéni bajnokság pedig Kratochwill Erzsi hatalmas sikerével vég­ződött: az összetett verseny mellett mind a négy szeren megszerezte a bajnoki címet s így Pest megye ez évi ab­szolút bajnoka lett. Fegyelmezett, elegáns ver­senyzéséért dicséret illeti a csapat valamennyi tagját: Do- móczi Gizellát, Szondy El­virát, Mikulás Saroltát, Ja­kab Mártát, Raffai Évát, Martinovics Ágnest és min­denekelőtt Kratochwill Er­zsébetet, aki — ha le tudja küzdeni bizonytalanságát a gerendán — sok szép ered­ményt érhet el országos szin­ten- is. A gimnazista fiúk csak egyéni versenyben indultak, ahol Sápi Károly négy szeren nyerte el a megyebajnoki címet, az összetett versenyben pedig egy tizeddel szorult a második helyre. (k. b.) FELVETEL a zenei általános iskolába Mint minden évben, az idén is indul a zenei első osz­tály á Táncsics Mihály Álta­lános Iskolában. Felvételre a város bármelyik körzeté­ből lehet jelentkezni. Felvé­teli vizsga: április 20- és 21- én délelőtt 9-től 11 óráig, vagy délután 16 és 18 óra között, a Petőfi utca 1. szám alatt. A szavalóverseny győztesei 'ss/sss/ssssssss/sssssssssssssssss/ssssssssssrssssssssssssfssssssssss/sssfssssssssss/ss//sfsr/sssffsss//s/sss/ss/s///ssssssss/sssssssssr///sssssssssssssss/f/sssssssssssssssss/ssss. a legtehetségesebb képfestő a képeit, művészi módon. Amíg csak igazgatót nem csináltak belőlem. Igazgatót? Egy fenét, púpot a vállalat hátára. Utólag csak azt szégyenlem, hogy ak­kor magam is elhittem, jó leszek ott igazgatónak. Olyan válla­latnál, amelyiknek a termékeit csak a boltból ismertem, ami­kor tíz deka szafaládét vettem magamnak. Akár hiszi, akár nem, én az egyik megyei Húsipari Vállalat igazgatója voltam három éven át. S hogy nem j ó, arról megkaptam a bizonyít­ványomat. — Annyival azonban tartozom az igazságnak, s magam­nak is, hogy az első évben olyan becsülettel dolgoztam, aho­gyan csak az olyan ember, aki jó munkához szokott. S éppen ebből következett a baj. En nem tudtam igazgatóként jól dolgozni, hiába volt becsületes a szándékom. Nem értettem — egyszerűen szólva — a szafaládé készítéséhez, ezért fordult visszájára minden. Mert mit gondol, hogy néztek rám a hús­szakma kiváló szakemberei, amikor — mondom, a legbecsüle­tesebb szándékkal és hittel — íci kellett mondanom: nem jól van ez így, emberek! Még akkor is, amikor nekem volt iga­zam. Ügy, ahogy én néztem volna arra az igazgatóra, aki a hentes szakmából jött volna a mázolókhoz, amikor még én ott jó és becsületes szakember voltam. — Az első év végével aztán a becsületes munkámnak is vége szakadt. Akkor, amikor nem hagytam ott az igazgatósá­got, pedig — ha finoman is — megsejttették velem, hogy nem tudok j ó igazgató lenni. Őszinte volt-e a felettesek rábeszélé­se vagy sem, az már nem érdekes. Annyi bizonyos, hogy lo­vak közé dobtam a gyeplőt, s ha hiszi, ha nem, akkor se men­tek rosszabbul a dolgok. De előbbre se léptünk. En viszont zu­hanni kezdtem. S hogy egészen el ne süllyedjek, az ecsethez kaptam. De nem szobát festettem — bár azt tettem volna! — hanem képeket. Csendéleteket. Sonkákat, kolbászokat, virslit — vászonra. Teleaggattam lakásom falát festékből készült hurkákkal. Amíg azoktól is meg nem undorodtam. De akkorra már az én igazgatóságomtól is megundorodtak. Szerencsére! — A vállalat végre jó kezekbe került, de engem most ragadott torkon valami vasmarok. Megfulladok, úgy szorít. S tudom, addig nem is ereszti el a nyakamat, amíg újból kezem­be nem veszem az én igazi szerszámomat — a korongecsetet... jának ítélte az első helyet Pi- linszki János: Francia fogoly című versének tolmácsolásá­ért. A második helyezett — Mátrai Mariann — a döntő legproblematikusabb teljesít­ményét nyújtotta. Igen nehéz ■ v: set, Juhász Ferenc: Babo­Most az egyszer igazán szerettem volna, ha vonatom kés­ve fut be az állomásra. De a vonatok sem mindig úgy ér­keznek meg, ahogyan az ember kívánja. S a legjobb szándékú váltókezelők sem örökké helyes irányba futtatják az emberi sorsok terhes szerelvényeit. A félbemaradt vallomást záró kézfogás fölött viszont egy nyugodt szempár tekintett rám. Ügy látszik, már jó vágányon fut a vonat. Ferencz Lajos értés fogadja a falvak százai-; ban a mai magyar irodalom | apostolait. Ilyen szeretet és megbecsü-; lés fogadta Sipos Gyulát is,; aki a berceli hallgatóságnak; legkedvesebb verseiből nyúj-j tott át tarka csokrot. Versei! | Jó vágányon fut a vonat $ Evekig igazgatta a kezébe adott vállalatot. Máraz első év ^ végén kiderült, hogy nem való vezetőnek. Pontosabban: nem J ebbe a vezető beosztásba való. — Ne ess kétségbe, segítünk \ majd neked —, mondották a Felügyeleti Hatóság emberei. Az- \óta folyton csak segítettek, támogatták váltott instruktorok- \ kai. Most pedig leváltották és beosztották ugyanehhez a válla- \ lathoz — alacsonyabb rangú vezetőnek. A Felügyeleti Hatóság ^emberei elégedetten dörzsölték a kezüket: megoldottuk X elv­itárs problémáját. S azt is hozzátették: emberségesen. Ugyan- | ilyen erővel azt is mondhatták volna: elejtettük. Ezt azonban i nem mondták, csak gondolták. A kimondott szó így hangzott: S ebben az új munkakörödben is számítunk a tőled már meg- s szokott becsületes munkádra. | — A tőlem megszokott becsületes munkámra számítanak? ^ Mit jelentsen ez? Igazgatói munkámat nevezik becsületesnek? i Akkor miért váltották le? Vagy a becsületes munka nem \ minden esetben jelent egyben jót is? Ha pedig ez így van, ak- % kor az a munka, amit új beosztásomban várnak tőlem — lehet \ akármilyen becsületes — nem olyan biztos, hogy jó is. Márpe- ^ dig sem a vállalatnak, sem nekem, de senkinek ebben az or- \ szágban nem közömbös, hogy jó-e az a munka, amit én vég­ezek, akármilyen néven nevezzék is új vezetői beosztásomat. § Még akkor sem mindegy, ha udvarosként csak a kezemben tar- § tott seprű koronáját kellene irányítanom. De nekem ezután is § embereket kell vezetnem, s azt nemcsak becsületesen, de jól is. \ Tőlem viszont csak a „becsületes” munkát igénylik, nem egy- ^ ben a jót is. Én legalábbis ezt látom abból, hogy igazgatói ^ munkámat becsületesnek nevezték, amiről pedig számokkal is ^ bebizonyították — amikor leváltottak —, hogy bizony nem § volt az jó. S Néztem a szemében megvillant tüzet, mely a szavak értel- § mének zugaiba is bevilágított. S azokban a zúgokban dics- § fényben ragyogott az Igazság, amit olyan könnyedén, olyan ^ egyszerűen vetkőztetett pőrére az imént. A fény azonban hir- ^ télén ellobbant, gömb alakja nagy fekete pontként ült az Igaz- ^ ságot félelmetesen testközelbe varázsló mondatai végére. Ügy i tűnt, mintha nem is látnám a barázdák feketén rángatózó vo- §nalait, csak szavát hallanám valami iszonyatos mélységből. — Nekem soha eszembe nem jutott volna igazgatónak len- \ ni. Szakmunkás voltam, s hogy nem akármilyen, azt nemcsak § a kitüntetések sora bizonyítja, az embereket kérdezze meg, ^ nem azokat, akik adták, hanem akikkel együtt melóztam két ^ évtizeden át. Festő vagyok, nem művész, hanem csak mázoló. $ De azt nemcsak becsületesen csináltam, hanem jól is. Ahogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom