Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
1966. Április 17., vasárnap "'T/f/rfqp %7 érzik, joguk van hozzá A piros Utas traktor, fáradhatatlanul rója a tsz-irodával szembeni táblát. Függesztett kultivátorral porhanyítja a talajt, irtja a gyomot a széles- sorúra telepített málna tövek között. Laczkovics Miklóssal, a rádi Új Élet Tsz főagronó- unusával és Pápai György agromóinussal figyedjük a traktor munkáját. A rádi Új Élet Tsz újabb kérelme a málnaszörpüzem ügyében Féltett kincse önnek a dombos, hegyes vidéknek a málna. A szövetkezet vezetői egyik szemüket mindig rajta tartják. Amilyen a málnatermés, olyan a zárszámadás az Új Életben is. Bár a szövetkezet gazdái mindent megtettek, s tesznek ma is a málnakultúra felemeléséért, mind szomorúbb, kilátástalanabb a helyzet. Ahogy járjuk a táblát, a fóagronó- mus le-lehajol, s mutogatja a rozsdás foltokat a málna- vesszőkön. Ezeken lassúbb a fakadás, s amint a tsz szakemberei mondják, hamarosan el is száradnak majd. Amelyik esetleg megmarad, termést alig hoz. Számoljuk a vesszőket, minden ötödik-hatodik fertőzött. — Réztartalmú szereket javasolnak a növényvédelmi szakemberek. Próbálkoztunk vele, de nem sok eredménnyel — mondja Pápai György. — Amikor hozzáfogtunk a telepítéshez, híre-hamva sem volt ennek a betegségnek. Azért is választottuk a málnát, mert ennek alig volt betegsége — folytatja az agro- nómus szavait Uiczkovics Miklós. Visszaindulunk az irodába, sf a két szakember most már teljes képet ad a málnaterme- lés helyzetéről. Az 1159 hold szántóval rendelkező közös gazdaságban 124 hold málnás. Kilenc hold híján, nagyüzemi telepítés, ahol érvényre tudják juttatni a nagyüzemi gazdálkodás ■ -előnyeit. Ám a málna munkájának nagy része nem gépesíthető, ezért a nagy- üzemüeg telepített málnákat felosztják 4—500 négyszögöles parcellákra — ki mennyit vállal. A részesedési arány: a tag kapja a leszedett málna értékének 49 százalékát, a többi a közösé. Amint a íöagro- nómus elmondja, állandó vita tárgyát képezi a részesedési arány. Feljebb azonban nem mehetnek, mert a mai árak mellett, éppen csak hogy kifizetődik a termelése. S itt elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, amely régóta megoldatlan, s amelyről ha szó esik, úgy éráik, méltánytalanság éri okét. Ez pediS a málnaszörpüzem ügye — Az elmúlt év tavaszán kérelmet adtunk be az Élelmezésügyi Minisztériumba, amelyet elutasítottak. Tavaly decemberben ismét kéréssel fordultunk, most már a Földművelésügyi Minisztériumhoz — mondja Laczkovics Miklós. Nem hagy bennünket nyugodtan a gondolat, s úgy érezzük hogy jogunk van hozzá. A szövetkezet vezetői nehéz helyzeten vannak, de küzdenek azért, hogy a! málna termelésének színvo-1 nala ne csökkenjen. Ehhez; azonban támogatásra lenne s szükségük. Az előbbiekben < már szó volt arról, hogy a| málna rendkívül munkaigé-! nyes növény. Különösen a sze-1 dés idején kevés a munka- s erő. A termelőszövetkezet tag-5 jai azonban idősödnek, s egy-s re kevesebben vannak. Az át- ^ lagos életkor 56 esztendő, s ai tagság 70 százaléka nő. A 5 férfiaknál még magasabb azj életkor. _ ^ A málna gyors elterjedésé-$ nek az volt az oka, hogyj rendkívül jövedelmező volt aj termelése. Ma azonban nagy J hibának kell lenni valahol — J elsősorban az árpolitikában s mert nagyon megcsappant as termelési kedv. Olyan tsz- s ben, mint a rádi Uj Élet. ahol J az össztermelés! értéknek J több mint a harmincöt száza-J lékát a málna adja, az egy- J egy tagra jutó jövedelem azj elmúlt évben 8770 forint volts Ezért a pénzért pedig egyet-1 len egy embert sem tudnak s visszahozni a szövetkezetbe. í Munkabíró fiatal erők kellenének, ma pedig úgy van, hogy ml, a szövetkezetben levők is elkívánkozunk. Ebből a nehéz helyzetből egy kiút van: növelni a tagság jövedelmét. A jövedelem növelésének módja adva van: a málnaszörpüzem. A vezetők elképzelése szerint az úgynevezett lémálnát — amelynek kilójáért 7 forintot kapnak, s az anyagi érdekeltség hiánya miatt nem szívesen, vagy a szezon végefelé már le sem szedik a tagok — saját üzemükben dolgoznák fel. Ez egyrészt növelné a tagság jövedelmét, másrészt a tagság egy részének a téli foglalkoztatottságát is biztosítaná. — Igazságtalannak tartjuk, hogy kérésünket nem teljesítik. Egy időben volt gombüzemünk, jól jövedelmezett, de azt mondták, nem a tsz profilja, szüntessük be a gyártást Megértettük, beszüntettük. Most azonban arról van szó, hogy a szövetkezet termékeit akarjuk feldolgozni, munkánkkal értékesebbé tenni. Miért nincs ehhez nekünk jogunk? — mondja kifakadva Laczkovics Miklós. A termelőszövetkezet elnöke, Könyves József további érveket sorol fel amellett hogy a szövetkezetnek létkérdése a nagyobb jövedelem. Mivel a leggyorsabb és a legegyszerűbb megoldás a szörpüzem lenne, ehhez ragaszkodnak. — Hogyan versenyezzünk a környező üzemek jövedelmével, ha nem használhatjuk ki a gazdaságunkban rejlő lehetőségeket — teszi fel a kérdést majd így folytatja: A — Még nincs engedélyünk, de máris hallunk olyan ellenvetéseket, hogy azért nem kaphatunk engedélyt a szörpüzem működésére, mert az exportra alkalmas málnát is feldolgoznánk. Azt mondjuk: határozzák meg, termésünk hány százalékát adjuk exportra. Szívesen belemegyünk. Mi a lémálnát szeretnénk feldolgozni, amiért keveset kapunk, aminek leszedése gazdaságtalan, s emiatt most veszendőbe megy. A termelőszövetkezet vezetőivel kezdett beszélgetést a járási pártbizottságon, s a járási tanácson folytatjuk. Török Sándor, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a következőket mondja: — Járásunkon a termelési adottságok az országos átlagnál rosszabbak, tehát abból kell a termelőszövetkezeti tagság jövedelmét elsősorban biztosítani, aminek a termelése kifizetődik. Véleményem szerint a málna feldolgozása növelné a tagság jövedelmét, s azt a termelési kedvet, amely az utóbbi időben jelentősen csökkent. Krima János, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ott folytatja, ahol Török Sándor abbahagyta: — A termelési kedv az utóbbi időben csökkent, amit az is bizonyít, hogy szövetkezeteink nem vállalták a málnatelepítési programot Hatszáz hold málna van a szövetkezetek tulajdonában, s a többi szövetkezet is hasonló gondokkal küzd, mint a rádi. Mi azt tartanánk helyesnek, ha Rád központtal, tsz-közi vállalkozás keretében létesülne málnaszörpüzem. A kérvény a minisztériumban van. A szövetkezet vezetői, tagjai bíznak abban, hogy ezúttal meghallgatásra és megértésre találnak. Miliők Sándor MEGINDULT a közvetlen táviróforgalom Budapest és New York között A Központi Távíró Hivatal nemzetközi munkaterme szombaton érdekes esemény színhelye volt. Délelőtt 9 óra 53 perckor továbbították a hivatal üdvözlő táviratát az amerikai ITTCOM Távközlési Társaság New York-i központjának, utána két perc múlva leadták egyik külkereskedelmi vállalatunk. Ame- rilcába szóló kereskedelmi jellegű táviratát is. Huszonöt perc múlva az ITTCOM jelezte a szövegek vételét. Ezzel megindult a közvetlen táviróforgalom Budapest és New York között. NIKEX-siker I Kotró — Futómű — Gravírozógép A Párizsban megnyílt IV nemzetközi szerszámgépipari kiállításon magyar vállalat a NIKEX is részt vesz. önálló bemutatóján magyar nehézipari találmányokkal, szabadalmakkal ismerteti meg a szakértőket. Közvetlenül a ki állítás megnyitása után már nagy érdeklődés nyilvánult meg a L évárdi-féle hidro- pneumatikus kotróberendezés a Jordán—Benedek-féle vas úti futómű, a Kerekes-féle gravírozó gép, és más szabadalmak, találmányok iránt. — Az olasz béketanács turistái a mai napot a Dunakanyarban töltik, s hétfőn utaznak haza. TUDÓSÍTÁS KEMENCÉRŐL: Egy kis közös gazdaság sikerei Kemencéről, az Üt a szocializmushoz Termelőszövetkezet életéről számolt be lapunknak Csömör Nándor olvasónk. Többek között megírta, hogy a Börzsöny nyúlványain gazdálkodó kis termelőszövetkezet évről évre eredményesebben működik. Jellemző erre a termésátlagok alakulása. 1962-ben tízmázsás búzatermést takarítottak be holdanként, 1964-ben már tizenhárom mázsát, tavaly pedig 15,60 mázsát arattak. Kukoricából is többet takarítanak be, tavaly már egy-egy holdról 16 mázsát törtek. Errefelé mostohábbak a talajviszonyok, de a korszerűbb agrotechnika alkalmazásával, a nagyobb ad ágú műtrágya fel1'használásával ellensúlyozzák a rossz (érmészeli adottságokat lD62-ben 84 mázsa répát szedtek fel egy-egy holdról, a múlt évben 139 mázsás átlagtermést értek et Az utóbbi években megnövekedett a sertés- és szarvasmarhaáUomá- nyuk is, javult az állattenyésztők munkája. Bár a munkaegység önmagában nem fejezi ki a gazdálkodás eredményességét, mégis sokat elárul a 33 forint. Négy évvel ezelőtt ugyanis csak 21 forintot fizettek. A kemencei termelőszövetkezet tagjai és vezetői igyekeznek a tavaszi munkákat minél hamarabb befejezni, hogy a gazdaság az idén még sikeresebben zárja az évet. A vélt és valódi érdek kalász üvegtáblái alatt A J húsvéti ünnepekre fehér, pi- J ros, rózsaszín szegfűt szála- J tottak a fővárosba. S tíz- § ezer szám bomlik, erősödik a melegágyi saláta, a finom harapnivalóhoz. Egy négyzetméterről 90 forint! Ez igen! Senki sem mondhatja, hogy a fóti Vörösmarty óriáskertészete rosz- szul fizetne. Április végéig 40 ezer salátát adnak el, hogy helyébe rakják a már tápkockákban növekvő paradicsomot Májusban kezdik az első termés szedését : . Nem a margaréta pompázik a melegházban, hanem az Afrikából származó egzotikus virág, a Cerbera, pasztell színekben tarkállik a rákosvölgyi üvegházak örömére. Most először sikerült ezt a különlegességet nagyüzemi módszerrel kicsalni s virágba borítani. Száz piros szegfű ... nem is száz, bizonyára ezer meg ezer nyílik a cinkotai AranyA látszat olykor elhomályosítja a valóságot; a vélt érdeket nemegyszer összetévesztik a valódi érdekkel. Hiba ez mindenképp, de különösen az, ha százezer és millió forintokat jelent. Mint például az — export esetében. Egyszer már érdemes lenne leülni a papír mellé — mondja a szobi kőbánya egyik munkása — s kiszámítani, mi a gazdaságosabb; a valódi értékének többszörösét raköltve javítgatni a nchézdümpereket, vagy a meglevők mellé vásárolni még külföldről kettőt-hármat. A munkás importról beszél,, de ez csak látszatra független az exporttól; az exporttal megkeresett devizával fedezzük tőkés importunk jó részét. Nem mindegy, tehát, mit — mennyiért adunk, s itt döntő tényező a vélt és valódi érdek. A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója több olyan példát említ, amikor a vélt érdeknek feláldozzák a valódit; olyan konzervipari gépet exportálnak, amely a gyárban nagyon kellene, ugyanakkor a gép az érte kapott deviza többszörösét termelné meg a rajta gyártott konzervekkel. Megyénk minisztériumi és tanácsi ipara egyaránt érintett az exportban, s jelentős a kisipari szövetkezetek exporttevékenysége is. Csak a minisztériumi önálló vállalatokat tekintve, a második ötéves tervben majdnem megkétszereződött az export, s a feladatok fokozódását jól jelzi, hogy országosan 1966-ban az ipari termelés növekedésének kétszeresét teszik ki az exportra kerülő termékek. A megnövekedett feladatok feltételezik az exporttevékenység növekvő színvonalát, gyártmányfejlesztésben, gyártásszervezésben, s minden másban egyaránt. Jogos megállapítás: a népgazdaság igen bonyolult területe az export—import, azaz a külkereskedelem. Tényezők sokaságának egyeztetését kívánja, a megalapozott közgazdasági számításoktól a zökkenőmentes kooperációig, azaz: vélt és valódi érdekek határozott szétválasztását. Megtörtént például, hogy a Csepel Autógyár jelentős értékű exportszállítását kooperációs partnere filléres értékű kiegészítő alkatrészek késedelmes küldésével veszélyeztette, saját exportjának — mely alig öt százalékát tette ki az exportjárművek értékének! — fontosságára hivatkozva. Említhetünk ennek ellenkezőjére is példát: a váci képcsőgyárban rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az alkatrészgyártásnak, mert tudják, hogy a tíz vagy húsz forint értékű alkatrész késedelmes szállítása több ezer forintos készülék exportját hiúsíthatja meg. A fontossági Sorrend felismerése, a népgazdaság valódi érdekeinek tiszteletben tartása nemcsak követelmény, kötelesség is! Megyénk helyiipara is jelentős exportot bonyolít le, s itt még igen sok a kihasználatlan lehetőség, tartalék. A kimondottan „mezőgazdaságinak” számitó monori járásban például az ipari vállalatok és) kisipari szövetkezetek az elmúlt évben 23 százalékkal túlteljesítették ex- portiervüket, de — kellő támogatás, segítség mellett — ennek további növelése sem irreális célkitűzés. Itt azonban — a nagyüzemeknél jelentkező sokféle kötöttség és túlszervezési ellentéteként — eléggé „cseppfolyós”, szervezetlen még az exporttevékenység, s annak irányítása, akadozó az anyagellátás, s ez a magyarázata, hogy a helyiipari termelőegységek többségénél fáznak az cxportfel- adatoktól. Közismert, hogy népgazdaságunkban, s nemzeti jövedelmünk alakulásában — nyersanyag és energiasize- gény ország lévén — nagy szerepet játszik külkereskedelmi tevékenységünk. Érthető és helyeselhető tehát, liogy a közelmúltban több olyan kormány- és miniszteri rendelkezés született, melyek az export gazdaságosságának növelésére — azaz az egy devizaforintra jutó ráfordítás csökkentésére — a gyártmányfejlesztés meggyorsítására — például rövid lejáratú, terven felüli beruházások összegének biztosításával — ösztönöznek. Élni kell az e rendelkezések nyújtotta lehetőségekkel, még akkor i«, ha ez többletmunkát, pluszenergiát jelent. A többletmunka, a pluszenergia eredményeként a Ganz EKM gödöllői árammérőgyárában megszűntek az értékesítési gondok: továbbfejlesztett árammérőjüket minden mennyiségben felveszi a külföldi piac. Textilüzemeink többségénél is egészséges törekvés tapasztalható a termékválaszték bővítésére, s ugyanakkor a külföldi megrendelők igényeinek — rugalmas huzavonától mentes — kielégítésére. Jó példa erre a Váci Kötöttárugyár exporttevékenysége; az elmúlt évben több ízben' is határidő élőit teljesítették a megrendelésekét, javuló minőségi mutatók mellett! Az élet sok, jóval elvontabb dolgában megtanultuk már látszat és valóság megkülönböztetését: az ipari termelés nem elvont, nagyon is kézzelfogható dolog, legalábbis végeredményét, a terméket tekmtve. Látszat és valóság, vélt és valódi érdekek szétválasztása tehát itt sem megoldhatatlan, sőt: szükségszerű. Annyi kell csak hozzá, hogy importnál—exportnál vállalataink tiszteljék a népgazdasági érdeket, s annak maximális figyelembevételével szervezzék termelésüket. Mészáros Ottó Ki ám, de csak üvegtető alatt így is csodálatra méltóan szép a nagy szirmú ta- vaszhímök. Budapesten a Belgrád rakparton szaküzletet nyitott a Virágért: százféle dísznövény közül válogathat a vásárló. Szívesen adják a szaktanácsot a neveléshez és gyógyításhoz való szereket (Kép az L oldalon.) KINYÍLOTT A TULIPÁN