Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

1966. Április 17., vasárnap "'T/f/rfqp %7 érzik, joguk van hozzá A piros Utas traktor, fárad­hatatlanul rója a tsz-irodával szembeni táblát. Függesztett kultivátorral porhanyítja a ta­lajt, irtja a gyomot a széles- sorúra telepített málna tövek között. Laczkovics Miklóssal, a rádi Új Élet Tsz főagronó- unusával és Pápai György agromóinussal figyedjük a trak­tor munkáját. A rádi Új Élet Tsz újabb kérelme a málnaszörpüzem ügyében Féltett kincse önnek a dombos, hegyes vi­déknek a málna. A szövetke­zet vezetői egyik szemüket mindig rajta tartják. Amilyen a málnatermés, olyan a zár­számadás az Új Életben is. Bár a szövetkezet gazdái min­dent megtettek, s tesznek ma is a málnakultúra felemelésé­ért, mind szomorúbb, kilátás­talanabb a helyzet. Ahogy járjuk a táblát, a fóagronó- mus le-lehajol, s mutogatja a rozsdás foltokat a málna- vesszőkön. Ezeken lassúbb a fakadás, s amint a tsz szakem­berei mondják, hamarosan el is száradnak majd. Amelyik esetleg megmarad, termést alig hoz. Számoljuk a vessző­ket, minden ötödik-hatodik fertőzött. — Réztartalmú szereket ja­vasolnak a növényvédelmi szakemberek. Próbálkoztunk vele, de nem sok eredménnyel — mondja Pápai György. — Amikor hozzáfogtunk a telepítéshez, híre-hamva sem volt ennek a betegségnek. Azért is választottuk a mál­nát, mert ennek alig volt be­tegsége — folytatja az agro- nómus szavait Uiczkovics Miklós. Visszaindulunk az irodába, sf a két szakember most már teljes képet ad a málnaterme- lés helyzetéről. Az 1159 hold szántóval rendelkező közös gazdaságban 124 hold málnás. Kilenc hold híján, nagyüzemi telepítés, ahol érvényre tudják juttatni a nagyüzemi gazdál­kodás ■ -előnyeit. Ám a málna munkájának nagy része nem gépesíthető, ezért a nagy- üzemüeg telepített málnákat felosztják 4—500 négyszögöles parcellákra — ki mennyit vállal. A részesedési arány: a tag kapja a leszedett málna értékének 49 százalékát, a töb­bi a közösé. Amint a íöagro- nómus elmondja, állandó vita tárgyát képezi a részesedési arány. Feljebb azonban nem mehetnek, mert a mai árak mellett, éppen csak hogy ki­fizetődik a termelése. S itt el­érkeztünk ahhoz a kérdéshez, amely régóta megoldatlan, s amelyről ha szó esik, úgy ér­áik, méltánytalanság éri okét. Ez pediS a málnaszörpüzem ügye — Az elmúlt év tavaszán kérelmet adtunk be az Élel­mezésügyi Minisztériumba, amelyet elutasítottak. Tavaly decemberben ismét kéréssel fordultunk, most már a Föld­művelésügyi Minisztériumhoz — mondja Laczkovics Miklós. Nem hagy bennünket nyu­godtan a gondolat, s úgy érez­zük hogy jogunk van hozzá. A szövetkezet vezetői nehéz helyzeten vannak, de küzdenek azért, hogy a! málna termelésének színvo-1 nala ne csökkenjen. Ehhez; azonban támogatásra lenne s szükségük. Az előbbiekben < már szó volt arról, hogy a| málna rendkívül munkaigé-! nyes növény. Különösen a sze-1 dés idején kevés a munka- s erő. A termelőszövetkezet tag-5 jai azonban idősödnek, s egy-s re kevesebben vannak. Az át- ^ lagos életkor 56 esztendő, s ai tagság 70 százaléka nő. A 5 férfiaknál még magasabb azj életkor. _ ^ A málna gyors elterjedésé-$ nek az volt az oka, hogyj rendkívül jövedelmező volt aj termelése. Ma azonban nagy J hibának kell lenni valahol — J elsősorban az árpolitikában s mert nagyon megcsappant as termelési kedv. Olyan tsz- s ben, mint a rádi Uj Élet. ahol J az össztermelés! értéknek J több mint a harmincöt száza-J lékát a málna adja, az egy- J egy tagra jutó jövedelem azj elmúlt évben 8770 forint volts Ezért a pénzért pedig egyet-1 len egy embert sem tudnak s visszahozni a szövetkezetbe. í Munkabíró fiatal erők kelle­nének, ma pedig úgy van, hogy ml, a szövetkezetben le­vők is elkívánkozunk. Ebből a nehéz helyzetből egy kiút van: növelni a tagság jövedelmét. A jövedelem növelésének módja adva van: a málna­szörpüzem. A vezetők elkép­zelése szerint az úgynevezett lémálnát — amelynek kiló­jáért 7 forintot kapnak, s az anyagi érdekeltség hiánya miatt nem szívesen, vagy a szezon végefelé már le sem szedik a tagok — saját üze­mükben dolgoznák fel. Ez egyrészt növelné a tagság jö­vedelmét, másrészt a tagság egy részének a téli foglalkoz­tatottságát is biztosítaná. — Igazságtalannak tartjuk, hogy kérésünket nem teljesí­tik. Egy időben volt gombüze­münk, jól jövedelmezett, de azt mondták, nem a tsz pro­filja, szüntessük be a gyár­tást Megértettük, beszüntet­tük. Most azonban arról van szó, hogy a szövetkezet termé­keit akarjuk feldolgozni, mun­kánkkal értékesebbé tenni. Miért nincs ehhez nekünk jo­gunk? — mondja kifakadva Laczkovics Miklós. A termelőszövetkezet elnö­ke, Könyves József további ér­veket sorol fel amellett hogy a szövetkezetnek létkérdése a nagyobb jövedelem. Mivel a leggyorsabb és a legegysze­rűbb megoldás a szörpüzem lenne, ehhez ragaszkodnak. — Hogyan versenyezzünk a környező üzemek jövedelmé­vel, ha nem használhatjuk ki a gazdaságunkban rejlő lehe­tőségeket — teszi fel a kérdést majd így folytatja: A — Még nincs engedélyünk, de máris hallunk olyan ellen­vetéseket, hogy azért nem kaphatunk engedélyt a szörp­üzem működésére, mert az ex­portra alkalmas málnát is fel­dolgoznánk. Azt mondjuk: ha­tározzák meg, termésünk hány százalékát adjuk exportra. Szí­vesen belemegyünk. Mi a lé­málnát szeretnénk feldolgozni, amiért keveset kapunk, ami­nek leszedése gazdaságtalan, s emiatt most veszendőbe megy. A termelőszövetkezet veze­tőivel kezdett beszélgetést a járási pártbizottságon, s a já­rási tanácson folytatjuk. Tö­rök Sándor, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a következő­ket mondja: — Járásunkon a termelési adottságok az országos átlag­nál rosszabbak, tehát abból kell a termelőszövetkezeti tag­ság jövedelmét elsősorban biztosítani, aminek a termelése kifizetődik. Véleményem szerint a málna feldolgozása növelné a tagság jövedelmét, s azt a termelési kedvet, amely az utóbbi idő­ben jelentősen csökkent. Krima János, a járási tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője ott folytatja, ahol Török Sándor abbahagyta: — A termelési kedv az utób­bi időben csökkent, amit az is bizonyít, hogy szövetkezeteink nem vállalták a málnatelepí­tési programot Hatszáz hold málna van a szövetkezetek tu­lajdonában, s a többi szövet­kezet is hasonló gondokkal küzd, mint a rádi. Mi azt tar­tanánk helyesnek, ha Rád köz­ponttal, tsz-közi vállalkozás keretében létesülne málna­szörpüzem. A kérvény a minisztérium­ban van. A szövetkezet veze­tői, tagjai bíznak abban, hogy ezúttal meghallgatásra és megértésre találnak. Miliők Sándor MEGINDULT a közvetlen táviróforgalom Budapest és New York között A Központi Távíró Hivatal nemzetközi munkaterme szom­baton érdekes esemény szín­helye volt. Délelőtt 9 óra 53 perckor továbbították a hivatal üdvözlő táviratát az amerikai ITTCOM Távközlési Társaság New York-i köz­pontjának, utána két perc múlva leadták egyik külke­reskedelmi vállalatunk. Ame- rilcába szóló kereskedelmi jellegű táviratát is. Hu­szonöt perc múlva az ITTCOM jelezte a szövegek vételét. Ezzel megindult a közvetlen táviróforgalom Budapest és New York között. NIKEX-siker I Kotró — Futómű — Gravírozógép A Párizsban megnyílt IV nemzetközi szerszámgépipari kiállításon magyar vállalat a NIKEX is részt vesz. önálló bemutatóján magyar nehéz­ipari találmányokkal, szaba­dalmakkal ismerteti meg a szakértőket. Közvetlenül a ki állítás megnyitása után már nagy érdeklődés nyilvánult meg a L évárdi-féle hidro- pneumatikus kotróberendezés a Jordán—Benedek-féle vas úti futómű, a Kerekes-féle gravírozó gép, és más szaba­dalmak, találmányok iránt. — Az olasz béketanács tu­ristái a mai napot a Duna­kanyarban töltik, s hétfőn utaznak haza. TUDÓSÍTÁS KEMENCÉRŐL: Egy kis közös gazdaság sikerei Kemencéről, az Üt a szo­cializmushoz Termelőszövet­kezet életéről számolt be la­punknak Csömör Nándor ol­vasónk. Többek között meg­írta, hogy a Börzsöny nyúl­ványain gazdálkodó kis ter­melőszövetkezet évről évre eredményesebben működik. Jellemző erre a termésátlagok alakulása. 1962-ben tízmázsás búzatermést takarítottak be holdanként, 1964-ben már ti­zenhárom mázsát, tavaly pe­dig 15,60 mázsát arattak. Ku­koricából is többet takaríta­nak be, tavaly már egy-egy holdról 16 mázsát törtek. Er­refelé mostohábbak a talajvi­szonyok, de a korszerűbb ag­rotechnika alkalmazásával, a nagyobb ad ágú műtrágya fel­1'használásával ellensúlyozzák a rossz (érmészeli adottságokat lD62-ben 84 mázsa répát szed­tek fel egy-egy holdról, a múlt évben 139 mázsás átlag­termést értek et Az utóbbi években megnövekedett a ser­tés- és szarvasmarhaáUomá- nyuk is, javult az állatte­nyésztők munkája. Bár a mun­kaegység önmagában nem fe­jezi ki a gazdálkodás ered­ményességét, mégis sokat el­árul a 33 forint. Négy évvel ezelőtt ugyanis csak 21 forin­tot fizettek. A kemencei termelőszövet­kezet tagjai és vezetői igye­keznek a tavaszi munkákat minél hamarabb befejezni, hogy a gazdaság az idén még sikeresebben zárja az évet. A vélt és valódi érdek kalász üvegtáblái alatt A J húsvéti ünnepekre fehér, pi- J ros, rózsaszín szegfűt szála- J tottak a fővárosba. S tíz- § ezer szám bomlik, erősödik a melegágyi saláta, a finom ha­rapnivalóhoz. Egy négyzetméterről 90 fo­rint! Ez igen! Senki sem mondhatja, hogy a fóti Vö­rösmarty óriáskertészete rosz- szul fizetne. Április végéig 40 ezer salátát adnak el, hogy helyébe rakják a már tápkoc­kákban növekvő paradicso­mot Májusban kezdik az első termés szedését : . Nem a margaréta pompázik a melegházban, hanem az Afrikából származó egzoti­kus virág, a Cerbera, pasz­tell színekben tarkállik a rá­kosvölgyi üvegházak örö­mére. Most először sikerült ezt a különlegességet nagy­üzemi módszerrel kicsalni s virágba borítani. Száz piros szegfű ... nem is száz, bizonyára ezer meg ezer nyílik a cinkotai Arany­A látszat olykor elhomályosítja a valóságot; a vélt érdeket nemegyszer összetévesztik a valódi érdekkel. Hiba ez mindenképp, de különösen az, ha százezer és millió forintokat jelent. Mint például az — export ese­tében. Egyszer már érdemes lenne leülni a papír mellé — mondja a szobi kőbánya egyik munkása — s kiszámí­tani, mi a gazdaságosabb; a valódi értékének többszö­rösét raköltve javítgatni a nchézdümpereket, vagy a meglevők mellé vásárolni még külföldről kettőt-hár­mat. A munkás importról beszél,, de ez csak látszatra független az exporttól; az exporttal megkeresett devizá­val fedezzük tőkés importunk jó részét. Nem mindegy, tehát, mit — mennyiért adunk, s itt döntő tényező a vélt és valódi érdek. A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója több olyan példát említ, amikor a vélt érdeknek felál­dozzák a valódit; olyan konzervipari gépet exportálnak, amely a gyárban nagyon kellene, ugyanakkor a gép az érte kapott deviza többszörösét termelné meg a rajta gyártott konzervekkel. Megyénk minisztériumi és tanácsi ipara egyaránt érintett az exportban, s jelentős a kisipari szövetkezetek exporttevékenysége is. Csak a minisztériumi önálló vál­lalatokat tekintve, a második ötéves tervben majdnem megkétszereződött az export, s a feladatok fokozódását jól jelzi, hogy országosan 1966-ban az ipari termelés növekedésének kétszeresét teszik ki az exportra kerülő termékek. A megnövekedett feladatok feltételezik az exporttevékenység növekvő színvonalát, gyártmányfej­lesztésben, gyártásszervezésben, s minden másban egy­aránt. Jogos megállapítás: a népgazdaság igen bonyolult területe az export—import, azaz a külkereskedelem. Té­nyezők sokaságának egyeztetését kívánja, a megalapozott közgazdasági számításoktól a zökkenőmentes kooperá­cióig, azaz: vélt és valódi érdekek határozott szétválasz­tását. Megtörtént például, hogy a Csepel Autógyár jelen­tős értékű exportszállítását kooperációs partnere fillé­res értékű kiegészítő alkatrészek késedelmes küldésé­vel veszélyeztette, saját exportjának — mely alig öt százalékát tette ki az exportjárművek értékének! — fon­tosságára hivatkozva. Említhetünk ennek ellenkezőjére is példát: a váci képcsőgyárban rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az alkatrészgyártásnak, mert tudják, hogy a tíz vagy húsz forint értékű alkatrész késedelmes szállítása több ezer forintos készülék exportját hiúsít­hatja meg. A fontossági Sorrend felismerése, a népgaz­daság valódi érdekeinek tiszteletben tartása nemcsak követelmény, kötelesség is! Megyénk helyiipara is jelentős exportot bonyolít le, s itt még igen sok a kihasználatlan lehetőség, tartalék. A kimondottan „mezőgazdaságinak” számitó monori já­rásban például az ipari vállalatok és) kisipari szövetke­zetek az elmúlt évben 23 százalékkal túlteljesítették ex- portiervüket, de — kellő támogatás, segítség mellett — ennek további növelése sem irreális célkitűzés. Itt azon­ban — a nagyüzemeknél jelentkező sokféle kötöttség és túlszervezési ellentéteként — eléggé „cseppfolyós”, szer­vezetlen még az exporttevékenység, s annak irányítása, akadozó az anyagellátás, s ez a magyarázata, hogy a helyi­ipari termelőegységek többségénél fáznak az cxportfel- adatoktól. Közismert, hogy népgazdaságunkban, s nemzeti jö­vedelmünk alakulásában — nyersanyag és energiasize- gény ország lévén — nagy szerepet játszik külkereske­delmi tevékenységünk. Érthető és helyeselhető tehát, liogy a közelmúltban több olyan kormány- és minisz­teri rendelkezés született, melyek az export gazdasá­gosságának növelésére — azaz az egy devizaforintra ju­tó ráfordítás csökkentésére — a gyártmányfejlesztés meggyorsítására — például rövid lejáratú, terven felüli beruházások összegének biztosításával — ösztönöznek. Élni kell az e rendelkezések nyújtotta lehetőségekkel, még akkor i«, ha ez többletmunkát, pluszenergiát je­lent. A többletmunka, a pluszenergia eredményeként a Ganz EKM gödöllői árammérőgyárában megszűntek az értékesítési gondok: továbbfejlesztett árammérőjüket minden mennyiségben felveszi a külföldi piac. Textil­üzemeink többségénél is egészséges törekvés tapasztal­ható a termékválaszték bővítésére, s ugyanakkor a kül­földi megrendelők igényeinek — rugalmas huzavoná­tól mentes — kielégítésére. Jó példa erre a Váci Kö­töttárugyár exporttevékenysége; az elmúlt évben több ízben' is határidő élőit teljesítették a megrendelésekét, javuló minőségi mutatók mellett! Az élet sok, jóval elvontabb dolgában megtanultuk már látszat és valóság megkülönböztetését: az ipari ter­melés nem elvont, nagyon is kézzelfogható dolog, leg­alábbis végeredményét, a terméket tekmtve. Látszat és valóság, vélt és valódi érdekek szétválasztása tehát itt sem megoldhatatlan, sőt: szükségszerű. Annyi kell csak hozzá, hogy importnál—exportnál vállalataink tiszteljék a népgazdasági érdeket, s annak maximális figyelembe­vételével szervezzék termelésüket. Mészáros Ottó Ki ám, de csak üvegtető alatt így is csodálatra mél­tóan szép a nagy szirmú ta- vaszhímök. Budapesten a Belgrád rakparton szaküz­letet nyitott a Virágért: százféle dísznövény közül válogathat a vásárló. Szíve­sen adják a szaktanácsot a neveléshez és gyógyításhoz való szereket (Kép az L ol­dalon.) KINYÍLOTT A TULIPÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom