Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
1966. ÁPRILIS 16., SZOMBAT HU, v/t u'iap Gombgyár helyett műanyagüzem 400 termék — 30 milliós terv ♦ Óriás poliészter csövek a BNV-re ♦ Röp- látogatás Zsámbékon A zsámbéki gombgyár nem létezik többé. Illetve a népes Buda vidéki nagyközség központjában lévő ipari üzem külső képe egyáltalán nem változott, de idén január 1től kezdve nevét és egyben profilját is átalakította. A Műanyagfeldolgozó Vállalat kezdeti, % eredeti gyártmányai helyett kizárólag különböző műanyag használati cikkeket és alkatrészeket készít. A termelés évről évre növekszik: tavaly 24 millió helyett 28,7 millió forint értéket állított elő az üzem 450 dolgozója, idén már 30 milliós tervet készítettek, azonos létszám mellett. 400 féle terméket készítenek. mintegy 68 megren- [ delő vállalat részére. Közöltük j olyanok szerepelnek mint a Mechanikai Művek, a Székes- ; fehérvári Rádió és Televízió í Gyár. a Nitrokémia, a Labor [ Műszeripari Müvek és a Gumiértékesítő Vállalat. A MEDICOR Művek részére, valaHozzászólás egy műszaki revízióhoz mennyi orvosi berendezésükhöz műanyag alkatrészeket szállítanak, a Fővárosi Villa- mosvasútnak most gyártják az új bérletekhez a tetszetős tokokat. De más új cikkel is kísérleteznek, a négy méter hosszú. 267 milliméter átmérőjű, üvegszövettel erősített, poliészter csövek gyártásával. A mintapéldányok már láthatók lesznek a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Készül a megye az Arany János-évre Az egész országban megkezdődtek már az előkészületek Arany János születése 150. évfordulójának méltó megünneplésére. A Toldi költője 1817. május 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán, de nevét csak harmincéves korában, 1847-ben veszi szárnyra a hír. amikór pályadíjnyertes alkotása, a Toldi megjelenik. 1967-ben tehát megünnepelhetjük ennek a nevezetes eseménynek a százhuszadik évfordulóját is. Arany Jánost Pest megye joggal vallhatja magúénak, hiszen a szabadságharc le- tiprása után — amelynek nemzetőre volt — a sötét Bach-korszakban Nagykőrös nyújtott számára menedéket. Kőrös ősrégi református gimnáziuma tanárának hívta meg. Kilenc éven át tanít- gatta a latin és magyar nyelv, valamint az irodalom gyönyörűséges titkaira a körösi diákokat. Kőrös ezekben az években valóságos fellegvára volt a magyar szellemi életnek. Arany János írásművészete tulajdonképpen a csöndes körösi évek alatt ért teljessé. Itt alkotta meg balladaremekeit, itt kezdett bele a Toldi trilógia második részébe. Toldi szerelmébe, miután a befejező rész, a Toldi estéje már korábban elkészült. Itt fordította le Shakespeare néhány remekét. 1860-ig élt és dolgozol t Kőrösön, amikor is a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta és a fővárosba hívta meg. Igényt tarthat Arany Jánosra Pest megye sok más városa, faluja is, mert számos balladájának színteréül választotta a megye valamelyik helyét, tárgyát pedig sokszor merítette egy-egy itt I élő népmeséből vagy nép- | dalból. A Pázmány lovagnaa I vidám meséje például Robert Károly visegrádi udvarában I bonyolódik. Visegrád kövei [ emlékeznek Zách Klára balladába ötvözött tragédiájára. 1 A szentendrei szerb menyasszony és a ráckevei vőlegény szomorú históriáját a I Duna vizén című bailadájá- j ban énekelte meg, a kő- i rösi határban emelkedő te- I tétleni domb honfoglaláskofi víziója ködük a Tetétleni halmon című versében. Nagykörös áhítattal készül az évfordulóra, sőt, az egész 1967. esztendőt Arany János évének tekinti. Behatóan foglalkozik az Arany János ünnepségek előkészítésével a megyei tanács művelődésügyi osztálya is. Az eddigi megbeszélések során már számos érdekes gondolat vetődött fel, a többi között az is, hogy az évforduló alkalmából művészi albumot kellene összeállítani Arany Jánosnak azokból a költeményeiből, amelyek valamilyen kapcsom 1 ban vannak a megyével. A Pest megyei iskolák pedagógusai és diákjai bizonyosan örömmel vállalkoznak arra, hogy a költő gazdag életművéből válogassák az ünnepi album anyagát a különböző régebbi kiadványok művészi illusztrációival együtt. Ez az igen gondos előkészítést igénylő kiadvány egyik legszebb eseménye lenne az országos Arany János ünnepségeknek is. A jubileum különben nemcsak a hivatalos köröket foglalkoztatja, hanem a megyében élő írókat, költőket, képzőművészeket, valamint a művelődési házak irodalmi és színjátszó szakköreit is. Valószínűleg sok érdekes terv, ötlet merül fel, amelyeket az arra illetékesek minden bizonnyal megfelelő módon értékelnek és hangolnak ösz- sze. • ' * Magyar László A zsámbéki gyár legtetsze- tősebb készítményei a fémvázas műanyag fonallal behúzott karosozékek. Egyelőre csak közületek és főként a vendéglátóipar számára készítenek ; belőle sok ezer darabot. Az j üde színekben pompázó, kényelmes, könnyű székeket szívesen látnák a vásárlók ott- | hónaikban is. (Foto: Gábor) ! Nem szó szerinti az idézet, de körülbelül így hangzott: .. ilyen felelős hozzáállást még nem tapasztaltam felső szervek részéről”. Aki mondta, az a nagykőrösi vb-titkár,! s amire értette, az a megyei ' tanács ipari osztálya munkatársainak a város egyik legnagyobb üzemében, a faárugyárban tartott műszaki revíziója. Az újságíró számára meglepetést okozott, amikor a fenti osztály főmérnöke arról tudósította, hogy a tanácsi revíziók az üzemekben eddig csupán pénzügyi, könyvelési áttekintésre korlátozódták — konstruktív műszaki javaslatokat tartalmazó vizsgálatra még nem volt példa. Így amikor az ipari osztály munkatársai a közelmúltban néhány hétig termelési szempontból tanulmányozták a Nagykőrösi Faárugyár és Do- hányzócikkgyártó Vállalat munkáját, tevékenységük egyúttal újításnak is számított. Nem véletlen, hogy az újítást épp fenti gyárban alkalmazták elsőnek. Bizonyos tények külső vagy ha úgy tetszik, felső beavatkozást sürgettek. Eddig a gyár évi négyszáz- ezer pipát exportált. E jövedelmező. valutát hozó profilját nemrég jelentős beruházással bővítették. Ügy látszik azonban, hogy a beruházás 1 nem kamatozik a kívánt mó- j don: a gyár nemrég — állítólag elhibázott tárgyalások következtében — elesett egy másfél milliós holland megrendeléstől, azt helyette magánkisiparosok és ktsz-ek kapták meg — s huszonöt betaní- tett munkásnőjét el kellett küldenie. Másik részlege a „Kőrös" bútor készítésével foglalkozott. E garnitúra technológiáját eredetileg az újpesti bútorgyár felkészültségére tervezték — s ami ment ott, az kevésbé ment itt: a nagykőrösi faárugyár minden „Körös” garnitúrára kétezernyolc- száz forintot fizetett rá. De nemcsak ez volt a baj. A „Kőrös” csíkozott mahagóni furnérral borított — „ezt inaskoromban csak bútorbelsőre használták” — mondta a faárugyár főmérnöke —, nem korszerű, meglehetősen kispolgári ízlést tükröző szobaberendezés. S a hazai vásárlók szépérzékét, igényét dicséri, hogy egyre kevésbé fogy. Bár a faárugyár féléves terve ötszáz garnitúra, ebből legutóbb csak kétszázat rendelt a kereskedelem. A termelés mikéntjére szintén néhány példa: az üzemi szakemberek egymástól távol, elszigetelten dolgoztak. (A ládagyártásba például a főmérnöknek nem volt beleszólása.) Ám a felelősség mégis teljesen összemosódott, s így megfoghatatlan- ná vált. De nem is lehetett ott felelősséget számonkérni, ahol egy-egy termék sorozatban való készítéséhez nem létezett utasításként lerögzített, gyártási eljárást, alapműveletek sorrendjét meghatározó technológia. Talán ebből eredt, hogy az egy műszakban üzemelő gépek kapacitása 8 órán belül is csak ötven-nyolcvan százalékban volt kihasználva, holott a faárugyárat felszerelése alkalmassá tenné, hogy több műszakban dolgozzon, ha termékeire több megrendelő jelentkezne... Hogy mennyi munkát végeztek a gyárban, s mennyi anyag felhasználásával, azt olyan papírokból, bizonylatokból mérték le, amelyek nem fejezték ki a valóságot, így történt, hogy amikor az említett revíziót végző szakembereknek, a vállalat — bizonylatok alapján — kimutatta, mennyi bútor készült el egy adott időszakban — akkor a valóságban, a raktárakban ebből a mennyiségből egyharmad hiányzott. Egyszerűen nem volt sehol, csak a kimutatásokban. Mindezzel tán sikerűit érzékeltetni, hogy a látogató számára a gyártelep közepén fekvő elromosodott műemlékkúria, amely azt juttatta eszébe, mennyire nem tudunk vigyázni néhol az értékeinkre Ha összeérnek három falu házai... Dabas vízvezetéket akar - Gyón meg Sári tervrajzot kap Dabas törpe vízmüvet kíván létesíteni és ebben nincsen semmi rendkívüli. Végtére járási székhely, 4150 ember lakja, sok nálánál jóval jelentéktelenebb. gyérebben lakott község már a szándékon túl is jutott, egészséges, jó ivóvizet iszik népe. Törpe vízmű építésénél, ahogy minden más beruházásnál, természetesen az első teendő a tervdokumentáció elkészíttetése. A községi tanács felhatalmazása alapján Va- j laczkav Károly tanácselnök | érintkezésbe lépet tehát a j Mélyépítési Tervező Vállalat- j tál és ekkor olyasmi történt, ! ami már szokatlan és éppen ezért említésre méltó. Kiderült, hogy a vízmű és a vezetéktervek egyedül Dabas részére nem készíthetők el. Egyszerre kell megcsináltatni, együtt a két szomszéd községgel. Sárival és Gyónnál. A távlati fejlesztési terve is együtt készült a három községnek. Önmagában még ez sem okozna nehézséget, csakhogy ez idő szerint sem Gyón, sem Sári nem gondol vízvezetékre. Mi más maradt hátra, a tervrajzokat Dabas egyedül rendelte meg két szomszédja területére is és pillanatnyilag úgy látszik, egyedül is fizeti ki a tervezés mintegy 800 000 forintos költségeit. Nem csoda, ha Valaczkay tanácselnök fejét csóválva- így vélekedik: — Itt lenne már az ideje és az is volna az ésszerű, ha végre egyesülnének a kisközségek. Ami azt illeti, a lakossága már egyesítette a három községet, de legalábbis Gyónt Da- bassal. Elindul valaki Sáriba, megy egy darabig az utcán, aztán — hacsak nem tűnik szemébe a járda szélére beásott Dabas feliratú tábla — észre sem veszi, mégis a szomszéd község területén halad j már. Most aztán Dabason to- | vábbsétálva ugyanígy jár, ha j nem figyel újabb. ezúttal ! Gyón nevét viselő határjelző ! táblára. Régesrég összeépültek a főutcák, mindkét házsor ! szorosan összeér. Egyhosszában 9,7 kilométer a I községeken áthaladó utca, bel- j területük is több ponton össze- | olvad. Sárinak a vasútállomása is Dabas. Gyónnak viszont saját megállója van ugyan, vasúti teherforgalma azonban mind a három községnek a dabasi állomáson bonyolódik le. Moziba a másik két községből Dabasra járnak, sőt szín- názba szintén, valahányszor arra tájol a „Déryné”. Külön- külön egy-egy körzeti orvosa van a három falunak, rövidesen negyediket már közösen kapnak és akkor az új körzef határa nem veszi többé figyelembe a községhatárokat. Mind a négy körzeti orvos receptjére azután is. csak a dabasi patikában vehetik át a gyógyszert. Helyi autóbuszjáratok kötik össze a három falut, OTP, TÜ- ZÉP-telep csak Dabason van. piac, igazi hetivásár viszont csak Gyónón. Közös a földművesszövetkezetük is. de minek még tovább sorolni, mennyi minden köti össze ezeket a községeket. Talán csak annyit még. hogy sűrűbb az összeházasodás, mint általában a szomszédos községekben. Ugyan miért is nem lépnek frigyre már a falvak is? — Valóban egyesülhetnének — Boros András járási tanácselnök szintén így vélekedik. — Tagadhatatlan, hogy állam- igazgatás, költségvetés, községgazdálkodás és községfejlesztés szempontjából egyaránt előnyös lenne a* egyesülés. A községfejlesztési alapjuk együttesen meghaladja évente a kétmilliót. Ennyi pénzből azután igazán nagy dolgokat lehetne csinálni. Csakhogy tulajdonképpen a dabasi vízvezetékről és nem a kis községek kívánatos egyesüléséről szól beszámolónk. Tehát: a tervdokumentáció ez év vége előtt elkészül, akkor megalakul az ivóvíztársulat és jövőre megépül a dabasi törpe vízmű. — Szokoly — — kissé szimbolikusan is hatott ebben az üzemben. Tudott-e segíteni a külső javaslat, a műszaki revízió? Sokat. Példákat erre Az eddig elkülönült munkakörökben dolgozó műszaki szakemberekből a revíziós javaslatra technológiai osztály alakult, amelynek ezentúl felelős — és a felelősséget tagjaira lebontott —, dolga minden termék elkészítésére pontos műszaki tervet kidolgozni, még a sorozatgyártás beindítása előtt. • Szintén a javaslatnak engedve, új bérezési formát vezettek be: fizetést a jövőben a kész termékek — vagy készültségi fok — után kapnak a brigádok. Uj a brigádelszá- mőláson belül az is, hogy a brigádvezetők a munkások órabérét a végzett tevékenységet elbírálva, visszamenőleg és egyénenként állapítják meg minden hónapban. E példákból nemcsak az észlelhető, milyen hasznos lehet egy külső szakértőktől javasolt átszervezés — hiszen az is „külön szakma”, és: friss szem többet lát — de az is, hogy egy felső revízió mindössze kulcsot adhat a megoldásra, mivel azt mégiscsak a helybelieknek kel! megvalósítani Mi az. amit a közelmúltban maguk a gyárbeliek tettek, a „segíts magadon...” szellemében? Eddig két jelentősebb dolgot. Az egyik kevésbé. a másik annál inkább reményekre jogosít. Uj bútorgarnitúrákat kezdenek gyártani, hogy a „Kőrös” szoba helyett szebb, eladha- tóbb cikkekkel jelentkezhessenek a piacon. A szándék dicséretre méltó — csupán egy szépséghibája van a megvalósításnak: ismét olyan bútorokkal szaporodik a hazai választék, arrreiyet 'nem-iijarmür. * vész tervezett. Minden tiszteletünk a nagykőrösi faárugyár szakembereié, de vajon miért képeznek az iparművészeti főiskolán belső berendezőket, ha többek között nem azért, hogy tehetségük, szaktudásuk rajtahagyja kezenyo- mát a hazai lakáskultúrán is? A vállalat másik újítása sokkal biztatóbb. Két dolgozója. Csípő Balázs technikus és Nagy Aladár lakatos olyan poliészteröntőgépet tervezett és készített el — mintegy harminc-negyven- ezer forintos költséggel —, amelyet másképp külföldről kellett, volna ötszázezer devizaforintért behozatni, s amely ezentúl jelentős anyagmegtakarítást eredményez a vállalatnak. Biztató ez az újítás azért, mert jelzi, hogy a gyárnak jelentős belső erőtartalékai is vannak. S tán nem ellentmondás. ha azt mondjuk, hogy a külső, felső segítség mellett épp a helyi emberekben rejtőző lehetőségeket kell kihasználniuk ahhoz, hogy megcáfolhassák azt. amit az omladozó kúria látványa sugall a gyárudvaron. Padányi Anna Ünnepély Vácott Füredi Mihály emlékére Vác város kedden kegyele- tes ünnepséggel emlékszik meg nagy szülöttéről, Füredi Mihály operaénekesről, születésének százötvenedik évfordulója alkalmából. A szülőháza helyén most épülő új ház falára a város emléktáblát helyez el. amelynek délelőtt fél tizenkét órakor lesz az ünnepélyes felavatása. Az avatóünnepélyen a váci diákkórus Füredi néhány népszerű dalszerzeményét adja elő. Este 7 órakor a művelődési otthonban emlékhangversmyt rendeznek.
