Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
Cegléden ? Bol épülnek OTP-lakások, családi házak PEST MEGYEI üIltlAP KÜLÖNKIADÁSA Tájékoztattuk már olvasóinkat, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt heti ülésen határozatot hozott a lakásépítés fokozása érdekében is. Az építési osztály előterjesztése alapján döntés született a társasház építés ütemének növelésére. Még ebben az évben meg kell kezdeni egy harminchat lakásos épület kivitelezését a Reggel utcában, a napokban megkezdődő állami lakásépítések szomszédságában. Ez a döntés rendkívül célszerű, elsősorban azért, mert így a közművesítés egy költséggel megoldható, s miután az állami lakások gázt is kapnak, ezért természetszerűen a tár- sasházakat is gázfűtésre tervezik. A végrehajtó bizottság szerint a legközelebbi két- három évben összesen ket- tőszázharmincnyolc lakást kell építeni a Reggel utcában, továbbá a Jászberényi út mentén, a MÉK és az úttest közötti szabad területen. Két kockaházat terveznek a Rákóczi útra a már felépült állami lakások mellé. Ugyancsak az Országos Takarékpénztár kapta meg lakóházépítés céljára a Bajcsy- Zsilinszky térnek a Vízmű felöli még nem parkosított részét. Egyemeletes sorház építésére jelölték ki a Csikós- szél Pesti úttól kezdődő részét, ahol ezenkívül még két állami lakás is épül. A végrehajtó bizottság a helykijelölésnél alapvetően arra törekedett, hogy a közművesítés megoldottsága mellett lehetőleg ne kelljen meglevő lakóházakat bontani. A városi tanács tervezetét hétfőn megtárgyalta a Pest megyei Tanács illetékes szak- bizottsága is. A megyei döntés is kedvező. Az Építőipari Ktsz úgy nyilatkozott, hogy a kivitelezői kapacitást biztosítani tudja, az Országos Takarékpénztár vezetői pedig hivatalosan közölték, hogy megfelelő érdeklődés esetén még további lakásépítésre is szívesen vállalkoznak. A megyei szakbizottság előtt szó esett a családi házak építéséről is. Ceglédnek a jelenlegi tervidőszakban négyszázötven családi ház részére biztosítanak kivitelezői kapacitást, építőanyagot. D. X. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1966. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK 950 ASSZONY KENYERE Tizenhétmillió forintos termelés korszerűtlen épületekben A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnek a város különböző és eléggé széteső pontjain mintegy tizenegy helyen működik részlege. A szép eredményeket és a magas tervet — 17 millió 114 ezer forintot — 113,4 százalékra teljesítették az elmúlt esztendőben. A terv forint- összege erre az évre sem változott, de nem változtak a problémák sem, melyek mindinkább előtérbe kerülnek. De beszéljen erről a szövetkezet vezetője, Kollár Klára. — A városban és a járás Akik gondjukba vették a világot... Járási asszonytalálkozó Ceglédbercelen A nemzetközi nőnap alkalmával az idén Ceglédbercelen rendezték meg a járási asz- ízonytalálkozót a községi művelődési házban. Az elnökségben — a járási és községi társadalmi szervek képviselőin kívül — helyet foglaltak szovjet asszonyok és a lengyei tiagykövetség képviselői is. A találkozón Csohány Gab- Hella írónő, az Országos Nőta- hács tagja köszöntötte a járás Valamennyi községéből összejött asszonyokat. — Szokták mondani, hogy a hők nagyon okosak. Csak az a baj. hogy nem élünk mindig vele és nem mindig jól élünk az asszonyi okossággal! Az egyenjogúságot sokszor összetévesztjük az egyformasággal — kezdte beszédét az írónő. Példákat említett arra, hogy Csohány Gabriella írónő beszél hazánkban — és a járásban is — milyen kevés nő van vezető beosztásban, számukhoz viszonyítva. Tréfásan jegyezte meg, hogy könnyebb Indiában miniszterelnöknőnek lenni, mirt nálunk brigádvezetőnek valamelyik tsz-ben. — Nagy utat tettünk meg a mai nőtalálkozóig. Ezen a napon üdvözöljük azokat az asz- szcnyokat, akik gondjukba vették a világot. Földünk ma nagy veszélyben van, melyet az imperializmus hozott ránk, helyi háborúkat robbantva ki, melyek könnyen világháborúvá változhatnak. Márpedig nekünk nem kell egy harmadik világháború! — Az asszonyok okossága nagy kincs, óriási erő, élni kell hát vele azon a munkahelyen, azon a poszton, ahová állított az élet. Nem fegyverrel a kezünkben harcolunk, a magunk kis posztján kell helyt állni mindenkinek. A mi békét védő erőnk jelképe március nyolca- dika, Csohány Gabriella után a szovjet katonafeleségek képviselője és a lengyel követség munkatársnője köszöntötte a jelenlevőket. A férfiak nevében dr. Bencsik Mihály, a járási tanács elnöke beszélt. — Ezen a találkozón, mi férfiak, kissé találva érezzük magunkat. Tény, hogy járásunkban még kevés nő van vezető funkcióban, de jó úton haladunk, hiszen minden évben egyre több nő kerül vezető beosztásba. Mi, férfiak nagyra értékeljük a nők munkáját. Nem egy termelőszövetkezetben tapasztaljuk, hogy jobb munkát végeznek, mint sok férfi. A szocialista brigádmozgalomban is, de az elnöki tisztségben is — mint a kocséri példa mutatja — jól megállják a helyüket Mi, a járás vezetői, továbbra is azon fáradozunk, hogy minél több nő kerüljön felelős beosztásba. Befejezésül a járási pártbizottság és a járási tanács jókívánságait tolmácsolta az asz- szonyoknak — majd úttörők köszöntése következett. A találkozó részvevői táviratban fejezték ki tiltakozásukat a At úttörők köszöntik as asszonyokat vietnami háború ellen. A színvonalas műsorszámok után a járás asszonyai a késő esti órákig együtt szórakoztak a művelődési házban. (peresztegi) községeiben kihelyezett fiókjainkban 950 asszonyt foglalkoztatunk, különböző szakmai területeken. A lakosság szolgálatában álló javítórészlegeink ugyan kielégítik az igényeket, azonban export és belkereskedelmi megrendeléseknél ezt már nem mondhatjuk el. Súlyos épülethiánnyal küzdünk. Nem kell ahhoz kommentár, hogy a városban elhelyezett tizenegy részlegnek még az ellenőrzése sem biztosított, nem beszélve a szállítási nehézségekről. Van ugyan egy használtan vásárolt Moszkvicsunk, aminek évi üzemeltetése 120 ezer forintba kerül. Ez azonban csak a járás területén végzi a szállítást. A városban levő részlegekből a raktárakba három tricikli szállít. Esős idő esetén a raktárak megközelíthetetlenek, ilyenkor az árut a központi irodák helyiségeiben helyezzük el, ami hátráltatja mind a termelést, mind az adminisztrációt. A legfájóbb az, hogy mindenre van fedezetünk — csak éppen épületet nem kapunk. Kapnánk, ha a kijelölt lakóknak lakást tudnánk biztosítani. S ennek megvalósításában, sajnos, a tanács sem segíthet. — Nem kisebb probléma az sem, hogy az évenként jelentkező ipari tanulókat és a munkát kereső nőket e probléma miatt kénytelenek vagyunk elutasítani. Nem akarok ígérgetni —, de ha biztosítva lenne egy központi épület — megnövekedne exportszállításunk és nem utolsósorban több munkát kereső nőt tudnánk foglalkoztatni. Ilyen körülmények között hogyan tudtak ilyen szép teljesítményt elérni? — Erre csak egy mondatban tudok válaszolni — mondja Kollár Klára — becsületes, lelkiismeretes dolgozóink vannak. Milyen árut és hová szállítanak exportra ebben a negyedévben? — Exportszállításunk jelentős része a Szovjetunióba megy, de szállítunk Angliába, Franciaországba és Svédországba is. Igen kelendősek a bébiruhák, a „Mira” kisfiú — és a „Tila- na” lánykaruhák, 36 ezer darab zsebkendőt Costa Ricába és nem sokkal kevesebb norvégmintás kesztyűt Norvégiába szállítunk ebben a negyedévben. A központi iroda falát nem egy dicsérő oklevél díszíti, de a fő helyet a hímzett vándor- zászló foglalja el, amire nagyon büszkék a szövetkezetben. 1964-ben nyerték és azóta meg is védték — munkájukkal, azonban a zászló megtartásában — minden törekvésük ellenére — az idén már nem olyan biztosak. Riválisuk a Budaörsi Háziipari Szövetkezet — amely sokkal korszerűbb körülmények között dolgozik. Népgazdasági érdek, nagyobb volumen... nők foglalkoztatása, ipari tanulók felvétele ... Érdemes ezen el gondolkozni, még inkább segíteni. <Cs.) Tanácsülés Albertirsán Albertirsa Községi Tanácsa szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg márciusi ülését a kultúrotthonban. Főbb napirendi pontok: A mezőgazdasági áb jelentése a tavaszi vetési és növényápolási munkákra való felkészülésről. A községi tsz-ek 1965. évi zárszámadásáról és az 1966. évi tervekről, valamint az al- bertirsai fiatalság problémájáról szóló jelentéseket tárgyalja meg a tanácsülés. A községi tanács végrehajtó bizottsága érdeklődőket is szívesen lát a tanácsülésen. A nőket köszöntöttük városunk és járásunk valamennyi munkahelyén a nemzetközi nőnap alkalmával. Virágok, ajándékok, édességek, kedves munkatársi összejövetelek feledtették néhány percre, vagy órára a napi gondokat. Cegléden is már az ünnep „előestjén” megkezdődtek a nőket köszöntő, ünneplő rendezvények. Asszonytalálkozó volt a városunkban tartózkodó szovjet asszonyokkal, s csaknem valamennyi ünnepségen kifejezték asszonyaink békét védő elszántságukat, hiszen ők érezhetnek együtt a legjobban a vietnami édesanyákkal, feleségekkel, akik naponta vesztik el férjüket, fiaikat az imperializmus elleni honvédő háborúban. tek ezen a napon. Itt is ajándékokkal kedveskedtek az üzem vezetői és a férfi munkatársak ezen a tavaszeleji napon, amikor városunkban nem nyílhatott elegendő virág, mely ne az ünnepelt asszonyokat, lányokat köszöntötte volna. Megegyeztek írásban, negyedévenként háromszáz forint az árenda, amit a bérlő köteles minden harmadik hónap elején postán elküldeni Mariska néni címére. Az első háromszáz forintot az asszony a szerződés aláírásakor megkapta. Elmúlt a negyedév. Agócs- nak eszeágában sem volt fizetni. A hónap ötödik napján Mariska néni ajánlott levelet kanyarított és vagy öt sorban felszólította a bérlőt a fizetésre. A levél aljára nagy betűkkel odakanyarította: első felszólítás. Agócs a füle botját sem mozgatta s négy nap múlva Mariska néni újabb levelet repített, s az írás aljára odaAz asszonyok nagy figyelemmel hallgatják Csohány Gabriellát Képek; Ottohál Vilmos felvételei Legnagyobb üzemünkben — a Május 1 Ruhagyárban —, ahol hétszáznegyven asszony és lány dolgozik, ugyancsak a vietnámi barbárság elleni tiltakozás jegyében tartották meg műszakonként a nőket ünneplő gyűléseket. A szocialista brigádok külön brigádösszejöveteleket tartottak. A Szeszipari Vállalatnál négyszázötven nődolgozót ünnepelA Szabadság Filmszínházban mától vasárnapig a Csak neked című színes, szélesvásznú angol zenés, táncos filmet játsz- szák. nélkül' Nem kellett szégyenkeznünk Kecskeméten, az NB Il-es labdarúgó-bajnokság múlt szombati nyitányán — annak a kecskeméti csapatnak ellenében, amelyik az elmúlt évben csak az utolsó mérkőzésen szorult a bajnokság nagyon is előkelő második helyére. Nagyon jól „beérett” csapatunk az NB Il-re, meggyőzően igazolták fiaink a zöld gyepen — játékukkal, NB Il-es múltunkhoz illően a legkevésbbé sem voltak el- fogódottak. Támadásaikat átgondoltan vezették, legfeljebb a lövőkészséggel elégedetlenkedhetünk. Még rá sem szántuk magunkat a lövésre, amikor a kecskeméti védők már régen beavatkoztak! S hogy ez a beavatkozás nem volt mindig kifogástalan, bizonyítja a javunkra ítélt 11-es, amiből vezető gólunkat lőttük. 40 percen át imponálóan hárítottunk minden rohamot, minthogy azonban pillanatnyi megingás nélkül alig-alig akad védelem — ami nálunk is bekövetkezett — és máris kiegyenlített a honi csapat. Feltűnt ebben a félidőben, hogy csatársorunk egyre kevesebb ideig tudja tartani a labdát s ez a második félidőben általános visszaesést eredményezett. - Alárendelt szerepeit azonban ekkor sem játszottunk, sőt tragikus öngólunk után mi támadtunk fel és Kecskemét esett vissza! E félidő hátralevő részében szinte végig mi támadtunk. És itt kell két dologról szólnunk, ami nagyon hiányzott: közönségünk biztatása és csatársorunk játékfelfogásának megváltoztatása! Nem ismertük fel, hogy jobb szárnyunk részben fáradtság, részben sérülés miatt nem teljesen ütőképes, nincs lövőerő, mégis mindent erre az oldalra játszottunk. Balszárnyunktól — ha kellő önbizalmunk is van — többet várhattunk volna ebben a játékrészben. Egy-két váratlan keresztlabdával sokat kereshettünk volna, de sehol semmi... És a másik: ha ebben a játékrészben elismerésre méltóan nagy igyekezettel támadó csapatunk csak egy kis lelkesítést is kap az igen nagy számban jelenlévő és a ceglédi zászló köré csoportosuló nézőinktől, szárnyakat adott volna fiainknak és eldönthette volna a mérkőzés sorsát is! Na — majd legközeleb... ! V. biggyesztette: második felszólítás. Erre sem hozta a postás a pénzt. Ezért ment a harmadik levél azonos szöveggel és az aláírás felett nagy betűkkel: harmadik felszólítás. Miután az asszony hiába várta az árendát, a negyedik levelét expressz küldte. A szöveg változatlan volt, de a levél alján az állt: megyek az ügyvédhez. Harmadnapra megérkezett a pénz táviratilag. A következő negyedévben pontosan így zajlott le a dolog. Ment egymás után a három levél, az első, a második, a harmadik felszólítás. Aztán ment az expresszlevél is, alján a szöveg: ügyvédhez megyek. Erre jött is megint a pénz sürgönyileg. öt esztendeje így megy, ahogy írom. Agócs nem fizet, amíg az expresszlevél meg nem érkezik. Mariska néni pedig negyedévenként küldi a felszólító leveleket. Mivel azonban a sok írás fárasztja az öregasszonyt, az idén leegyszerűsítette a levélírást. Az első levél semmi egyéb, csak ennyi: első felszólítás. A másodikban is csak ez áll: második felszólítás. A harmadik levél szövege: harmadik felszólítás. Persze Agócs fütyül a felszólításokra. Negyediknek lódul hát az expresszlevél. Már ennek a szövege is a lényegre egyszerűsödött: megyek az ügyvédhez. A bérlő pedig újfent táviratilag küldi a háromszáz forintot. Rik. AGÓCS FIZET
