Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
AI IDŐ CSEMÖBEN IS SÜRGET Miért nem nyitják már a szőlőt a Rákóczi Tsz-ben? Amikor 1960-ban megalakult a termelőszövetkezet, a tagság jelentős része a kész- pénzfizetés mellett kardoskodott. Erre azokban a napokban nem volt mód. s a tagok belenyugodtak, sőt az évek során nagyon jól beleszoktak a munkaegységszámításba. 1963-ban a termelőszövetkezet — a jó példákon elindulva — dí akart térni a készpénzelszámolásra. Ugyanazok a tagok, akik három évvel ezelőtt hangosan követelték a készpénzfizetést, mereven tiltakoztak ellene és a közgyűlés nem is szavazta meg az új bérezési formára való áttérést. — Egy idő óta viszont egyre gyakrabban emlegetik a százalékos művelést — mondja Szalkay István, a termelő- szövetkezet elnöke. — Uton- útfélen felteszik a tagok a kérdést, hogy talán a Gerjén túl másképpen számolnak, mint a Gerjén innen? Miért nem fizetnek a Kossuthban, a Táncsicsban és a Vörös Csillagban a vállalt szőlők után negyven százalékot? És miért nem fizet a Rákóczi is hasonlóképpen? Az idén — a tagság kívánságának megfelelően — a vezetőség elhatározta, hogy áttérnek a százalékos művelésre. — Munkabizottságban, brigádgyűléseken együttesen megtárgyaltuk az új bérezési formát, a pártszervezet is taggyűlésen foglalkozott vele. Minden nagyon szépen ment, ' de amikor a brigádvezetők 1 sorra látogatták a tagságot, I akkor jött a meglepetés. Azok, akik a legjobban kardoskodtak a százalékos művelés mellett, most nagyon vontatottan hajlandók vállalni. Nem is folyik a vállalás olyan ütemben, ahogyan azt elvárnánk. Érdekes, hogy ez különösen az egykori Rákóczi területére áll, mert a volt Petőfi tagjai a vállalást két nap alatt kilencven százalékra teljesítették. — Nem értjük a vonakodást. Hiszen a termelőszövetkezet adja a szerves trágyát és a műtrágyát, fuvart, fizeti az adót, öregségi hozzájárulást, biztosítást. Még a véde- kezőszert is megelőlegezzük és katasztrális holdanként 1200 forint előleget adunk a vállalóknak, akiknek ezeket az összegeket csak az elszámolásnál vonjuk le — aggodalmaskodik az elnök. A szőlönyitást viszont nagyon sürgeti az idő. Száz év óta nem volt példa ilyen kedvező februárra. Itt az ideje a nyitásnak, metszésnek és bizony fontos lenne, ha a Rákóczi tagsága — az előző évekhez hasonlóan — élen járna a tavaszi munkák elvégzésében! (-ssi) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP CE6LÉD VÁROS RfeSZERE KLUB A KÖNYVTARBAN Visszahívják a régi olvasókat X. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1966. MÁRCIUS 8., KEDD Egy mérlegzáró közgyűlés tanulsága: Hiába jó a gépesítés, ha laza a munkafegyelem Csökkent a termelési érték, s vele együtt as átlagkereset a pír ősi Építőipari i£tss-nél Az abonyi községi könyvtárban, az elmúlt héten is változatlanul erős volt a forgalom. Egy-egy kölcsönzési napon százhúsz-száznegyven felnőtt- és gyermekolvasó is felkeresi a könyvtárat, s ilyenkor 350—550 kötet körül mozog a napi kölcsönvett kötetek száma. A könyvtár egyébként is a kulturális élet egyik központja. Itt tartották meg a nők akadémiájának utolsó előadását is, amelyen a mai magyar irodalomról tartottak előadást. Győré Pálné könyvtárvezető elmondotta, hogy könyv- kiállítást készítettek az előadás témaköréhez. Gondoskodnak a kézimunkaklub tagjainak szórakoztatásáról is. Minden hétfőn este a könyvtárban tartják az összejöveteleket az asszonyok. Munka közben novellákat, verseket olvasnak fel, a rádiót hallgatják, beszélgetnek. Megszokták a könyvtári találkozókat, jól érzik itt magukat. A könyvtárnak tizenötezer kötete van, s így remélhető, eleget tesznek a követelménynek, nemsoká elérik az egy lakos egy könyv mennyiséget. A Sarló úti új földművesszövetkezeti boltban is megkezdődött a könyvkölcsönzés. Az önkiszolgáló üzlet eladója kezeli a könyveket, amelyeket a járási könyvtártól kapott szekrényben helyeztek el. Első alkalommal 260 kötetet szállítottak ki az új kölcsönzőhelyre, s a nagy érdeklődés azt jövendöli, sűrűn kell majd cserélni a letéti állomány könyvanyagát. Az ősszel jött új könyvtáros az albertirsai községi könyvtárba Fekete Valéria személyében. A csinos kislány nemcsak irodalombarát, hanem jó szavaló is. Igyekszik mielőbb otthonosabbá lenni a könyvtári munkákban is. Az ő könyvtárában is vannak olyan kölcsönzési napok, amikor száznál többen jönnek el olvasmányt választani. Az új könyvtáros nemcsak várja az olvasókat, hanem hívogatja is őket. Amikor a mező- gazdasági könyvhónap volt, mezőgazdasági szakkönyvekből rendezett kiállítást a művelődési házban. Most új ötlettel próbálkoznak, s a művelődési ház igazgatója, Szántó József is szívesen segít. Versenyt hirdettek meg a község két iskolája között, melyikből iratkoznak be többen a könyvtárba? A győztes iskola tanulóinak ajándékul filmvetítést tartanak. A napokban stencilezik azt a meghívót is, amellyel a vasúttal eljáró dolgozókat invitálják vissza a könyvtárba. t—i A Ceglédi Járási Építőipari Ktsz pénteken délután tartotta mérlegzáró közgyűlését a földművesszövetkezeti étteremben. Az év végi számvetésen megjelent Boross Gyulá- né, a Pest megyei KISZÖV elnöke és a műszaki osztály vezetője is. Elsőként Csizmadia Pál, a ktsz elnöke, számolt be az elmúlt év eredményeiről. Részletesen ismertette, hogy a járási ktsz ceglédi, abonyi, albertirsai és jászkarajenői részlegei milyen tervszámokat kaptak az év elején, s milyen mértékben sikerült teljesíteni azokat A terveket sem forintértékben, sem százalékban nem tudták teljesíteni. Egész éven át átlag 13 fővel alacsonyabb létszámmal dolgoztak a tervezettnél. Hátráltatta a munkavégzést, hogy a közületi építkezésekhez nem kaptak anyagot, s ezt az építtetők sem tudták beszerezni. A sorházépítkezéseknél év végéig megközelítően elérték a 100 százalékos tervteljesítést. A ktsz elnöke sorra vette az építőipari-, asztalos-, lakatos-, bádogos-, üveges-, festő-, vízvezetékszerelő-, villanyszerelő-, kőműves- és cse- répkályhás-részleg munkáját, amelyek együttesen azt mutatták, hogy a ktsz 1965-ben 86,9 százalékra teljesítette kitűzött feladatát. A lemaradások elsősorban a közületi munkáknál adódtak. A lakosság számára végzett javító- és szolgáltató munkáknál viszont 101,2 Tízezer forint a legjobb növénytermesztő brigádnak 1965 tavaszán a Csemői Állami Gazdaság értékes díjakat tűzött ki a növénytermesztésben dolgozó brigádok jutalmazására. Eszerint a legeredményesebben működő és a legtöbb jövedelmet hozó növénytermesztő brigád tízezer forint jutalmat kap. A második helyen végző brigád jutalma nyolcezer forint, ötezer forintot kap a harmadik és háromezer forintot a negyedik helyezett. , A nagy verseny értékelései lezajlott és kiderült, hogy a! tizenegy brigád közül a 2-esi üzemegység Dózsa brigádja | érte el az első helyezést és ez; a brigád kapja a tízezer fo-! rintos jutalmat, amit a brigádtagok között osztanak ki. A másik három helyezést is a 2-es üzemegység brigádjai érték el. A Petőfi kapja a nyolcezer forintos jutalmat a második helyért, harmadik helyen végzett a Ffunyady brigád, s ezért ötezer forinton osztozkodnak. A negyedik helyezést a Béke brigád érte el, s kapják meg a háromezer forintos jutalmat. százalékos tervteljesítést értek el. Alacsony az egy főre jutó termelési érték. A ktsz dolgozóira fejenként 78,7 ezer forintnyi összeg jut, s ez alacsonyabb az 1964-es értéknél is, a tervezettnél pedig 8,4 százalékkal kevesebb. Az elmúlt évben jelentős beruházások történtek. Parkett- gyalut, csiszolót, habarcskeve- rőt, hegesztő transzformátort és autódarut vásároltak. Az állóeszközök bruttó értéke elérte a 2,2 millió forintot. A béralapfelhasználás 95,7 százalékos volt. Az egy főre tervezett havi 1623 forint helyett 1549 forint volt a tényleges havi kereseti átlag a fizikai dolgozóknál. Az ősszel kilátásba helyezett négyheti prémium időközben csökkent, s így 17,4 napi keresetet tudtak most nyereségként felosztani. A ktsz elnöke részletesen kitért a hiányosságokra. Egyes dolgozók nem tartják magukra nézve kötelezőnek az anyagokkal, szerszámokkal való takarékoskodást, lazítják a munkafegyelmet. Nagyobb gondot kell fordítani a munkaidő jobb kihasználására, anyagok, szerszámok visszavételére. Szigorúbb fele- lősségrevonást alkalmaznak a jövőben azok ellen, akik italoznak munka közben, igazolatlanul távol maradnak munkahelyüktől, s nem becsülik a társadalmi tulajdont. A balesetek száma a gépesítéssel együtt emelkedett. Az 1964-es esztendőhöz viszonyítva 30 százalékkal több baleset történt a ktsz-nél az elmúlt évben. Ez nagyon elgondolkoztató, s azt jelenti, hogy a balesetvédelmi oktatást, az üzemi őrjáratokat még szigorúbban kell venni. Az idei termelési évben csak úgy lehet jobb eredményeket elérni, ha megszilárdul a munkafegyelem, a gépeket jobban kihasználják, szervezettebbé teszik a munkát, több lesz az öntevékenység, növekszik a szakképzettség, sikerül csökkenteni az önköltséget. A ktsz elnöke után Boross Gyuláné, a KISZÖV megyei elnöke elmondotta, hogy a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz a megye legjobban felszerelt, legkedvezőbb helyzetű ktsz-einek egyike, mégis az egy főre eső termelési érték Cegléden a legalacsonyabb. Felhívta a figyelmet a baleseti veszély csökkentésére, a munkafegyelem megszilárdítására, mert a növekvő tervfeladatoknak csak így lehet eleget tenni. A ktsz tagjai közül többen hozzászóltak a beszámolóhoz. művelődési otthonok A dánszentmiklósi művelődési otthon tetőzetét, belső helyiségeit nemrég újították fel. A mintegy 85 ezer forintos tatarozás során új ifjúsági klub is megkezdheti működését a községben. A községfejlesztési alap felhasználósával mintegy húszezer forint értékben rövidesen megvásárolják a klubterem bútorait, s így bővül a dánszentmiklósi fiatalok szórakozási lehetősége. Albertirsán is a művelődési ház felújítását tervezik. Most készül az épület felújítási terve. A másfélmillió forintos költséggel történő felújítást 1967-ben kezdik meg. Akkor már három klubszobája lesz a művelődési háznak, s a jelenlegi mozit is korszerű, szélesvásznú vetítő váltja fel. Tanácstagok fogadóórája Március 10-én (csütörtökön) délután 4—6 óráig dr. Zoltán Zoltán megyei tanácstag fogadóórát tart a Hazafias Népfront városi irodájában, a Szolnoki és Körösi úttól keletre levő városrészek lakói számára. Orvhallgatők Diliencz György Cegléd, Szövetség utca 8., Bodó István Cegléd, Bem utca 25. és Tóth Imre Cegléd, Zrínyi utca 26. szám alatti lakosok megtagadták a rádió üzemeltetési díjának befizetését, ezért a negyedévi 30 forint helyett 150— 150 forint bírságot fizettek. KÖZFOGYASZTÁSRA százharminc darab, átlagosan 110—115 kilogrammos hízott sertést adtak át a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben, az Állatforgalmi Vállalatnak az elmúlt napokban. A tsz ebben az évben 2550 sertést hizlal belföldi piacra Tomcsányi Sándor felvétele Megérdemelt győzelmet arattak a kecskemétiek Szezonnyifás az NB ll-ben Kecskeméti Dózsa—Ceglédi VSE 2:1 (1:1) Kecskemét: 2500 néző. Vezette: Zsolt. Szombaton délután mintegy 400 ceglédi szurkoló kísérte el ' csapatát az első bajnoki mér- ^ kőzésre. Eszményi labdarúgó- $ időben kezdődött az NB II. ^ Keleti csoportjának bajnoksá- § ga. A CVSE az alábbi összeál- $ lításban vonult ki a pályára: ^ Hamza — Cseh, Oláh, Császár ^ — Darázs, Tóth — Csurgói, § Kökény, Józsa, Pintér, Markó. \ A ceglédi szurkolók nagy $ meglepetéssel vették tudomásul, hogy a csapat irányítója, $ Csontos, sérülése miatt, nem § vállalta a játékot. í Megilletődött kezdés után $ fokozatosan feljött a Vasutas, $és a 6. percben 11-eshez ju- $ tott. A büntetőt Kökény értékesítette. 0:1. ^ Ettől kezdve a fiúk még ^ idegesebbek lettek, s így a 5 kecskeméti csapat teljesen 5 átvette a játék irányítását, s $ a széleken vezetett gyors tá- $ madásokkal veszélyeztette a $ vendégek kapuját. Ez az idősszak a ceglédi védelem és a ^ kecskeméti csatársor párhar6 cát hozta. $ ^ A 43. percben Jozsa a 16-os 5 előtt nem az egyszerű megoldást választotta, nem rúgta el a labdát, cselezett, s a tőle lepattanó labdát Rozgonyi 18 méterről kapura lőtte, mely a későn mozduló Hamza mellett a hálóba talált: 1:1. Szünet után továbbra is Kecskemét támadott. A ceglédiek csak szórványos támadásokkal kísérleteztek, azonban a középen erőltetett próbálkozásokat könnyen hárították a helyiek. A 62. percben szögletet ért el a Dózsa. A bizonytalankodó ceglédi védők gyűrűjéből felugorva Kasza beállította a végeredményt. 2:1. A hátralevő időben inkább mezőnyjáték folyt a pályán. A látottak alapján a Kecskeméti Dózsa győzelme megérdemelt, mert a ceglédi csapat védekezésre rendezkedett be, és eleve feladta a támadás lehetőségét. Kecskemét a tavalyi bajnokságban második volt, jobb csatár játékával és nagyobb állóképességével múlta felül a Vasutas-fiúkat. Gyors csatárokkal rendelkezünk, ezért többet kell próbálkozni kapu- ratöréssel, és főleg a két gyors szélsőnket kell többet foglalkoztatni, mert a modern labdarúgás szélsőjáték nélkül elképzelhetetlen. Jók: Oláh (a mezőny legjobbja), Cseh. Tóth. Kecskeméti his A Szabadság Filmszínházban ma és holnap is a Bolondos | istória című szélesvásznú csehszlovák filmet vetítik. Korha- S í: nélkül megtekinthető. keztem a medencéhez. A fiúk már elmentek, én viszont a medencéről készítettem tanulságos riportot Amikor utoljára találkoztunk, akkor a víz tükörtiszta volt. Igaz, hogy akkor még nyári nap ragyogott és a medence fenekét is látni lehetett. Most a víz színe haragoszöld. Békalencse és moszat borítja, s az egyhangúságot legfeljebb a csapkodí vízibogarak, csí- borok, vizipókok zavarják. Közelebb hajoltam a betonmedencéhez, és feltettem a jogos kérdést: — Hát magát mikor takarították ki utoljára? — Ó, nagyon régen — csobogta a víz. — Már nem is emlékszem rá. Bizony ebben a. csúnya környezetben folyik több, mint egy hónapja az edzés. Sokat beszélgetünk a vízisport fontosságáról, s a ceglédiek eredményeiről. Helyes lenne, ha emellett valamivel többet áldoznánk a tisztaságra. Ennyit feltétlenül megérdemelnének úszóink és vízilabdázóink. (Kik.) Kitűnő kezekben van a ceglédi úszók utánpótlása. Negyven kisdobos és úttörő hetenként négyszer végzi edzését Gáti Károly szakképzett edző vezetésével. A kicsinyek házi és megyei versenyekben igen szépen szerepelnek. Legutóbb az ózdi úszótalálkozón értek el figyelemreméltó helyezést. Hetenként négyszer délután két órától négyig a fiataloké a medence. Szorgalmasan készülnek az új versenyre. Edzés után érBeszélgetés az úszómedencével
