Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

FIGYELŐ AZ UTAKRÓL A nemrég lehullott nagy- mennyiségű eső, no meg a ta­lajvíz erősen megrongálta az utakat. A közlekedés — talán mondani sem kell — sokkal nehezebb, mint más útszaka­szon. Ilyen az út például Gyomron, az egészségház előtt, a Mendei úton jónéhány he­lyen és Diófasor környékén. Néhány helyre már odaszállí­tották a követ is, hogy majd megjavítják azt az útszakaszt. Eddig azonban nem történt semmiféle intézkedés. A gépjárművezetők és az utasok kérését tolmácsoljuk akkor, amikor arra kérjük az illetékeseket, mielőbb javítsák ki a megromlott útszakaszo­kat. Egy hetilapról Közkedvelt újságunk az Or­szág-Világ. Nemcsak mi olvas­suk szívesen, hanem minden­ki, aki megrendeli. Nem is volt vele baj, kézbesítették mindig pontosan. A múlt hé­ten azonban hiába vártuk a hetilapot. Jó lenne, ha máskor nem érné ilyen kellemetlen meg­lepetés az Ország-Világot sze­rető gyömrőieket. (gér) M0M0MD1ÉEI PEST MEGYEI HÍRLAP KIJIONKIA .0 A S A Nőnapi köszöntő helyett VIII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1966. MÁRCIUS 8., KEDD KUTYA PUSKAVÉGEN Szeretik-e az őzek a sót? A vadőrrel as üllői erdőkben A lapulva elnyúló szürkés színű nyúl úgy beolvad a rozsda színű avarba, hogy az ember csak sikkor veszi ész­re, amikor néhány lépésre felugrik előtte. A vadőr megrántja a gyep­lőt, a kocogó lovak megállnak. A vadőr puskát igazít, aztán óvatos léptekkel a bokrok fe­lé igyekszik. A bokrokon túl élet-halál harc folyik: lom­pos, ázott szőrű kutya sival- kodó nyulat marcangol. Nagy volt tehát a riadalom a nyu- lak békés társadalmában. Dörren a puska, a kutya meg­A szállási italbolt panasza Az elmúlt vasárnap furcsa dolog történt Szőllősnyaralón. A kis italbolt nem nyitott ki. A kiszolgálóablak helyét rács védte. Mi történhetett? — kérdez­tük. Szinte el sem hiszi az ember, hogy ilyesmi is elő­fordulhat: be kellett csukni a kis kocsmát, azon egyszerű oknál fogva, mert sehonnan sem kapott napok óta sem bort, sem sört. Hallgassuk csak meg, hogy mit mond az italbolt vezetője: — November végén vettem át az üzlet vezetését. Már a második héten elértem a napi 1200 forintos forgalmat. De­cember végével túlteljesítet­tem a havi tervet. Ezért 300 forint prémiumban részesül­tem. — Erre az évre a tervet fel­emelték. Ennek ellenére a normát teljesítettem január­ban. Februárban az italellátás már akadozott. A bor olyan ritka, mint a fehér holló. Nem lenne semmi baj, ha legalább sörrel ellátnának. Sajnos, már hosszabb idő óta a sörnek a színét sem látom! — Márciusra 15 hektoliter sört ütemeztek be részemre. Egyetlen üveg sem érkezett még belőle. Az Országos Sör­ipari Vállalat monori kiren­deltsége szombaton járt a köz­ségben. A kisvendéglőben 12, a 4-es számú italboltban pe­dig négy hordó sört helyezett el. Ugyanakkor Sápot és Úrit is ellátta itallal. Ellenben en­gem már régóta kikerül. Nem tudom, miért vagyok én mos­toha gyerek! Ital hiányában most kénytelen voltam bezár­ni az üzletet. Nincs másom, csak töményszeszem. Utóvég­re nem itathatok mindenkit pálinkával?! A szőllősi italbolt vezetőjé­nek panasza teljesen jogos. Miért nem kap sört az ital­bolt? Szeretnénk, ha erre a közérdekű kérdésre a söripari vállalat monori kirendeltsége sürgősen megadná a választ. Krátky László JÓ ÉTVÁGYAT Ebéd, a gombai óvodában (Foto: Kiss J.) Mitől vad a vudwnucska ? A főerdész a kilenc és fél- ezernyi területű „birodalmá­ról” beszélt, felsorolta az erdő állatállományát, s úgy mellé­kesen megemlítette, hogy már vadmacskával is találkozott. A vadmacska-kérdés rendkí­vül érdekelt, viszont a főer­dész nagyon komoly ember volt, s ezért igyekeztem szó­rakozottan feltenni a kérdést. — Mi különbözteti meg a vadmacskát a szelíd, házi macskától? — Kilenc sötét karikát vi­sel a farkán. Ez a tény még izgalmasab­bá tette számomra a dühös­nek, ingerlékenynek tartott állatot, s megérdeklődtem a Tarka hosszát, vastagságát. — Szóval — mondtam tu­dálékosan — rövid, vastag farka van, kilenc gyűrűvel. — No, várjon csak — in­tette le lelkesedésemet a fő­erdész. — Megy az erdőben és találkozik egy macskával. Mit csinál akkor? — Megnézem a farkát, megszámolom a karikákat. — De még akkor sem biz­tos, hogy vadmacska — mondta gyorsan, komolyan a főerdész. Hanem: Miután megszámolta a karikákat — és ha pontosan kilenc a szá­muk, odamegy a macskához, felemeli a lábát. — És? — kérdeztem izga­tottan. — Ha a talpán van egy fe­hér folt, akkor gyorsan sza­ladjon el. Mert az már tény­leg vadmacska. (d) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrö: Az ég kulcsa. Maglód: Egy amerikai Párizsban. Mende: Beáta. Monor: Csak neked (szé­les). Pilis: Égbolt a sivatag felett. Tápiósüly: Lord és bandája. Üllő: Moszkvai séta (széles). Vecsés: Szamurájhűség (széles). ugrik, szalad vagy tíz mé­tert, aztán magasra ugorva hanyatt veti magát. — Nagy kárt okoznak a vadállományban a kóbor ebek, sanda macskák: pusztítanak nyulat, fá­cánt, nagyját, apraját, nem kímélik a tojásokat sem. Évente mintegy 80 kóbor ku­tyát, 50—60 sunyi macskát pusztítunk el itt Üllő határá­ban golyóval, méreggel. Lő­jük a repülő vércsét is, s a fészkét, amikor költ — mond­ja Kovács István, a Magne­zit vadásztársaság vadőre. A tépett, merevedő nyulat a kocsiderékba dobja a sókoc­kák mellé, mert a gondos vadőr most az erdőkben szer­teszórt etetőrácsokba és az őzek kitaposott csapásai, ösvé­nyei mellé sókockákat helyez, amely ízletesebbé teszi a szá­raz takarmányt, amellett elő­nyösen befolyásolja az állatok egészségi állapotát is. — Az állatok különben jól teleltek, igaz, a kilenc etető­rácsház és 17 állandó fácán­etetőhöz méteres hóban naponta hordtuk az élel­met: harmincöt mázsa lu­cernát, 30 mázsa kukori­cát, 20 mázsa ocsut fo­gyasztottak el a tél folyamán ezek a hasz­nos madarak, félénk állatok. Persze oda torkoskodtak az apróra nőtt üregi nyulak is, pedig ezek a nem szívesen lá­tott vendégek megrágják a fiatal fák törzsét, s a héj nél- b kül maradt fa senyved, el is § pusztul hamar. Az etető mellől alig halad ^ el a kocsi, a szelíd tekintetű ^ őzek már nézik a kocka ala- kúra préselt sót, kóstolgatják, § aztán odasorakozik a nyolc- % kilenc darabból álló falka. ^ Egy azonban távolabb marad, ^ éber szemmel figyel, nem kő- ^ zeledik-e rossz szándékú em- § bér. ^ — Most még félnek egy ki- ^ csit — mondja a vadőr —, § mert a múlt hetekben selej- ^ teztünk, s kilőttünk 30 darab 3 korcs, szabálytalan szarvállá- ^ sú állatot. A dörrenés még mindig a fülükben cseng... S Körülbelül ^ 300—320 őz él az üllői er- ^ dőkben, fácán is van 1200 ^ —1300 tapsifüles pedig !> 4300 futkároz becslésünk § szerint. Ketszázhusz nyulat élve fog- J tunk be, azok azóta már az | angol nyúltársadalommal is- j merkednek. A befogás azon- ban nem sikerült úgy, ahogy szerettük volna, de a nyulak is megtanulták már, hogy a kifeszített hálóval párhuza­mosan kell futni...! Elfogyott a mázsányi só, ha­zafelé poroszkálnak a jóvérű lovak, a vadőr azonban lát­csővel a határt pásztázza, nincs-e kóborló eb, elnyúlva lopakodó macska, vijjogó vér­cse, mert orvvadász már nem akad, s a hurkolok száma is egyre kevesebb. Kiss Sándor Kiss Júlia felvétele vsssssyAr/Ysssrsssssfssrsssr/rsssfsssssyjrfrsssfsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* MNK-MERKOZES Szép búcsú a kupától Bag­(2:0) vezette: Puszta­Gyömrő 2:0 Gyömrő, 600 néző, Tihanyi (Szabó II, szeri). A gyömrőiek elszánt hangu­latban készülődtek erre a mérkőzésre. A múlt héthez ké­pest annyiban változott csak az összeállítás, hogy Szűcs he­lyett Burján kapott helyet. A bagiak is legerősebb csapa­tukkal léptek pályára. Az első tíz perc a vendége­ké volt. A 4. percben már meg is szerezték a vezetést. Ezután megváltozott a játék képe. Gyömrő is egyre gyakrabban támadott, eredménytelenül. A 20. percben Bag növelte elő­nyét. Rádi ahelyett, hogy el­rúgta volna a labdát, cselez­getett a 16-os körül. A labda elpattant tőle, pontosan a ven­dégek jobbösszekötője elé, ajci mintegy húsz méterről nagy gólt lőtt Tóth hálójába. Átvet­ték ugyan a gyömrőiek a já­ték irányítását, de gólt az első félidő végéig nem tudtak már elérni. Szünet után Gyömrő még többet támadott, de gólt lőni nem tudtak. A szép számú közönség jó iramú, eléggé színvonalas mér­kőzést láthatott. Az első fél­idő 25. percétől az utolsóig a hazaiak nagy fölényben ját­szottak, s hogy gólt mégsem sikerült elérniök, az elsősor­ban annak köszönhető, hogy Ádám, a kapus és Deme a kö­zéphátvéd nagyszerűen ját­szott. A bagiak nekik köszön­hetik győzelmüket. Végeredményben a helyze­tek és a játék képe alapján a döntetlen igazságosabb lett volna. Mindenesetre Gyömrő szép játékkal búcsúzott a ku­pától. A gyömrői csapatban Tóth a gólokról nem tehet, Fehér és Hegedűs az első félidőben so­kat bizonytalankodott, de szü­net után mindketten feljavul­tak. Verseczki volt e sor leg­jobb tagja. A fedezetek közül Burján a csapat legjobbja volt. Tóth ezúttal gyengébb teljesítményt nyújtott. Elől Dohnál, de a többiek is nagy kedvvel játszottak, sajnos, a góllövéssel hadilábon álltak. Tihanyi partjelző kollégái­val együtt határozottan, jól vezette a mérkőzést. (ffér) * 1 * * 4 — Húszezer nyolchetes csirke elszállítását kezdte meg a Bamevál a tomyoslöbi ba­romfinevelő telepről. A csir­kék átlagsúlya egy kiló 30 deka. ,Almában tiszfa kötényt hordott Az asszonyok szép álmairól A mama. Világra hozta a vi­lágirodalom egyik nagy költő­jét. végigmosta az életét és volt egy álma. Olyan mint az élete; egészen kicsi, szürke álom, melynek a mama a fő­szereplője: Ilyenkor a mama nem volt mosónő, hanem csak ember, aki tiszta kötényt hord és a postás előre köszön neki. Ilyen volt József Aronné ál­ma néhány évtizeddel ezelőtt. Ilyen volt a mosónők álma ak­kor — és álom is maradt. Ök talán a mennyországot is úgy képzelték, hogy ott mindig va­sárnap van, a tűzhelyen pap­rikáskrumpli melegszik, ők pe­dig tiszta ruhában, ropogósra vasalt kötényben ülnek az asz­tal mellett. És miről álmodtak a szövő­lányok? Miről álmodtak a szürkefüstös városnegyedek kopott cipős molylepkéi — a takarítónők, a gyári munkában megfáradt asszonyok. Két ál­muk volt. Az egyiket csak ti­tokban álmodták — ez tarka, lágyan omló selyemről, szín­házról, mesebeli hercegről szólt. A másik, a hétköznapi álom a kenyérről. Hatvan induló a spartakiád járási döntőn Gyomrán rendezték meg va­sárnap a téli spartakiád aszta­litenisz és sakk döntőit. Régein volt ilyen népes mezőny a já­rási döntőn. Eredmények: ASZTALITENISZ Férfi egyéni: 1. Molnár Fe­renc (Vecsés), 2. Molnár János (Vecsés), 3. Fekete László (Ve­csés) és Szőnyi Sándor (Mo­nor); Férfi páros: 1. Szőnyi— Kardos (Monor), 2. Molnár— Fekete (Vecsés), 3. Tóth—Kop­pány (Gyömrő) és Kálmán— Jedlicska (Ecser); Férfi csapat: 1. Vecsés (Molnár, Molnár, Fekete), 2. Monor (Szőnyi, Kardos), 3. Gyömrő (Tóth, Koppány, Hamar) és Monori- erdő (Jávorszki, Majgúth, Kar­sai). Női egyéni: 1. Lengyel Judit (Üllő), 2. Almási Katalin (Men­de), 3. Varga Gyuláné (Üllő); Női páros: 1. Vargáné—Len­gyel (Üllő), 2. Egyedi—Almási (Mende). 3. Vecsés. Női csapat: 1. Üllő (Lengyel—Vargáné), 2. Mende, 3. Vecsés. SAKK Férfi egyéni: 1. Tóth Lajos (Gyömrő), 2. Farkas János (Ve­csés), 3. Simák János (Vecsés), 4. Lázár Gergely (Vecsés), 5. Szabó Károly (Vecsés), 6. Var­ga Balázs (Gyömrő). Férfi csapat: 1. Vecsés 2. Gyömrő, 3. Mende. Az asztalitenisz versenyeken a várt eredmények születtek, csupán az egyéni bajnokság­ban Molnár Ferenc szép győ­zelme volt meglepetés, hiszen olyan jóképességű versenyző­ket győzött le, mint: Puskás (Mende), Fekete és Molnár (Vecsés). A sakk döntő meglepetése Tóth Lajos biztos győzelme. Kedves színfoltja volt a ver­senynek amikor a megnyitón Tóth Lajos két sakkjátékáról szóló könyvet ajánlott fel a győzteseiknek. Miután a bajno­ki címet ő szerezte meg a könyveket a 2. és 3. helyezet­tek kapták. A szegényemberek álma is szegény. Költőnek kellett len­ni ahhoz, hogy szépnek lássa, s proletárköltőnek, hogy szebb valóságot merjen köve­telni, melyben gyönyörű ól­mok születhetnek. A kicsi, agyondolgozott pro­letárasszony —, aki József At­tilának adott életet —, éppen ma jutott eszembe. Ma, ami­kor a nőket, az asszonyokat, az anyákat ünnepeljük. Kilépett a versekből, megtörölte szap­panos létől csöpögő kezét és leejtett karral állt. Akkor jutott eszembe, hogy mit álmodhatna József Aron­né ma, 1966-ban? De jó lenne nyomon követni, hogy szépülnek évről évre uz asszonyok álmai. Ds szép lenne felfedezni azt a percet, amikor az álomból valóság lesz, s a megszépült jelen még szebb ál­mokat szül. Miről álmodnak ma az asz- szonyok? Kocsiról is, televízió­ról is, külföldi utazásról, meg szép otthonról. Gyermekük nyugodt életéről, szép öreg­ségről. És egy szóról is álmodnak — lengyelül, magyarul, oroszul, angolul, indonézül. Mi úgy mondjuk: béke. Oroszul: mir. Békét is, világot is jelent. Legyen valóság az asszonyok szép álmaiból. Deli Mária KUPA-HIREK Az Országos Ifjúsági Lab­darúgó Kupa járási selejte­zőit vasárnap rendezte meg a szövetség. Két mérkőzésrő. nem érkezett még híradás. A többi eredmény: Tápiósáp—Úri 4:2, Gyömrc —Tápiósáp B 0:0, továbbjutót', a gyömrői csapat. Vecsés—-Ül­lő 0:0, továbbjutott a vecsés. csapat. Péteri—Monor 0:0, to­vábbjutott Monor. A tápiósá- piak, üllőiek és Péteriek or­vosi igazolása nem volt rend­ben, így a kupából kiestek. BIRKÓZÁS Szombaton és vasárnap a BVSC Szőnyi úti tornatermé­ben rendezte a Budapesti Spartacus kétnapos ifjúsági kötöttfogású birkózóversenyét 85 indulóval. A versenyen két monori fiú indult és szép sikert értek el. Szőnyi Jancsi remek birkó­zással minden ellenfelét le­győzve első, míg Győri Lász­ló a negyedik helyen végzett. Ugyanennek a versenynek keretében az úttörők részére is volt versenykiírás.. A mo- noriak 15 úttörővel meg is jelentek, azonban ott tudták meg, hogy a verseny elma­rad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom