Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

1966. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK MKIEI y^rfop 3 Táncos körút a Bükkben Ma reggel indul el egyhetes kőrútjára a nagytarcsai ének- tánc-szinjátszó együttes. A szlovák szövetség vendégei lesznek: autóbusszal járják a Bükk vidéki szlovák anya­nyelvű magyar jalvakat. A programról egy-két érde­kesség. A színjátszók betanítása Pi­lisi Éva magyarszakos tanár érdeme, míg a koreográfia Tí­már Sándor munkája. Az énekkart és a Pro Musica quintettet Akoncz Ildikó főis­kolai növendék vezeti. A szín­vonalas program kétórás, a műsorszámok szlovák és ma­gyar nyelven hangzanak el. AZ ÖREGEMBER Senki földje ez, bár biztos valakié. Vonat fut fenn a töl­tésen, rá merőlegesen a Forte új, félig kész, impozáns be­toncsodái. Itt, a zsombékos, vékony, de hosszúra nyúlt parcellán törmelékhalmok: tö­rött üveg, vasdarabok, üres műanyagtasakok. Lassan, rá­érősen halad az öregember, bot az egyik kezében, kopott gyékényszatyor a másikban, lépked, s olykor lehajol. A köszönésre picit felretten, csak annyira, mint aki kétke­dik: mi dolga másoknak vele? Kotorászik tovább a bottal. — Talál valamit? — Hát Valamit Ezt-azt A betonúton építőanyaggal tömött tehergépkocsik futnak. Por száll utánuk, az öreg ko­mótosan csinálja a dolgát, oda sem figyel. Magyar műszaki szenzáció Hat mikron vastag wolframszálat állítottak elő az Egyesült Izzóban A korszerű rádiócsövek rácsainak tekercseléséhez ma már világszerte az igen vékony és kiváló mechanikai tulajdonsá­gokkal rendelkező wolf­ramszálat használják, ennek megfelelően az Egye­sült Izzó wolframüzemében is évek óta foglalkoznak az egyre vékonyabb szálak gyártásával. Két év óta már elő tudnak állítani 8—12 mikron vastagságú wolfram- drótokat. A napokban újabb nagy sikert értek el, a világon az elsők között hatmikronos — hat ezred milliméter vastag — sza­bad szemmel alig látható szálat sikerült előállíta- niok. Az eredményt az tette le­hetővé, hogy gyémántból megfelelő húzóköveket tud­tak készíteni, összesen A 15 gyémántkő egyre csök­kenő átmérőjű fokán kell a szálnak áthalad­nia, amíg az eddigi legvékonyabb 8 mikronos drót 6 mikro­nossá nyúlik meg. Kék expresszel Angyal visszatér A társítás nem véletlen műve, valóban együtt érke­zik meg a következő évne­gyedben a közkedvelt An­gyal, a Kék expressz című kis játékfilm-sorozattal. Erről értesültünk tegnap a sajtó- tájékoztatón, melyet Kulcsár Ferenc a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese tar­tott az elkövetkező három hó­nap műsortervéről. Újabb nagy történet kerül képernyőre a Monte Christó grófja — tizenkét részes, foly­tatásos angol film sorozatban. A lepergő kilencven nap alatt, tizenkét nagy játékfilmet su­gároznak. Színesebb lesz ál­talában a szombati és vasár­napi adások programja. Kí­sérőnk marad a vetélkedő, új fejtörő indul külpolitikai, idegenforgalmi és népművé­szeti kviz-játék formájában. A műsorra tűzött hat tv-já- ték szerzője magyar, többek között: Illyés, Mesterházi és Vészi munkáját látjuk a kép­ernyőn. — A dereka bírja még? — Ha a gazda úgy paran­csolja! — Hány éves a bácsi? — Hetvenhárom. ősz, ritka hajába belekap a szél, kopott kabátját madzag fogja át, zsákot tűzött bele. Hátha a zsákmány a szatyor­ba már nem fér bele!? Dró­tot húzott ki törött téglák alól, kéteres pvc-kábel, lehet vagy három méter. — Látja-e? Jó lesz otthon. — Mire? — Ki tudja? Valamire. — Játszani. Az unokák­nak ... Ezt nem kellett volna! Az öreg felrántja a fejét, mint akit megütöttek. A közömbös­ség mindent eltakaró hamuja alól egy pillanatra a dühvei vegyes kétségbeesés tüze vil­lan fel. — Ügy... onoka... van, nincs, nem tudom. A drótot tekergeti öreg, ráncos keze körül, apró gom­bolyaggá. Újra kiegyenesíti, ismét gömbölyíti. Sóhajt, mint akit a dereka kínoz vagy belül valami, de a má­sikra bízza, mire véli a sóhaj­tást. Azután mégis — kétsé­get oszlatva — kimondja: — A fiam... kanadás lett, úgy ám. Annyit sem mondott, no, megyek. Ötvenhatban volt, nem most. A huszonkettőt töltötte volna akkor kará­csonykor ... — Huszonkettőt? — Hát Menheli gyerek volt, nem a magam fia. Az enyim még odaveszett negyvenegy­ben ... Mariska vette oda ezt a menheli gyereket.,. Mariska — a felesége — már nyolc esztendeje itthagy­ta az öreget — Talán a fiú miatt... na­gyon. szerette..;, v amit a ma- munkénak már nem adhatott meg... — .Egyedül él... a... a... — Gávits Lajos vagyok, ké­rem. —.;. Lajos bácsi? — Egyedül. — Nehezen. — Nehogy azt higgye az úr! Van nekem kérem nyug­díjam — izgatott, gyors moz­dulatokkal keresi, s húzza elő a foszlott, nagyon kopott le­véltárcát, mint aikinek a be­csülete került veszélybe, s ’M’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSMfSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSSSSm-SSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSSSSSS/'SSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSSJ VIRÁGZIK AZ EPER A MÉK tahitótfálui kísérleti tele­pén tizenhat holdon folyik a kutató­munka az eper- és málnatermeléssel kapcsolatban. Különféle eperfajták­kal kísérleteznek, amelyeknek más és más a beérési idejük és a hoza­muk is. A négyezerötszáz tő me lég­ügyi eper már virágzik, s három hét múlva útnak indíthatják az első eperszállítmányokat mutatja, a nyugdíj cédulát — minden hónapban kapom. A cédulán 621 vagy 671 fo­rint áll, villanásnyira nézem csak, nehogy az öreg bizalmat­lannak tartson. Megérti a hall­gatást, kérdezetlenül felel: — Az embernek sok az ide­je. Hát kijárogatok ide. Va­lami kevés ez is. Fillér, forint. A cigarettát megköszöni, de nem gyújtja meg, elteszi. Meg­igazítja a madzagot a kabát­ján, arrébb lép, kicsit csak, nehogy azt higgyem, itt akar hagyni, de lássam be, azért még mozoghat a keze, hogy vélem beszél. Jókora műanyag­zacskót vesz fel, eltűnik a sza­tyorban. — Van egy húgom. Hatvan­nyolc esztendős. Maga maradt szegény, egy olyan szeretetház- ban jó lenne neki... egy kis pénzt küldök olykor ... Hát ezért mozog a bot a ke­zében. Ép üveget talál: bor lehetett benne? Ki tudja már? A zöld palack is a többi holmi mellé süllyed. — És az a fiú írt? Hol van? Legyint. — Tizenöt esztendeig nevel­tük kérem. Elment, elment. Edesszülőkikel is megesett ez. Nyűtt cipője alatt recseg az üveg, egy darabkán szikrát vet a nap. Villanásnyi időre szi­porkázó drágakővé válik, de az öreg tudja, hogy csalóka fény ez. Megy hát tovább, s ahogy csendesül a kutatgatás sok apró nesze, úgy erősödik a Forte óvodásainak a szél szárnyán eddig is eljutó éneke. Mészáros Ottó Lassan halad a csüszamló visegrádi Tamáshegy statikai vizsgálata Bizonytalanság a hegy lakói és a beutalt üdülők között Március elején észleltén először Visegrádon, hogy a lakásul szolgáló egykori bo­rospincék és az eléjük épült kunyhók alatt megindult a Tamáshegy. Negyvennégy csa­ládi hajlék közel háromszáz lakóját fenyegeti a földomlás. Közöltük már, hogy a köz­vetlen életveszéllyel fenye­gető öt lakásból a községi ta­nács kilakoltatta és üdülők­be költöztette át az embere­ket A megyei tanács pedig intézkedett, hogy a Pest me­gyei Épülettervező Intézet vizsgálja meg a területet állapítsa meg, szükséges-e még további lakások kiürí­tése és egyáltalán alkalmas-e a község területéhez tartozó Tamáshegy arra, hogy rajta lakóházak épüljenek. — Naponta vártuk a több­ször is jelzett statikusokat — mondja most Ráckevi Erzsébet a visegrádi tanács­elnök —, múlt hét csütörtö­kén, vagyis 24-én végre megjöttek. Itt voltak késő délutánig megvizsgáltak nyolc lakást aztán elmentek és 29-ig színüket sem láttuk. Megkérdeztem tőlük, mikor fejezik be a vizsgálatot azt mondták, nem tudják, sőt azt sem, hogy mikor jönnek leg­közelebb, mert más mun­kájuk is van. így a legnagyobb bizonyta­lanságban élnek a tamás­hegyiek, de az üdülők be­utaltjai sem lehetnek bizto­sak benne, elfoglalhatják-e dátum szerint a szobájukat Ha még több lakást kell ki­üríteni, csak üdülőket ve­hetünk igénybe, ugyanis más helyünk nincsen. — Nem áll, hogy csak két­szer jártak tőlünk Visegrá- don — feleli kérdésünkre Albert Jenő, a tervezőinté­zet főmérnöke. — Legfeljebb a statikusok mentek először a múlt héten. Érthető, ha szü­netel közben-közben helyszí­ni vizsgálatuk, ott nem vé­gezhetnek el mindent itthou a rajzasztal mel­lett még számításokat is kell csinálniuk és ez hosszadalmas. Az is igaz, hogy sok más munkájuk van, mindenesetre holnap, ha be­jönnek, megkérdezem tőlük mikor szándékoznak ismét ki­menni Visegrádra és megsür­getem őket De a munkájuk, ismétlem nem könnyű, nem is lehet gyors. Abban, hogy a statikusok munkája nem könnyű, két­ségkívül igaza van a fő­mérnöknek. Jó lenne azon­ban, ha a Tamáshegy is tü­relemmel lenne addig, míg a statikusok befejezik szá­mításaikat Látszat szerint a hegynek nincs türelme. újabb repedések észlelhetők a még lakott pincék és há­zak falán. Eleire íiélt tanya világ Szociográfiai vázlat — pillanatfelvétel Felsőszőllőről — Erzsikéék a héten köl­tözködtek ide Tiszakürtről. Há­zat vásároltak, eladták az ot­tanit Erzsiké értelmes tekintetű, gesztenyeszínhajú kislány. Kék iskolaköpenyt visel, ti­zennégy éves, nyolcadikos. Egyik öccse a hatodik, má­sik a harmadik általánost vég­zi tegnap óta a felsőszőllői két tanerős, egy tantermes ta­nyai iskolában. Akár ha lec­két mondana fel, úgy meséli el vándorlásuk történetét: — Édesapám a tsz tagja volt Azért jöttünk ide, hogy én könnyebben tanulhassak tovább, mert szövőnő leszek, ősztől kezdve bejárok Pestre valamelyik textilgyárba ta­nulónak. Tiszakürtről nem lehetne. A testvéreim is szak­mát fognak tanulni, apuka is bejár majd dolgozni va­lamilyen gyárba. Ezért jöt­tünk Budapest közelébe. Gyalog, buszon, vonaton Budapest valóban nincsen messze, mindössze 44 kilomé­ter ide. Megközelíthető vas­úton. Az állomásra, a hét ki­lométerre levő Monori-erdő- re autóbusz jár Felsőnyáregy­házáról, de a megállójáig két kilométert kell gyalogolni földúton. Ez a két kilométer sem sok, de ha hó, vagy eső esik, gyalogszerrel úgyszól­ván mindig járhatatlan. Most is — pedig már napok óta nem esett — mély kátyúkon botladozik keresztül a dűlő- útra merészkedett gépkocsink. Ezen az úton naponta vagy hatvan bejáró talpal oda meg vissza. Az útjuk, ottho­nuktól fővárosi munkahe­lyükig négy órával hosz- szabbítja meg munkanapju­kat. Erzsikéék ilyen közel költöztek Tiszakürttől Buda­pesthez. Tavaly három nagykőrösi család hurcolkodott be. Csak az egyik lakik még itt, a má­sik kettő néhány hónap múl­va visszaköltözött Demkó Nándor a szövetkezeti boltos viszont néhány hete vándo­rolt be Albertirsáról, házat vett, abban lakik.. Nagy ter­veket sző, fel akarja lendíteni a forgalmat. Szépen rende­zett, tiszta kis üzlete sarká­ba mutat, a fridzsiderre: — Rövidesen bekapcsolják, attól kezdve lesz minden­féle felvágott, tej és vaj is. Va­jat már egyszer kaptam, per­cek alatt elfogyott. Az első kétheti bevétel 35 000 forint volt, de úgy számítom, rövi­desen elérem a havi kilenc- venezres átlagot Nagy összeg. Különösen, ha meggondoljuk, hogy Felső- szőllő 85 lakott házában 274 ember él. A bolt mosógé­pet is kölcsönöz, naponta akad bérlő rá, pedig egyre több házban van mosó-, és más elektromos háztartási gép. A villanyvezeték kilenc éve ért el idáig és 1950 óta köti ösz- sze a tanyát vékony drótszál, a telefon huzalja a külvilág­gal. Egyetlen készülék a boltban. 15 férfi, 30 nő Államigazgatásilag Nyár­egyháza — Alsónyáregyházá­nak mondják — lakott külte­rülete, ahogy a még távolabb fekvő Felsőnyáregyháza is az. Felsőszőllő őslakói a Nyáriak cselédei meg zsellérei voltak mind. Negyvenöt előtt egyet­len ember járt el másfelé dol­gozni. Vasutas volt, példáját azóta többen is követték, ma két mozdonyvezető, egy fűtő, sok pályamunkás, vasúti laka­tos lakik itt A többi bejáró gyárban dolgozik, a fiatalab­bak már szakmunkások. Földje a nyáregyházi Béke Tsz tartozéka Tsz-tag tizenöt férfi és mintegy kétszerannyi nő. A legidősebb lakó, Somogyi Pál 81 éves, a házát javítgat­ja éppen. — Apámtól örököltem, ő meg az apjáé helyére építette — mondja Részesarató, kapás, afféle minden munkát végző ember voüt hajdan, most tsz-nyug- díjas az öreg. Kunyhók, házak, romok Kilométernyi hosszú utca­sor. Ez Felsőszőllő. Sok a nád­fedél. Apró kunyhócskák mel­lett néhány új, palatetős, szé­les ablakú tetszetős épület is akad. Homlokzatuk bevakolva, színesre meszelve, vakolatlan oldalfaluk azonban elárulja, sárból rakták mindet Emitt, kívülről is feltámasztott, be­szakadni készülő, horpadt háztető, amott, málladozó sár- falrom, ablakát, ajtaját, fedél­székét már elhordták, mióta lakhatatlanná vált tavaly. új építési ' engedélyt nem adnak, de azt nem lehet meg­tiltani, hogy alapjától a tete­jéig ne tatarozzák a házakat. Különben is, hogy adhatna a község 85 cseretelket? Ez a tanya még évtizedek múlva sem szűnik meg Egyetlen téglaépület és egy­ben a legnagyobb is, az isko­la Vagy hatvan esztendeje épült. Délután a felső tagozaté a tanterem. Négy osztályt, összesen 43 gyermeket oktat egyszerre Bucsis Imre, az idős tanító bácsi. A nyolcadikosok földrajzból felelnek, azt mond­ja el egyik fiú, hogyan lehet Budapestről víziúton Moszk­vába jutni. Ezalatt egy hete­dikes a táblánál bonyolult be­tűszámtan példát old meg vi­szonylag gyorsan és hibátla­nul. A hatodik osztály magyar dolgozatot ír, az ötödik szin­tén írásbeli feladatot kapott Ha a mély kerékvágásoktól barázdált út télen is járható lenne, vagy elbírná az autó­buszt a felsősök a községbe járnának a három kilométer­nél messzebb eső iskolába. Tizenöt a nyolcadikos, közü­lük egy fiú és három lány marad otthon, a többi mind to­vább tanul valamilyen mes­terséget A lányok közül azonban egy sem akar fod­rász lenni és ez már a reális iskolai nevelés hatása. Délelőtt Bucsics Imréné, a tanító néni az alsó tagozat 31 növendékével foglalkozott. Az első osztály létszáma ez idén hét — Tizenöt nyolcadikos és csak hét elsős? — Igen, de jövőre tizen lesznek — örül a növekedés­nek nevető szemmel a tanító néni — és jövő után még töb­ben. Felsőszőllő tanya iskolája te­hát nem néptelenedik el. Italbolt nincs a településen. Igaz, minden ház mögött ott a szőlő. A tsz-é, de családi kezelésben művelik. Kétlakivá válik ebben a munkában min­den bejáró. Ám máskülönben is szorgalmas emberek. Né­hány év múlva Felsőszőllő ta­nya mindenesetre úgyszólván teljesen ipari dolgozók által lakott külterület lesz, vagy ha úgy tetszik, „alvóváros”. La­kói azonban akkor is gyalog indulnak munkahelyük felé. Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom