Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

1966. MÁRCIUS 30.. SZERDA MEGYEI i&tívlap :i Partizánsikerek Közép- Vietnamban Csoportosulás Thi tábornok körül Saigon A dél-vietnami katonai kor­mány által elmozdított Thi tá­bornok, aki néhány nappal ez­előtt visszatért korábbi állo­máshelyére, Hűébe, jelenleg visszavonultan él és fo­gadja a környékből, továb­bá a fővárosból érkező po­litikusokat. Ismeretes, hogy Thi tábornok körül alakult ki az a mozga­lom, amely a jelenlegi katonai kormány leváltását és polgári Sztrájk Olaszországban Róma Kedden egymillió olasz építőipari munkás lépett ál­talános sztrájkba az ország egész területén az új munka- szerződés kivívásáért. kormány megalakítását köve­teli. ★ A saigonj műszaki főiskola több ezer diákja kedden gyűlést tartott az iskola épületében, ahol az ifjúság vezetői beszé­deikben támadták a saigomi katonai kormányt. ★ A VNA ismerteti a dél-viet- nami felszabadító hadsereg egyik szóvivőjének nyilatkoza­tát, aki a napokban bejelentet­te, hogy Közép-Vietnamban a felszabadító erők és a lakosság a március 10-ével véget ért ötven nap során megöltek, illetve megsebesítettek 25160 ellenséges katonát, köztük 9320 amerikait, lelőttek, illetve megrongáltak 453 amerikai repülőgépet és megsemmisítettek több mint 200 katonai járművet. Ismét őrjáratok a djakartai utcákon Feloszlatták Sukarno hásiesredét Djakarta Mint az AP hírügynökség jelenti, az új indonéz kormány megalakítását követő órában a hadsereg erőteljes biztonsági intézkedéseket tett, nehogy újabb tüntetések robbanjanak ki. Djakarta utcáin ismét fegyveres Őrjáratokat lát­ni. Machmud tábornok, Djakarta katonai körzetparancsnoka hétfőn bejelentette, hogy a helyőrség megakadályoz min­den tüntetési kísérletet. Az AP tudósítása szerint a szélsőjobboldali diák­szervezetek még a komp­romisszumos kormánnyal sem elégedettek. Bejelentették, hogy felosz­latták a Tjakrabirawa ezredet, Sukarno elnök háziőrségét. Az alakulat katonáit más alegy­ségekbe sorozzák be. Lemondott és elmenekült az ecuadori junta Quito Az egy hónapja tartó heves és sokszor véres ecuadori tün­tetések kedden meghozták gyümölcsüket: lemondott ,3 hatalmat bitorló katonai junta, tagjai elmenekültek. Magyar filmsiker Bécsben A nagy siker jegyében mu­tatták be a bécsi „Vidámság filmfesztiválján”, a Vienna- len a „Butaságom története” című magyar filmvíg játékot. Az Uránia Filmszínházat csak­nem teljesen megtöltő közön­ség ismételten tört ki nyílt- színi tapsban, majd a vetítés után percekig tartó ünneplés­ben részesítették Ruttkai Évát, a film főszereplőjét és Keleti Márton rendezőt. Kémcsőben sikerült előállítani a lepra kórokozóját Izraeli tudósok bejelentet­ték, hogy sikerült laboratóriumi kö­rülmények között kémcső­ben leprabacilust kite- nyészteniök. Tűzharc a rendőrök és a csempészek között Bejrut Rendőrségi jelentés szerint hétfőn félórás tűzharc folyt le a libanoni karhatalmi erők és kábitószercsempészck kö­zött. A rendőrök 142 kilo­gramm hasist foglaltak le. „Sarki oroszlán" Moszkva „Sarki oroszlán” született a 40 fokos szibériai hidegben, a novoszibirszki állatkertben. Az afrikaitól eltérő éghajlati viszonyok következtében egyes tulajdonságai különböz­nek a „forró égövi” oroszláno­kétól. Földcsuszamlás — 47 halott Rio de Janeiro A nagy esőzések folytán be­következett földcsuszamlás halálos áldozatainak száma kedden 47-re emelkedett. Noha ezt a bacilust már több évtizede felismerték, ed­dig sohasem sikerült labora­tóriumban kitenyészteni. Az izraeli orvosok tudományos eredménye egy izraeli orvosi szaklapban jelent meg és megállapítja, hogy a kitenyésztett bacilusok teljes kilenc hónapig meg­tartják sejtölő tulajdonsá­gaikat. Becslések szerint a földün­kön mindmáig mintegy 10 millió ember szenved leprá­ban, főleg trópusi és szubtró­pusi vidékeken. A bacilust elsőnek 1874- ben dr. Arnau Hansen norvég tudós írta le, de egészen a legutóbbi időkig egyike maradt ama kevés kór­okozóknak, amelyeket nem si­került laboratóriumban ki­tenyészteni. FEKETE HERCEG, NYÚLSZAPUKA Amié a máé a földbe kerül... Amerikai—indiai tárgyalások Washington Johnson elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök között hétfőn megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Az üd­vözlő fogadás alkalmából Johnson elnök arról biztosí­totta az indiai kormányfőt, hogy az Egyesült Államok erő' feszítéseket fog tenni India nagy problémáinak megoldá­sra. Az országban harminchat üzeme van a Vetőmagter­meltető Vállalatnak, az egyik a monori. A vasútállomás melletti telep nagyságához képest kevés embert foglal­koztat, s már ez is elárul­ja, hogy az üzem egyúttal raktárnak is szolgál. Termé­szetesen a tárolás csak mel­lékfeladat, tulajdonképpeni tevékenységük vetőmagvak — itt, a monori üzemben fő­ként zöldségmagvak — vizs­gálata, osztályozása, tisztí­tása, csomagolása. Mit tudhatunk meg mun­kájukról egy óra alatt a — rövidítsük és magyaro­sítsuk bonyolult nevét — monori vetőmagtelepen, amelyben szinte egész éven át ki-be áramlik a hazai vetőmag termelőszövetkeze­teinkbe és külföldre, s a külföldről rendelt itthoni elvetésre? Először is, ha még eddig nem vettük észre, megtúd- hatjuk, hogy — el ne kia­báljam —, itt a tavasz. Bár a telep dolgozói talán nem bánnák, ha mégis késne né­hány hetet, mivel a korai jó idő előrehozta a vetőmag­igénylést, és ez az ő mun­kájukat szaporítja szinte a torlódásig. Burián Sándor, aki negy­venhárom éve gépkézelő a hatalmas tisztítócsarnokban, nemcsak a monarchia kora­beli régi gépek, de a fel­szerelés alatt álló újabbak működési elvét is elmagya­rázza. A látogató a szepará­torgépet és a mágneses lu­cernatisztítót találja a leg­érdekesebbnek. Az előbbi lég­árammal választja szét a ne­hezebb jó szemeket a feles­legtől. A lucernatisztítógép­be vasreszelékes emulzióval kevert szemet öntenek: a reszelék megtapad az aran­kamag rücskös felületén, és a forgó mágnes azt kivonja a lucernából. Oldalt Angliából jött borsó áll zsákokban. A zsákok szá­ján cédula, rajta a fajta, a küldő cég neve, plombája. A mag a határon ideiglenes növényegészségügyi bizonyít­ványt kapott (ha „zsizsik- gyanúsan” érkezne, elszállí­tanák gázzal történő fertőt­lenítésre). Minden zsákon ta­lálunk még egy húszfilléres nagyságú nyílást is, és ez nem az egerek műve, a te­lep számtalan macskájának nem kell tehát elpirulnia. Fúrószerszámmal vesznek a zsákokból mintát... ... hogy a laboratóriumban a zöld, lila színre „csávázott” — azaz csíraképességet nö­velő vegyianyaggal bevont — szemeknél megállapítsak a szennyeződési százalékot, a nedvesség tartalmat, a csírá­zást százalékot. Utóbbi úgy történik, hogy nedves itatós közé 100—100 magot helyez­nek — megfelelő hőmérsék­letre, egyes fajtáknál ép­penséggel a frizsiderbe —, s ott az néhány napon belül kihajt, kivéve a „léha” sze­meket. a legérdekesebb téma, amelyről a monori vetőmag­telepen hallhattunk? Innen — ahol a munka jelentős része export-import feladat — kilátás nyílik a zöldségvilágpiacra. Szükséges a hazai termelő és kereske­dő szakembereknek pillantást vetni a külhoni kereslet-kí­nálat alakulására? Természetesen igen. Sőt, állandóan figyelemmel kell kísérniük a mennyiségi, és a minőségi igényeket. Ha például jó volt Űjzéland- ban és Marokkóban a borsó- termesztés, akkor itt a tele­pen is tudják már, hogy a magyar borsónak nem lesz nagy keletje, mivel az az előb­bieknél később érik be. A mi­nőségi követelmények szem- meltartása, és főként a lé­pés tartása még bonyo­lultabb feladatot ró a növény­nemesítő intézeteikre, a tsz>- ekre, a kereskedő vállalatokra. Ment a zöldségnél is van di­vat, s aki legelőször jelentke­zik a keresett áruval, az köti a legjobb üzletet. Sárgarépából például a külföldnek csak a tömpeorrút lehet eladni. A ha­zai görögdinnyések a kifor­májú „Suegör Baby” termesz­tése iránt érdeklődnek, / mert csak az fér be a német, angol frigiderekbe. A francia házi­asszony, amikor bevásárolni indul a piacra, épp olyan pon­tosan tudja, milyen zöldség­fajtát keres, mintha a Lafayet­te áruházban kalapok között válogatna, — hiába, arrafelé több száz éves az úgyneve­zett zöldségkulfúra. De az igé­nyek a modem konyha, a kor­szerű táplálkozás elterjedésé­vel itthon is megváltoznak. Mind jobban érdekeltté vál­nak tehát a tsz-ek, hogy akár belföldi nemesítés, akár kül­földi fajták akklimafcizálásá­BUDAI JÁRÁS: Nő a fiatalok érdeklődése a mezőgazdasági szakmák iránt Korábban a budai járás általános iskoláiban végző fiatalok közül legfeljebb öten-hatan jelentkeztek me­zőgazdasági tanulónak. Most, a szeptemberben kezdődő új tanévre már több, mint húsz általános iskolásdiák jelent­Rendkívüli intézkedések a MÁV nál és a MÁVAUT-nái az ünnepi forgalomra Jegyelővétel — utastájékoztató A MÁV az április 3—4, továbbá a 10—11—i kettős ünnepekre gon­dosan felkészült. Az ünnepi forga­lomban a hivatalos menetrendben meghirdetett 185 rendkívüli vona­ton kívül 235 mentesítő vonatot indít a MÁV. A legtöbb mentesí­tő vonat a debreceni és a miskol­ci vonalon közlekedik. A vasút gondoskodott arról, hogy a várható nagy forgalom idejére a javítóműhelyek lehető­leg minél több kocsit bocsássanak a forgalom rendelkezésére. Jóné- hány szerelvényt Diesel-mozdony vontat, ezzel is elősegítik a me­netrendszerű közlekedést. Március 28-tól Budapesten elő­vételben válthatnak jegyet az uta­sok. Minden budapesti pályaudva­ron megszervezik az utastájékoz- tatást* val, áthonosításával a keresett zöldségfélékkel jelentkezzenek. Mivel a világpiac egyik moz­gató ösztönzője a verseny, egy- egy új fajta előállító tulajdo­nosa legtöbbször féltékenyen őrzi a nemesítés titkát. A mo­nori vetőmagtelepre igen sok szállítmány fedőnévvel érkezik. Példa: az angol Hurst cég NO20 jelzés alatt anya­magot küldött: valamelyik tsz vagy állami gazdaság vetőma­got termel belőle a cég megbí­zásából, a cég számára, a meg­adott módszerek szerint. Időn­ként külföldi bizottságok te­kintik meg a vetésterületet, hogy a termelők betartják-e az előírást. S annak is utána­néznek, hogy ... ... Nem történik-e az az anyamaggal, ami a petit Pro­vencal borsófajtával esett meg. Védett magként került hozzánk, de hogy-hogy nem, a hazai piacokon is megjelent. Háziasszonyaink péti-borsó­nak nevezték el... Fizettünk is kártérítést a hágai nemzet­közi bíróság végzése alapján, bár máig szemérmesen rajnai törpe borsónak nevezzük a faj­tát Végezetül egy kis áruszemle — ha másként nem, legalább hangulatos nevek felsorolá­sával, — a nemzetközi zöld­ségpiacon: a külföldi fajták — Black Prince. Black Valentin, Cardinal, Kanada Csodája, Imperátor, — a Fekete Herce- cegek, Kardinálisok és Ural­kodók között ott szerényked­nek a prospektusokban a ma­gyar madársaláták, tojásgyü­mölcsök, szarvaskerepeik, nyúl­szapukák és csibehurok. P. A. ujsayfro-! érkézéit hazánkba A Magyarország felszabadí­tásáért vívott harcokban részt vett szovjet újságíró-küldött­ség érkezett kedden Budapest­re, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének meghívásá­ra, A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gábor Pál. a MU- OSZ titkára és a MUOSZ több vezető beosztású munkatársa fogad ta. Meojo!ent a Munke Törvénykönyvének végrehajtási rendelete, a Szaktanács és a Munkaügyi Minisztérium összeállításá­ban — a Táncsics Könyvkiadó­nál. A kiadvány a Munka Törvénykönyvével kapcsola­tos módosításokat és kiegé­szítéseket tartalmazza. Négy új szélesvásznú mozi A Pest megyei Moziüzemi Vállalat április 4 tiszteletére négy megyei mozit szélesvász­nú filmszínházzá alakítatt át. A sződligeti, tárnoki és vá- mosmikolai mozi normálból lett szélesvásznú, míg a sziget- szentmártoni mozi eddig csak keskenyfilmek vetítésére volt alkalmas. A vállalat műsza­ki osztálya és a mozik dol­gozói mozinként mintegy tíz­ezer forintot takarítottak meg társadalmi munkájukkal. Mind a négy filmszínház áp­rilis 2-án vetít először szé­lesvásznú filmet. Tárnokon és Vámosmikolán A kőszívű ember fiai című magyar, Sződligeten Az öreg halász és a tenger című amerikai, Szi- getszentmártonban pedig az Utazás a léggömbön című francia film kerül először be­mutatásra. kezett. Közülük tizenöten ki­mondottan a mezőgazdasági szakmák iránt érdeklődnek. A lányok inkább baromfigon­dozók, a fiúk gyümölcsker­tészek szeretnének lenni. A járás 19 termelőszövetkeze­te az idén 75 mezőgazdasági tanulóval köt szerződést. A MAVAUT — az igénybevétel­nek megfelelően — a két kettős ünnepen országosan összesen 1300—1500 mentesítő autóbuszjára­tot indít, így mintegy 70 000—80 000 utassal többet szállíthat. Elsősor­ban Budapest környékén, a nagy vidéki ipari centrumokban közle­kedtet több kocsit, erősíti a tá­volsági járatokat. A Budapestről Kistelekre, Gyöngyösre, Jászapá­tiba, Mátraházára, Balassagyar­matra, Soltra, Kalocsára induló úgynevezett céljáratok út közben nem vesznek fel utasokat. A MÁVAUT-nak az a kérése, hogy az utasok lehetőleg visszaútra is váltsák meg jegyeiket. Így az utazási igény ismeretében az autóközlekedés gyorsabban átcso­portosíthatja a járműveket, és kényelmesebb utazási lehetősége­ket teremthet. HAMUTARTÓK Látszatra apró ügy. de csak látszatra az: az igaz­gató szobájában mindössze egyetlen hamutartó van. a többi — konzerves üvegek sárgászöld fémteteje. Tu­dom — s ezt többek között az untig látott pálmás, tíz­telefonos, süppedő szőnye- gű, faragott íróasztalos iro­dákat ábrázoló karikatúrák is szuggerálják belém —, hogy vannak „fényes" iro­dák, s azt is, hogy még akad felesleges reprezen­táció. Ám azt is tudom, hogy az irodák többsége nem ilyen: nem is keil, hogy ilyen legyen, de sok helyen még a megkíván­ható szerény mértéket sem üti meg. Öreg, kopott búto­rok, egymás nyakán dolgo­zó tisztviselők, tíz-tizenkét emberre egyetlen telefon — ilyen irodák is vannak. Sőt: közepes üzemeknél, különböző hivataloknál csak ilyen irodák van­nak. Megfelelő irodaházakhoz, korszerű berendezéshez — s ez nem luxus, nem rep­rezentáció, hanem munkát segítő! — pénz kell; adott lehetőségeink közepette másra kell a pénz, fonto­sabb dolgokra. Es igen so­kan meg is értik ezt, nem zúgolódnak, nem követe­lőznek, a nehéz körülmé­nyek között is becsületesen dolgoznak, mert tudják, lényegesebb a termelés, mint az adminisztráció, s a fejlesztésre fordított ja­vai! is eszerint oszlanak meg. Hát akkor? A hamutartókra hivatko­zom ismét: eltörtek, elre­pedtek, s pótlásukra nem költöttek. Takarékoskodni kell — mondja az igazga­tó. Es így kerültek a kon­zerves üvegek fedőlemezei az asztalra, hamutartónak. Van, ahol a szobát megvi­lágító égőket kisebb fény­erejűre cserélték; másutt szigorúan kiszámolják a géppapírt — ennyi másolat, ennyi indigó, ennyi irattar­tó — a harmadik helyen nem költenek egy fillért sem az irodabútorok javí­tására, mert — takarékos-' kodni kell. Es ülnek a bice­bóca lábú székeken, keres­gélnek a széthullott fiókü íróasztalban, jobban ütik az írógépet, mert csak így fog az agyonkopott szalag, s meggyőződéssel állítják: ők most takarékoskodnak. Nincs most hely és mód arra, hogy a sokféle tévhit­tel, legendával foglalkoz­zunk, de: nem igaz az, hogy aki az irodában ül, az csak kávét főz, lottószel­vényt tölt ki, a körmét re­szel!. És nem igaz az sem, hogy aki íróasztal mellé kerül, az már csak repre­zentál, költi az állam pén­zét, s semmi hasznosat nem csinál. Reprezentáló anyagkönyvelők, bérelszá­molók, műszaki rajzolók? Nevetséges. Hasonlóképp nevetséges azonban a hamutartók ügye is. A kisebbekre ki­cserélt villanykörtéké. He­lyes, s kötelező irányelv: csökkenteni az ügyviteli költségeket. De: nem így! Hány forintot takarítanak meg a hamutartóvá kine­vezett fémlapokkal? Mond­juk: százat. Legyen két­száz. Es hány forintot ta­karíthatnának meg azzal, ha — e látszatra szimpati­kus szerénység helyett — megvizsgálnák az ügyvi­telt, s kiderülne, hogy a baleseti nyilvántartás pár­huzamos, hogy az ötpéidá- nyos kivételezési jegy he­lyett kettő is elég, hogy a napi Iétszámjelcntések négy példánya sok. egy is elég belőle? Mert akkor nemcsak papírt takaríthat­nának meg, hanem munka­órákat és létszámot is. Megállapíthatnák: három ember felesleges. Kétszáz helyett négyezer forint lenne a megtakarítás. Ha valóban a lényegre, s nem a hamutartókhoz hasonló csip-csup külsőségekre ter­jedne ki a figyelem, ha a jószándék valóban jót szol­gálna, s a látszatra a fillé­rekkel is takarékoskodók nem pazarolnának el a másik oldalon, a dolgok tartalmi részét tekintve, ezreseket. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom