Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

A GELKA szerviz jelszava: Csak szakemberrel javíttassuk televíziónkat! Sok a kontár televízió szerelő Nincs a napnak egy olyan órája, melyben ne nyílna az ajtó a GELKÁ-nál. Ki kéz­ben, ki kerékpáron, kiskocsin viszi rádióját, televízióját, háztartási kisgépét javításra. — Ebben az évben 3500 te­levíziót javítottunk meg — kezdi tájékoztatását Katona Sándor, a GELKA vezetője. — Emellett igen sok rádiót, mo­sógépet és egyéb háztartási kisgépet tettünk üzemképessé. A 3500 televízió javításának jó részét az tette szükséges­sé, hogy a tv-tulajdonosok türelmetlenek, s ahelyett, hogy hozzánk szállítanák be javításra készülékeiket, „ma­szek” úton, úgynevezett „fusi” munkában javíttatják azokat. Ez hátrány a tulajdonosoknak is, nekünk is. Nekünk több­letmunkát, nekik pedig a ga­rancia elvesztését jelenti. Ugyanis a tv-készülékbe sze­relt idegen — és sokszor nem oda való — anyagokat nekünk ki kell cserélni, ami a garancia elvesztése mellett anyagi kárt is okoz a tulaj­donosoknak. — A tv-tulajdonosok — folytatja Katona Sándor — azt tartják, hogy az egyszer megvásárolt antenna örök éle­tű. Ezt a tévhitet nagyon ne­héz eloszlatni. Az egy-két évig bevált, illetve használt antennát ki kell cserélni! Na­gyon sokszor előfordult, hogy a készülék odahaza nem mű­ködött, s nálunk egy másik antennával jól üzemelt. — Mennyi a vállalási idő? — A városban két-három nap, a járás községeiben egy hét. Ennyi „türelmi időt” ké­rünk az ügyfelektől. Előnye: hosszabb a gépek élettartama, ha szakember javítja azt, és mentesítve vagyunk a több­letmunkától, így vállalási időn­ket is csökkenthetjük — fe­jezte be tájékoztatását a GELKA vezetője. Cs.-né ceglédi járás Az öreg Szalisznyó jegenyéje Valamikor városunk déli ha­tárrészeinek legnagyobb terü­letét összefüggő erdőségek borították. A nagykőrösi ha­tárban meglevő „tölgyes” en­nek a régi nagy erdőségnek a maradványa. A nyárerdők emlékét ma már csak egy két név őrzi: Nyársapát (ré­gebben Nyáras-Apát), Nyár­egyháza. A kipusztított erdők helyét legelők, homokbuckás kaszálók váltották fel. Az er­dőirtás még a századforduló után is folyt. Így pusztultak ki Alsó- és Felső-erdő lige­tei. A putrisarki erdőrész jó­részben új telepítés. Ma a ceglédi határban számotte­vő erdőség nincsen. Régen a déli határrészben mennyi jegenyenyár volt! A tanyákban, mezsgyéken, ko- csiutak bejáratainál 35 mé­ter magas hatalmas óriásfák is nőttek. Hol vannak ezek a fák? Kidöntötték őket, tűz­re kerültek, vagy épületfává változtak, egy részük Pecz- nik bácsi műhelyébe került, és lett belőle vályú, vagy ta­liga. De már ő is megöre­gedett, egyre kevesebb a tel­jesítménye, és vele kihal ez az ősi mesterség is váro­sunkban. Mindez itt a Gerje patak partján jut eszembe, ahol fa­döntő emberekkel találkoz­tam. A környék utolsó jel­fája fekszik előttem. Meglé­pem a hosszát, 42 lépés, jó­kora kocsi gallyat irtottak le róla a fejszés emberek. Le­fűrészelték a tuskót is, az át­mérője a föld színén 146 centiméter. Lehetett vagy ötvenéves. S mi lesz belő­le? Léckerítésjavításhoz, deszka egy építkezéshez s tetőjavításhoz néhány szaru­fa. A többiből tüzelő. Körülnézek a tájon. Jege­nyét már alig-alig látok. Topolyát, ezüst nyárfát is csak itt-ott, erőteljes szép példányt pedig egyet sem. Pedig sze­ret ezen a tájon ez a fafajta. A tanyák is megkopaszod­tak. Fogynak, évről-évre fogynak ezek a hatalmas, tá­jat szépítő faóriások. A nyár a földet nem na­gyon válogatja, mindenütt megterem, de a mélyfekvésű, vizenyős talajon kiválóan díszük. Élélnkíti a tájat, fes­tői hatást ad a vidéknek, jól árnyékol egy-egy tanyát, fé­szekrakó hely a madarak­nak, s villámhárító viharok idején. Eszembe jut az a vígaszta­lás, a földművelésügyi minisz­ter rendelete a nyárfatelepí­tés céljára alkalmas terü­letek kijelöléséről és a me­zőgazdasági cellulóz-nyárfater- mesztésről. Termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok olyan területeiről van szó, amelyeken nem gazdaságos a mezőgazdasági termelés, de nyárfatelepítésre jól használ­hatók. Az Alkotmány, a Kos­suth, a csemöi Rákóczi, Sza­bad Föld tsz több száz hold földje jöhet számításba. A kijelölt területeken a te­lepítést maga a termelőszö­vetkezet, vagy annak meg­bízásából az erdőgazdaság végzi el. Az állami gazda­ságokban az egyes években megvalósításra kerülő telepí­téseket az éves üzemtervek­ben kell megtervezni. Március és április a fa­ültetés hónapja. Egyetlen fa sem ered meg olyan köny- nyen, mint a nyár, ültessünk hát belőle a kijelölt területe­ken túl is, ahová csak le­het! Magános szélkiáltó húz át fölöttem. A földön fekvő ha­talmas faroncsra nézek. Ko­pog a fejsze, száll a fehér for­gács, surran a fűrész... 1966 tavaszán így vált emlékké az öreg Szalisznyó jegenyé­je. Szomorú István PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1966. MÁRCIUS 25., PENTEK Albertirsán jó ütemben haladnak a munkák szántón, szőlőben, kertészetben Ma délelőtt: városi tanács vb-iilés A városi tanács végrehajtó bizottsága ma délelőtt 9 órától Ülést tart, amelyen a körzeti betegellátásról, a rendelőin­tézeti munkáról és a 15 éves bolthálózatfejlesztési tervja­vaslatról tanácskoznak. A járás termelőszövetkeze­teiben jó ütemben halad­nak a tavaszi munkák. Szer­dán délután az albertirsai termelőszövetkezetekben jár­tam. A vezetőség éppen a terv­tárgyaló értekezleten vett részt, de Fodor János, a Sza­badság Termelőszövetkezet párttitkára ismertette a me­zőgazdasági munkák eddigi eredményét. — Nálunk is időben lezaj­lott a gépszemle. Különö­sebb hibák nem mutatkoz­tak. Most a gépjavító ál­lomás is jobban dolgozott, mint a korábbi években. Az idén korábban jött a ta­vasz, mint várhattuk, de a munkák megkezdését nem akadályozták gépproblémák. — A szántás, talajmunkák elvégzése nem jelent na­gyobb nehézséget. Most ké­peztünk ki tizenkét új trak­torost, akik a talajmunká­kat két műszakban fogják elvégezni. — Előbbre vagyunk a mun­kákkal, mint egy esztendő­vel ezelőtt. Sehol sem mutat­kozik lemaradás. A gyümölcsösben megtör­tént a permetezés, befe­jeződött a szőlő nyitása, s a metszésből sincs hátra sok. Jól szerepeltek a ceglédi tornászok A megyei serdülő tornabaj­nokságban megindultak a küzdelmek. A ceglédi fiúk és lányok előbb Vácott, majd Cegléden versenyeztek. A lányok közül kiemelke­dett Kerekes Katalin, aki az összetett versenyen első lett. Horváth Erzsébet ugrásban lett megyei bajnok, míg Eté- di Anna három szeren is érmet szerzett. Sápi László és Fehér András is kiválóan szerepelt. Eredmények: Lányok ősz- szetett: 1. Kerekes Anna Cegléd 54,35 pont. 2. Etédi Anna Cegléd 53,60. 4. Hor­váth Erzsébet Cegléd 51,7. 6. Verba Cegléd 49,35. Szeren­ként: felemáskorlát: 1. Kere­kes 9.15. 2. Hallamassek 9.05. 3. Etédi 9. Gerenda: 1. Kerekes 18.45. 2. Etédi 18.15. 3. Halla­massek 17.9. Talaj: 1. Kerekes 17.8. 2. Hallamassek 17.7. Hor­váth 17.55. Ugrás:. 1. Hor­váth 9.25. 2. Peregi 9.15. 3. Etédi 9.15. Fiúk: összetett: 2. Sápi Cegléd 160. Szerenként: 1. Sápi 17.9 (korláton). Nyújtó: 1. Sápi 17.9. Talaj: 2. Sápi 36,1. 3. Donáth 36.3. Ugrás: 1. Sápi 36.2. A ceglédi lányok biztosan vezetnek a bajnokságban, a fiúk eddig a második he­lyen vannak. — sz — — A borsó, lencse, árpa már mind a földben. A na­pokban a kertészetben meg­kezdték a korai burgonya vetését. — Végezzük a műtrágya­szórást is. Csak egy gép­pel rendelkezünk, így — a munka gyorsabb elvégzésére — a vizesebb részeken kéz­zel szórják a műtrágyát. — Gondot okoz a Homok­rész terület, ahol jelentős belvízkárok mutatkoznak. Az előzetes kárbecslés alapján mintegy egymillió-háromszáz­ezer forintnyi a kár. — Ezen a területen még az idén ötven holdnyi nyár­fásítást tervezünk. A követ­kező években további terü­leteken folytatjuk a fásítást — mondotta a Szabadság Termelőszövetkezet párttitká­ra. A Dimitrov Termelőszövet­kezetben a brigádok napi je­lentéséből alakult ki a föl­deken folyó munka pilla­natnyi helyzetképe. Ebben a tsz-ben március eleje óta napon­ként jelentik az elvég­zett munkát. A szerdai napon a tábláza­tok 796 holdnyi terület fej- trágyázását, 403 holdon alap­műtrágyázást, mintegy 100 holdon istállótrágyázást je­leztek, mint eddig elvégzett munkát. A tavasziak alá talajelőké­szítés 185 holdon történt, ta­vaszi szántás 414 holdon, rétet, legelőt műtrágyáztak, fogasoltak, trágyázták, nyi­tották a szőlőt az elmúlt na­pokban is. — t — Korai érdeklődés Délelőtt tizenegy óra. A vá­rosi tanács emeleti folyosóján kisgyerekek ballagnak, szépen, kettes sorban. Elől halad a hivatalsegéd bácsi, mellette a tanító néni, utánuk a gyere­kek. — Hogy kerültek ide? — kérdezem a tanítónőtől. — A környezetismeret óra keretében ismerkednek a gye­rekek a tanácsházával. A hi­vatalsegéd elsorolja, hogy melyik ajtó mögött milyen munka folyik, hogyan irányít­ják a város életét. — Eddig mi tetszett legjob­ban, gyerekek? — teszem fel a kérdést. Egy pillanatig a töprengés csendje, majd egyszerre több kilencéves kislány, szinte kó­rusban válaszol: — Az esküvői szoba! (t-i) Hetven holdon volt vízkár Dolgozik a vízlevezető brigád a ceglédi Kossuth Tsz 2-es Üzemegységében A. modern lakás dísaei Hetvennégyszer forintos forgalom — Azt a hosszút onnan a polcról, lelkem — nyújtja ma­gasba a karját a mellettem ál­ló sokszoknyás néni az üveg- és porcelánbolt pultja előtt. S lekerül a polcról egy nagyon szép, modern kerámia váza. Nem állom meg szó nélkül: — Hol kap helyet ez a váza? — A lányom most ment férjhez — válaszolja készsége­sen és örömmel — szép mo­dern bútort kapott, gondolom ez is olyanféle, megveszem az asztalára. A kirakatot és a polcokat nézegetve meggyőződöm, hogy a bolt minden ízlést és igényt kielégít. Egy pillantással azt is megállapítom, hogy kiszo­rultak a régi hagyományos, agyoncirkalmazott, porcelán­csipkés figurák, s helyettük egyszerű vonalú, ízléssel fes­tett nippek, tálak, vázák és sok-sok, lakást díszítő áru ta­lálható. — Vásárlóink nagyon meg­kedvelték a modem vonalú porcelánfigurákat, s ezek mel­lett a különböző étkészleteket és háztartási műanyag edé­nyeket is — mondja a bolt ve­zetője. — Ajándéknak, de saját használatra is ezek a legkelen­dőbbek. Ezeket nemcsak a fia­talok, az idősebbek is szívesen vásárolják. Ezt igazolja már­cius három heti 74 ezer forin­tos forgalma is, melynek nagy részét a lakást díszítő cikkek adják. Igaz januártól már­A Kossuth Tsz területének túlnyomó részén nem volt nagyobb vízkár. A 'gazdaság 2-es üzemegységében a leg­nagyobb összefüggő vízállás sem haladja meg a három hol­dat, és a mintegy kétezer hol­das területen csak 70 hold van, ahol az őszi vetést teljesen ki­pusztította a víz. Reggel fél hat. Javában fo­lyik az eligazítás. Negyed órát várok Bakos Mihályra, amíg a sürgős munkában marad egy kis ideje a tájékoztatásra. — Mi a helyzet a vízkárral? — Hetek óta folyik a harc a víz ellen. Célunk az, hogy mentsük azokat az őszi veté­seket, amelyeket még lehetsé­ges, Sürgősen el kell vezet­nünk a vizet azokról a terüle­tekről, amelyeken rövid te­nyészidejű takarmánynövé­nyek vetésével igyekszünk a víz okozta kárt a minimumra csökkenteni. Ezek a vetések egyáltalán nem zavarják a jövő évi vetésforgót Mihelyt a Könnyítse meg tavaszi munkáját, vegye igénybe az FMSZ kölcsönző szolgálatát háztartási gépek — takarítási eszközök — festőfelszerelés — permetezők, igénybe vehetők: CEGLÉDEN: Marx Károly u. 2. sz. alatti kölcsönzőboltban, TÖRTELEN: Hunyadi u. 19. Fodor Imrénél Primőrök a Táncsics Tsz-ben A ceglédi Táncsics Tsz baromfitelepéről 6000 rántanivaló csirkét szállítanak a közeljövőben piacra Fajka Mária szocialista brigádvezetőnek még egy párszor meg kell locsolnia a salátaágyakat —, de gondos munkája után nemsokára primőr saláta kerül a háziasszonyok asz­talára víz eltakarodik és a körülmé­nyek megengedik, azonnal megkezdjük a szántást. — Hogyan folyik a küzde­lem a víz ellen? — Február 11-én a növény- termesztő brigádból kiemel­tünk öt jól dolgozó tagot Egy brigádvezető irányításával ők végzik a területen a víztelení­tési munkákat. A munka me­netét, irányát és a sorrendet a szükség szabja meg. Termé­szetesen előnyben részesítjük azokat a területeket, amelye­ken menthető őszi vetés van. Utána következnek azok a ré­szek, ahová korai vetésű ta­vaszi növényeket tervezünk. — A vízelvezető brigád hasznos munkatársat kapott azzal, hogy rendelkezésre bo­csátottuk a percenkénti 900 lite­res teljesítményű öntözőberen­dezés szivattyúját. A mentés nagyobb részét vízelvezető ár­kok ásásával biztosítjuk. — Mekkorák ezek az árkok? — Nincs két egyforma mé­retű. A körülmények szabják meg. — Mennyi a vízkár összege az üzemegységben? — Kétszázezer forint. De azon igyekszünk, hogy ezt az összeget a lehetőség szerint minél kisebbre csökkentsük. (rossi) Ezúton fejezzük ki hálás kö- szönetünket rokonainknak, jó ismer őseinknek, jó szomszé­dainknak. akik szeretett jó fér­jem, édesapánk, nagyapám és testvérem: Id. Matusz István temetését megjelentek, részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek, özv. Id. Matusz Istvánná és a gyá­szoló család. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseiknek, jó szomszédainknak, a Haladás Tsz vezetőségének és tagságá­nak, akik szeretett jó férjem és édesapánk: Id. Csizmadia Fe­renc temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút he­lyeztek. özv. Id. Csizmadia Fe- rencné és családja. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek, Jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérem: özv. Hörömpö Lász- lóné, szül: Kovács Eszter teme­tésén megjelentek részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. A gyászoló család Mindazoknak a rokonainknak. jő temerciseinknek, jó szomszé­dainknak akik szeretett jó édes­anyánk. nagyanyánk és testvé­rem: özv. Détári Pálné szül: Jároli Rozália temetésén megje­lentek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút helyeztek, fogadják há­lás köszönetünket. A gyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki jó ismerőseinknek, a volt ta­nítványoknak akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, déd­nagyanyánk: özv. Bogár János- né szül.: Németh Gizella nyrg. tanítónő temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút helyez­tek. A gyászoló család. ciusig terjed a legnépszerűbb névnapok ajándékozási „láza”. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom