Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
Káposzta, káposzta MONOMQäKI P E S T M=E GYEI HÍRLÁP K|JL ÖN K l;tA-D A SA VIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 196«. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Vecsésen javában tart a káposzta felszedése és tisztíiása (Kiss Sándor felv.) Úriban elérlek: nem érdemes Pestre bejárni Az úri Béke Tsz jará- sunK legjoDb szövetkezetei közé tartozik. Ha vagyoni fejlődését 1960-tól napjainkig vizsgáljuk, örvenuetes tényként venetjük tudomásul a hétmillió 300 ezerről 21 millió 481 ezer forintra való növekedést, a míg öt évvel ezelőtt egy munkaegység értéke 15,50 forint volt, az idén már 36 forintot ért. A tsz 3183 holdon gazdálkodik, s az elmúlt évben 444 tagjuk volt, ebből mintegy 300-an vettek részt rendszeresen a munkában. Emellett rendelkeztek 13 traktorral, két gépkocsival és 30 pár lóval. így már érthető, hogy Úriban a tagság zöme megtalálta számítását, hiszen jövedelmük már túl is szárnyalta egy üzemben dolgozó szakmunkás átlagjövedelmét. Ha csak a legjobbakat nézzük: Vadász Lajos juhász: havi 5000 forint; Brecsok József gépkocsivezető: havi 4200 forint; Király István zetoros: 3500 forint; Czövek János növénytermesztő: 2910 forint; Csordás József fejő: 2700 forint, Kókai Gyuláné baromfigondozó: 2180 forint. De akár a növénytermesztők, akár a kertészetben dolgozók átlagos jövedelmét vizsgáljuk, még aki csak három-négy hónapot dolgozott is, mint Ecseri Pálné, az 1400 forintot ő is megkereste. Az idei év elérendő eredményeit erre építették, s 38 forintot érő munkaegységet terveztek be. Húsz tehénnel és 100 juhval gyarapítják állatállományukat, s 470 forint értékű erőgép vásárlását tervezik. Nem meglepő tehát, hogy az úri Béke Tsz-nek hat ipari tanulója is van, s közülük három mezőgazdasági tanuló. Az eredmények láttán bizonyára a további években sem lesz prob'é 1 az utánpótlást biztosíts" vl. F. Bizonyítás a földgázról I llőn ISG kösérdekü juruslutot tettek — A tantíestagok a válásotok akaratát képviselik Napjaink írásos krónikája Az év első napján nemcsak egy tucat fogadalom született, hanem egy érdekes kezdeményezés gyakorlati megvalósítása is kezdetét vette a járásban. A községek, falvak falukrónikát vezetnek — január elsejétől — a község kulturális, gazdasági, társadalmi eseményeiről. Minden községben megalaA nyomok a tolvajhoz vezettek Február 6-án feljelentést tett a rendőrségen S. Kovács Benő monori lakos ismeretlen tettes ellen, aki a monori Majori úti földjén összegyűjtött szénát ellopta. A rendőrség azonnal kiment a helyszínre és az úton eír szórt széna mentén elindultak Vecsés felé. A község határában, a dűlőúton szénát szállító lovas kocsit vettek észre. A kocsin tartózkodó két ember az igazoltatás után elmondta, hogy a szénát egy általuk ismeretlen ember megbízásából Monorról Budapestre a Temesvári útra szállítják. A megadott címen nem a tettest, hanem a gyanútlan vevőt találta meg a rendőrség. A vevő elmondta, hogy a 15 mázsa szénáért 1800 forintot fizetett egy ismeretlen embernek. A titokzatos ismeretlen sze- mélyleírásából megállapították, hogy azonos lehet — a rendőrségnek egyáltalán nem ismeretlen — Budai Imre gombai lakossal. Az elfogató parancsot kiadták ellene és március 4-én a rendőrségen kénytelen volt kilépni az ismeretlenség homályából. A tanúk egybehangzó véleménye szerint Budai mindenkinek azt mondta, hogy a széna az övé. A többszörösen büntetett előéletű Budai Imre bűnössége a nyomozás során bizonyítást nyert. Előzetes letartóztatásba helyezték, s ügyét vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. «I) kultak már a krónikaíró közösségek, és beszerezték az albumokat, melyekbe feljegyzik azokat az eseményeket, melyek — a krónikaírók véleménye szerint — érdemesek a megörökítésre. A jegyzőkönyvek gépelt oldalai száraz tárgyilagossággal számolnak be a falu, község életében jelentős megmozdulásokról, a krónikák kézírásos lapjai — a falukrónikák — a tények ismertetésén kívül a falu, község véleményét, szubjektív állásfoglalását is hozzáfűzik a tényékhez. Ebben a falukrónikában a falu, a község írja önmaga történetét. (d) Ezerszázharminchatan jelentek meg Üllőn a múlt év második felében megtartott tanácstagi beszámolókon, ahol 540 hozzászólás hangzott el. Ezek közül 186 esetben olyan közérdeket érintő javaslatot vetettek fel, amely a község fejlődését szolgálta, vitte előre. Ez bizonyítja legjobban a tanácstagi beszámolók szükségességét — függetlenül attól, hogy a tanácstörvény a tanácstagok kötelességévé teszi a tanács működése, saját tanácstagi munkája és a közérdeket szolgáló megbízások teljesítéséről történő beszámolót. — Üllőn ez az arány meglepően jó. Az 59 tanácstag 98 százalékban jelent meg a választópolgárok előtt. A javaslatok közül kiemelkedik a földgáz szükséges bevezetésének bizonyítása. Mert az aktív tanácstagok nemcsak javaslatokat készítenek, hanem megdönthetetlen számítások alapján bizonyítanak is. A végrehajtó bizottság már meg is rendelte a bevezetést elősegítő tanulmányi terv elkészítését, egyben bejelentette az igényt az illetékes vállalatnál. A község ivóvízellátásának fontos kérdése is állandóan felvetődik a tanácstagi beszámolókon, amely sokak szerint a közkutak számának emelésével elérhető lenne. A tanácstagok többsége szerint azonban a végleges megoldást a vízművesítés jelentené. A vb ennek alapján ebben az ötéves tervidőszakban, 1967-től kezdődően a község teljes vízműve- sítését határozta el. Két-három év alatt minden házhoz elér a friss, egészséges ívóvíz. A választópolgárok által felvetett problémák között szerepel az új iskola felújításának szükségessége is. Sajnos, ez a létesítmény azonban ebben az ötéves tervidőszakban sem épül meg pénzügyi fedezet hiányában. Az óvoda és a bölcsőde bővítésének a sorrendjét is a tanácstagi javaslatok határozták meg. Ebben az évben az óvodai férőhelyek növelését végzik el, a jövő évben pedig a bölcsőde igények szerinti bővítése valósul meg. A vízlevezető árkok tisztítása, gondos karbartartása különösen Hosszúberken elsődleges feladat. Ä kenyér minőségének megjavítását is számtalan felszólalás szorgalmazza. Sokszor bizony ehetetlen a kenyér, s ez népgazdasági szempontból sem érdektelen, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a feltörő talajvíz a kenyérgabona vetésnek egy részét elpusztította. A kérdés érdemleges elintézésével a tanácsülés a kibővített kereskedelmi állandó bizottságot bízta meg. Amint látjuk, a tanácstagi beszámolókon felvetett megvalósítható javaslatok végzése folyamatban van, a közérdekű bejelentések elintézése is maradéktalanul megtörtént. Mert a tanácstagok valóban a választók akaratát képviselik ... Kiss Sándor FIG YELÖ ISMÉT AZ UTAKRÓL Megírtuk már, hogy rossz állapotban vannak útjaink. Gyömrőn, a Mendei úton veszélyes a közlekedés, ha a jármű kissé gyorsan hajt. A Diófasor környékén sem változott a helyzet. Bosszankodnak az autóbuszutasok, mert a busz nagyokat zöttyen az úton. Nem tudjuk elképzelni, hogy lehetetlen kijavítani ezt a rövidke útszakaszt. Vajon meddig kell még bosszankodnunk? MOTOROS AMOKFUTÓ A száguldó motoros Pannóniával rója az utcákat. Gyömrőn lakik. K. F. gyömrői lakost többször büntették már meg gyorshajtásért, de úgy látszik, neki semmit sem számít az, hogy veszélyezteti a 6aját és mások testi épségét is. Jó lenne, ha lemondana a száguldozásról a motoros „ámokfutó”. Mindannyiunk érdekében. (-) KÖNYVAJÁNLATUNK A járási könyvtár új szerzeményei közül az alábbiakat ajánljuk olvasóink figyelmébe: SZÉCHENYI ZSIGMOND: ALASZKÁBAN VADASZTAM Széchenyinek e könyvéből ismerjük meg lényegileg Alaszka nagy vadjait. E táj va- dászatilag nem ismerős annyira, mint például Afrika, vagy India. Az ismerkedés módja itt is, mint a szerző minden könyvében, izgalmas vadászkaland, siker és balsiker, bosszúság és humoros epizódok. A vadászkalandok mellett és mögött azonban ott lüktet Alaszka élete a csodálatos táj, emberek, szokások: mindaz, amit egy magyar utazó rövid útja alatt élményként magába szívhat és itthoni olvasóival közölhet. MIKES GYÖRGY— PUSZTAI PÁL: AZ OROSZLÁNOK NÉGY Órakor mennek el HAZULRÓL Rövid, humoros írások, bőséges illusztrációval, tréfákkal, főleg a mai mindennapi életből; jellemezhetnénk a fenti könyveket. Témáját a kimeríthetetlen férfi és nő, férj és feleség kapcsolatának ellesett pillanataiból veszi. A Ludas Matyiből jól ismert Jucikának is hozza néhány kalandját az összeállítás. Kik a huligánok? SOK KICSI SOKRA MEGY Gombai úttörők a vietnami gyermekekért A gombai úttörőcsapat márciusi münkatervének egyik pontja volt a rongygyűjtés. Már jó előre felkutatták a tartalékokat és mikor felvirradt a „nagy” nap, diadallal szállították a tárolóhelyekre a rengeteg színes textilhulladékot. Lázas verseny folyt a rajok között. Tudták, mi a tét. A csapat fő célkitűzése a vietnami gyermekek megsegítése, a rajok külön harci feladata pedig a díszes vándorzászló megszerzése volt. Egy kis „technikai” nehézség is adódott közben. A csapat ifjú vezetője éppen akkor ment férjhez és így csak a szervezés elejét tudta lebonyolítani. A további szervezést kartársnői vették át, akik közül különösen kitűnt Szénásy Judit tanítónő, a II. raj vezetője, a kisdobosok kifogyhatatlan mesélője, kit épp ezért tanítványai rajongva szeretnek. Az iskola hivatalsegédje, Brecsok Sándorné is szívügyének tekintette a dolgot és úgy is mint a szülői munkaközösség ♦agja, mindenben segített. Az eredmény nem is marad el. A gombai úttöröcsap' tagjai 536 és fél kiló rougy- hulladékot gyűjtöttek és a MÉH-töl kapott ellenértéket, valamint jutalmat teljes egészében a vietnami gyermekek megsegítésére ajánlották fel. A rajok közti versenyben győzött a harmadik raj, 211 és fél kilóval, így a vándorzászló boldog tulajdonosa lett, melyet a következő feladatig, a fémgyűjtésig őrizhet, de már előre tervezik, hogy akkor is megszerzik az elsőséget. A második helyezett a VI. b. raja 109 és fél kilóval, a harmadik helyet a IV. a. raj kapta meg, 84 kilóval. A csapat egy főre eső átlaga: 1,62 kiló. A gyűjtés lebonyolításában, mérlegelésnél, kiszámításoknál Szemők Irén, a VI. a. raj tagja derekasan kitett magáért, mert rengeteget dolgozott, szaladgált, buzdított és főleg szurkolt, hogy le ne maradjunk. Raj vezetője egy szorgalom ötössel jutalmazta, a csapatvezető írásos dicséretben részesítette. Az úttörő faliújság előtt mindig áll egy-egy érdeklődő csoport, amelyik a helyezéseket és kilókat olvasgatja. Ott hallottam ezt a fogadalmat: „Nos, ha a rongyban le is maradtunk, a vasban elsők leszünk. Én már előre elkunye- ráltam a tsz-töl egy csomó, használaton kívüli, rozsdás vasalkatrészt!” A gyerekek komolyan veszik amit csinálnak. Nincs kizárva, hogy ezt a felnőttektől tanulják. De az is biztos, hogy sok felnőtt is tanulhatna tőlük. Tugyi Rezsőné Vietnami nap a gyömrői TÜZÉP-telepen A gyömrői TÜZÉP-telep dolgozói, csatlakozva az Országos Béketanács március 18-i nagygyűlésén elhangzott íelhíváshoz március 20-án, va- , árnap, vietnami szolidaritási napot tartottak. A telep dolgozói e napi keresetükkel, a telepről anyagkiszállítást végző gyömrői fuvarosok pedig ezer forinttal járultak hozzá a magyar békemozgalom akciójához, mellyel egy lebombázott iskola és egy kórház újjáépítését segítik. A napokban a sülysápi vasútállomáson három idősebb ember várt a vonatra. Az egyik bácsinak beszéd közben megakadt a szeme az asztalon. Mondókáját félbeszakította és bosszankodva jegyezte meg: — Nézzék csak ezt az asztalt! Hogy ki van faragva! Micsoda szörnyűség! Még mondja valaki, hogy a mai fiatalok nem huligánok! Erre a megjegyzésre valamennyien körülállták és alaposan szemrevételezték az asztalt. Jómagam is csendes szemlélőként hozzájuk csatlakoztam. Szó ami szó, az asztalnak egyenes felülete már nemigen volt. Éles gyilokkal mindenféle ákombákomokat véstek bele. A másik nagypapa, miután gondosan végigmustrálta a hieroglifákat, csendesen szólt. Úgy látszik, valami felderengett az emlékezetében: — Nem mondom, tényleg szörnyűség ilyet látni, de mondják meg őszintén, kedves barátaim, mennyivel voltunk mi különbek? Nagy csend támadt e szavakra. Az öregek kezdtek visszaemlékezni. Egyikük rövidesen megszólalt: — Úgy 14 éves suttyó gyerek lehettem. Ötödmagammal egyik vasárnap este a Fő utcában csúnyán összemázoltuk vörös festékkel a házak kerítéseit. Nem kíméltük a községháza falát sem. Meg kell mondani, egyes helyekre bizony csúnyákat is pingál- tunk ... Másnap a csendőrök összefogdostak mindnyájunkat. Nem nyúltak hozzánk egy ujjal sem. Nekem azt mondta az őrmester, hogy vágjam jól pofon a társamat, amiért befestette a falat. Én félénken meglegyintettem a barátomat. „Ez pofon volt?” — mordult rám a csendőr — „mutasd meg most te neki, hogy miképpen kell nagyot ütni!” Erre az én jó pajtásom csakhamar jól nyakonterem- tett. Hamarosan alaposan helybenhagytuk egymást... A harmadik apóka hirtelen közbevágott; — Ezzel csak nem azt akarja mondani, hogy most is ezt a módszert kellene alkalmazni? — Ó, a világért sem... csak olyan jólesett visszaemlékezni a fiatalkoromra ... Ekkor megszólalt az első öreg, aki a beszélgetést kezdeményezte. — Én sem voltam jobb a Deákné vásznánál. — És kezdte mesélni csínytevéseit. Befutott a vonat. A három idős ember felszedelőzködött és kisietett a helyiségből. Egyedül maradtam a váróteremben. Szerettem volna hozzájuk szólni, de nem volt rá már mód. Csupán azt akartam kérdezni a három jó öregtől, hogy voltaképpen kik most a huligánok: a jelenlegi fiatalok vagy pedig ők, akik azt a sok csínytevést akkor elkövették... Krátky László MAI MŰSOR MOZIK Monor: Az ibolyás nő (széles). Vecsés: A szerelem órái (széles). Az új fö'desűr, Karnevál, Jegygyűrű a mellényzsebben A tavasz köszöntése — dallal tánccal, nevetéssel április 10-én a Jegygyűrű a mellényzsebben című vígjátékot. Április 24-én pedig Zárai Márta, Vámosi János, Koós János, Ambrus Kiry táncda- lokikal szórakoztatja a Péterieket. A Déryné Színház április 16-án a Karnevál című há- romfelvonásos vígjátékkal Pilisen vendégszerepei. 29-én a Vidám Fiúk, Aradszky László, Ambrus Kiry, Sárosi Katalin lép fel. Tápiósülyben április 9-én a Déryné Színház a Karnevált mutatja be, 24-én pedig Üllőn a zenei általános iskola tanárai adnak hangversenyt, április 16-án pedig Pataiki bűvész lép fel. Vecsésen április 17-én a költészet napja alkalmából tartandó járási rendezvényen az fmsz kultúrcsoportja lép fel. A KISZ Művészegyüttes bérletének előadása 23-án lesz. A felsorolt színházi bemutatókon, táncdalesteken kívül más kulturális események, szórakozási lehetőségek is várják a kikapcsolódni vágyókat. Április a bohóság, bolondozások hónapja. A járás csaknem valamennyi községében rendeznek locsoló—húsvéti bálokat. Az ötórai teák népszerűek, látogatottak lettek. <d) Az emberek tavasszal jobban igénylik a szórakozást. A kellemes jó időben szívesebben mennek színházba, moziba, s könnyebben elszakadnak a télen megszokott tévétől, rádiótól. Milyen programmal várják a jáirás művelődési házai a szórakozni vágyókat? Március 27-én Pilisen a Déryné Színház művészei a Jókai Mór regényéből készült Az új földesúr című színművet mutatják be. Április 9-én Gyomrán szerepel a Honvéd Művészegyüttes. Péteriben a helyi színjátszók mutatják be
