Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

1966. MÁRCIUS 3.. CSÜTÖRTÖK MEGYEI i/Cívlap Dobi István távirata Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait dr. Alberto Heerber Ushernak, az Uru­guayi Keleti Köztársaság Nemzeti Kormányzó Tanácsa új elnökének. Ma: Pest megyei növényvédelmi ankét Ma reggel 9 órakor nyit­ják meg Budapesten a Technika Házában, (Budapest, V., Szabadság tér 17.) a négy­napos kiállítással egybekötött Pest megyei növényvédelmi ankétet Az előadássorozatra, a ki­állításra és az egész napos szakmai tanácsadásra meg­hívták a megye valamennyi növényvédelemmel foglalko­zó szakemberét, a gyümölcs- és szőlőtermelő szakszövetke­zetek vezetőit Egy nem divatos pálya: az öntőszakma A váci 204. számú iparitanuló-intézet várja a jelentkezőket Szép tiszta ágyak, semmi egyéb bútor a hálótermek­ben, ide csak pizsamában, papucsban léphetnek be a fiúk, miután előbb a szek­rényszobában levették a ru­hájukat és megtisztálkodtak a fürdőben. Nappal senkisem tartózkodhat a hálóban, most tehát mindegyik üres, sőt nem egy még éjszaka is az. Kétszázhúsz bentlakó számá­ra lenne hely a váci 204. iparitanuló-intézetben, de mindössze 160 ágynak van gazdája. Két szakma, amit nem ismernek A nyolc tanteremben Vác egész ipari tanuló ifjúsága Funkciót keres a negyvenezer kötetes megyei könyvtár Megyénk örvendetesen fejlő­dő és gyarapodó könyvhálóza­ta élén a Pest megyei Könyv­tár munkálkodik kultúrforra- dalmunknak azon a frontszai- kaszán, amelynek leghatéko­nyabb fegyvere a betű, a könyv. Mint ahogy magának, Pest megyének is egészen kü­lönleges helyzete van a többi tüegye sorában, a megyei könyvtár helyzete is sokban eltér a többi megyei könyvtá­rétól. Minden más megyei könyvtár a maga székhelyén, mint városi könyvtár, helyi funkciót is betölt. A Pest megyei Könyvtár­nak helyi, budapesti funk­ciója nincs. A főváros lakosságának könyv- igényeit ugyanis tökéletesen kielégíti a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár, amelynek a fő­város huszonkét kerületében közéi Ötven fiókkönyvtára működik. A budapestiek ren­delkezésére áll ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtár, az akadémiai és az egyetemi könyvtár sok millió kötetes állományán kívül még egy egész sereg más hatalmas könyvtár is. A Pest megyei Könyvtár ígyszólván kizárólag admi­nisztrációs munkát végez: el­lenőrzi és irányítja a megyei könyvtárhálózat munkáját, gondoskodik a könyvtári dol­gozók továbbképzéséről. Te­kintélyes, közel negyvenezer kötetes állományának jelenleg a könyvtárközi kölcsönzésen kívül egyéb rendeltetése alig tan. Nincsenek olvasói, nem foglalkozik könyvkölcsönzés­sel, állványain és raktáraiban kihasználatlanul, mintegy kulturális holt tökeként sorakoznak a könyvek. — Negyvenezer kötet keres *gy rendeltetést — variáljuk Pirandello világhírű színmű­vének címét („Sei personaggi ír cerca d’autore”, _„Hat sze­rep keres egy szerzőt”) — a megyei könyvtár Krisztina körúti szép, korszerűen beren­dezett hajlékában, ahol Debre­ceni Imréné igazgatóval be­szélgetünk az érdekes kér­désről. Ez bennünket i6 foglalkoztat már elég régen. Azt hisizem, most végre elérkeztünk a megoldás küszöbéig. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya napi­rendre tűzte az ügyet. Tőlünk jelentést, javaslatot is kért, azt január második fe­lében elküldtük és úgy tudom, most foglalkoznak vele a me­gyénél. A megyei tanács művelő­désügyi osztályán Tóth Fe­renc a könyvtári ügyek fő­előadója. Nála találtuk meg Debreceni Imréné tervezetét. E szerint a megyei könyv­tár nevelőmunkájának jelen­tős része lehetne a helytör­téneti anyagok feltárása és gyűjtése. Pest megye törté­nelmi szerepe, politikai, gaz­dasági jelentősége megköve­teli a hagyományok írásos emlékeinek, dokumentumai­nak megőrzését és feltárá­sát — olvashatjuk a terve­zetben — és ebben a mun­kában részt vehetnének az egész megyei hálózat, a me­gye területén működő mú­zeumok, helytörténeti szak­körök és levéltárak is. Szervezett, tervszerű mun­kával kellene megmen­teni az elkallódástól a már ko­rábban megszűnt Pest me­gyei intézmények, üzemek, társadalmi és kulturális szer­vek iratai között lappangó, sokszor történelmi, vagy mu­zeális értékű anyagot, össze kellene gyűjteni a jegyző­könyveket, a nyomtatványo­kat, a régi hírlapokat és a helytörténeti tanulmányokat. Szükség lenné az Országos Széchényi Könyvtár dup­lum-anyagának átvizsgálásá­ra, az antikváriumokban he­verő megyei vonatkozású könyvek felkutatására, tanul­mányozni kellene a többi megyék könyvtárainak kata­lógusát és kijegyezni belőle minden olyan munkát, amely­nek Pest megyei vonatkozá­sa van. Gyűjteni kellene a me­gyei vonatkozású fény- képfelvételeket és dia- pozitívokat is. Mozgalmat kellene indítani a lakosság körében, hogy ma­ga is vegyen részt ebben a kultúrmunkában, és akinek a birtokában van a megyei vonatkozású anyag, régi könyv, nyomtatvány, írás, kép, azt ajánlja fel a me­gyei könyvtárnak. A már meglevő és a gyűj­tés eredményeképpen remél­hető anyagot a megyei könyvtárban feldolgoznák és hozzá megfelelő katalóguso­kat készítenének, így a könyv­tár igen hasznos segítséget nyújthatna a tudományos kutatók munkájához, sőt he­lyiségeiben megfelelő helyet is biztosíthatna számukra. — A megyei könyvtárak funkcióját a művelődésügyi miniszter tíz év előtt, te­hát 1956-ban hozott hatá­rozata tulajdonképpen már pontosan meghatározta — mondja Tóth Ferenc —, sőt a megyei könyvtár feladat­körét a könyvtári alaptör­vény is kijelölte. A Pest megyei Könyvtár speciális helyzetéből adódik, hogy ne­künk speciális feladatkört keli kijelölnünk könyvtárunk számára. A tervezet világosan kije­löli ezt a szép és hasz­nos feladatkört, annak alap­ján most majd hamarosan meglesz a döntés. Az új funkciónak természetesen anyagi előfeltételei is van­nak, ezeknek biztosítósáról is hamarosan gondoskod­nunk kell. Mindenesetre örvendetes, hogy a megyei könyvtár szép helyiségeiben heverő holt könyvtömegből végre a kulturális fejlődésért folyó harc hatékony és termé­keny fegyvere lesz. Magyar László tanul. Viszont csupán min­takészítő és öntő lehet bent­lakó. Az intézetnek ez a két szakma a tulajdonképpeni profilja és éppen ezért ma­rad üresen évről évre né- hánytucat ágy a kollégiumá­ban. Sohasincs elegendő je­lentkező, holott a gyárak vár­ják az öntő szakmunkásután­pótlást — Általában nem ismerik ezt a két szakmát — mondja Szekeres Sándor igazgató- helyettes. Az öntő szakmát pedig egészségtelennek is tartják. Pedig állíthatom, hogy az ipar mai munkavé­delmi berendezései mellett nem fenyegeti foglalkozási ártalom az öntőt. Viszont igaz, hogy a rejtett, lappangó be­tegséget ez a munka felszín­re hozza. Alapos orvosi vizs­gálat előzi meg tehát az in­tézetbe való felvételt. Erős fizikum, jó egészség kell eh­hez a nagy erőt kívánó mes­terséghez. De a gyér jelentkezésnek van még több oka is. öntő­tanulónak úgyszólván egy- től-egyig falusi gyerekek je­lentkeznek. Az üzemek el­lenben, ahová kerülnek, fő­leg budapestiek és a fővá­rosban nincs a fiatal szak­munkás részére munkásszál­lás. Havi 1100—1200 forintos kezdő bére egyharmadát kénytelen legtöbbjük al­bérleti szobára fordítani. Ezért aztán nem egy heteken belül otthagyja az öntödét. Gyenge tanulóból nem lesz mintakészítő Mintakészítőnek nem is vesznek fel, csak a főváros­ban vagy közvetlen kör­nyékén lakó fiút, évente harmincnál nem többet. — Ebben a szakmában az elmélet nehéz. Tökéletesen érteni kell a tervrajzokat, fontos a rajzkészség, kéz­ügyesség, térszemlélet — ma­gyarázza Jakab János szakok­tató, a kollégája, Kurucz Ottó pedig két, fából kézzel fara­gott kereket mutat. Az egyik laikus szemmel is szép, a má­sik viszont kontármunka. — Négyesrendű volt az ál­talánosban az első éves fiú, aki a jót csinálta, kettesren­dű, aki ezt a szörnyűséget. Ebből sohasem lesz mintaké­szítő. Mind a két szakoktató nő- ^ vendéke volt az intézetnek. ^ öt évi üzemi munka közben ^ technikumban érettségiztek, ^ aztán kerültek vissza. — Mi sem tudtuk, mi fán •> terem a mintakészítés, én pél- ^ dául motorszerelő akartam ^ lenni, de ide irányítottak, és § nem bántam meg — Jakab $ János beszél így, Kurucz Ottó § pedig: ^ — Kisnémediben lakunk, $ apám gyárimunkás. Amikor ^ nyolcadikos voltam, bejött a? ^ iskolába egy szakoktató in- ^ nen, öntőtanulókat toborzott, ^ egyedül én jelentkeztem. Meg- ^ hallotta, hogy kitűnő tanulói vagyok, azt mondta, legyek in- i kább mintakészítő. Fogalmam ^ sem volt róla, hogy mi az, ^ de rávágtam, jól van. § A mostani fiúk zöme is i csak úgy találomra választót- $ ta ezt a pályát. Pecze Mihály^ váchartyáni másodéves tanuló ^ például a gépipari techni-;! kumba jelentkezett, nem i vették fel. Falujából már ta- $ nult egy fiú ebben az intézet-^ ben, az mondta neki, hogy jöj- $ jön ide. Rajta kívül is még ^ nyolc Pest megyei, javarészt^ mind Vác környéki mintáké- i szító tanulója van most az in- ^ tézetnek. Alig akad Pest megyei öntő $ Molnár Lajos, az intézet^ fiatal nevelője kalauzol át az ^ öntőtanműhelybe. Szakmája ^ öntő, szintén itt tanulta. A ^ szomszédos Könnyűipari ön- i tödében dolgozott és közben ^ esti tagozaton megszerezte a$ gimnáziumi érettségit. Két ^ hete pedig jó sikerrel tette ^ le az első félév kollokviumait^ a műegyetem mérnök-tanár- J képző szakán. Arról beszél, hogy a mű-í helyekben milyen komoly munka folyik. Megrendelésre készítik különböző gépek ré­szeihez a mintákat és az önt­vényeket. Szabad időben meg a tágas udvaron — ahol még a futballpálya sem hiányzik — sportolhatnak a tanulók. És van színházterme, klub­szobája is az intézetnek, Az első évfolyam 94 tanu­lója közül összesen négy, a második évfolyam 60 tanulója közül csak kettő a Pest me­gyei. Ezek mind a szobi járás községeiből valók. Megyebeli iskolában ilyen kevés a me­gyei tanuló! Megöregedett öntők Csernitzky is öntőszak- munkás volt, mégpedig olyan jeles, hogy a szomszéd gyár műhelyéből hívták meg mos­tani posztjára. Az öntöde szellőző- és elszívó berendezé­seit mutogatja. Valaha nem vigyáztak ennyire az öntők egészségére, a bérük viszont más szakmunkásokénál jobb volt. — János bácsi! — kiált egy fürgén mozgó, jóltáplált idős ember után és bemutat Mo­gyorós János hatvankét éves szakoktatónak, egyben az in­tézet párt-titkárának. Eleven cáfolata annak, hogy az öntő nem öregszik meg. — De Pelyhes Pista bácsi még idősebb, pillanatnyilag nincs itt, tanácstag, a tanács­ülésre ment Egyébként öt­venöt éve dolgozik a szakmá­ban, tizennégy éves korábaii állt be öntőnek, most hatvan- kilenc éves. Nyugdíjas szak­oktatónk, időnként azonban, most is be-bejön helyettesíte­ni, segíteni. Tizenkét gyereke van, három legidősebb fiát ön­tőnek nevelte, a legszebb és legjobb pályának ezt tartotta. Közben az öntők bérezése megváltozott, erre a többi fiát más - pályára adta. — A mostani bérrendezés azért sokat javított a helyze­ten — állapítja meg Cser­nitzky. — Ezentúl már általá­ban havonta 2200 forintot is megkereshet az öntő, az ügye­sebb je pedig még sokkal töb­bet. Talán a jobb kereseti le­hetőség több jelentkezőt hoz ősszel az iskolába. Egyelőre a közel ISO helyre alig tizenöt­ről tudunk. Szokoly Endre Út, ház, park Ami az idén megvalósul Gödöllőn 48 ificsalád egy fedél alatt A Csepel autógyári fiatalok lakásépítési tervei fogunk, és még praktikusabb tervek szerint. Egyetlen 48 lakásos tömbépítésbe kez­dünk. Terveink szerint jö­vő év decemberében már ide is be lehet majd költöz­ni. Másfél szobás összkom­fortos lakások lesznek. Az anyagszállításban a vállalat vezetősége továbbra is segít, a munkaerő pedig itt van a mi karjainkban. ,1 pttrasatifjúság helyattíérói A KISZ Központi Bizottsá­ga országos határozata alap­ján március 7-én 20 gödöl­lői agráregyetemi hallgató indul megyénk járásaiba egy­hetes felmérő munkára. Az út célja; tapasztalatokat gyűj­teni a községek társadalmi, politikai, gazdasági helyze­tével, kulturális és KISZ- életével kapcsolatban. A fel­mérés azért szükséges, mert ősszel a KISZ Központi Bi­zottsága a parasztifjúság helyzetével kíván foglalkoz­ni. AJANDEKTAVASZ kívánatos lett, hogy már hal­lani sem akarunk a télről. Pe­dig küldi — remélhetőleg utolsó — figyelmeztetését, is­mét a hideg az úr! Ám min­den hiába, már utat nyitott a műsoron kívüli ajándéktavasz. Hármaseke vág a fénylő, nedves földbe Vámosmikolán. Az állami gazdaság traktoro­sa' főpróbát tartanak. Ha 1 szépen omlik a föld, kirajzik a táblákra a többi gumikere­kes óriásjószág is. (Kép az 1. oldalon.) És csattogni kezdenek a domboldalban az éles, fürge ollók. Dús rügyektől terhe­sek a fák, ideje, hogy a gazda az új esztendő tervét is sza­bályozza. Verőce határábar és sokfelé, a dombos vidéken, metszik a gyümölcsfákat. Ezernyi nap szikrázik az apró Duna-hullámokon a? utat törő komp mellett. Még kevés a szobi átkelő, de hogy jár a hajó, már a legbizto­sabb ígéret a jobb időkre. Gábor felv. Koczó Gyula, a Csepel Autógyár KISZ-titkára elém tart egy fényképet. Emeletes házakat látok rajta. Sziget- szentmiklós József Attila te­lepen készült a felvétel. — 1965-ben tizenkét fiatal családnak adtunk lakást. Ezek a négylakásos házak a KISZ akcióprogram kere­tében épültek. — Mit jelent ez? — Azokat a KlSZ-fiatalo- kat, akik lakást akarnak építeni, társadalmi munká­val segítjük, a vállalat ve­zetősége pedig segítséget nyújt az anyagszállításban, ' az építőanyag beszerzésében. — 1964-ben kollektív ter­vek szerint kezdődött a mun­ka. Sosem felejtem el azt a napot, amikor az első négy család beköltözött. A fiatal- asszonyok sírtak örömük­ben, de meghatódtunk mi is, valamennyien, hiszen tényleg nagyszerű dolog volt ez. — A Lakásépítésnek nagy visszhangja kelt. 55 kérvény érkezett már hozzánk a kö­vetkező akcióra. Az idén i még nagyobb vállalkozásba I ! Napfényes előleg. Az új > évszak korán bejelentette ma- S gát, s a kóstoló után annyira Gödöllő várossá alakulása napjaiban az illetékesek hang­súlyozták, ez a tény nem azt jelenti, hogy másnapra már eltűnik minden baj és hiány. Ám egy városnak nagyobb a pénzügyi kerete, mint a köz­ségnek, tehát gyorsabb ütem­ben fejlődhetnek. A Pénzügyminisztérium feb­ruári értesítése alapján a vá­ros 1966-ban mintegy 356 000 forint póthitelt igényelhet a legsürgősebb feladatok meg­oldására. Az összeg felhasználására a városfejlesztési állandó bi­zottság felállította a sorren­det. íme néhány a legfonto­sabbak közül. Nagyon fontos, hogy a csak­nem járhatatlan fő közleke­dési utakat még ebben az évben helyrehozzák. A 3-as számú főútvonal is javí­tásra szorul. Itt a közvilá­gítást át kell helyezni a Tes- sedik diákotthontól az Arany János utcáig. A fő munkála­tokat a KPM végzi, de a város 380 000 forinttal já­rul hozzá. A híres, de ma eléggé el­hanyagolt 358 ezer négyzet- méter nagyságú parkot is rendbehozzák. A legfonto­sabb teendőkre és a gyermek- játszótér fenntartására 488 ezer forintot fordítanak. Halaszthatatlan immár az elárusítótér korszerűsítése Gödöllő vízrendezési tervé­nek előkészítése 200 ezer fo­rint, míg a Blaha Strandfür­dő korszerűsítése — a me­dencék és a kerítés — 560 ezer forint. A máriabesnyői és a kertvárosi település­nél a helyi vízkárelhárítás munkálatai 150 ezer forintba kerülnek ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom